Bizonyos digitális fejlettség ma már alapvető elvárás a magyar kkv-k körében is, így például céges honlap vagy webshop vagy bankkártyás fizetés nélkül egyre kevesebben léteznek. A komolyabb jövőtechnológiákkal kapcsolatban viszont egyelőre óvatosan nyilatkoznak a cégek, melyek többsége fejlesztéseket is tervez a következő időszakban – derül ki az Unicredit Bank és az Inspira Research közös felméréséből.

A nemrég ismertetett reprezentatív felmérésben a legnagyobb üzleti potenciállal rendelkező mintegy 20 ezer kkv vezetői közül kérdeztek meg hatszázat a kutatók. A megkérdezett vállalkozások 85 százalékának van saját honlapja, mellette 68 százalékuk a Facebookot is használja. Itthon egyelőre kevésbé népszerű a LinkedIn, amit a cégek kevesebb mint negyede használ. A cégvezetők válaszai alapján a vállalkozások 26 százalékának van saját webshopja, 8 százalék pedig blogot is üzemeltet.

A kutatás egyik érdekessége, hogy a családi vállalkozások számára kiemelten fontos, presztízsértékű és szinte szívügy a céges honlap. A nem családi vállalkozások a családi vállalkozásokhoz képest nagyobb hangsúlyt fektetnek a LinkedIn-jelenlétre. Érdekesség, hogy a bankkártyás fizetés fokozatos elterjedésével már a kkv-k 39 százalékánál is lehet kártyával vásárolni a webshopban.

A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások 45%-a hallott már vagy van elképzelése a fintechről (nem banki online fizetésről), de csak 10%-uk használja és további 20%-uk tervezi a jövőben hosszú távon használni. A fintech használatával szemben a fő aggályt az jelenti, hogy a cégeknek csak nagyon kis hányada (5-10%-a) lenne hajlandó egy külső, nem banki online szolgáltató részére megadni a banki és könyvelési adatait.

A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások a következő öt évben főképp a termék- és szolgáltatásfejlesztés korszerűsítése, új termék létrehozása (39%), előállító folyamatok fejlesztése (37%), ügyfélnyilvántartás, CRM (31%) és a vállalatirányítási rendszer bevezetése (29%) terén terveznek fejlesztéseket a közeljövőben.

Szeptember tizedike óta igényelhető az MFB Pontok hálózatában az uniós forrásból megvalósuló KKV Technológiai Hitelprogram, melynek keretösszege 60 milliárd forint, kamata pedig nulla százalék – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közleményéből.

A rendkívül kedvezményes, a teljes futamidő alatt nulla százalékos kamattal igényelhető hitelt elsősorban eszközbeszerzésre, korszerűsítésre és kezdő vállalkozások beindítására lehet felvenni. A hitelprogram fő célkitűzése a magyar vállalkozások technológiai korszerűsítésének támogatása – áll a közleményben.

A teljes nevén Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felkészültségének javítása mellett a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtését és bővítését célozza. A program a teljes kkv-szektornak szól, egyaránt jó lehetőség többek között termelő vállalkozásoknak, autóipari beszállítóknak, a vendéglátó- és építőiparban működő cégeknek. A hitelből a vállalkozások számára szükséges berendezések széles köre finanszírozható, így IT-eszközök, gépek, nagy értékű termelő eszközök egyaránt beszerezhetők.

A felvehető hitelösszeg minimum 1 millió Ft, maximum 50 millió forint. A hitelre kezdő vállalkozások is pályázhatnak, ez esetben a maximum hitelösszeg 25 millió forint lehet. A hitel minimum 10%-os saját forrással igényelhető, rendkívül kedvező, 0%-os éves kamat mellett, a futamidő akár hét év is lehet.

A hitel fedezeteként jellemzően elegendő a megvásárolt gép, vagy berendezés. A fedezet biztosítására általánosságban a normál banki működésre jellemző kiegészítő biztosítéki formák fogadhatók el.

A Magyar falu program az iparosok célkitűzéseit tükrözi, fontos színtere lehet a magyar mikro- és kisvállalkozások termelékenységének és modernizációjának, ezért a partnerség szellemében a szövetség  bekapcsolódik a programba  - hangsúlyozta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke szerdán Budapesten a Magyar kézművesség napja ünnepségen.

Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy az 5 ezer lakos alatti településekre vonatkozó Magyar falu program a tervezési fázisban van, ősszel terjesztik a kormány elé. 

Gyopáros Alpár (Fotó: Juhász Melinda)

A hosszú távú komplex program célja a falvak népességmegtartó erejének növelése, a munkahelyteremtés és megőrzés, a Digitális jólét program bővítése, a közösségi közlekedés, a piaci szolgáltatások támogatása - mondta Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy terveik szerint 2019-ben a Magyar falu program négy pillérre: a lakhatásra, a közlekedésre, a közszolgáltatásokra és a helyi identitásra épül majd.

Az ünnepségen az Iposz elnöke rámutatott arra, a magyar iparosság az összes olyan kézműipari szakmában, kistelepülésen is jelen van, amelyek fejlesztését a Magyar falvak program célul tűz ki. Példaként említette, hogy a szolgáltató, javító és építő tevékenységek megléte a településeken az egyik legfontosabb eleme a népességmegtartó képességnek. 

Az elnök szerint az iparosság jelentős mértékben tudna közreműködni abban, hogy a különböző innovációs és fejlesztési törekvések, beleértve a digitalizálást is, elterjedjenek ezeken a kisebb településeken.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége a 177 ipartestületből álló hálózatán keresztül hátteret tudna biztosítani az iparosság eléréséhez, és így hozzá tudna járulni a Magyar falvak program végrehajtásának eredményességéhez - mondta az Iposz elnöke.

 A Magyar kézművesség napján Németh László felidézte, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége a rendszerváltást követően kezdeményezte, minden évben emlékezzenek meg egy napon a családi, mikro- és kisvállalkozások százezreiről, a magyar iparos és kézműves társadalomról, hiszen a magyar gazdaság 99 százaléka családi, mikro- és kisvállalkozásokból áll. Ez a szektor állítja elő a magyar GDP 30-40 százalékát, és biztosítja a foglalkoztatás 70 százalékát, ezért nem mindegy, hogy ezek a vállalkozások milyen hatékonyan működnek, mennyire tudnak lépést tartani az informatikai és technológiai forradalom kihívásaival, és mennyire tudják megőrizni versenyképességüket és foglalkoztatási képességüket - mondta Németh László.

Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese az ünnepségen arra hívta fel az iparosok figyelmét, hogy folyamatosan bővül a kkv-k finanszírozási lehetősége Magyarországon. A Garantiqa hamarosan célzottan is megkeres levélben mintegy 10 ezer kisvállalkozót, hogy segítse a hitelhez jutásukat.

Dr. Nagy Róbert (Fotó: Juhász Melinda)

A hozzászólásokban az iparosok javasolták, hogy a Magyar falu program helyezzen nagyobb hangsúlyt a kistelepülések közbiztonságára, illetve tegyen lehetővé egyfajta rugalmasságot a helyi problémák kezelésében.

Az elmúlt években enyhültek Európában a kkv-k finanszírozási problémái elsősorban annak köszönhetően, hogy a jegybankok laza monetáris politikája elhozta az olcsó pénz korszakát – olvasható Balog Ádám tanulmányában, mely a Hitelintézeti Szemle idei első számában jelent meg. Az MKB Bank vezérigazgatója szerint ugyanakkor a jelenlegi kedvező feltételek mellett fennáll annak veszélye, hogy egy kevésbé támogató környezetben szűkülnek a cégek finanszírozási lehetőségei, ezt a kockázatot lehet csökkenteni a hitelgarancia elterjedésének növelésével.

 Melyik cégek a legérzékenyebbek a kamatokra?

