Jelentős kamatemelésbe kezdett 2021 második felében az MNB, az irányadó kamat a tavaly júniusi 0,75 százalékról az év végére 4 százalékra emelkedett. És a monetáris kondíciók szigorításának még nincs vége, a szakértők szerint egészen 5,5 százalék környékéig folytatódhat a kamatemelés a következő hónapokban. A szigorodó finanszírozás pedig máris meglátszik a vállalati hitelek kamatában, hiszen a magasabb irányadó kamatszint begyűrűzött a piacra.

A jegybank elsősorban az infláció elleni küzdelem és a forintárfolyam védelme érdekében kezdett intenzív kamatemelésbe a tavalyi év második felében. Az alapkamat a júniusi 0,6 százalékról 2,4 százalékra emelkedett az év végére, azonban az irányadónak számító egyhetes betéti kamatban még nagyobb volt az ugrás 0,75 százalékról 4 százalékra.

Összesen 4221 milliárd forint értékben valósultak meg közbeszerzések tavaly Magyarországon, mely jelentős bővülést jelent 2020-hoz képest, és nagymértékben meghaladja a pandémia előtti, 2019-es volument is. Az eljárások 85%-ában vettek részt nyertesként kis- és közepes vállalkozások, melyekhez így rekordösszeg, 2521 milliárd forint került a hazai közbeszerzések eredményeként - közölte éves összegzésében a Közbeszerzési Hatóság.

A tavalyi évben összesen 7676 darab közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban összesen 4221 milliárd forint értékben, mely rekordot jelent: 23%-kal meghaladja a koronavírus járvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben lefolytatott eljárások összértékét (3430 milliárd forint).

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a régió cégeinek 39 százaléka tart attól, hogy a kormányzati mentőcsomagok várható kivezetésével több lesz idén a csőd. A tanulmányból kiderül, hogy a térségben nem változott a leírt adósságok aránya az előző évhez képest. A régióban a vállalatközi vásárlások fele hitelre történt, ugyanúgy, mint 2020-ban, ez Magyarországon 48 százalék volt. A késve kiegyenlített számlák aránya a térségben 45-ről 43 százalékra javult.

1400 magyar, lengyel, cseh, szlovák és török vállalat megkérdezésével készült felmérés a fizetési fegyelemről, valamint a csődök veszélyéről. Az elemzés szerint Kelet-Európa jobban teljesített tavaly, a pandémia második évében a nyugat-európai vállalatok szerint a számláik 53 százalékát a határidő után egyenlítette ki a vevő. A kontinens nyugati felén jóval több adósságot kellett leírniuk a vállalatoknak.  

A nagy hírnevű dinasztiákhoz köthető családi vállalkozásoknak világszerte az a célja, hogy fenntarthatóan, a mai ideáknak megfelelve, de szokásaikhoz, normáikhoz, elveikhez ragaszkodva, versenyképességük megtartásával fejlődjenek. Hazánkban ezen cégeknek a nagy része éppen az öröklés szakaszában tart, míg Európában általánosságban elmondható, hogy manapság már minimum a harmadik generáció veszi át a stafétát.

A családi dinasztiák szociális, gazdaság- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős szerepet játszanak, hiszen azokat az értékeket szeretnék megőrizni, amelyeket hosszú éveken keresztül és generációkon át hoztak létre – áll a Sikeres nemzetközi és hazai családi vállalkozások című tanulmányban.

2022. január 19-én ünnepélyes keretek között kötött együttműködési megállapodást a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség. A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Dr. Gál András Levente és Prof. Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.

A két szervezet együttműködésének alapja az a közös álláspont, mely szerint a pénzügyi szektorban is stratégiai cél a magyar felhasználók, fogyasztók digitális tájékozottsági szintjének fejlesztése, amelynek érdekében összehangolt fellépés szükséges. Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján közös célrendszer mentén feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása, a kiberbiztonsági tudatosság növelése, a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.

Átalakulóban van a támogatott hitelek piaca a Növekedési Hitelprogram kifutásával, és érezhető igény támad a hasonló jellegű banki termékek iránt. Azonban az ügyfeleknek be kell látniuk, hogy árazásban egy ilyen hitel nem összehasonlítható a korábbi támogatott konstrukcióval – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati üzletágának igazgatója. 

Hogyan alakult a kkv- és mikrovállalati hitelezés 2021-ben? Milyen típusú hiteleket kerestek leginkább ebben az időszakban?

