A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások segítése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett nyár közepe óta igényelhető már több új, speciálisan a vállalkozások újraindítását segítő Széchenyi Kártya Program Konstrukció. A Széchenyi Kártya Program GO! hiteleihez az MFB Csoporthoz tartozó, Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása is kapcsolódik.

A Széchenyi Kártya Program GO! hitelei célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat. A konstrukciók lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditási helyzetének stabilizálását és segítenek a pandémia utáni normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában. 

A Magyar Bankszövetség által életre hívott JÓTETT Bank – idén országossá bővült – programsorozat véradó eseményeihez 11 magyarországi szervező bank mellett kormányzati vezetők és további támogató bankok is csatlakoztak. A Banki Véradók Hete zárónapján többek közt a Budapest Bank székházában és békéscsabai Szolgáltató Központjában adtak vért a munkatársak és a meghívott vendégek. Az egész hetet felölelő program során több mint 2100 egység vér gyűlt össze. Az esemény célja a figyelemfelhívás arra, hogy a járványhelyzet ellenére is kiemelten fontos, hogy elegendő vérkészlet álljon rendelkezésre, hiszen nem csak balesetek vagy műtétek esetében, hanem számos betegség kezeléséhez is nélkülözhetetlenek a vérkészítmények.

A pénzintézetek évtizedek óta támogatnak fontos társadalmi kezdeményezéseket, így a véradásokat is.  A Magyar Bankszövetség a tavalyi évben hívta életre a JÓTETT Bank programsorozatot, amelynek részeként, a Banki Véradók Hetében a hazai pénzintézetek közösen adnak vért az Országos Vérellátó Szolgálat közreműködésével. A rendezvény az idei évben országossá bővült, hiszen az OVSZ véradó központjai mellett vidéki szervező helyszínként a Budapest Bank békéscsabai Szolgáltató Központja is csatlakozott a véradáshoz. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a véradás fontosságára, és példát mutasson az összefogásban más szektoroknak is.

Idén is közös véradással hívják fel a figyelmet a Banki Véradók Hetén a társadalmi felelősségvállalási programok fontosságára a magyarországi pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor egy éve indította el  JÓTETT Bank néven közös CSR programját. A cél, hogy az összefogás erejével mutassák meg, a bankárok nem csak a hitelezés vagy szolgáltatásaik fenntartásával, hanem tudásukkal, szakértelmükkel és jótettekkel is segítik a társadalom fejlődését.

A pandémiás válság nem csupán a gazdaság és a társadalom működését alakította át, de kihatott a bankok társadalmi felelősségvállalási programjaira is. Meglehet 2019-hez képest a banki önkéntesek és az önkéntes programok száma visszaesett; kevesebb társadalmi projekt és esemény valósulhatott meg banki támogatással, mégis a támogatások mértéke, tehát a társadalmi célú pénzbeli ráfordítások összege a szektor szintjén 2019-ről 2020-ra több mint 20 százalékkal emelkedett. Tehát noha kevesebb ember, kevesebb programon tudott személyesen jelen lenni, a segítő szándék ereje növekedett, a jótettek értékben gyarapodtak – hangsúlyozta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a második alkalommal megrendezett Banki Véradók Hetének nyitónapján.

A magyar cégek többsége nem számít arra, hogy a következő félévben valamelyik versenytársuk csődbe menne – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. A felmérésben arra is választ kerestek, hogy a vállalkozások mekkora része vesz igénybe külső forrást.

A magyar cégek 55 százaléka egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy a következő félévben valamelyik versenytársuk kilép a piacról, illetve felfüggeszti tevékenységét. Azok a vállalatvezetők, akik szerint valószínű, hogy lesznek kilépések a piacukon, átlagosan úgy vélik, hogy a versenytársak 15 százaléka lehet érintett. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóipari cégek vezetői számítanak legkevésbé a versenytársak piaci kilépésére, míg legnagyobb arányban a kereskedelmi és az építőipari cégek vezetői prognosztizálnak piaci kilépést a saját tevékenységi területükön.

Az MKIK felmérése szerint 2021. júliusában a legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást. Ez az arány az átlagnál magasabb a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében (87 százalék) és alacsonyabb az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében (72 százalék).

