Jelentős költségemelkedéssel számolnak idén a magyar kkv-k, azonban csak elenyésző részük készül arra, hogy emiatt elbocsátja dolgozói egy részét – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. Persze nem csak a minimálbér emelkedése jelent extra terhet a vállalkozásoknak, a tavaly ősszel jelentősen emelkedő energiaárak is megjelennek a költségekben.

15 százalékos költségemelkedést várnak a magyar kkv-k

Tavaly ősszel jelentős áremelkedés indult el az energiapiacon, ami itthon a szabályozott árak miatt a háztartások esetében nem jelenik meg, viszont a vállalkozások terheit növeli. Emellett januártól a minimálbér bruttó 200 ezer forintra emelkedett, ami mintegy húsz százalékkal magasabb a tavalyi szintnél.

A fentiek eredményeként a 4 fő feletti magyar vállalkozások átlagosan 15 százalékos költségnövekedéssel számolnak 2022-ben – derül ki a GKI felméréséből, melyben több mint ezer érintett céget kérdeztek meg. Ennek mintegy felét, 7%-ot tesz ki a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. A vállalkozás mérete szerint kicsi az eltérés, a legkisebb költségnövekedést a középvállalatok (13%), a legnagyobbat pedig a kisvállalatok várják (17%). Ennek oka elsősorban az lehet, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb a bérköltségek aránya az összes kiadáson belül.

A legnagyobb többletteherrel az üzleti szolgáltatások és a feldolgozóipar képviselői számolnak, ezekben az iparágakban hagyományosan nagy az élőmunka-igény. Az építőiparban és a kereskedelemben is számottevő, 10 százalék feletti költségnövekedéssel számolnak a kkv-k, de nekik kevésbé lehet megterhelő a béremelés.

A GKI kimutatása szerint földrajzilag is egységesnek mondható a költségnövekedés a cégek válaszai alapján. Kicsivel átlag alatti tehernövekedéssel számolnak Fejér, Nógrád, Tolna és Pest megyében, míg Bács-Kiskunban, Békésben és Veszprém megyében magasabb az érték. Ennek oka az lehet, hogy utóbbi területeken nagyobb a minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya.

Nem leépítéssel reagálnának a cégek

A GKI egy másik reprezentatív felmérése szerint tavaly decemberben országosan a dolgozók 13 százaléka keresett minimálbért vagy garantált bérminimumot a kkv-knél, ez az arány az elmúlt évek béremelkedése után fokozatosan csökkent. Ez nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkoztatottat jelentett a négy fő feletti vállalkozásoknál, az ő esetükben kell januártól kigazdálkodni a béremelést. Összességében az egyéni vállalkozókkal együtt akár egymillió embert is érinthetett a béremelés a gazdaságkutató becslései szerint.

Minimálbéren és/vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya a vállalatméret szerint.

Látható, hogy a legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak ilyen foglalkoztatottak (16%). Ezt követik a mikróvállalkozások (14%), majd a középvállalatok (11%). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van (9%). Az is jól látható, hogy mindegyik vállalat típus esetén a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek.

Ágazatok szerint a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, itt az összes foglalkoztatott 18%-át tették ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14%), az építőipar (12%), s végül a feldolgozóipar (10%). A feldolgozóipar sajátos helyzetét mutatja, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak aránya itt a legnagyobb (6,5%).

A felmérés kérdései arra is kitértek, hogy a vállalatok hogyan készülnek egy ilyen drasztikus emelésre. A vállalatok 3-4%-a tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7%. Továbbá a vállalatok 3%-nál terveznek elbocsátásokat a minimálér emelés miatt, egy-egy vállalat átlagosan 5 főt, ez akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is jelenthet a vizsgált körben. Ugyanakkor ez a szám magasabb is lehet, mivel nemcsak béroldalról van nyomás a cégeken. Az energia költségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak gyors emelkedése szintén sújtja őket, miközben a vevői oldal erősen ár érzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben.

Ha viszont sikeres lesz az áremelési nyomást érvényesíteni a vállalkozásoknak, az az amúgy is magas infláció szempontjából jelenthet problémát. Novemberben több mint tizennégyéves csúcsra, 7,4 százalékra emelkedett az infláció, az év eleji erőteljes átárazások pedig ezt csak súlyosbíthatják.

A megnövekedett költségek miatt a vállalkozások hitelfelvételi igénye is emelkedhet, amivel a hitelgarancia szerepe is még inkább felértékelődhet.