Az évet leginkább a támogatott hitelkonstrukciók átalakulása jellemezte. Amíg a nagyobb cégeknél az új sláger a kötvényprogram lett, addig a mikro-, kis és közepes vállalatoknál az NHP Hajrá! leállásával a Széchenyi Kártya Program GO! került előtérbe. Az egyszemélyes cégek vagy a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozók számára eddig is a KAVOSZ programja jelentette a vonzó alternatívát, itt az új kihelyezések 63 százalékát ez adja. A kis- és középvállalkozások esetén át kellett állni: míg az NHP az idei kihelyezések 36 százalékát teszi ki, addig a Széchenyi Kártya pusztán 12 százalékot. De mindkét területre igaz, hogy rendkívül gyors volt a növekedés a támogatott konstrukcióknak köszönhetően. Amíg a kisebb vállalkozásokra inkább a hitelkeret-típusú konstrukciók igénybevétele a jellemző, ahogy nő az üzemméret, úgy kerülnek előtérbe a beruházási típusú hitelek is.

Jelentős költségemelkedéssel számolnak idén a magyar kkv-k, azonban csak elenyésző részük készül arra, hogy emiatt elbocsátja dolgozói egy részét – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. Persze nem csak a minimálbér emelkedése jelent extra terhet a vállalkozásoknak, a tavaly ősszel jelentősen emelkedő energiaárak is megjelennek a költségekben.

15 százalékos költségemelkedést várnak a magyar kkv-k

Tavaly ősszel jelentős áremelkedés indult el az energiapiacon, ami itthon a szabályozott árak miatt a háztartások esetében nem jelenik meg, viszont a vállalkozások terheit növeli. Emellett januártól a minimálbér bruttó 200 ezer forintra emelkedett, ami mintegy húsz százalékkal magasabb a tavalyi szintnél.

Célunk, hogy stabilan, megbízhatóan és – akár árazásban, akár a hitelezési feltételrendszert tekintve – hosszú távra is tervezhető és kiszámítható módon álljunk az ügyfeleink rendelkezésére – hangsúlyozta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és kisvállalkozói főosztályának vezetője, akit a kkv-hitelezés trendjeiről kérdeztünk. A szakember kiemelte: a Garantiqa kezességvállalása sok vállalkozásnak jelenthet kitörési pontot, mert olyan fejlesztéseket is megvalósíthatnak, amelyekbe önerőből csak évekkel később vághatnak bele.

Hogyan alakult a kkv- és mikrovállalati hitelezés az elmúlt évben? Milyen típusú hiteleket kerestek leginkább ebben az időszakban?

Tapasztalataink szerint mind a gazdaságélénkítő programok által támogatott, mind a saját forrású konstrukciók közül az újranyitást követően leginkább a likviditási nehézségek áthidalására alkalmas folyószámlahiteleket, valamint a szabad felhasználású forgóeszközhiteleket keresik az ügyfelek. Vállalati oldalon látható, hogy az igen kedvező jegybanki NHP Hajrá! keretének kimerülését követően némileg visszaesett az érdeklődés, ám ez természetes, hiszen sokan az utolsó időszakban, akár beruházási terveiket korábban megvalósítva éltek a program lehetőségeivel. A keret kimerülése nyomán képződött űrt igyekeztek betölteni a megújult Széchenyi Kártya Program GO! termékei, amelyekre egyre nagyobb az érdeklődés.

A cégek nagyjából háromnegyede készül beruházni a következő egy évben, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményéből. A legtöbben informatikai fejlesztésre, ezen belül főként hardver és szoftvervásárlásra készülnek. A következő egy év fejlesztéseiben a legaktívabbak a középvállalkozások lehetnek, akiknek 85 százaléka tervez beruházást.

Második negyedéve áll a járvány előtti időszakot idéző, 76 százalékon a következő egy évben fejlesztést tervező cégek aránya a K&H kkv bizalmi index kutatás harmadik negyedéves adatai alapján. Ez mindössze 8 százalékponttal alacsonyabb a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgáló felmérés – még 2006 első negyedévében felállított – csúcsértékénél.

Szinte minden második vállalkozás végrehajtott beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokra fókuszáló piackutatásából. A megkérdezett vállalatok elsősorban kapacitásbővítés és technológiai fejlesztés céljából döntöttek a beruházások mellett, amelyeket leginkább saját tőke bevonásával finanszíroztak, de jelentős arányban vettek igénybe államilag támogatott és piaci kamatozású hiteleket is.

A legfőbb üzleti célként a kapacitásbővítést, a régi gépek, eszközök cseréjét, valamint a technológiai fejlesztést jelölték meg. A beruházások ötödénél ugyanakkor a tevékenység, termékportfólió bővítése is üzleti célként szerepelt a válaszok között, a megkérdezettek 14 százaléka pedig kifejezetten új termék, vagy szolgáltatás bevezetését célozta meg. Az energiahatékonyság fejlesztése több esetben is a megjelent a válaszok között, majdnem minden ötödik beruházás esetén (19 százalék) ezt a célt is megemlítették.