A jelenlegi alacsony finanszírozási költségek mellett sok cégvezetőnek esze ágában sincs a jövővel törődni, pedig most lehetne egy jövőbeli kamatemelkedés kockázatait tompítani. Az Európai Unióban a kkv-k az ipar, építőipar és a kereskedelem szegmensében dominánsak, amelyek egyben a legtőkeigényesebb szektorok is; ezért a társaságok finanszírozásának fenntartása kiemelten fontos nemcsak a saját növekedésük, működésük szempontjából, hanem az egész gazdaságot figyelembe véve is – olvasható Balog Ádám tanulmányában. Részben emiatt a tőkeáttétel is a fenti szektorokban a legnagyobb, vagyis a saját tőkéhez mérten a legmagasabb a kötelezettségek állománya. Ez azt is jelenti, hogy a kamatok és a gazdasági ciklusok változására ezek az iparágak a legérzékenyebbek. Részben emiatt fontos, hogy a cégek finanszírozása milyen formában valósul meg.

Európában egyébként sajátos a cégek forrásbevonása: 80-85 százalékban bankhitelen keresztül valósul meg, miközben az Egyesült Államokban ez az arány éppen fordított, a vállalkozások a pénz nagy többségét a tőkepiacon keresztül teremtik elő. Ennek legfontosabb formáit a vállalati kötvények, private equity, venture capital, crowdfunding vagy hibrid megoldások jelentik.

Most lehetne kockázatot csökkenteni

 Európában a kkv-k jelentős szerepet játszanak, ugyanis a kontinens GDP-jének 60 százalékát adják, és mintegy  90–100 millió főt foglalkoztatnak, ami a munkaerő-állomány körülbelül 70 százaléka. Jelenleg 22 millió kis- és közepes vállalat működik az EU-ban. Amennyiben ezek a társaságok nem jutnak forráshoz a megfelelő mennyiségben és struktúrában, úgy mindez a beruházások csökkenését, a vállalatfelvásárlások elmaradását és csökkenő innovációt vonhat maga után – állapítja meg a tanulmány. A szerző kiemeli, hogy a megfelelő külső finanszírozás révén növekedhet a vállalkozói kedv, újabb vállalkozásokat alapíthatnak, valamint javulhat a cégek mérethatékonysága is. A gazdasági ciklus felívelő szakaszában a kockázatokat mind a hitelfelvevők, mind a hitelnyújtók alacsonyabbnak ítélik meg.

Amennyiben az üzleti ciklus kifullad, az a vállalatok aktivitásának csökkenéséhez, a profitok mérsékléséhez és így a munkanélküliség növekedéséhez, a fogyasztás csökkenéséhez vezethet. Mindez növeli a kockázatot, és a szerepelők mérsékeltebb aktivitását eredményezi. Mivel ez egy spirális folyamattá is válhat, a beavatkozás, illetve a ciklusok volatilitásának simítása kiemelt fontossággal bír – írja Balog Ádám. A gazdasági recesszió és a hitelhez, forráshoz jutás nehézsége általában egymást követik, sőt egymást erősíthetik. Azonban a gazdasági visszaesés mihamarabbi orvoslása érdekében éppen ez az az időszak, amikor olyan anticiklikus intézkedések szükségesek, amelyek segítségével tompítható a visszaesés hatása.

Az utóbbi években az Európai Központi Bank felmérése szerint már nem a finanszírozás az európai cégek fő gondja, megelőzte a munkaerő költsége, a nem szakképzett munkaerő hiánya és az adott iparág szabályainak betartása, bonyolultsága is.

Ezért kell a hitelgarancia

A kkv-k hitelfelvételéhez kapcsolódó garanciaprogramok célja, hogy olyan cégek is hitelhez jussanak, amelyek múltjuk miatt, vagy nem megfelelő fedezetük miatt erre nem lennének alkalmasak. Ezenkívül a garanciaprogramok a gazdasági ciklusok alján is biztosíthatják a kkv-k forráshoz jutását, így pozitívan hathatnak a növekedésre, esetleg tompíthatják a visszaesés mértékét – világít rá a tanulmány.

Mindezek ellenére még mindig nem terjedt el eléggé a hitelgarancia intézménye Európában, az EKB már idézett felmérése szerint a megkérdezett kkv-k szerint a hitelgaranciák kondíciói nem javultak az utóbbi időszakban, ami arra enged következtetni, hogy a társaságok alkalmaznák ezt a lehetőséget, de azok megléte, feltétele nem megfelelő.

