Lehetne még tér Magyarországon a hitelgarancia programok bővítésére, ami segíthetné a gazdaság kilábalását a jelenlegi válságból – derül ki az MNB 50 pontos gazdaságélénkítő javaslatcsomagjából. Éppen ezért szorgalmazza a jegybank a garanciaprogramok bővítését, hiszen a válságban Európa legtöbb országa jelentős garanciaeszközöket vetett be a gazdasági visszaesés kezelésére és a kilábalás támogatására. 

50 pontos javaslattal állt elő az MNB

Átfogó javaslatcsomagot készített az MNB a gazdasági kilábalás segítése érdekében, a jegybank összesen kilenc területen szorgalmaz intézkedéseket:

• Munkaerőpiac
• Családbarát intézkedések
• Lakáspiac és otthonteremtés
• Általános és célzott keresletélénkítés
• Pénzügyi rendszer
• Állami és vállalati beruházások
• Zöld gazdaság
• Digitalizáció
• Mindennapi élet- és gazdaságszervezés

Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus járvány első hullámával szemben. A második hullám megjelenése minden korábbinál komplexebb kihívásokat okoz a társadalmi és a gazdasági életben. Egyszerre kell megoldani az egészségügyi védekezést, valamint gazdaságaink működőképességének fenntartását – emeli ki az MNB. A jegybank szerint a válság kezeléséhez a költségvetési politika, a monetáris politika, valamint a versenyképességi politika határozott és összehangolt lépéseire van szükség.

Számos javaslat érinti a cégek életét is

A csomagban vannak jócskán olyan intézkedések, melyek a cégek életét is nagyban befolyásolnák. Ide tartozna a Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése, illetve a járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetése. Emellett vannak célzott, bizonyos szektorokat támogató intézkedések, mint a turizmus talpra állásának segítése vagy a hazai építőipar támogatása. 

De például a korábban kifizetett EU-előlegek felhasználásának felgyorsítása is érzékenyen érintené a cégeket, illetve a helyi iparűzési adóban is kedvezményt szorgalmaz az MNB a k+f beruházások után. Az esetleges csődhullámot enyhítené a jegybank a nehéz helyzetbe került, nemzetgazdaságilag fontos cégek állami megmentésével, de a digitalizációra vonatkozóm ötletek közül az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó lépések érdemben javíthatnák a vállalati szektor versenyképességét is. 

Nagyobb szerepet kaphatna a hitelgarancia

A pénzügyi rendszerre vonatkozó javaslatok között is van több olyan, ami a kkv-k életét könnyítené meg, ilyen lehetne például a csődeljárások reformja. Az MNB szerint a hiteltörlesztési moratórium ellenére a beszállítói tartozások veszélyeztetik a vállalkozások fizetőképességét, ebben a helyzetben pedig a reorganizációra kicsi a lehetőség. A csődeljárás fejlesztésének fontos elemét jelenti a reorganizációhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is, például eszközkezelő alapítása. Ezen felül a kifizetések felgyorsításával meg kell előzni, hogy a körbetartozások állami, önkormányzati részről induljanak el és így veszélyeztessék a vállalatok likviditását. Ezekben az intézkedésekben jelentős szerepet kaphatna az MFB. 

Az MNB szerint a hitelgarancia intézménye is jelentős fejlesztési teret jelenthet a gazdaság kilábalása érdekében. A dokumentumban kiemelik, hogy a garancia hatékony a finanszírozás fenntartásában, azonban a járvány kapcsán kibővített garancia-vállalásokban hazánk lemaradt nemzetközi összehasonlításban. A nagyobb összegű és hosszabb futamidejű hiteleknél piaci súrlódás van, hátráltatva a gazdaságpolitikai célokat. Éppen ezért javasolják a kis- és nagyvállalati hitelek és kötvények esetében is a garanciaprogramok bővítését.

Ugyanezt emelte ki a múlt heti Budapest Economic Forum konferencián Nagy Márton, az MNB korábbi alelnöke. A szakember jelenleg a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója, előadásában azt emelte ki, hogy a hitelgarancia terén 2019-ben még Európa élmezőnyében volt Magyarország, azonban a válság kitörése után az országok sorra jelentették be a hasonló intézkedéseket. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 500 milliárd forintos Krízisgarancia Programja elsősorban a kkv szektort segítik, miközben a nagyvállalatoknál is lenne tere a garanciának. Az európai példák is ezt mutatják.

Nagy Márton szerint a válságból való kilábalásban kulcsfontosságú lesz a beruházások élénkítése, a vállalati beruházások területén pedig jelentős segítséget nyújthat a hitelgarancia is a vissza nem térítendő állami támogatások és az adócsökkentések mellett.

