Bár a járvány az idén is bizonytalanná teszi a gazdasági helyzetet, a magyar lízingpiac ennek ellenére a várakozásoknál jobban szerepel – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet konferenciáján. Szerinte a lízingfinanszírozás iránt volna kereslet, ám a globális ellátási problémák, a kapacitás- és alkatrészhiány miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az eszköz – például jármű -, amit finanszírozni lehetne. Kedvező azonban, hogy a lízingvállalatok a kkv-finanszírozásban megkerülhetetlenné váltak és folynak tárgyalások az ősszel induló Széchenyi Lízing GO kedvezményes program mellett újabb kedvező finanszírozási megoldásokról.

Több pozitív tényező látható a magyarországi lízingpiacon, igaz, vannak kihívások és bizonytalanságot okozó problémák – többek között erről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet múlt heti rendezvényén – a Lízing Szakmai Napokon – Gárdonyban.

Igény lenne, csak az eszköz hiányzik sok esetben

A hazai lízingpiac harmadik negyedéves adatait a Magyar Lízingszövetség október végén teszi közzé, de a szóban forgó időszakban elért teljesítményről az előzetes adatok alapján Zs. Nagy István azt mondta: a kihelyezések 14 százalék körüli növekedést mutatnak éves szinten, amiben a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszik. Bár a finanszírozott összeg a járvány előtti, 2019-s szinttől alig marad el, az új lízingszerződések száma még alacsonyabb a tavalyelőtti szintnél. A kihelyezések és a szerződésszámok közötti eltérés pedig elsősorban a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. „Az ügyféloldalon látszik a kereslet a lízingfinanszírozásra, ugyanakkor a globális ellátási és termelési problémák, köztük a chiphiány miatt sok esetben előfordul, hogy nincs mit finanszírozni. Azaz nem áll rendelkezésre az adott eszköz” – emelte ki Zs. Nagy István.

A héten zárul le az Europol E-commerce 2021 akciója Magyarországon, melynek célja az online csalások visszaszorítása. A kezdeményezéssel kapcsolatban a hatóságok összefoglalták, mire érdemes figyelni a vállalkozásoknak az internetes kereskedelemben.

Október 11-22. között tart Magyarországon az Europol akciója, melyet itthon a Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztály Pénz és Bankkártya Hamisítás Elleni Osztálya koordinálja a Magyar Bankszövetséggel együttműködve. Az akció célja az online csalások visszaszorítása, amely - közvetve vagy közvetlenül - a vásárlókat, a kereskedőket, csomagküldő szolgálatokat és pénzintézeteket egyformán sújtják.

Már a Magyar Bankholding lízing leányvállalatainál is elérhető a Széchenyi Lízing GO! a Széchenyi Kártya Újraindítási Program új terméke. Az állami támogatásnak köszönhetően a lízing konstrukció éves kamata fix 0,5%, ezzel segítve a hazai vállalkozásokat a pandémiás időszakból való kilábalásban.

A Széchenyi Kártya Újraindítási Program keretében indított Széchenyi Lízing GO! terméket már a Magyar Bankholding lízing leányvállalatainál is igényelhetik a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az új termék, amely nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízing formájában egyaránt elérhető, rugalmas megoldást kínál különböző eszközbeszerzésekre, így például új vagy használt személygépjármű, haszongépjármű, mezőgazdasági gép és egyéb gép vagy berendezés finanszírozására.

Jelentősen hozzájárultak a magyar munkaerőpiac válságállóságához a jegybanki és kormányzati hitelprogramok, melyek nélkül sokkal rosszabb eredményekkel vészelte volna át a válságot Magyarország – derül ki egy friss tanulmányból, ami a Közgazdasági Szemlében jelent meg. A szerzők vizsgálatai alapján a kedvezményes forrással élő vállalkozások foglalkoztatása sokkal kedvezőbben alakult a koronavírus-járvány és a válság alatt.

Egyszerre nyomta a gázt a jegybank és a kormány

A világjárvány kitörésekor 2020 tavaszán korábban sosem látott mértékű gazdaságélénkítés indult a világban, szinte minden jegybank és kormány jelentős összeget pumpált a gazdaságba, hogy minimalizálják a károkat. A karanténintézkedések és a szociális távolságtartási szabályok 2020 tavaszán rendkívül gyorsan és mélyrehatóan alakították át a gazdasági szereplők viselkedését, számos ágazat működése átmenetileg teljes mértékben megállt – olvasható Drabancz Áron, El-Meouch Nedim Márton és Lang Péter tanulmányában, ami a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában jelent meg.

Töretlen az igény a hazai kkv szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra: augusztus végére az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében támogatott vállalkozói hitelek összege elérte az 1270 milliárd forintot. Mára minden harmadik kkv hitel mögött ott áll a Garantiqa kezességvállalása.

A pandémiás helyzet okozta gazdasági problémák enyhítését célzó, 2020-ban indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége továbbra is magas, az adatok azt mutatják, hogy hazai kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség volt és a továbbiakban is szükség lesz. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében garantált idei hitelek állománya a nyár végére elérte az 1270 milliárd forintot, a társaság teljes kezességvállalási portfoliójához kapcsolódó hitelek állománya pedig megközelítette a 2200 milliárdot.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások segítése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett nyár közepe óta igényelhető már több új, speciálisan a vállalkozások újraindítását segítő Széchenyi Kártya Program Konstrukció. A Széchenyi Kártya Program GO! hiteleihez az MFB Csoporthoz tartozó, Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása is kapcsolódik.

A Széchenyi Kártya Program GO! hitelei célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat. A konstrukciók lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditási helyzetének stabilizálását és segítenek a pandémia utáni normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában. 