A hitelgarancia intézményével kapcsolatban voltak már olyan kezdeményezések, melyek egységes európai megoldást javasoltak, azonban a kontinensen működő cégek különböző tulajdonságai, így különböző igényei miatt ezt nehéz kivitelezni. Így egyelőre maradnak a nemzeti sajátosságok ezen a téren.

A legtöbb nyugat-európai országban állami fenntartású nonprofit társaságok intézik a hitelgaranciát, csak Franciaországban és Olaszországban léteznek teljesen magánkézben lévő cégek erre a feladatra. Ezek a hitelgarancia-intézmények leginkább a kkv-kat célozzák meg, azzal a céllal, hogy növeljék a hitelezési aktivitást ebben a szegmensben. Garanciát bankok, lízingcégek és egyéb pénzügyi intézmények felé vállalnak, főleg forgóeszközhitel, beruházás és kereskedelmi hitel esetében. A garanciához kapcsolódó díjakat a hitelfelvevő fizeti, és az a hitel összegétől függ. A kockázat vállalása 34 és 81 százalék között szóródik, és 10–15 évre szólhat – mutatja be az eszközt európai viszonylatban a Hitelintézeti Szemlében megjelent írás. A hitelgaranciának természetesen díja is van, amely általában egy éves díjból és egy upfront-díjból tevődik össze, amely díj tükrözi a projektek kockázatosságát is. A garantőr adminisztrációs díjat is felszámolhat, valamint meghatározhatja, hogy a díjakat ki viselje, a hitelező, vagy a hitelfelvevő.

Több mint tíz éve nem volt olyan magas a kkv-k beruházási szándéka, mint jelenleg, a megkérdezett cégek 78 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H szokásos kkv bizalmi indexének friss adataiból. A legtöbben valamilyen informatikai fejlesztésben gondolkodnak, ez a cél megelőzi a gépek, berendezések korszerűsítését.

A hazai vállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint tovább nőtt a beruházást tervező vállalkozások aránya. Jelenleg tízből közel nyolc (78%) cég tervez fejleszteni a következő egy év során, ami az előző negyedévhez (74%) képest ugyan enyhe, de az egy évvel ezelőtti 57%-hoz képest jelentős előrelépés – olvasható a K&H közleményében.

A célokat tekintve kissé átrendeződött a toplista az év elejéhez képest. Az informatikai fejlesztések (42%) egy év elteltével újra az első helyre kerültek, megelőzve az eddig élen álló gépek, berendezések korszerűsítését (40%). A gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét, de 24%-ról 28%-ra emelkedett az ebben gondolkodó cégek aránya. „A válaszok alapján úgy tűnik, hogy eljött az ideje az eddig kissé háttérbe szorult informatikai beruházásoknak. Ezek általában olyan párszázezer forintos fejlesztések, amiket nem feltétlenül saját tőkéből, hanem a könnyen és gyorsan elérhető szabad felhasználású hitelekből finanszíroznak a cégek, mint például a K&H üzlettámogató hitel” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a bank marketing főosztályának vezetője.

A különböző ágazatok közül a szolgáltató és mezőgazdasági vállalkozásoknál számíthatunk a leginkább új beruházásokra (86% és 83%). Tőlük nem sokkal lemaradva az ipari cégek vannak (79%), miközben a kereskedelemben ennél jóval szerényebb fejlesztési szándék látható (64%). A cégek méretét tekintve viszonylag egységes képet mutatnak a várakozások: a középvállalkozások 87%-a, a kisvállalkozások 81%-a és a mikrovállalkozások 75%-a tervez beruházást a következő egy év során.

Szeptember 10-én jár le annak a hatmilliárdos pályázatnak a határideje, melyet a Pénzügyminisztérium írt ki mikrovállalkozásoknak és kkv-knak munkahelyteremtő beruházások támogatására. A várakozások szerint a fenti összegből akár háromezer új munkahely is létrejöhet a gazdaságban.