Egy szektorszintű figyelemfelhívó önkéntes program – a JÓTETT Bank - részeként ma az OTP Bank irodaházaiban adhattak vért a hitelintézet munkatársai, illetve a csatlakozó felügyeleti, kormányzati szereplők, valamint meghívott vendégek. Az eseményen felhívták a figyelmet arra, hogy a járványhelyzet ellenére is kiemelten fontos a rendszeres véradás. A Banki Véradók Hetét a Magyar Bankszövetség elnöksége kezdeményezte, számos tagbank csatlakozott, további önkéntes programokra is sor kerül majd a közeljövőben.

A bankok, pénzintézetek külön-külön eddig is rendszeresen és nagy számban nyújtottak banki adományokat társadalmi felelősségvállalási programjaiknak köszönhetően. A koronavírus-járvány okozta helyzet azonban új kihívások elé állította a társadalmat. Most még fontosabbá vált a jószolgálati tevékenység. A bankszektor most is szeretne túlmutatni alaptevékenységén - a gazdaság pénzáramlásának fenntartásán és élénkítésén. Ezért indítja el szektorszintű összefogásban a JÓTETT BANK Programot.
 
Az OTP Bank az elsők között csatlakozott a Magyar Bankszövetség, a szektor, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közös kezdeményezéséhez a Banki Véradók Hetéhez. Ez a rendezvénysorozat egyébként az indító eseménye a JÓTETT Bank Programnak.
 
COVID idején is fontos és biztonságos a véradás!
 
A betegek folyamatos ellátásához járvány idején is szükség van a vérkészítményekre. Természetesen a véradáshoz a korábbiaknál sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni és több óvintézkedést szükséges betartani, hiszen ez a véradók és a betegek érdeke is.
 
Önkéntességet támogató, felelős vállalatként az OTP Bankban évtizedes hagyománya van a véradásnak, a hitelintézet a Magyar Vöröskereszttel és az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve évente több alkalommal is szervez irodaházaiban véradást, amelyen vezetők és munkatársak rendszeresen részt vesznek. 2011-ben a bank elnyerte a „Véradóbarát Munkahely” díjat, 2019-ben pedig több mint ezer OTP-s munkatárs érezte fontosnak, hogy támogassa a zavartalan vérellátást, és hozzájáruljon az ország vérkészleteinek pótlásához.
 
A Banki Véradók Hete keretében az OTP Bank három budapesti irodaházában adhatnak vért a munkatársak, de Zalaegerszegen is megszervezték az önkéntes véradást. A hitelintézet munkatársain nem múlik a program sikere, hiszen több mint kétszázan jelentkeztek a véradó pontokon. Becsei András ügyvezető igazgató, az OTP Bank Budapesti Régiójának vezetője is csatlakozott a kezdeményezéshez.
 
„A vér mással nem pótolható, mindenkinek egyformán fontos, hogy a vérellátás zavartalan legyen Magyarországon, nemcsak a hétköznapokban, de az olyan időszakokban is, mint a mostani járványhelyzet, amikor az összefogás és az együttműködés kiemelten fontos. A koronavírus jelentette kihívások leküzdése érdekében nemcsak a gazdaság lendületbe hozásáért tesz az OTP Bank, de azt hiszem, minden munkatársunk nevében mondhatom, hogy a legnagyobb örömmel vesszük ki részünket a Bankszövetség mostani kezdeményezéséből is, amely még inkább felhívhatja a figyelmet a véradók és a véradás nélkülözhetetlenségére” - mondta el Becsei András, aki a bank Deák Ferenc utcai irodaházában adott vért a kora délelőtti órákban.  

Az eseményen részt vett Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Nagy Sándor az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese, Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója és Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője is, mindannyian felkérve a lakosságot arra, hogy aki tud, adjon vért. A véradóhelyek listája megtalálható a www.ovsz.hu és a www.voroskereszt.hu/veradas oldalon.

A JÓTETT Bankról korábban itt írtunk.

JÓTETT Bank néven közös CSR programot indított a Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor. A cél, hogy az összefogás erejével mutassák meg, a bankárok nem csak a hitelezés vagy szolgáltatásaik fenntartásával, hanem tudásukkal, szakértelmükkel és jótettekkel is segítik a társadalom fejlődését. A banki társadalmi felelősségvállalási programok fontosságára elsőként közös véradással hívják fel a figyelmet a Banki Véradók Hetén. A kezdeményezéshez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is csatlakozik.

