Fontos és örömteli, hogy Magyarországon évek óta elhivatott szakértők, intézmények dolgoznak azért, hogy a fiatalok jobban kezeljék pénzügyeiket –emelte ki Gion Gábor pénzügyi államtitkár a nyolcadik PÉNZ7 ünnepélyes megnyitóján. Ebben a tanévben pénzügyi témakörben a „Pénzügyi tervezés és megtakarítások”, vállalkozói témakörben az „InnoVál(l) - Vállalkozz okosan!” téma van fókuszban.,
Minden hazai vállalkozás számára felbecsülhetetlen értéket jelentenek az olyan, az üzleti döntéseikhez szükséges alapvető információk, mint például a környékükön élők jövedelmi viszonyai, a térség munkaerőpiaci képe, vagy a főbb gazdasági, környezeti jellemzői. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most a hazai kis- és középvállalkozások, azaz a KKV-k működtetését, fejlesztését támogató új online felületet indított kkv-tervező névvel.
Sebességet váltanak az Összetartók
Újabb fokozatba kapcsol az Összetartók.hu. A vállalkozók ingyenes üzleti közösségi oldala még több és még színesebb tartalommal, a vállalkozók mindennapjait segítő tanácsokkal jelenik meg a jövőben. Csatlakozz te is a megújult közösséghez és fejleszd a vállalkozásodat segítségükkel!
Rekord mértékű, 11 százalékos átlagos árbevétel emelkedésre számítanak a mikro-, kis- és középvállalkozások idén, derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. A legnagyobb növekedésre méret tekintetében a mikrocégek, szektor szerinti bontásban pedig az iparban és az építőiparban számítanak. A magas infláció miatt azonban reálértéken szerényebb lehet a bővülés. Az emelkedő alapanyagárak és bérköltségek a mérsékeltebb profitvárakozásokban is tükröződnek.
A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az előttük álló egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedéves adatai alapján átlagosan 11,3 százalékos éves árbevétel-emelkedéssel számolnak a cégek. A mutató 17 éves története során még sosem kalkuláltak ilyen jelentős növekedéssel a kkv-k: fél év után megdőlt a 2021 második negyedévében felállított 10,8 százalékos eddigi csúcs. Összességében a vállalkozások 88 százaléka számít több bevételre és mindössze 10 százaléka kevesebbre.
Jelentős kamatemelésbe kezdett 2021 második felében az MNB, az irányadó kamat a tavaly júniusi 0,75 százalékról az év végére 4 százalékra emelkedett. És a monetáris kondíciók szigorításának még nincs vége, a szakértők szerint egészen 5,5 százalék környékéig folytatódhat a kamatemelés a következő hónapokban. A szigorodó finanszírozás pedig máris meglátszik a vállalati hitelek kamatában, hiszen a magasabb irányadó kamatszint begyűrűzött a piacra.
A jegybank elsősorban az infláció elleni küzdelem és a forintárfolyam védelme érdekében kezdett intenzív kamatemelésbe a tavalyi év második felében. Az alapkamat a júniusi 0,6 százalékról 2,4 százalékra emelkedett az év végére, azonban az irányadónak számító egyhetes betéti kamatban még nagyobb volt az ugrás 0,75 százalékról 4 százalékra.
Összesen 4221 milliárd forint értékben valósultak meg közbeszerzések tavaly Magyarországon, mely jelentős bővülést jelent 2020-hoz képest, és nagymértékben meghaladja a pandémia előtti, 2019-es volument is. Az eljárások 85%-ában vettek részt nyertesként kis- és közepes vállalkozások, melyekhez így rekordösszeg, 2521 milliárd forint került a hazai közbeszerzések eredményeként - közölte éves összegzésében a Közbeszerzési Hatóság.
A tavalyi évben összesen 7676 darab közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban összesen 4221 milliárd forint értékben, mely rekordot jelent: 23%-kal meghaladja a koronavírus járvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben lefolytatott eljárások összértékét (3430 milliárd forint).
Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a régió cégeinek 39 százaléka tart attól, hogy a kormányzati mentőcsomagok várható kivezetésével több lesz idén a csőd. A tanulmányból kiderül, hogy a térségben nem változott a leírt adósságok aránya az előző évhez képest. A régióban a vállalatközi vásárlások fele hitelre történt, ugyanúgy, mint 2020-ban, ez Magyarországon 48 százalék volt. A késve kiegyenlített számlák aránya a térségben 45-ről 43 százalékra javult.
1400 magyar, lengyel, cseh, szlovák és török vállalat megkérdezésével készült felmérés a fizetési fegyelemről, valamint a csődök veszélyéről. Az elemzés szerint Kelet-Európa jobban teljesített tavaly, a pandémia második évében a nyugat-európai vállalatok szerint a számláik 53 százalékát a határidő után egyenlítette ki a vevő. A kontinens nyugati felén jóval több adósságot kellett leírniuk a vállalatoknak.
A nagy hírnevű dinasztiákhoz köthető családi vállalkozásoknak világszerte az a célja, hogy fenntarthatóan, a mai ideáknak megfelelve, de szokásaikhoz, normáikhoz, elveikhez ragaszkodva, versenyképességük megtartásával fejlődjenek. Hazánkban ezen cégeknek a nagy része éppen az öröklés szakaszában tart, míg Európában általánosságban elmondható, hogy manapság már minimum a harmadik generáció veszi át a stafétát.
A családi dinasztiák szociális, gazdaság- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős szerepet játszanak, hiszen azokat az értékeket szeretnék megőrizni, amelyeket hosszú éveken keresztül és generációkon át hoztak létre – áll a Sikeres nemzetközi és hazai családi vállalkozások című tanulmányban.
2022. január 19-én ünnepélyes keretek között kötött együttműködési megállapodást a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség. A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Dr. Gál András Levente és Prof. Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.
A két szervezet együttműködésének alapja az a közös álláspont, mely szerint a pénzügyi szektorban is stratégiai cél a magyar felhasználók, fogyasztók digitális tájékozottsági szintjének fejlesztése, amelynek érdekében összehangolt fellépés szükséges. Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján közös célrendszer mentén feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása, a kiberbiztonsági tudatosság növelése, a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.
Átalakulóban van a támogatott hitelek piaca a Növekedési Hitelprogram kifutásával, és érezhető igény támad a hasonló jellegű banki termékek iránt. Azonban az ügyfeleknek be kell látniuk, hogy árazásban egy ilyen hitel nem összehasonlítható a korábbi támogatott konstrukcióval – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati üzletágának igazgatója.
Hogyan alakult a kkv- és mikrovállalati hitelezés 2021-ben? Milyen típusú hiteleket kerestek leginkább ebben az időszakban?
Az évet leginkább a támogatott hitelkonstrukciók átalakulása jellemezte. Amíg a nagyobb cégeknél az új sláger a kötvényprogram lett, addig a mikro-, kis és közepes vállalatoknál az NHP Hajrá! leállásával a Széchenyi Kártya Program GO! került előtérbe. Az egyszemélyes cégek vagy a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozók számára eddig is a KAVOSZ programja jelentette a vonzó alternatívát, itt az új kihelyezések 63 százalékát ez adja. A kis- és középvállalkozások esetén át kellett állni: míg az NHP az idei kihelyezések 36 százalékát teszi ki, addig a Széchenyi Kártya pusztán 12 százalékot. De mindkét területre igaz, hogy rendkívül gyors volt a növekedés a támogatott konstrukcióknak köszönhetően. Amíg a kisebb vállalkozásokra inkább a hitelkeret-típusú konstrukciók igénybevétele a jellemző, ahogy nő az üzemméret, úgy kerülnek előtérbe a beruházási típusú hitelek is.