 Varga Mihály júliusban jelentette be, hogy szeptember 10-ig lehet pályázni a hatmilliárdos összegre, a pénzügyminiszter elmondása szerint a pályázat a kkv-szektor versenyképességének növelését támogatja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások segítésével.  A munkahelyteremtő támogatás mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet, ezen felül a pályázók kiegészítő támogatásként kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén további 700 ezer, amennyiben az elmúlt 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott álláskereső személy felvételét vállalják további 1,5 millió, amennyiben pedig a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalják a pályázók, új munkahelyenként további 1,5 millió forint támogatást kaphatnak.

 Az említett három kiegészítő támogatáson felül a pályázók, amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást, akkor új munkahelyenként még további 400 ezer forint támogatást kaphatnak, így új munkahelyenként a vállalatok akár 3,4 millió Ft összegű támogatásban is részesülhetnek. A munkáltatónak a 2 éves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti az érintett térségben.

A minőségi munkaerő elvándorlását és a külföldi vállalatok versenyelőnyét tekintik a hazai kis- és középvállalkozások jelenleg a legnagyobb kihívásnak, ugyanakkor pozitívan értékelik az adóterhek, adózási szabályok átláthatóságát, és nem tartanak az árfolyamkockázattól sem – derül ki egy friss kutatásból.

A kis- és középvállalkozások szempontjából az elmúlt három évben kedvezően alakult a makrogazdasági környezet: bővült a gazdaság, erősödött a belföldi vásárlóerő, a belföldi piacra termelő kkv-k értékesítési lehetőségei nőttek, javult a versenyképesség. Ez a kedvező gazdasági környezet mégsem párosul hurráoptimizmussal még a legderűlátóbbak között sem – derül ki az UniCrredit Bank és az Inspira 2018-as kkv-kutatásából.

A minőségi munkaerő külföldre vándorlása valamennyi cég számára aggasztó tény, ezt az általános tendenciát a kutatás is megerősíti. A munkaerőpiac kínálati oldalának mennyiségi szűkülése és minőségi gyengülése az elvándorlások következtében szintén problémát jelent. Emellett a kedvező piaci környezet adottságait kihasználó külföldi vállalatok verseny- és erőfölényét említették még veszélyforrásként.

Az egyik meglepő eredmény, hogy míg a legoptimistább családi vállalkozások valamivel több mint egyharmada érzi úgy, hogy vállalkozása nem függ külső tényezőktől, stabil lábakon áll, a vállalkozás sorsa saját kezében van, addig az egyébként általában optimistább magas árbevételű nagyvállalatok (700 millió Ft éves forgalom fölött) mindössze 12%-a gondolja ugyanígy, több mint 50%-uk szerint viszont vállalatuk jövőbeni sikeres működése sok külső tényezőtől függ, amelyekre korlátozott a ráhatásuk.

Gondolta volna, hogy a magyar cégek több mint kétharmada családi vállalkozásnak számít? Pedig ezzel még nem is lógunk is az európai és régiós sorból. Viszont mivel ez egy speciális szegmens a kkv-körön belül, ezért speciális problémákkal is kell szembenéznie. Sokan szeretnék például családon belül továbbörökíteni a céget, amihez viszont gyakran hiányzik a megfelelő utánpótlás.

Mi számít családi vállalkozásnak?

A legegyszerűbb válasz persze az lenne, hogy amit egy család birtokol vagy igazgat, azonban, ha jobban belegondolunk, akkor ez szinte minden vállalkozásra igaz. A nemzetközi szakirodalom az alábbi feltételekhez köti azt, hogy családi vállalkozásról beszélhessünk: 

• A többségi döntéshozatal annak a természetes személynek a birtokában van, aki alapította a céget vagy megvásárolta a többségi tulajdont. A lényeg, hogy természetes személyekről legyen szó, és ha már családi vállalkozás, akkor természetesen az ő közeli hozzátartozóik is számítanak (házastárs, szülők, gyermekek, a gyermekek partnerei).
• A döntéshozatal ezeknél a cégeknél lehet közvetlen vagy közvetett is.
• A tulajdonos család legalább egy tagja a cég irányításában is tevékenyen részt vesz.
• Ha tőzsdei cégről van szó, akkor abban az esetben beszélhetünk családi vállalkozásról, ha az alapító vagy a megvásárló természetes személy és családja legalább a részvények 25%-a felett rendelkezik.