Ezúttal nem hiteleznek, nem betétet gyűjtenek, hanem az életmentésben segítenek a pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség az Országos Vérellátó Szolgálattal és a Magyar Vöröskereszttel együttműködve október 12-16. között első alkalommal rendezi meg a Banki Véradók Hetét – a JÓTETT Bank program induló eseményeként. A cél, hogy a pénzintézetek dolgozói saját véradásukkal a járványhelyzet alatt is hozzájáruljanak a vérkészlet fenntartásához, a betegek folyamatos ellátásához. A vérellátás biztosításához napi 1 600 - 1 800 véradóra van szükség, egy egység vérből akár 3 beteg ellátását is lehet biztosítani.

A hét folyamán több banknál szerveznek önkéntes véradást. A kezdeményezéshez a banki vezetők és dolgozók mellett a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank több vezetője is csatlakozik. A hét folyamán bankokhoz kihelyezett véradó-állomásokon a véradók között köszönhetjük Rákossy Balázst és Izer Norbertet, a Pénzügyminisztérium államtitkárait, valamint Kandrács Csabát, az MNB felügyeleti alelnökét is. Emellett a hét során ismert közéleti szereplők is bekapcsolódnak a programba.

Jelasity Radován, az első véradásnak helyet adó intézmény, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta: az előzetes jelentkezések alapján több száz munkatárs vállalta, hogy részt vesz a programban. A programhét országos lesz - azon intézményeknél, ahol az OVSZ most nem tud kihelyezett véradást biztosítani, a munkatársak az OVSZ területi intézeteiben tesznek eleget vállalásuknak.

A Bankszövetség elnöke szerint szimbolikus, hogy a szövetség elnökségének kezdeményezésére létrejött új, karitatív program, a JÓTETT Bank elsőként épp a koronavírus járvány idején mutatja meg a pénzintézeti összefogás erejét: „a bankok a hitelezés fenntartásával segítik a gazdaság újraépülését, míg a véradással az emberek gyógyulását és boldogulását szeretnénk segíteni” – mondta Jelasity Radován.

„A Bankszövetség elnökeként megválasztásomkor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy növelni tudjuk a magyar bankok, a hazai bankárok reputációját, elismertségét. Meg szeretnénk mutatni, hogy a pénzintézetek, a bankárok nem csak pénzzel segítenek, de tudásukat, szakértelmüket és jótetteket is a társadalom fejlődésének szolgálatába állítják. Teszik ezt akkor is, amikor egy hitel átütemezésével segítenek egy vállalatot a működésének fenntartásában, és akkor is, amikor valamilyen társadalmilag hasznos célt támogatnak” – hangsúlyozta a Magyar Bankszövetség elnöke.

Hat hónappal a világjárvány első hullámát követően a Vodafone a Deloitte bevonásával tanulmányt készített arra vonatkozóan, hogy a Covid-19 válság milyen hatással volt a vállalkozásokra, és arra a kormányok hogyan reagáltak. A kutatás során megvizsgálták a kkv-k által tapasztalt legnagyobb kihívásokat, valamint felmérték, hogy a digitális megoldások miként erősítették meg ellenállóképességüket.

A kis- és középvállalkozások létfontosságúak a magyar gazdaság működőképességének fenntartásához. A kisvállalkozások a teljes hozzáadott érték 54,1 százalékát adják, valamint a munkavállalók 68,3 százalékát foglalkoztatják, ezáltal az innováció és a munkahelyteremtés szerves részét képezik. Épp ezért nagyon fontos téma, hogy miként tudják a kormányok a leghatékonyabban támogatni a kkv-kat a koronavírus okozta gazdasági kihívások legyőzésében, továbbá a digitális eszközök és megoldások milyen szerepet játszhatnak az üzleti stabilitás és ellenállóképesség fokozásában.

Az 1200 kis-és középvállalkozás bevonásával készült tanulmány rámutatott, hogy a digitalizált kkv-k nagyobb eséllyel találtak új üzleti lehetőségeket a pandémia idején. Sőt mi több, a leginkább digitalizált vállalkozások több mint kétszer annyi lehetőségek tudtak megragadni, mint azok, akik korábban kevesebb erőforrást szántak a technológiai fejlesztésekre.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a digitális szolgáltatások alkalmazásának terén sok kkv számolt be jelentős akadályokról. A nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva még mindig jóval kisebb valószínűséggel használják ki az új technológiák adta lehetőségeket, annak ellenére, hogy ugyanolyan arányban csatlakoznak az internethez.

