Átalakulóban van a támogatott hitelek piaca a Növekedési Hitelprogram kifutásával, és érezhető igény támad a hasonló jellegű banki termékek iránt. Azonban az ügyfeleknek be kell látniuk, hogy árazásban egy ilyen hitel nem összehasonlítható a korábbi támogatott konstrukcióval – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati üzletágának igazgatója.
Hogyan alakult a kkv- és mikrovállalati hitelezés 2021-ben? Milyen típusú hiteleket kerestek leginkább ebben az időszakban?
Az évet leginkább a támogatott hitelkonstrukciók átalakulása jellemezte. Amíg a nagyobb cégeknél az új sláger a kötvényprogram lett, addig a mikro-, kis és közepes vállalatoknál az NHP Hajrá! leállásával a Széchenyi Kártya Program GO! került előtérbe. Az egyszemélyes cégek vagy a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozók számára eddig is a KAVOSZ programja jelentette a vonzó alternatívát, itt az új kihelyezések 63 százalékát ez adja. A kis- és középvállalkozások esetén át kellett állni: míg az NHP az idei kihelyezések 36 százalékát teszi ki, addig a Széchenyi Kártya pusztán 12 százalékot. De mindkét területre igaz, hogy rendkívül gyors volt a növekedés a támogatott konstrukcióknak köszönhetően. Amíg a kisebb vállalkozásokra inkább a hitelkeret-típusú konstrukciók igénybevétele a jellemző, ahogy nő az üzemméret, úgy kerülnek előtérbe a beruházási típusú hitelek is.
Milyen konstrukciók voltak a legnépszerűbbek az Ersténél?
Ahogy említettem, a tavalyi év a támogatott konstrukcióké: a fix alacsony kamat, a hosszú futamidő, az éles verseny kényelmes helyzetbe hozta az ügyfeleket. Nálunk a legnépszerűbb az NHP Hajrá! és Széchenyi Kártya termékek voltak, de jelentős arányban keresték az EXIM-termékeket is. Ez utóbbiak részesedése a kkv-szegmensen belül meghaladta a 10 százalékot.
Hány vállalat vett igénybe Garantiqa-konstrukcióval kombinált hiteleket?
Azok, akik a Széchenyi Kártya konstrukcióinak valamelyikét vették vagy veszik igénybe, készen kapták vagy kapják a Garantiqa-konstrukciókat, ami annyit jelent, hogy az új kihelyezések jelentős részénél élnek ezzel a lehetőséggel az ügyfelek. Ám a saját forrású vagy az NHP- és EXIM-hitelek esetén is jellemző ezek alkalmazása, főként a mikro- vagy kisvállalkozásoknál.
Az utóbbi években jelentős szerepez jutó állami konstrukciók közül kiesik az MNB NHP Hajrá! hitelprogramja. Mi jöhet az NHP után?
Az NHP Hajrá! jelenleg is a teljes kkv-hitelállomány 30 százalékát teszi ki. A megszűnésével a nagyobb volumenű kölcsönöknél támadt egy hiány, az ügyfeleknél ebben a szegmensben inkább az EXIM programjai kerültek előtérbe. A kisebb összegű, éven belüli vagy a forgóeszköz-típusú hitelek esetén az alternatívát láthatóan a Széchenyi Kártya Program GO! jelenti. A kisvállalkozások esetében éppen ezért semmilyen törést nem okozott a váltás, náluk továbbra is ez a termék a keresett. Azt is látjuk, hogy egy olyan nagy program kifutásával, mint az NHP Hajrá!, érezhető igény támad a hasonló jellegű banki termékek iránt. Nagy összegű, fix kamatozású, hosszú távú forrásra ma már láthatóan lenne kereslet a sima banki termékek oldalán is. Azonban azt az ügyfeleknek is be kell látniuk, hogy árazásban egy ilyen hitel nem összehasonlítható a korábbi, támogatott konstrukcióval.
Mit várnak, hogyan alakulhat a vállalati hitelezés a közeljövőben?
Ez attól függ, hogy hosszabbítják-e a krízisgaranciás, nagyon olcsó konstrukciókat. Ha marad a Széchenyi Kártya Program GO!, akkor azok, akik tudják, továbbra is ezt fogják igénybe venni. Amennyiben nem marad ez a konstrukció, akkor emelkedhet a kereslet a saját hiteltermékeink iránt. Az idei várakozásainkat azonban több tényező is meghatározza, a támogatott programok mellett az üzemanyagok és alapanyagok áremelkedése a legnagyobb kérdés.
További hasznos és tartalmas cikkeket talál a Hitelgarancia újságban.