A fentiekkel kicsit szűkítettük a kört, de látszik, hogy még mindig nagyon sok cégre igaz a megjelölés. Nem véletlen, hogy Európában szinte mindenhol a működő vállalkozások jelentős többsége számít családi vállalkozásnak, ezek jellemzően kis- és kozépvállalatok (kkv). Magyarországon ez az arány 70 százalék, amivel egyáltalán nem lógunk ki a sorból, a legmagasabb ez az arány Szlovákiában és Cipruson, ahol tízből kilenc cég minősül családi vállalkozásnak, míg 50 százalék alatti arányt csak Litvániában mértek, ott a vállalkozások 38 százaléka felel meg a fenti kritériumoknak.

Mekkora a családi vállalkozások súlya?

Számbelileg láthattuk, hogy a vállalatok jelentős része számít családi vállalkozásnak. Más gazdasági mutatókban ugyan nem akkora a súlyuk (mivel jellemzően kis cégekről beszélünk), de így is fontos szereplői az európai gazdaságnak. Az Európai Családi Vállalkozások Egyesülete az alábbi fő megállapításokat fogalmazta meg erről a szektorról: 

• Átlagosan a munkahelyek 40-50%-át hozzák létre a magánszektorban Európában.
• A családi vállalkozások jellemzően visszaforgatják a profitjukat, az értéknövelést tartják szem előtt az adósságból való növekedéssel szemben.
• Általában felelős munkaadóként viselkednek, a hosszú távú stratégiájuk a tulajdonosi érdekek mellett tartalmazza a munkavállalók, a fogyasztók és a helyi közösségek érdekeit is.
• Jellemzőbb rájuk az átlagnál a szociális felelősségvállalás.
• Sokkal erősebben integrálódnak a helyi vagy regionális gazdaságba.
• Természetes inkubátorai a vállalkozói kultúrának, nagy szerepük van a következő vállalkozó generáció kinevelésében.
• A szociális tőkét átörökítik egyik generációról a másikra.

Milyen szerepük van a családi cégeknek Magyarországon?

Említettük, hogy itthon az európai átlagnak megfelelő a családi vállalkozások súlya a gazdaságban, a regisztrált cégek 70 százaléka tartozik ebbe a körbe. Ezeket a vállalkozásokat fogja össze a Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE), mely igyekszik érdekképviseleti szervként is működni. Az egyesület igyekszik rendezvényeket, klubokat szervezni tagjainak, illetve a szektort érintő problémákat, felvetéseket eljuttatni a mindenkori kormányzati szereplőkhöz.

Egy 2016-os konferencián például Rudas László, a CSVOE elnöke azt az ötletet vetette fel, hogy a családi vállalkozások a közbeszerzéseknél, pályázatoknál esetleg plusz pontot kaphatnának. Szerinte ugyanis ennek a szektornak az adó- és köztartozása alacsony, az eredményét általában visszaforgatja, környezettudatosan dolgozik, illetve lokálpatriótaként törődik a közösséggel is. Ezek miatt szerinte érdemes lenne támogatni ezt a vállalkozói kört.

Az egyesületet 2014-ben alapították azzal a nem titkolt céllal, hogy elősegítse a hazai családi vállalkozások generációváltását és utódlását. Ezzel rögtön rá is térünk arra, mi a magyar (és az európai) családi cégek legnagyobb kihívása: az utódlás. Ha ugyanis valaki a családon belül akarja továbbörökíteni a vállalkozását vagy más természetes személyt akar bevonni, akkor ahhoz komoly kiválasztási folyamatra van szükség, ami egyre nehezebb.

Tavaly például a Világgazdaság konferenciáján beszélt a családi cégek problémáiról az egyesület néhány tagja. Rudas például úgy fogalmazott, hogy neki több vállalkozása van, mint gyermeke – egyik lánya azonban nehezen viselte a cégvezetésből kifolyó terhet, így fél évre külföldre ment és nyelvet tanul. Lánya, Rudas Anita hozzátette, nehéz volt édesapjával együttműködni, mert két különböző gondolkodású és felfogású emberről van szó és sokszor nehéz volt közös nevezőre jutni.