Ahogy a tanulmányban is szerepel, számos oka van annak, hogy a kkv-k akadályokba ütköztek a digitalizáció során:

• 73 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gondjai voltak az új technológiák beállításával és bevezetésével, a meglévő technológiákkal és üzleti folyamatokkal történő integrációval, a korábbi rendszerekből való migrálással és a régi technológiák használatának kivezetésével;
• 51 százalékuk azt mondta, hogy nehézségekbe ütközött a megfelelő technológia vagy a megfelelő szállító kiválasztásakor;
• a kis-és középvállalkozások 38 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a képzés terén lenne szüksége segítségre.

A felmérés rámutatott, hogy a kkv-k digitalizálásának megkönnyítése érdekében arra kell törekedni, hogy mind a vidéki, mind pedig az általános hozzáférést megnöveljék, ezzel támogatva a nagysebességű hálózati kapcsolódás elterjedését és csökkentve a további digitalizáció előtt álló akadályokat.

A kutatásból látszik, hogy a digitális képességek fejlesztésének támogatása kiemelten fontos: ez a kulcsfontosságú ágazatokat megcélzó proaktívabb programok, valamint – egypontos kiszolgálási modellel – online forrásanyagok és a digitális készségek fejlesztésére irányuló oktatások biztosításával megvalósítható.

Ezek az intézkedések nemcsak abban segítenék az európai országokat, hogy a DESI összpontszámát tekintve javulást tudjanak elérni, hanem a teljeskörű digitalizáció lehetőségét is biztosítanák a kkv-k számára.

Tőkeemelés az aktivitás biztosítása érdekében

Kiemelt szerep jut a garanciakonstrukcióknak a koronaválság kezelésében, ezt mutatja, hogy az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási portfoliója 1000 milliárd forint fölé emelkedett szeptember végére. Ez 31 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A kifejezetten a koronavírus járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak enyhítése érdekében elindított, rendkívüli Krízis Garanciaprogramban szeptember végéig 253 milliárd forintnyi hitel került kihelyezésre 5769 darab szerződésben. A Garantiqa kezességvállalási aktivitásának további biztosítása érdekében az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló MFB Zrt 10 milliárd forintos tőkeemelés hajt végre.

Példátlan dinamikájú bővülést ért el az elmúlt időszakban az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt., ami azt mutatja, hogy az intézményi kezességvállalásnak kiemelkedően fontos szerepe lehet a koronavírus járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak kezelésében, a nehéz helyzetbe kerülő hazai kkv-k megsegítésében.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. évek óta dinamikus növekedést ér el, de az idei aktivitása a korábbi időszakokhoz képest is kiemelkedő. A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésében fontos szerepet kapnak a garanciakonstrukciók, amit a számok bizonyítanak leginkább: a Garantiqa kezességvállalási portfoliója 2020-ban várhatóan 536,9 milliárd forinttal emelkedhet, ami 69 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Kiemelt szerep a bizonytalan gazdasági helyzetben

A garanciák kiemelten fontosak, ha bizonytalan a gazdasági környezet, hiszen a bankok számára a hitel mögötti garancia csökkenti az ügyfél fizetőképességének kockázatát illetően. Éppen ezért a garanciaprogramok a kockázatmegosztás révén nagymértékben hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a vállalatok – és különösen a kkv-k – a romló gazdasági környezet ellenére is hitelhez jussanak, és a hitelezési feltételek se szigorodjanak túlzott mértékben. Számos vállalkozás számára a garanciakonstrukciók jelentik a hitelekhez, beruházásokhoz, ezen keresztül akár a túléléshez, az újrainduláshoz aztán pedig a fejlődéshez vezető utat. Sok olyan cég van ugyanis, amely fejlesztene, de nem biztos, hogy a bankok hitelképesnek találják, vagy nem rendelkeznek elegendő fedezettel. A garanciakonstrukciókkal viszont hozzájuthatnak a forrásokhoz. 

Krízis Garanciaprogram – folyamatosan növekvő igények

A kifejezetten a koronavírus járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak enyhítése érdekében indított, 500 milliárdos keretösszegű Garantiqa Krízis népszerűségét jól jelzi, hogy szeptember végére a rendelkezésre álló keret kihasználtsága  45 százalékos, a várakozások szerint a kereslet jelentős, az előirányzott összeg feletti. A programban eddig 250 milliárd forintnyi hitel került kihelyezésre, 5769 darab szerződésben.

A vezérigazgató hozzátette: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási konstrukciói számos finanszírozási program mögött ott állnak annak érdekében, hogy segítsék a vállalkozások forráshoz jutását. Így a Garantiqa kezessége éppúgy igénybe vehető a Magyar Nemzeti Bank NHP fix és NHP Hajrá! programjában, mint a Széchenyi Kártya programban, az MFB refinanszírozott hiteleinél, vagy a pénzintézetek saját piaci hiteleinél.

