Jelentősen hozzájárultak a magyar munkaerőpiac válságállóságához a jegybanki és kormányzati hitelprogramok, melyek nélkül sokkal rosszabb eredményekkel vészelte volna át a válságot Magyarország – derül ki egy friss tanulmányból, ami a Közgazdasági Szemlében jelent meg. A szerzők vizsgálatai alapján a kedvezményes forrással élő vállalkozások foglalkoztatása sokkal kedvezőbben alakult a koronavírus-járvány és a válság alatt.

Egyszerre nyomta a gázt a jegybank és a kormány

A világjárvány kitörésekor 2020 tavaszán korábban sosem látott mértékű gazdaságélénkítés indult a világban, szinte minden jegybank és kormány jelentős összeget pumpált a gazdaságba, hogy minimalizálják a károkat. A karanténintézkedések és a szociális távolságtartási szabályok 2020 tavaszán rendkívül gyorsan és mélyrehatóan alakították át a gazdasági szereplők viselkedését, számos ágazat működése átmenetileg teljes mértékben megállt – olvasható Drabancz Áron, El-Meouch Nedim Márton és Lang Péter tanulmányában, ami a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában jelent meg.

Töretlen az igény a hazai kkv szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra: augusztus végére az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében támogatott vállalkozói hitelek összege elérte az 1270 milliárd forintot. Mára minden harmadik kkv hitel mögött ott áll a Garantiqa kezességvállalása.

A pandémiás helyzet okozta gazdasági problémák enyhítését célzó, 2020-ban indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége továbbra is magas, az adatok azt mutatják, hogy hazai kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség volt és a továbbiakban is szükség lesz. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében garantált idei hitelek állománya a nyár végére elérte az 1270 milliárd forintot, a társaság teljes kezességvállalási portfoliójához kapcsolódó hitelek állománya pedig megközelítette a 2200 milliárdot.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások segítése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett nyár közepe óta igényelhető már több új, speciálisan a vállalkozások újraindítását segítő Széchenyi Kártya Program Konstrukció. A Széchenyi Kártya Program GO! hiteleihez az MFB Csoporthoz tartozó, Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása is kapcsolódik.

A Széchenyi Kártya Program GO! hitelei célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat. A konstrukciók lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditási helyzetének stabilizálását és segítenek a pandémia utáni normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában. 

A Magyar Bankszövetség által életre hívott JÓTETT Bank – idén országossá bővült – programsorozat véradó eseményeihez 11 magyarországi szervező bank mellett kormányzati vezetők és további támogató bankok is csatlakoztak. A Banki Véradók Hete zárónapján többek közt a Budapest Bank székházában és békéscsabai Szolgáltató Központjában adtak vért a munkatársak és a meghívott vendégek. Az egész hetet felölelő program során több mint 2100 egység vér gyűlt össze. Az esemény célja a figyelemfelhívás arra, hogy a járványhelyzet ellenére is kiemelten fontos, hogy elegendő vérkészlet álljon rendelkezésre, hiszen nem csak balesetek vagy műtétek esetében, hanem számos betegség kezeléséhez is nélkülözhetetlenek a vérkészítmények.

A pénzintézetek évtizedek óta támogatnak fontos társadalmi kezdeményezéseket, így a véradásokat is.  A Magyar Bankszövetség a tavalyi évben hívta életre a JÓTETT Bank programsorozatot, amelynek részeként, a Banki Véradók Hetében a hazai pénzintézetek közösen adnak vért az Országos Vérellátó Szolgálat közreműködésével. A rendezvény az idei évben országossá bővült, hiszen az OVSZ véradó központjai mellett vidéki szervező helyszínként a Budapest Bank békéscsabai Szolgáltató Központja is csatlakozott a véradáshoz. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a véradás fontosságára, és példát mutasson az összefogásban más szektoroknak is.

Idén is közös véradással hívják fel a figyelmet a Banki Véradók Hetén a társadalmi felelősségvállalási programok fontosságára a magyarországi pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor egy éve indította el  JÓTETT Bank néven közös CSR programját. A cél, hogy az összefogás erejével mutassák meg, a bankárok nem csak a hitelezés vagy szolgáltatásaik fenntartásával, hanem tudásukkal, szakértelmükkel és jótettekkel is segítik a társadalom fejlődését.

