Kezességvállalási ügylettel még nem rendelkező hazai mikro-, kis- és közepes vállalatok számára indította el a Garantiqa Direkt szolgáltatást a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A Garantiqa Direkt lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődő kkv-k garanciaképességüket és annak összeghatárát egy egyszerű webes felületen és immáron mobiltelefonos applikáción keresztül, rendkívül gyorsan, percek alatt lekérdezhessék. A Garantiqa 2021 október végén már több, mint 2260 milliárd forintnyi hitel mögött áll ott kezességvállalásával.

Az új szolgáltatással kapcsolatban Dr. Nagy Róbert vezérigazgató-helyettes kiemelte: a nemrégiben elkészült mobiltelefonos applikáció és a Garantiqa Direkt ügyfélportál szolgáltatás lényege, hogy a vállalkozások közvetlenül - tehát saját bankjuk vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. további személyes közreműködése nélkül - az alkalmazás felületén keresztül kezességvállalási szándéknyilatkozatot igényelhetnek. A Garantiqa által kibocsátott szándéknyilatkozatot pedig letölthetik saját eszközükre. Ezt követően a vállalkozások már a szándéknyilatkozatok birtokában kereshetik meg finanszírozó bankjukat azzal az ismerettel, hogy a Garantiqa kezességvállalása a hitelfelvétel során igénybe vehető. 

Már a cégek harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. Így a következő egy évben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál dolgozók fizetése várhatóan újra olyan ütemben nőhet, mint a járvány előtt. A középvállalkozások, illetve a mezőgazdasági cégek terveznek leginkább béremelést.

Amíg év elején a kkv-k 26 százalékának volt nehéz megtalálni a megfelelő kollégákat, ma már 33 százalék számít erre a K&H kkv bizalmi index kutatás harmadik negyedéves eredményei alapján. Ezzel párhuzamosan a bérek is emelkedhetnek: a mikro-, kis- és középvállalkozások 8,4 százaléka tervez ugyanis emelést a következő egy évben. A kutatásban részt vevő cégek 77 százaléka szerint növekedni fognak a fizetések a saját szektorukban. Utoljára 2019 második negyedévében kalkuláltak ennyien béremelkedéssel.

Szektorok szerinti bontásban leginkább a mezőgazdaság vár béremelést (79%) és a legnagyobb átlagos növekedéssel is itt kalkulálnak (9,2%). Legkevésbé az ipari, építőipari cégek várnak magasabb fizetéseket (70%), emiatt a legkisebb mértékű emelkedésre is itt számítanak (7,5%).

Méret szerint is van eltérés a cégek bérváltozással kapcsolatos várakozásaiban: minél nagyobb egy cég, annál jelentősebb emelkedésre számít. A 100 millió forint alatti árbevételű mikrocégek 72 százaléka, a 100 és 300 millió forint közötti árbevételű kisvállalkozások 78 százaléka, a 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező középvállalkozásoknak pedig 83 százaléka számít magasabb fizetésekre.

Bár régiók szerint kelet és nyugat között nincs nagy eltérés – 80, illetve 81%-uk vár emelést –, a központi régióban magasabb a változatlanságot remélők aránya (24%), és csak 74 százalék számít növekedésre.

Az előzetes terveknek megfelelően a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2021. november 30-ig van lehetőségük arra, hogy igényeljék a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönét. A 0%-os kamatozású, 10 éves futamidőre szóló, maximum 10 millió forintos hitelt a világjárvány gazdasági hatásait leginkább megszenvedő ágazatokban működő vállalkozások számára dolgozta ki az MFB. A bér-, járulék-, rezsi- és működési költségek fedezésére, illetve készletek finanszírozására felhasználható kölcsönt eddig több mint 11 ezer vállalkozás igényelte.

A 2021. március 8-tól elérhető Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön Hitelprogram az eredeti terveknek megfelelően 2021. november 30-án zárul. A hitel felvételét tervező mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve egyesületek és nonprofit Kft.-k eddig adhatják be hiteligényüket az országszerte megtalálható MFB Pontok bármelyikében. Fontos változás, hogy a program októberi módosítása lehetővé teszi, hogy egy hiteligénylő két alkalommal is igényelhesse a kölcsönt a megfelelő feltételek teljesítésével. Emellett az MFB azon kölcsönigénylők számára is lehetőséget biztosít a kölcsön igénybevételére, akik a GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram „B” hitelcéljában kölcsönt vettek fel.

A közelmúlt kedvező folyamatai mellett továbbra is jelentős strukturális felzárkózási tartalék van a magyar kkv-szektor versenyképességében – állapítja meg az MNB friss jelentése. A jegybank konkrét területeket is megjelölt, ahol a magyar vállalkozások még le vannak maradva Nyugat-Európától vagy akár a régiótól.