Tovább fokozódó aktivitás - tőkeemelés

A Garantiqa által a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében bevezetett új garanciaprogramok  ugrásszerűen tovább növelik a társaság aktivitását, a növekvő kezességvállalási portfolió ugyanakkor a tőkemutatók csökkenő trendjét eredményezi. A kezességvállalási kapacitás fenntartása érdekében a Garantiqa tőkehelyzetét meg kell erősíteni, ezért az MFB Zrt. az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlójaként az állam nevében 10 milliárd forint összegű tőkeemelést hajt végre.

Dr. Sipos-Tompa Levente a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója a tőkeemelés kapcsán kiemelte: a Garantiqa tőkeemelésének végrehajtása lehetővé teszi a kezességvállalási tevékenység elmúlt években tapasztalt gyors növekedésének további folytatását, a kkv-hitelezés bővülésének támogatása, a COVID-19-járvány gazdasági hatásainak enyhítése és a gazdaság újraindításához szükséges finanszírozási források rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

Dobogós helyen Európában

A vállalati hitelekhez nyújtott garanciakonstrukciók vonatkozásában egyébként Magyarország a nemzetközi mezőnyben előkelő helyen áll: a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) összefoglalója alapján a GDP-hez mért garanciaállomány vonatkozásában Magyarország második a kontinensen 2,1 százalékos eredménnyel. Törökország áll az élen 5,1 százalékos mutatóval, harmadik pedig Portugália 1,8 százalékkal. 

A Garantiqa szakértői szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult bizonytalan gazdasági környezet és az idei évre várható gazdasági visszaesést tompíthatják a garanciakonstrukciókkal felvett vállalati hiteleken alapuló fejlesztések. Az intézményi kezességvállalásnak így kiemelten fontos szerepe lehet a gazdaság újraindításában, a koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésében.

Erősen visszaesett a fizetésemelésben gondolkodó kis- és középvállalkozások aránya a K&H kkv bizalmi index legfrissebb adatai lapján. Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző.

A KSH legfrissebb adatai alapján idén májusban 9,4 százalékkal, 398 800 forintra nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest. A keresetnövekedés lendülete megtörhet a következő egy évben, ugyanis a K&H kkv bizalmi index eredményei alapján jelentős változás várható az átlagfizetésekben. Az előző negyedévhez képest 28 százalékponttal kevesebben, a hazai cégvezetők 42 százaléka tervezi csak a bérek növelését, és a kkv-k közel fele (45 százalék) nem tervez munkabért érintő változással a következő egy évben. Emellett jelentősen növekedett azok aránya, akik keresetcsökkenésre számítanak, közel minden tizedik kkv (12 százalék) számol ezzel.

A bérezési szándék a cég méretét tekintve, valamint szektoronként is eltérő képet mutat. Legkevésbé a mikrovállalkozások (39 százalék) és a szolgáltatási szektorban (38 százalék) tevékenykedő cégek vélik reálisnak a bérek növelését. Csak a mezőgazdaságban nem esett vissza drasztikusan a fizetésemelést prognosztizálók aránya, a cégek 58 százaléka számol vele. 

Továbbra is népszerűek a cafeteria juttatások, ugyanis az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal nagyobb arányban, a cégek majdnem fele (45 százalék) tervez valamely formájával. A cafeteria elemeket tekintve a munkába járás költségtérítése annak ellenére a legnépszerűbb, hogy 2019-től már jövedelemként adózik: közel minden negyedik cég (22 százalék) alkalmazná ezt a formát a következő egy évben.

Kiemelkedő szerepük lehet az állami garanciaprogramoknak a jelenlegi válságkezelés során – olvasható az MNB szakembereinek cikkében, melyet elsőként a Portfolio közölt. Ez azért fontos, mert Magyarországon békeidőben magas volt a garanciavállalások aránya nemzetközi összehasonlításban, azonban most a viharban - amikor valóban szükség van állami garanciára - sok ország sebességváltása miatt hátra szorultunk a mezőnyben. Éppen ezért érdemes lehet nekünk is sebességet váltani, mielőtt végleg lemaradunk. 

Felértékelődnek a garanciaprogramok a válságban

A koronavírus okozta negatív gazdasági helyzet ellensúlyozására az Európai Unió 24 vizsgált tagállama eddig összesen 46 garanciaprogramot indított, a programok számos országban az állam válságkezelésre szánt teljes keretösszegének 50 százalékát is meghaladják – írja szakmai cikkében Fábián Gergely és Drabancz Áron, az MNB szakértői.