 Fontos kihívás az új generáció oktatása, képzése is, Boross Gábor, az Oázis Kertészet vezetője elmondta: testvérével sokat tanultak édesapjuktól, de fontos hangsúlyozni, hogy ami régen működött, gyakran manapság már nem vagy nem úgy működik. Szerinte fontos, hogy ne kövezzék le a következő generációnak az utat, csak irányt kell mutatni, hogy az ők is megvalósítsák elképzeléseiket.

Történelmi csúcsra emelkedett a K&H kkv bizalmi indexe, a havonta elkészített felmérés szerint a mutató 17 pontra ugrott – derül ki a K&H közleményéből. A kiemelkedő hangulatjavulás leginkább annak köszönhető, hogy a cégek csökkenő közterhekre, vállalkozásbarát gazdaságpolitikára és javuló pénzügyi eredményekre számítanak a következő egy év során.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait 2004 óta jelző K&H kkv bizalmi index elérte történelmi csúcspontját: 7 pontos emelkedést követően jelenleg 17 ponton áll.  

Az index látványos emelkedése főként annak köszönhető, hogy a vállalkozások az őket érintő közterhekkel kapcsolatban pozitív irányú változásra számítanak: 20%-ról 34%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek alacsonyabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során. A közterhek kedvező alakulása mellett a kormányzat intézkedéseivel kapcsolatban is derűlátók a kkv-k: a többség szerint (69%) semleges vagy vállalkozásbarát lesz a következő egy évi gazdaságpolitika a cég működésére nézve.

A vállalkozások a pénzügyeikben is kismértékű javulásra számítanak: jelenleg 9%-os árbevétel és 6%-os profitnövekedést várnak a cégek az előttünk álló egy évben, szemben az előző negyedévi 8% és 5%-os várt növekedéssel.

A bizalom minden árbevétel-kategóriában és ágazatban erősödött, ráadásul – a kereskedelmi szektort kivéve – mindenhol történelmi maximumokról beszélhetünk. Szokásos módon a középvállalkozások hangulata a legjobb (36 pont), a kisvállalkozások bizalma jelenleg 22 ponton áll, és a mikrovállalkozások is kezdenek felzárkózni (9 pont).

Szinte minden magyar kis- és középvállalkozás folytat valamilyen kereskedelmet az Európai Unión belül, a teljes magyar export majdnem felét ezek a cégek bonyolítják, melyek 250-nél kevesebb embert foglalkoztatnak – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Előbbi mutatóban a többi tagállam is hasonló számokat tud prezentálni, a kkv-k exportpiaci súlyát illetően viszont sokkal nagyobb a szórás

 Az európai kkv-k pörgetik a kereskedelmet

A kkv-k az európai gazdasági növekedés fontos motorjai, hiszen ezek a cégek munkahelyeket teremtenek és érdemben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez – szögezi le az Eurostat jelentése. Emellett talán meglepő, de az Unión belüli kereskedelemben is intenzíven részt vesznek a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, a vállalkozások 98 százaléka folytatott valamilyen kereskedelmi tevékenységet az EU-n belül 205-ben.

A kkv-szektor által generált kereskedelem legnagyobb részét a tíz fősnél kisebb mikrovállalkozások bonyolítják, a részesedésük kétharmad a teljes tortából darabszám alapján, értékében persze ez jóval kisebb. A kereskedelemben résztvevő kkv-k mintegy negyede kisvállalkozás, 8%-uk pedig közepes cég. A fenti arányeltolódás a mikrovállalkozások javára annak köszönhető elsősorban, hogy ezekből a cégekből van a legtöbb, ide tartoznak az egyszemélyes vállalkozások is.

Amellett, hogy szinte minden európai kkv kilép valamilyen módon a piacra, ezek a cégek felelősek az exportvolumen majdnem feléért és az import 51 százalékáért a gazdasági közösségen belül.

Hol vannak a legaktívabb kkv-k Európában a kereskedelem területén?