Az érintett cégek 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt (pl. banki folyószámla-, forgóeszköz-, vagy beruházási hitelt, lízinget stb.) vesz igénybe. A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét (pl. vissza nem térítendő állami támogatás, állami járulékkedvezmény, Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik terméke, NHP hitel stb.) választotta.

Júliusban a 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a hitelfizetési moratóriumot (32 százalék, 22 százalékuk jelenleg is él vele), míg a legkisebb arányban az építőipari cégek (8 százalék).

A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások többsége (57 százalék) úgy véli, hogy 2021-ben az előző évhez viszonyítva nem változtak a hitelhez jutás feltételei, 26 százalékuk szerint viszont valamivel könnyebben, 9 százalékuk szerint pedig sokkal könnyebben lehet hitelhez jutni, mint 2020-ban. A vállalkozások 9 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé váltak a hitelhez jutás feltételei. 2022-re vonatkozóan a vállalkozások többsége arra számít, hogy a hitelhez jutás feltételei nem fognak változni (51 százalék), de az előző időszakokhoz képest nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik szerint nehezebb lesz hitelhez jutni (2021. júliusában 22 százalék, míg 2020. októberében 16 százalék) a jövő évben.

A bankok támogatják az ügyfeleket a felelős egyéni döntés meghozatalában a 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumban történő részvételről - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hangsúlyozta, hogy a bankszövetség egyetért és támogatja, hogy lezárják a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változatát. 

A moratórium a rászorulóknak, nehéz helyzetűeknek folytatódik, abba a bejelentkezés önkéntes és idén október végi időkorláthoz kötött. A bankszövetség adatai szerint tízből hét ügyfél elvileg kérheti a moratóriumban maradást, de az elnök úgy véli, ennél kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

Jelasity Radován megjegyezte: pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok értesíteni fogják az ügyfeleket a szabályokról. Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn bejelentette: a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük kérhetik a törlesztési moratórium hosszabbítását. Hozzátette: a vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Jelasity Radován fontosnak nevezte, hogy azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus - mondta.

Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből. A legtöbben informatikai fejlesztést terveznek, de gép- és gépjárművásárlással is sokan számolnak. A két legaktívabb szektor az ipar és az építőipar, melyeket talán kevésbé érintett a válság.

Az előző negyedévhez képest 8 százalékponttal nőtt azoknak a kkv-knak az aránya, akik a következő egy évben beruházást terveznek. Jelenleg a cégek több mint háromnegyede, 76 százalék gondolkodik valamilyen fejlesztésben. A vállalkozások láthatóan úgy érzik, hogy a járvány negyedik hulláma enyhébb lesz az előzőnél és egyértelműen bátrabban terveznek fejlesztéseket. Ez az eredmény összhangban áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második negyedéves adataival. A jelentés szerint 10,8 százalékkal emelkedett a beruházások összértéke az előző év azonos időszakához képest.

Mint az index 17 éves története során a legtöbbször, a cégek legnagyobb része- ezúttal 38 százaléka- IT fejlesztésbe tervez fektetni. Emellett gépek (30%) és gépjárművek (28%) beszerzésével is sokan számolnak. Ez utóbbi esetében igen látványos emelkedést látható, ugyanis az első negyedévben még a vállalkozások ötöde (21%) gondolkodott a gépjárműpark megújításában, bővítésében. A legkevesebben, mindössze a megkérdezettek 3 százaléka szándékozik több tőkét fektetni új vállalkozásába, és ugyanezen a szinten van azok aránya is, akik minőségbiztosítási fejlesztéseket akarnak megvalósítani (4%).

Szektorok szerinti bontást tekintve az iparban és az építőiparban a vállalatok 81 százaléka tervez valamilyen fejlesztéssel, 48 százalékuk gépekbe tervez beruházni. Tőlük mindössze egy százalékkal van lemaradva a szolgáltató szektor, ahol ötből négy cég gondolkodik fejlesztésben, a legtöbben informatikaiban (42%). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a mezőgazdaság fért fel mögéjük 76 százalékos beruházási szándékkal, ahol szintén a gépekbe tervezett befektetések a legnépszerűbbek (60%). A kereskedelmi szektorban azonban a cégek alig több mint kétharmada (68%) számol csak a következő egy évben fejlesztéssel.