A Magyar Bankszövetség által életre hívott JÓTETT Bank – idén országossá bővült – programsorozat véradó eseményeihez 11 magyarországi szervező bank mellett kormányzati vezetők és további támogató bankok is csatlakoztak. A Banki Véradók Hete zárónapján többek közt a Budapest Bank székházában és békéscsabai Szolgáltató Központjában adtak vért a munkatársak és a meghívott vendégek. Az egész hetet felölelő program során több mint 2100 egység vér gyűlt össze. Az esemény célja a figyelemfelhívás arra, hogy a járványhelyzet ellenére is kiemelten fontos, hogy elegendő vérkészlet álljon rendelkezésre, hiszen nem csak balesetek vagy műtétek esetében, hanem számos betegség kezeléséhez is nélkülözhetetlenek a vérkészítmények.

A pénzintézetek évtizedek óta támogatnak fontos társadalmi kezdeményezéseket, így a véradásokat is.  A Magyar Bankszövetség a tavalyi évben hívta életre a JÓTETT Bank programsorozatot, amelynek részeként, a Banki Véradók Hetében a hazai pénzintézetek közösen adnak vért az Országos Vérellátó Szolgálat közreműködésével. A rendezvény az idei évben országossá bővült, hiszen az OVSZ véradó központjai mellett vidéki szervező helyszínként a Budapest Bank békéscsabai Szolgáltató Központja is csatlakozott a véradáshoz. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a véradás fontosságára, és példát mutasson az összefogásban más szektoroknak is.

Idén is közös véradással hívják fel a figyelmet a Banki Véradók Hetén a társadalmi felelősségvállalási programok fontosságára a magyarországi pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor egy éve indította el  JÓTETT Bank néven közös CSR programját. A cél, hogy az összefogás erejével mutassák meg, a bankárok nem csak a hitelezés vagy szolgáltatásaik fenntartásával, hanem tudásukkal, szakértelmükkel és jótettekkel is segítik a társadalom fejlődését.

A pandémiás válság nem csupán a gazdaság és a társadalom működését alakította át, de kihatott a bankok társadalmi felelősségvállalási programjaira is. Meglehet 2019-hez képest a banki önkéntesek és az önkéntes programok száma visszaesett; kevesebb társadalmi projekt és esemény valósulhatott meg banki támogatással, mégis a támogatások mértéke, tehát a társadalmi célú pénzbeli ráfordítások összege a szektor szintjén 2019-ről 2020-ra több mint 20 százalékkal emelkedett. Tehát noha kevesebb ember, kevesebb programon tudott személyesen jelen lenni, a segítő szándék ereje növekedett, a jótettek értékben gyarapodtak – hangsúlyozta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a második alkalommal megrendezett Banki Véradók Hetének nyitónapján.

A magyar cégek többsége nem számít arra, hogy a következő félévben valamelyik versenytársuk csődbe menne – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. A felmérésben arra is választ kerestek, hogy a vállalkozások mekkora része vesz igénybe külső forrást.

A magyar cégek 55 százaléka egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy a következő félévben valamelyik versenytársuk kilép a piacról, illetve felfüggeszti tevékenységét. Azok a vállalatvezetők, akik szerint valószínű, hogy lesznek kilépések a piacukon, átlagosan úgy vélik, hogy a versenytársak 15 százaléka lehet érintett. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóipari cégek vezetői számítanak legkevésbé a versenytársak piaci kilépésére, míg legnagyobb arányban a kereskedelmi és az építőipari cégek vezetői prognosztizálnak piaci kilépést a saját tevékenységi területükön.

Az MKIK felmérése szerint 2021. júliusában a legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást. Ez az arány az átlagnál magasabb a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében (87 százalék) és alacsonyabb az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében (72 százalék).

Az érintett cégek 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt (pl. banki folyószámla-, forgóeszköz-, vagy beruházási hitelt, lízinget stb.) vesz igénybe. A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét (pl. vissza nem térítendő állami támogatás, állami járulékkedvezmény, Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik terméke, NHP hitel stb.) választotta.

Júliusban a 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a hitelfizetési moratóriumot (32 százalék, 22 százalékuk jelenleg is él vele), míg a legkisebb arányban az építőipari cégek (8 százalék).

A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások többsége (57 százalék) úgy véli, hogy 2021-ben az előző évhez viszonyítva nem változtak a hitelhez jutás feltételei, 26 százalékuk szerint viszont valamivel könnyebben, 9 százalékuk szerint pedig sokkal könnyebben lehet hitelhez jutni, mint 2020-ban. A vállalkozások 9 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé váltak a hitelhez jutás feltételei. 2022-re vonatkozóan a vállalkozások többsége arra számít, hogy a hitelhez jutás feltételei nem fognak változni (51 százalék), de az előző időszakokhoz képest nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik szerint nehezebb lesz hitelhez jutni (2021. júliusában 22 százalék, míg 2020. októberében 16 százalék) a jövő évben.

A bankok támogatják az ügyfeleket a felelős egyéni döntés meghozatalában a 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumban történő részvételről - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hangsúlyozta, hogy a bankszövetség egyetért és támogatja, hogy lezárják a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változatát. 

A moratórium a rászorulóknak, nehéz helyzetűeknek folytatódik, abba a bejelentkezés önkéntes és idén október végi időkorláthoz kötött. A bankszövetség adatai szerint tízből hét ügyfél elvileg kérheti a moratóriumban maradást, de az elnök úgy véli, ennél kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

Jelasity Radován megjegyezte: pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok értesíteni fogják az ügyfeleket a szabályokról. Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn bejelentette: a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük kérhetik a törlesztési moratórium hosszabbítását. Hozzátette: a vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Jelasity Radován fontosnak nevezte, hogy azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus - mondta.