A pandémiás válság nem csupán a gazdaság és a társadalom működését alakította át, de kihatott a bankok társadalmi felelősségvállalási programjaira is. Meglehet 2019-hez képest a banki önkéntesek és az önkéntes programok száma visszaesett; kevesebb társadalmi projekt és esemény valósulhatott meg banki támogatással, mégis a támogatások mértéke, tehát a társadalmi célú pénzbeli ráfordítások összege a szektor szintjén 2019-ről 2020-ra több mint 20 százalékkal emelkedett. Tehát noha kevesebb ember, kevesebb programon tudott személyesen jelen lenni, a segítő szándék ereje növekedett, a jótettek értékben gyarapodtak – hangsúlyozta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a második alkalommal megrendezett Banki Véradók Hetének nyitónapján.

A magyar cégek többsége nem számít arra, hogy a következő félévben valamelyik versenytársuk csődbe menne – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. A felmérésben arra is választ kerestek, hogy a vállalkozások mekkora része vesz igénybe külső forrást.

A magyar cégek 55 százaléka egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy a következő félévben valamelyik versenytársuk kilép a piacról, illetve felfüggeszti tevékenységét. Azok a vállalatvezetők, akik szerint valószínű, hogy lesznek kilépések a piacukon, átlagosan úgy vélik, hogy a versenytársak 15 százaléka lehet érintett. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóipari cégek vezetői számítanak legkevésbé a versenytársak piaci kilépésére, míg legnagyobb arányban a kereskedelmi és az építőipari cégek vezetői prognosztizálnak piaci kilépést a saját tevékenységi területükön.

Az MKIK felmérése szerint 2021. júliusában a legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást. Ez az arány az átlagnál magasabb a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében (87 százalék) és alacsonyabb az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében (72 százalék).

Az érintett cégek 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt (pl. banki folyószámla-, forgóeszköz-, vagy beruházási hitelt, lízinget stb.) vesz igénybe. A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét (pl. vissza nem térítendő állami támogatás, állami járulékkedvezmény, Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik terméke, NHP hitel stb.) választotta.

Júliusban a 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a hitelfizetési moratóriumot (32 százalék, 22 százalékuk jelenleg is él vele), míg a legkisebb arányban az építőipari cégek (8 százalék).

A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások többsége (57 százalék) úgy véli, hogy 2021-ben az előző évhez viszonyítva nem változtak a hitelhez jutás feltételei, 26 százalékuk szerint viszont valamivel könnyebben, 9 százalékuk szerint pedig sokkal könnyebben lehet hitelhez jutni, mint 2020-ban. A vállalkozások 9 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé váltak a hitelhez jutás feltételei. 2022-re vonatkozóan a vállalkozások többsége arra számít, hogy a hitelhez jutás feltételei nem fognak változni (51 százalék), de az előző időszakokhoz képest nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik szerint nehezebb lesz hitelhez jutni (2021. júliusában 22 százalék, míg 2020. októberében 16 százalék) a jövő évben.

A bankok támogatják az ügyfeleket a felelős egyéni döntés meghozatalában a 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumban történő részvételről - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hangsúlyozta, hogy a bankszövetség egyetért és támogatja, hogy lezárják a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változatát. 

A moratórium a rászorulóknak, nehéz helyzetűeknek folytatódik, abba a bejelentkezés önkéntes és idén október végi időkorláthoz kötött. A bankszövetség adatai szerint tízből hét ügyfél elvileg kérheti a moratóriumban maradást, de az elnök úgy véli, ennél kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

Jelasity Radován megjegyezte: pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok értesíteni fogják az ügyfeleket a szabályokról. Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn bejelentette: a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük kérhetik a törlesztési moratórium hosszabbítását. Hozzátette: a vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Jelasity Radován fontosnak nevezte, hogy azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus - mondta.

Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből. A legtöbben informatikai fejlesztést terveznek, de gép- és gépjárművásárlással is sokan számolnak. A két legaktívabb szektor az ipar és az építőipar, melyeket talán kevésbé érintett a válság.

Az előző negyedévhez képest 8 százalékponttal nőtt azoknak a kkv-knak az aránya, akik a következő egy évben beruházást terveznek. Jelenleg a cégek több mint háromnegyede, 76 százalék gondolkodik valamilyen fejlesztésben. A vállalkozások láthatóan úgy érzik, hogy a járvány negyedik hulláma enyhébb lesz az előzőnél és egyértelműen bátrabban terveznek fejlesztéseket. Ez az eredmény összhangban áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második negyedéves adataival. A jelentés szerint 10,8 százalékkal emelkedett a beruházások összértéke az előző év azonos időszakához képest.