Vannak még versenyképességi tartalékok

A vállalati dualitás jelentősen oldódott Magyarországon az elmúlt években, ami fenntarthatóbbá teszi a gazdasági növekedést – állapítja meg az MNB Versenyképességi jelentése, mely a jegybank korábbi 330 pontos javaslatcsomagjának megvalósulását vizsgálja. A jegybank szerint fontos, hogy a kkv-k versenyképesek legyenek a multinacionális vállalatokkal szemben, ugyanis ez teszi fenntarthatóvá hosszútávon a terelésüket.

Több mint 1 százalékkal növelte a magyar GDP-t a követeléskezelési szektor, derült ki az Intrum követeléskezelő kutatásából. Az ágazat a gazdaság több szektora, köztük az export és a bankszektor jobb teljesítményéhez is hozzájárult, és a követeléskezelő cégek több mint 100 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez.

Az Intrum, Magyarország vezető credit management vállalata a GKI-val közösen, idén elkészített kutatásában Magyarországon elsőként arra vállalkozott, hogy számszerűsítse a követeléskezelési szektor makrogazdasági hatásait. Ennek felmérése nem egyszerű feladat, hiszen a magyar jogszabályokban nincs pontos definíciója a követeléskezelésnek, így nem magától értetődő, mely cégek milyen tevékenységét lehet ide sorolni.

Eddig több mint 35 ezren töltötték ki a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjeit. Az eddig a felnőtteknek és az általános iskolás korú gyerekeknek rendelkezésre álló tesztek mellett most már a középiskolások is ellenőrizhetik pénzügyi magatartásukat. Az eddigi teszteredmények a pénzügyi nevelő munka eredményességét bizonyítják.

A nemzetközi pénzügyi kultúra felmérések azt mutatják, hogyan teljesít egy-egy ország a pénzügyi ismeretek, azok gyakorlati alkalmazása és a pénzügyi magatartás területén. Arról ritkábban esik szó, hogy melyek a pénzügyi tudatosság egyének szintjén megjelenő összetevői, mire érdemes odafigyelni, ha tudatosan akarjuk intézni mindennapi pénzügyeinket. Ezt a hiányt pótolják a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi személyiségtesztjei, melyek most már három korosztály számára érhetőek el.

A néhány perc alatt kitölthető tesztek megmutatják például, hogy mennyire tudunk takarékoskodni, illetve árérzékenyek, tudatosan tervezők, mértéktartóak vagyunk-e. Pénzügyi személyiségprofilunk értékelésekor kiderül, hogy pénzügyi magatartásunk mely területeken kiváló, s mire kell a jövőben jobban odafigyelnünk mindennapi pénzügyi döntéseink során.
A felnőtteknek készült tesztekre eddig már több mint 20 ezer kitöltés érkezett, a gyerekek tesztjének segítségével pedig már több, mint 15 ezer általános iskolás diák kaphatott képet pénzügyi személyiségéről. A középiskolások számára újonnan készült teszt a fiatalok élethelyzetére szabott kérdéseket tartalmaz, s a másik két korosztály tesztjeivel együtt már elérhető a Pénziránytű Alapítvány honlapjáról: https://penziranytu.hu/penzugyi-szemelyisegtesztek

Az eddigi eredmények elemzése rávilágít arra, hogy az iskolai pénzügyi nevelő munka hatására a diákok tudatosabban gondolkodnak a mindennapi pénzügyekről, mint a felnőttek. Míg a felnőttek 84%-a ért el magas pontszámot a kiadások és bevételek egyensúlyának kialakítása területén, ugyanez az arány a mindennapi pénzügyekről tanuló általános iskolásoknál 90%, míg a középiskolás pilot eredmények 95%-ot mutatnak. A takarékos megoldások is a gyerekek szemléletében jelennek meg jobban. Az általános- és középiskolások átlagpontszáma 15%-kal magasabb a felnőttek eredményénél. Egyedül mértéktartás területén teljesítenek jobban a felnőttek a diákoknál.

Ötödével, közel két és félmilliárd forintra nőtt az idei év első kilenc hónapjában lefolytatott közbeszerzési eljárások összértéke 2020 azonos időszakához képest – közölte a Közbeszerzési Hatóság. Így a közbeszerzési piac volumenét tekintve szinte teljesen visszaállt a járvány előtti szintre. Pozitív fejlemény, hogy a verseny fokozatosan nőtt az elmúlt két évben: idén már átlagosan hét ajánlat érkezik egy-egy tenderre, míg 2019 első három negyedévében átlagosan 5,2 ajánlat jutott egy-egy közbeszerzési eljárásra. A kkv-k továbbra is tarolnak: minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 86-ot a kis- és közepes cégek nyertek.

Az év első kilenc hónapjában 2447,8 milliárd forint értékben folytattak le közbeszerzési eljárásokat, ezzel a piac visszaállt a 2019-es, járvány előtti szintre. Mindez szeptember végéig 5625 tendert jelentett, ami majdnem kétszázzal több az egy évvel korábbinál.