Lényegében elérte a koronavírus-járvány előtti szintet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) konjunktúraindexe, vagyis a megkérdezett 350 magyar vállalatvezető véleménye szerint a gazdaság visszatért a válság előtti szintjére. A kép persze nem egységesen jó, a júliusban készült felmérés szerint a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg a helyzetüket, a kkv-k valamivel pesszimistábbak.

Visszatért a járvány előtti szintre a bizalom

A világjárvány kitörése után 2020 tavaszán mélypontra esett a magyar vállalkozások helyzetértékelése és kilátásainak megítélése is, azóta viszont folyamatosan javul a helyzet. A júliusban elkészített negyedéves kutatásban 32 pontra emelkedett a konjunktúraindex, amivel lényegében elérte a válság előtti utolsó negyedév 33 pontos értékét – olvasható az MKIK GVI felmérésében.

Rekord magas árbevétel-növekedéssel számolnak a következő egy évben a hazai kkv-k. A K&H bizalmi index kutatás 17 éves történetének legmagasabb pénzügyi várakozása szerint átlagosan 11 százalékkal több árbevétellel és 6 százalékkal nagyobb profittal terveznek az előttünk álló egy évre a vállalkozások.

A legnagyobb ugrás a 20-100 millió forint közötti éves árbevételű mikrocégek körében látható, akik az első negyedévi 8,6 százalék után jelenleg 13,5 százalékkal több bevétellel számolnak. A 100 és 300 millió forint közötti árbevételű kisvállalkozások és a 300 millió forint feletti középvállalkozások esetében is magas, 8,4, illetve 7,5 százalékos pénzügyi növekedéssel terveznek a cégvezetők. A teljes kkv szektorban pedig a vállalkozások csupán 7 százaléka tart attól, hogy a következő hónapokban csökkenni fog árbevétele.

A második negyedéves eredmények alapján a rekord magas árbevétel várakozáshoz jelenleg átlagosan a nyereség 6 százalékos bővülése társul. Itt szintén a mikrocégek a legoptimistábbak, akik 8,3 százalékos nyereségnövekedést valószínűsítenek. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások előrejelzései 3,9, illetve 3,8 százalékkal nagyobb profitot mutatnak a következő egy év során.

Az optimista pénzügyi várakozások a kedvező finanszírozási lehetőségek kihasználását is fellendíthetik. Amíg ugyanis a legtöbben az önerőt (54%) és a pályázati források igénybevételét (33%) jelölték meg elképzelhető forrásként, addig a belföldi hitelfelvételben gondolkodó vállalkozások száma is látványosan megugrott. A vállalkozások közel harmada (32%) számol ezzel jövőbeni finanszírozási lehetőségként, szemben az előző negyedéves 24 százalékos aránnyal.

A legtöbb ember tanácstalanul néz, ha meghallja azt a szót: jövőkutató. Hogyan lehet olyan dolgot kutatni, ami még meg sem történt? Egy biztos, mi előre látjuk, hogy a cikk elolvasása után fel tudja majd sorolni a jövőkutatók három legfontosabb eszközét...

A nyugati ember »időről« szőtt elképzeléseire a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást. A Könyvek Könyve ugyanis nem körkörös, hanem lineáris szerkezetben beszél az időről, vagyis valahonnan valahová (a teremtéstől az utolsó ítélet felé) haladó, egymás után kibomló események soráról.