Mint az index 17 éves története során a legtöbbször, a cégek legnagyobb része- ezúttal 38 százaléka- IT fejlesztésbe tervez fektetni. Emellett gépek (30%) és gépjárművek (28%) beszerzésével is sokan számolnak. Ez utóbbi esetében igen látványos emelkedést látható, ugyanis az első negyedévben még a vállalkozások ötöde (21%) gondolkodott a gépjárműpark megújításában, bővítésében. A legkevesebben, mindössze a megkérdezettek 3 százaléka szándékozik több tőkét fektetni új vállalkozásába, és ugyanezen a szinten van azok aránya is, akik minőségbiztosítási fejlesztéseket akarnak megvalósítani (4%).

Szektorok szerinti bontást tekintve az iparban és az építőiparban a vállalatok 81 százaléka tervez valamilyen fejlesztéssel, 48 százalékuk gépekbe tervez beruházni. Tőlük mindössze egy százalékkal van lemaradva a szolgáltató szektor, ahol ötből négy cég gondolkodik fejlesztésben, a legtöbben informatikaiban (42%). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a mezőgazdaság fért fel mögéjük 76 százalékos beruházási szándékkal, ahol szintén a gépekbe tervezett befektetések a legnépszerűbbek (60%). A kereskedelmi szektorban azonban a cégek alig több mint kétharmada (68%) számol csak a következő egy évben fejlesztéssel.

Lényegében elérte a koronavírus-járvány előtti szintet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) konjunktúraindexe, vagyis a megkérdezett 350 magyar vállalatvezető véleménye szerint a gazdaság visszatért a válság előtti szintjére. A kép persze nem egységesen jó, a júliusban készült felmérés szerint a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg a helyzetüket, a kkv-k valamivel pesszimistábbak.

Visszatért a járvány előtti szintre a bizalom

A világjárvány kitörése után 2020 tavaszán mélypontra esett a magyar vállalkozások helyzetértékelése és kilátásainak megítélése is, azóta viszont folyamatosan javul a helyzet. A júliusban elkészített negyedéves kutatásban 32 pontra emelkedett a konjunktúraindex, amivel lényegében elérte a válság előtti utolsó negyedév 33 pontos értékét – olvasható az MKIK GVI felmérésében.

Rekord magas árbevétel-növekedéssel számolnak a következő egy évben a hazai kkv-k. A K&H bizalmi index kutatás 17 éves történetének legmagasabb pénzügyi várakozása szerint átlagosan 11 százalékkal több árbevétellel és 6 százalékkal nagyobb profittal terveznek az előttünk álló egy évre a vállalkozások.

A legnagyobb ugrás a 20-100 millió forint közötti éves árbevételű mikrocégek körében látható, akik az első negyedévi 8,6 százalék után jelenleg 13,5 százalékkal több bevétellel számolnak. A 100 és 300 millió forint közötti árbevételű kisvállalkozások és a 300 millió forint feletti középvállalkozások esetében is magas, 8,4, illetve 7,5 százalékos pénzügyi növekedéssel terveznek a cégvezetők. A teljes kkv szektorban pedig a vállalkozások csupán 7 százaléka tart attól, hogy a következő hónapokban csökkenni fog árbevétele.

A második negyedéves eredmények alapján a rekord magas árbevétel várakozáshoz jelenleg átlagosan a nyereség 6 százalékos bővülése társul. Itt szintén a mikrocégek a legoptimistábbak, akik 8,3 százalékos nyereségnövekedést valószínűsítenek. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások előrejelzései 3,9, illetve 3,8 százalékkal nagyobb profitot mutatnak a következő egy év során.

Az optimista pénzügyi várakozások a kedvező finanszírozási lehetőségek kihasználását is fellendíthetik. Amíg ugyanis a legtöbben az önerőt (54%) és a pályázati források igénybevételét (33%) jelölték meg elképzelhető forrásként, addig a belföldi hitelfelvételben gondolkodó vállalkozások száma is látványosan megugrott. A vállalkozások közel harmada (32%) számol ezzel jövőbeni finanszírozási lehetőségként, szemben az előző negyedéves 24 százalékos aránnyal.