A garanciaprogramok felfutását jól jelzi, hogy 2019-ben még átlagosan a GDP 0,7 százalékát tették ki, miközben most a koronavírus hatására bejelentett új programok teljes potenciális keretösszege az Európai Unió GDP-jének egyhatodát közelíti - olvasható a Porftolio cikkében.

A fenti tendencia oka részben az, hogy a nehéz gazdasági helyzetben felértékelődik a garanciaprogramok szerepe, hiszen a bank számára az állami garancia jelent fedezetet, ezzel csökkenti a bank kockázatát.  Az államilag garantált hitelek egyrészt a gazdasági visszaesés miatt meggyengülő vállalatok likviditását erősítik, másrészt a karanténintézkedések feloldása után lehetővé teszik a gyorsabb gazdasági visszarendeződést. 

Az állami hitelgarancia a kormányok számára is előnyös a válságkezelésben, hiszen relatíve kicsiny és időben elnyúló, jól porlasztható költséget jelentenek, miközben a gazdaságban azonnal éreztetik anticiklikus, azaz gazdaságtámogató hatásukat. Magyarországon az előző évtizedben az állam garanciabeváltásokhoz kapcsolódó éves költsége nagyjából 20 milliárd forint körül alakult, ami viszonylag csekély összegnek tekinthető a tavaly nagyjából 1000 milliárd forintot kitevő hitelgarancia portfólióhoz, illetve a közel 9000 milliárd forintos hitelállományhoz viszonyítva.  A garanciaprogramok a kockázatmegosztás révén nagymértékben hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a vállalatok – és különösen a kkv-k – a romló gazdasági környezet ellenére is hitelhez jussanak, és a hitelezési feltételek se szigorodjanak túlzott mértékben – állapítják meg a jegybank szakemberei.

A járvány megjelenése előtt Magyarországon volt az egyik legmagasabb a garanciaállomány aránya a gazdaság méretéhez viszonyítva.

Nem számít, mi volt a válság előtt

Ennél fontosabb azonban az, hogy viharos időszakban mennyire támaszkodhatnak a bankok és vállalatok az állam nyújtotta biztonságra. Éppen ezért a jelenlegi válsághelyzetre sok ország a garanciaprogramok jelentős kiterjesztésével reagált. Az új vállalások jelentősen átrendezték a nemzetközi sorrendeket is: a garanciaprogramok 2019-es évi nagyságának nemzetközi összehasonlítása így már nem bír releváns információval a jelenlegi helyzetre nézve.

A tagországokban a legfrissebb adatok szerint jelentős eltérések tapasztalhatók a programok mérete szerint: egyes országokban a programok nagysága a GDP 2 százalékát se éri el, míg például Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban a GDP 10 százalékát is meghaladhatja a rendelkezésre álló garanciakeret. A legnagyobb programot Németország indította közel 800 milliárdos keretösszeggel, Olaszország programjai pedig GDP-arányosan a 28 százalékot is elérik.

Az európai országokban elindított állami garanciaprogramok általában a teljes vállalati szektort célozzák, azonban egyes országokban (pl.: Ausztria, Észtország) a súlyosan érintett iparágakat (pl.: turizmus, vendéglátás) célzó specifikus programok is elindultak. Vagyis vannak szelektív programok, nem csak szektorok, hanem akár vállalatméret vagy árbevétel alapján is. 

A meghirdetett programok nagyrésze 80 vagy 90 százalékos állami garanciavállalást kínál. A magas garanciavállalásra az Európai Unió márciusi határozata ad lehetőséget, mely megengedőbb lett a 2020. december 31-ig megkötött hitelek garantálása kapcsán: az államok csökkentett díjú garanciát nyújthatnak, mely kedvezményes díj 6 évig is fennmaradhat, és a garancia a korábbi 80 százalék helyett akár a tőketartozás 90 százalékát is lefedheti. 

Bár korai még kiértékelni az egyes garanciaprogramok hatását, az azonban látható, hogy azon országokban, ahol az első hónapokban legnagyobb mértékben használták a vállalati hitelgaranciákat, ott a bankok a hitelezési feltételek kisebb arányú szigorításáról számoltak be. Ennek tükrében érdemes lehet Magyarországon is megfontolni a garanciaintézmények tevékenységének további bővítését – olvasható az MNB szakmai cikkében. 