Abban nincs változás, hogy továbbra is az építési beruházások teszik ki a közbeszerzések legnagyobb részét, ez értékben majdnem 57 százalékot jelentett. Kicsit több mint húsz százalék volt az árubeszerzések aránya, 22,6 százalék pedig a szolgáltatások megrendelése.

Egy tenderre már átlagosan hét pályázatot adtak be, ezzel nőtt a verseny a korábbi évekhez képest. Ezzel párhuzamosan csökkent az úgynevezett egyajánlatos eljárások aránya, amikor csak egyetlen pályázó indult.

Egyre több gazdasági szereplő érzi magát felkészültnek arra, hogy sikerrel vegyen részt a tendereken, ez azt is jelzi, hogy a magyar vállalkozások általánosságban is egyre érettebbek, felkészültebbek. Ezt támasztja alá az is, hogy ma már a közbeszerzések közel 90 százalékában vesz részt nyertesként kis-, illetve középvállalkozás, melyek a magyar gazdaság motorját jelentik és a foglalkoztatás oroszlánrészét adják” – hívta fel a figyelmet Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Közbeszerzési Hatóság aktuális gyorsjelentése szerint 2021 első három negyedévében minden eredményesen lefolytatott száz közbeszerzési eljárásból 86 db-ot a kkv-k nyertek, ami közel ugyanannyi, mint a tavalyi év azonos időszakában, miközben minden közbeszerzésben elköltött száz forintból 66 forintot a kkv-k vittek, ami hárommal több, mint 2020 első három negyedévében. A kkv szektor hazai közbeszerzésekben betöltött szerepét továbbra is jól szemlélteti, hogy az idei első három negyedévben a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások értéke mintegy 100 milliárd forinttal meghaladta a koronavírus-járvány előtti időszakban mért 2019. évi azonos időszakra vonatkozó adatot.

Az előző negyedévben felállított történelmi csúcs után továbbra is derűlátók a mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index felmérés legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint. A következő egy évben szinte az összes kkv pénzügyi eredményei javulását várja, azonban egyre többen számítanak a közterhek és a vállalati hitelkamatok emelkedésére.

A mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index tartósan magas értékeket vett fel az elmúlt időszakban, amelynek következményeként a várakozások négy negyedéves mozgóátlaga történelmi maximumot ért el. Az index jelenleg 16 ponton van, a legfrissebb eredmények alapján a szektor pozitív időszaknak néz elébe.

Bár a járvány az idén is bizonytalanná teszi a gazdasági helyzetet, a magyar lízingpiac ennek ellenére a várakozásoknál jobban szerepel – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet konferenciáján. Szerinte a lízingfinanszírozás iránt volna kereslet, ám a globális ellátási problémák, a kapacitás- és alkatrészhiány miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az eszköz – például jármű -, amit finanszírozni lehetne. Kedvező azonban, hogy a lízingvállalatok a kkv-finanszírozásban megkerülhetetlenné váltak és folynak tárgyalások az ősszel induló Széchenyi Lízing GO kedvezményes program mellett újabb kedvező finanszírozási megoldásokról.

Több pozitív tényező látható a magyarországi lízingpiacon, igaz, vannak kihívások és bizonytalanságot okozó problémák – többek között erről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet múlt heti rendezvényén – a Lízing Szakmai Napokon – Gárdonyban.

Igény lenne, csak az eszköz hiányzik sok esetben

A hazai lízingpiac harmadik negyedéves adatait a Magyar Lízingszövetség október végén teszi közzé, de a szóban forgó időszakban elért teljesítményről az előzetes adatok alapján Zs. Nagy István azt mondta: a kihelyezések 14 százalék körüli növekedést mutatnak éves szinten, amiben a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszik. Bár a finanszírozott összeg a járvány előtti, 2019-s szinttől alig marad el, az új lízingszerződések száma még alacsonyabb a tavalyelőtti szintnél. A kihelyezések és a szerződésszámok közötti eltérés pedig elsősorban a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. „Az ügyféloldalon látszik a kereslet a lízingfinanszírozásra, ugyanakkor a globális ellátási és termelési problémák, köztük a chiphiány miatt sok esetben előfordul, hogy nincs mit finanszírozni. Azaz nem áll rendelkezésre az adott eszköz” – emelte ki Zs. Nagy István.

A héten zárul le az Europol E-commerce 2021 akciója Magyarországon, melynek célja az online csalások visszaszorítása. A kezdeményezéssel kapcsolatban a hatóságok összefoglalták, mire érdemes figyelni a vállalkozásoknak az internetes kereskedelemben.

Október 11-22. között tart Magyarországon az Europol akciója, melyet itthon a Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztály Pénz és Bankkártya Hamisítás Elleni Osztálya koordinálja a Magyar Bankszövetséggel együttműködve. Az akció célja az online csalások visszaszorítása, amely - közvetve vagy közvetlenül - a vásárlókat, a kereskedőket, csomagküldő szolgálatokat és pénzintézeteket egyformán sújtják.