A fenti kérdés jogos, az Eurostat adatai szerint a kereskedelemben résztvevő cégek aránya minden tagállamban meghaladja a 90 százalékot, vagyis ebben nincs nagy szórás. A legalacsonyabb arányt Csehországban mérték, de ott is tízből kilenc cég vallotta azt, hogy bekapcsolódik valamilyen módon az európai kereskedelembe. A legmagasabb arányt Szlovéniában hozta ki a kutatás, ott állítólag több mint 99 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy részt vesz-e valamilyen módon a külkereskedelemben.

Az exportban a ciprusi cégek járnak élen, a szigetországban a teljes kivitel 88 százalékáért a kkv-k felelősek. Ez azt jelenti, hogy kifejezetten erős a ciprusi kisvállalati szektor, amivel párhuzamosan viszont a nagyobb cégek kifejezetten háttérbe vannak szorulva a jelek szerint. A ciprusi export 21 százalékát bonyolítják mikrovállalkozások, 26,8 százalék esik a kis cégekre és 40,2 százalék a közepesekre.

Ciprus mellett kifejezetten erős a kkv-k exportrészesedése Lettországban, ahol a kivitel értékét tekintve arányuk szintén meghaladja a 80 százalékot, illetve Belgiumban és Észtországban, ahol 70 százalék körül van. A belgáknál érdekes arányeltolódást láthatunk a mikrovállalkozások felé, a teljes kereskedelmi kivitel több mint 46 százalékát ezek a tíz főnél kisebb cégek bonyolítják, miközben Lettországban például a közepes, 50-250 fős vállalatok járnak az élen 37 százalék feletti aránnyal.

Természetesen a kivitel mellett az EU-n belüli importban is hasonló a kkv-k részesedése, az összes behozatal 51 százalékát bonyolítják. Az élmezőny itt is hasonló azzal a különbséggel, hogy a ciprusi cégeket megelőzik a lettek, melyek a teljes import 85 százalékát teszik ki. További érdekesség, hogy az előbb az élmezőnyben lévő Belgium itt csak a középmezőnyben szerepel , ott a teljes import kevesebb mint kétharmada esik a kkv-szektorra.

Hol van a magyar kkv-k helye?

Számunkra az is érdekes lehet, hol van a magyar cégek helye az európai külkereskedelemben. Ahogy említettük, szinte minden kkv (több mint 98 százalék) részt vesz valamilyen módon az EU-n belüli kereskedelemben.

A vizsgált 2015-ös évben egyébként a magyar külkereskedelmi forgalom 28 013,5 milliárd forint volt. Ez az export összegét jelentette, amiből 22 154,7 milliárd forint ment az EU-n belülre a KSH vonatkozó adatai szerint. Vagyis öt forintnyi kivitt áruból négy a gazdasági közösségben maradt. Ebből az Eurostat adatai szerint 46,7 százalék volt a kkv-k részesedése, vagyis ez a vállalati kör is több mint 10 ezer milliárd forintnyi árut vitt ki Európába.

A fentiekkel párhuzamosan a magyar import 25 348,6 milliárd forint volt 2015-ben, ebből 76,9 százalék esett az EU-n belülre. A fenti majdnem 20 ezer milliárdos összegből pedig 53 százalék volt a kkv-k részesedése az Eurostat adatai szerint.

Vagyis összességében az exportban és az importban is kicsivel az európai átlag felett van a magyar kkv-k részesedése, de a szektor további erősítésével ezt az arányt lehetne még növelni, vannak pozitív példák Magyarország előtt a kontinensen. A régiós országok közül a lengyeleknél jóval kisebb a kkv-k részesedése, az exportban csak 35 százalék, az importban pedig 49 százalék. Persze ez egyszerűen az ország méretéből is adódhat, a jóval nagyobb lengyel piacon sokkal több a 250 főnél nagyobb vállalkozás, ami kívül esik a kkv-körön. A románoknál a kivitel több mint 45 százalékát és az import majdnem 60 százalékát bonyolítják  a kkv-k, Szlovákia esetében pedig a szektor exportpiaci részesedése a 30 százalékot sem éri el, ami meglepő, hiszen északi szomszédunknál a méret sem indokolja ezt, legfeljebb a fejlettségbeli különbségeket lehet okként említeni.