Magyarországon 500 milliárd forintos keretösszeggel indította el a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a 90 százalékos állami garanciavállalás melletti Krízis Garanciaprogramot. A várakozások szerint a keretet ki is használják idén a hazai kkv-k annak érdekében, hogy forráshoz juthassanak.

Hitelezési verseny alakult ki a magyar piacon a bankok között az MNB NHP Hajrá!  konstrukciójának meghirdetésével – derült ki a Világgazdaság csütörtöki konferenciájának panelbeszélgetésén. Az is elhangzott, hogy a hitelgarancia akkor válik éppen népszerűbbé, amikor a bankok behúzzák a féket a hitelezésben.

Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a Garantiqa pont a kereskedelmi bankokkal ellentétesen működik, amikor a bankok behúzzák a féket, a garanciacég épp akkor növeli meg jelentősen üzleti tevékenységét. A szakember szerint az elindított Krízis Garanciaprogram igen népszerű, sikeres a hazai pénzintézetek között, annak 500 milliárd forintos állami viszontgarancia keretét vélhetően teljesen kihasználják majd a hitelintézetek.

Nagy Róbert kiemelte: 2019-ben a Garantiqa kezességvállalásával a kis- és középvállalati (kkv) szektorba áramlott hitelek összege meghaladta az 1000 milliárd forintot, de elképzelhető, hogy idén ezt az összeget felülmúlhatják a Krízis program révén. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a cég garancia-díjai is csökkentek az elmúlt időszakban – tette hozzá.

A hitelgarancia keretében épp azok a cégek kaphatnak könnyítést, melyek egyébként túl kockázatosak lennének a bankok számára, nekik tud a hitelük mögé kezességet vállalni az állam.

Sorozatban második hónapban volt 50 pont felett a magyar feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe (bmi) – közölte a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) a héten. Az adat alátámasztja azt a vélekedést, hogy a második negyedéves bezuhanás után jó úton jár a kilábalás felé a magyar gazdaság egyik fontos szektora.

Júliusban február óta először mért 50 pont feletti értéket a társaság, a zsugorodást a növekedéstől elválasztó határ átlépése után augusztusban 52,8 pontra kúszott tovább felfelé a mutató. Az MLBKT jelentése szerint a korábbi augusztusokkal összevetve az idei érték felülmúlja a hosszú távú augusztusi átlagot (52,7), és nem éri el az elmúlt három év átlagát (54,8).

A felmérésben vizsgált részindexek többségükben emelkedtek júliushoz képest, ennek mértéke három esetben érte el az 5 százalékpontot. A foglalkoztatottságindex értéke 50,0 pont fölé került ebben a hónapban, első alkalommal nyolc hónap szűkülés után. Ezt a trendet megelőzően utoljára 2019 októberben volt 50,0 pont alatt az index, ami az azt megelőző fél évben folyamatosan 50,0 pont körül ingadozott.

Tavasszal a válság során nagyot zuhant a magyar feldolgozóipar konjunktúraindexe, a márciusi 29,1 pont volt a mélypont, amikor a hirtelen lezárások és gyárleállások miatt romlottak el a kilátások. Innen kapaszkodott vissza az index folyamatosan, a mostani 52,8 pont a legmagasabb érték 2020-ban.

A gazdasági fejlődés alapja a vállalati versenyképesség, ezen belül a kkv-szektor versenyképessége – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég megjelent versenyképességi jelentésében. A jegybank már lát jeleket a javulást illetően, de még így is messze vannak a magyar cégek a hasonló nyugat-európai vállalkozásoktól. 

A vállalati versenyképesség lehet a gazdasági növekedés egyik kulcsa

Közel másfél éve tette közzé 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját az MNB, ennek teljesülését, illetve a változásokat mérte most le első versenyképességi jelentésében a jegybank. A kkv-szektor kapcsán kiemelik, hogy a gazdasági fejlődés egyik alapját adhatják a versenyképes magyar vállalkozások, többek között ezzel lehetne hosszabb távon is élénkíteni a potenciális gazdasági növekedésünket. 

A jegybank kiemeli, hogy a magyar kkv-k eddig általában alacsony munkaerőköltségüknek köszönhetően tudtak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, melyekben termelékenységük növelésével tudnának feljebb lépni. Vagyis fontos lenne, hogy az olcsó munkaerő mellett egyre inkább megjelenjen a nagyobb termelékenység a magyar vállalkozások előnyei között. 

Részben a termelékenység javításához lenne szükség arra, hogy a magyar cégek egyre jobban megfeleljenek a modern kihívásoknak, mint amilyen a munkaerőhiány vagy a digitalizáció. Ehhez további beruházásokra lenne szükség, amit megfelelő üzleti környezet tudna támogatni. 