 ELŐRE FUTÓ ELŐFUTÁROK

 Korai jövőkutatónak mondható Joseph Glanvill, aki 1661- ben olyan jövőről írt, amelyben a repülés hétköznapi esemény, és a holdutazás sem furcsább, mint például Amerikába hajózni, sőt egy szép napon az emberi test megfiatalítása nem számít csodának. A 18. században jelent meg a francia drámaszerző, Louis Sébastien Mercier L’An 2440 című könyve, ami optimistán vázolta fel a jövőt. A szerző szerint a népek testvérként tekintenek majd egymásra, és véget ér a faji alapú ellenségeskedés. Szerinte a béke és a jólét korszaka az emberiség bővülő tudásának és technológiai fejlődésének lesz köszönhető. A 19. században felgyorsultak az események: a soknyelvű, de a kereskedelem, az áruk és az emberek mozgása miatti egységesülő világban a jövő is „egységesebb” lett, vagyis általánosabb előrejelzéseket lehet tenni. Az amerikai Edward Bellamy például 1888-ban megjelent regényében, a Looking Backwardban kitalálta a hitelkártya és a diszkontáruházak koncepcióját. Őt követte a francia Jules Verne és a brit Herbert George Wells is, akik regényeikben számtalan eseményt, találmányt „jósoltak meg”, sőt megteremtették a sci-fi-irodalom művészeti és tematikai alapjait. Innentől kezdve a science fiction módszertana beépült a futurizmussal, vagyis a jövőkutatással foglalkozók eszköztárába is.

ADATGYŰJTÉS ÉS ELEMZÉS

De mi a jövőkutatás lecsupaszított alapsémája? A jövőkutatók adatokat gyűjtenek. Különös, érdekes statisztikákat, tudományos vagy éppen politikai híreket – bármit, ami szerintük befolyásolhatja a jövőt. Ezután analizálják és extrapolálják az adatokat – józan paraszti ésszel felmérik, mi történhet a közeljövőben a fontosnak tartott adatok és mozgások fényében. Végül mindezt szórakoztató, olvasmányos formába öntik: előrejelzésbe vagy szcenáriókba, amelyekben egy-egy trend várható jövőbeli kimenetelét gondolják végig meghatározott időkeretben (például 10-15 éves vagy akár hosszabb távlatban). A jövőkutatók három legfontosabb eszköze tehát a kíváncsiság, az elemzőkészség és a kreativitás. Mindenesetre egyre fontosabb területről van szó – előfordul, hogy cégek alkalmaznak jövőkutatót, de az is, hogy különböző szervezetek sci-fi-írókat kérnek fel egy-egy probléma körüljárására. A jövőkutatóknak saját nemzetközi szervezetük is van: ez az 1966-ban alapított World Future Society, amely több ezer taggal rendelkezik, és rengeteg egyetemen oktatja a jövőkutatás általa lefektetett alapelveit.

További hasznos és tartalmas cikkeket talál a Hitelgarancia újságban.

Elveszik-e a robotok az emberek munkáját? Milyen munkakörökben érdemes a technológia fejlődése miatt új állás után nézni? Rengeteg ezekhez hasonló kérdés merül fel, ha a robotika kerül szóba.

A robotok jönnek, azaz inkább már itt is vannak... – a Nemzetközi Robotikai Szövetség 2020- as adatai szerint világszerte 2,7 millió ipari robot dolgozik; a legtöbb robotot Kínában, Japánban és az USA-ban helyezik üzembe.

A LOGISZTIKÁT MÁR MEGHÓDÍTOTTÁK

A fokozódó automatizációval átalakulnak vagy megszűnnek bizonyos munkakörök. Dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem – Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója szerint a robotok először az árumozgatással kapcsolatos foglalkozásoknál vehetik át a terepet, aztán pedig a nagy mennyiségben készülő termékek összeszerelési munkálataiban válthatják az emberi munkaerőt. „A logisztika jó példa a robotok térnyerésére, hiszen már most látványos az automatizáció fejlődése. A következő tíz évben erről a területről teljesen ki is szorulhatnak az emberek” – mondta Galambos Péter.

AZ EMBER MÉG ÜGYESEBB

A raktárak és logisztikai központok mellett erősen automatizált terület az autóipar, elég csak az autók összeszerelésében részt vevő robotkarokra gondolni. „Ennek ellenére itt is vannak olyan feladatok, amelyeknél az emberi ügyesség még nélkülözhetetlen. A robotok számára például a flexibilis alkatrészekkel való munka – kábelkötegek befűzése például egy visszapillantó tükör szűk üregeibe – még kihívást jelent” – mondta Galambos Péter. Hasonlóan finom mozdulatokra van szükség bizonyos termények szüreteléséhez is. Bár például a málnaszedéssel még sok a megoldatlan kihívás, de gombaszedő robotokkal már az Óbudai Egyetemen is kísérleteznek. Galambos Péter szerint ebben az évtizedben az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is fokozatosan kiteljesedhet a robotizáció.