Elkészült a Magyar Lízingszövetség idei első jelentése, amely bár 2008 óta nem látott, rekordnak számító eredményekről számol be, arról is árulkodik, hogy az elmúlt év kedvezőtlen piaci folyamatai még erre az évre is elkerülhetetlenül rányomják bélyegüket.   

2023 első negyedévében összesen 196,68 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, ami az előző év azonos időszakához képest jelentős, 19,5%-os növekedést jelent és a legmagasabb érték a pénzügyi világválságot megelőző időszak óta.  A hazai lízingpiac szereplői mégsem dőlhetnek elégedetten hátra, mivel a szerződött darabszám 12,5%-kal, mindössze 15,641 darabra esett vissza. Ez a volumen még a 2016-os eredményt sem éri el, annak ellenére, hogy azóta lényegében megduplázódott a tőkekintlevőség, amely az év elején már elérte a 2 042,23 milliárd forintot.

Az egy szerződésre jutó kihelyezés 2021-ben 9,2 millió forint volt, ami 2023-ra már 12,5 millió forintra növekedett. A csökkenés elsődleges oka az eszközök árának drámai emelkedésében, a magas kamatköltségekben és inflációban kereshető, amelyek negatívan hatottak a lízingmegoldások vonzerejére.  

Egyelőre, a piaci információk alapján az éves kilátások sem túl biztatóak. Mivel a korábbi évekre jellemző, hosszú szállítási határidők miatti csúszások az év második felében már nem jelentkeznek, a felhalmozódott rendelésállomány folyamatosan apad, az új rendelések csökkennek ezért nemcsak a lízingelt eszközök darabszáma esik tovább, hanem már a kihelyezések értéke is zsugorodhat. 

A finanszírozási formák népszerűségét tekintve nem történt az elmúlt hónapokban változás, továbbra is a zárt (43,7%) és a nyílt (34,8%) végű, pénzügyi lízingkonstrukciók uralják a magyar piacot, mellettük az operatív lízing, azaz a tartós bérlet mindössze 10%-ot tesz ki. Ez utóbbi piac azonban a Lízingszövetség által mértnél jóval nagyobb, viszont egyelőre nincs adatszolgáltatás sok szereplő részéről.  

A lízingszolgáltatások célcsoportjait vizsgálva a KKV partnerek (77,5%) elsősége továbbra is megingathatatlan, a nagyvállalatok 14%-os részesedése és az állami szereplők piaci súlya szinte elhanyagolható. A lízingcégek portfóliójában már az elmúlt években is a lakossági ügyfelek (4,7%) fokozatos visszaszorulásának lehettünk tanúi, mivel a személygépkocsik robbanásszerű drágulása mellett a kedvezőtlen adózási feltételek is korlátozzák pl. tartós bérlet vagy ingatlanlízing választását.. Hosszabb távon ugyanakkor a lakossági szegmensben rejlő potenciál Magyarországon sem elhanyagolható, hiszen Európában ugyanez az ügyfélkör körülbelül 29%-ot tesz ki. 

Milyen eredményeket sikerült elérni az egyes eszközkategóriákban? 

„A teljes hazai lízingpiac 74,5%-át a járműfinanszírozás adja, amelyből 49%-ot a személygépkocsi, kishaszon és motor, 23,5%-ot pedig a nagyhaszonjárművek képviselnek. A fennmaradó 25,5%-on pedig a további, mezőgazdasági, építőipari, IT és egyéb eszközök osztoznak. Ez a megoszlás nagyjából megegyezik az európai piacra jellemző arányokkal. Az új személygépkocsik piacán 3% növekedést sikerült elérni finanszírozott összegben, viszont ezzel párhuzamosan nemcsak a volumen, hanem a penetráció, azaz a lízing részesedése is fokozatosan csökkent. Míg ez a korábbi években elérte a 35-40%-ot, 2021-ben az arány már csak 26,5 % volt, 2023-ra pedig 19%-ra zuhant le. Az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke a személyautók esetében 2 év alatt 6,2 millió forintról 7,9 millió forintra emelkedett.” – mondta el Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A flottapiacon az előző 3 év trendjei folytatódtak, ami 2019 óta folyamatos darabszám csökkenést jelent. 2023 első három hónapjában ugyan magasabb finanszírozott összeget sikerült elérni (19,607 milliárd forint), mint 2022-ben (14,047 milliárd forint) de az új jármű darabszám mindössze 2677 volt, szemben a tavalyi 2826 darabbal.