A kkv-k termelékenységében kedvező változás következett be az elmúlt években, amelyet több állami intézkedés támogatott – emeli ki az MNB. A magyar kkv-k munkatermelékenysége 2010 és 2018 között közel 30 százalékkal emelkedett, amely mintegy duplája a szintén gyorsan növekvő visegrádi régió átlagának és négyszerese az uniós átlagnak. Az állami intézkedések keresleti oldalon gyakoroltak leginkább hatást, aminek egy része a megemelkedett vásárlóerő következtében koncentráltan jelentkezett egy-két ágazat kiemelkedő teljesítményében (építőipar, kiskereskedelem), egy másik része viszont a gazdaság teljes egészét érintette. Ide sorolható többek között a hitelezési kondíciók kedvezőbbé válása, a jegybank célzott élénkítő programjai, az uniós források fokozott allokálása a gazdaságfejlesztés területére, illetve a beáramló működőtőke másodkörös hatásai. 

A pozitív hatások között lehet említeni a hitelgarancia minél nagyobb elterjedését is, ezzel a bankok számára kockázatos vállalkozások is könnyebben juthatnak forráshoz, ami elengedhetetlen a már említett beruházások végrehajtásához. 

A jelentés ugyanakkor azt is kiemeli, hogy van tér további fejlődésre, ugyanis az adózással eltöltött adminisztráció tekintetében még mindig elmaradunk az uniós átlagtól. Az viszont szintén fontos pozitív fejlemény, hogy az utóbbi két évben enyhült a dualitás, vagyis egyre kevésbé vannak lemaradva a magyar kkv-k a nagyvállalatoktól a versenyképességet illetően. De ezzel is csak a korábbi hátrány ledolgozása kezdődött meg, a termelékenységben és a bérekben is nagy még a különbség a nagy multik javára.

Persze a nagyvállalatok és a kisebbek közötti termelékenységbeli különbség természetes jelenség, amely valamennyi országban megfigyelhető. Magyarországon ez a különbség azonban átlag feletti, amelynek egyik oka a külföldi kézben lévő nagyvállalatok nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó termelékenysége, és a kis- és középvállalatok javuló, de még mindig alacsony hatékonysága. 

Az MNB által vizsgált országok közül Magyarországon alkalmazzák a kkv-k a legkevésbé az olyan haladó technológiákat, mint a Big Data, 3D nyomtatás és ipari robotok. Emellett IT-biztonságra is kevesebbet költenek, mint a viszonyítási csoport vállalatai, sőt a szervezeti innovációk terén is mutatkozik tér a fejlődésre. 

A kisvállalkozások termelékenysége természetesen elsősorban saját erőfeszítéseik, beruházásaik, technológiai és egyéb fejlesztéseik révén javítható, de az állam is képes támogatni ezt a fejlődést a maga eszközeivel. A mérethatékonyság és a generációváltás problémája mellett a fiatalok vállalkozási hajlandóságának alakulása jelenthet szűk keresztmetszetet. A magyar egyetemisták jellemzően nem kívánnak vállalkozást alapítani diplomaszerzés után, azonban, ha az 5 éves terveikről kell nyilatkozniuk, a potenciális vállalkozási hajlandóságuk lényegesen kevésbé elutasító. Ez rávilágít az első munkahely fontosságára, ugyanis jelentősen befolyásolja a későbbi vállalkozási kedvet.

Hol vagyunk lemaradva?

Az általános összefoglalás mellett az MNB néhány konkrét területet is megvizsgált, ahol szükség lenne fejlődésre a versenyképesség javulásához. Az egyik ilyen a vállalati beruházások erősítése. Magyarországon 2015 után jelentősen emelkedett a GDP-hez mért vállalati beruházási ráta, ami hozzájárult a kkv-szegmensben látott kedvező növekedési folyamatokhoz is. A beruházási aktivitás növekedését a kedvező finanszírozási környezet, a beáramló működőtőke, a célzott jegybanki programok (NHP), az uniós források, illetve az államilag támogatott magas belső kereslet támogatták. A jövőben hasonló programokkal lehetne még inkább elmozdítani a beruházások felé a cégeket, hogy a lemaradásukat behozzák. 

A vállalkozási környezet illetően továbbra is jelentős a lemaradásunk nem csak Nyugat-Európához, de a régióhoz is, az elmúlt években csak minimális javulást sikerült elérnünk ezen a téren. Ide az olyan tényezőket sorolják, melyekre a cégek menedzsmentjének nincs ráhatása, ilyen például az adórendszer, az állami bürokrácia mérete vagy az infrastruktúra.