Az utóbbi hónapokra jellemző, hogy sok cég az emelkedő árak miatt visszamondta korábbi rendelését. A retailpiac kishaszonjármű szegmensében a lízingpenetráció a személygépkocsiknál jóval magasabb, 32%-ot ért el köszönhetően elsősorban a Lízingszövetség és Kavosz Zrt együttműködésében kidolgozott, többször megújított KAVOSZ Lízing MAX+ kedvező kamatozású konstrukciónak, amely minden KKV számára elérhető. Ez az eredmény egyébként még így is elmarad a korábbi évekre jellemző 40% körüli értékhez képest. Az egy darabra jutó beszerzési ár emelkedése mellett a finanszírozott összeg a tavalyi 13,11 milliárd forintról 16,73 milliárd forintra nőtt és ez az egyik kategória, amelyben a szerződések száma 5%-kal volt képes bővülni. 

Év eleji trendek a nagyhaszonjárművek és a mezőgazdasági piacán 

A kishaszonjárművekhez hasonlóan a nagyhaszonjárművek piaca is képes volt mind a finanszírozott összeg értékében, mind volumenben látványosan bővülni: az új forgalomba helyezések száma 28%-kal lett több 2022-höz képest, és az új szerződések száma (1539) pedig 24%-os növekedést mutatott. Ebben a szektorban a lízingpenetráció kiemelkedően magas, 56-%-os, amely ugyan csökkent 2021-hez képest, de még mindig a lízing a meghatározó finanszírozási forma. A mezőgazdasági gépek piaca 11%-kal növekedett, ami mind a kihelyezések értéke, mind a szerződések számában tükröződött, még ha eltérő mértékben is. A finanszírozott összeg 49 %-kal, a volumen pedig 3,4%-kal emelkedett. Érdemes kiemelni, hogy a kölcsönnek ebben a kategóriában magasabb volt az aránya más eszköztípusokhoz képest, aminek az oka az volt, hogy az év elején került átadásra és forgalomba helyezésre számos olyan gép, amelyek korábbi, a termelés hatékonyságának a javítását célzó mezőgazdasági pályázatok során kerültek beszerzésre. Ez is bizonyítja, hogy ez a szektor rendkívül támogatásfüggő, mivel amikor van támogatás jelentősen megugrik a gépbeszerzés és ezzel párhuzamosan a lízingalapú finanszírozás is.  

Támogatott konstrukciók 

A lízingpiac alakulásában az állami támogatások kulcsszerepet játszanak 2023-ban is. Az NHP programok kifutása után két főszereplője maradt a támogatási konstrukcióknak: az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja és egyéb programjai, valamint a Széchenyi Lízing Max+ program. Ezekben a programokban domináns szerepet tölt be a kishaszonjármű kategória, mivel a személygépkocsik finanszírozása nem támogatott.  Az EXIM Bank idén is meghirdetett pályázatának lízingkerete, -ami az első körben 35 milliárd forintot tett ki, majd további 15 milliárddal lett kiegészítve- nagyon rövid idő alatt lehívásra került, ezért ez esetben további bővüléssel csak akkor számolhatunk, ha a konstrukciót meghosszabbítanák, amire vonatkozóan még nincsenek információk. A Széchenyi Lízing Max+ Program kapcsán a KAVOSZ nemrég viszont bejelentette, hogy a program folytatódik, így a továbbiakban ezzel is számolhatunk.  

Milyen változásokra számíthatunk a piaci környezet kapcsán? 

„Az infláció várható csökkenése és a forint árfolyamának stabilizálódása remélhetőleg pozitív hatással lesz a lízingpiacra is, bár ennek ellenére akár kétszámjegyű áremelkedésre is számíthatunk még az idén. Emiatt az elmúlt hónapokban több gyártó is átállt arra, hogy euróban szerződik, vagy az euróhoz indexálja az árat, ami hozzájárult ahhoz, hogy az euro-alapú finanszírozások részaránya folyamatosan növekedjen, hiszen ennek kamatszintje jóval kedvezőbb. Jelenleg ez a megoldás gyakorlatilag minden eszközkategóriában elérhető az eurós bevétellel rendelkező vállalati ügyfelek számára.” – hangsúlyozta Kőszegi László. 

Nem kell létszámleépítésektől tartani a hazai nagyvállalatoknál, ugyanis jelentősen, 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya. Emellett az előző negyedévi rekord alacsony 5 százalék után jelenleg a cégek 8 százaléka készül munkaerő-felvételre. A teljes vállalati szektorban így 0,7 százalékos létszámbővülés várható a következő egy évben – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2023 első negyedéves méréséből. Az egyéves tervek alapján legnagyobb eséllyel a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű, az ágazatok közül az iparban, míg területileg a kelet- és nyugat-magyarországi cégeknél várható, hogy új kollégákkal bővülnek.

A KSH legfrissebb adata szerint tovább folytatódott a munkanélküliségi ráta emelkedése: a 2023. január-március időszakban a munkanélküliek száma 18 ezer fővel 199 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index szerint viszont nem várható a ráta további emelkedése. „Habár az előrejelzések szerint idén tovább emelkedhet a munkanélküliségi ráta, a nagyvállalatok egyéves tervei alapján nem kell tartani elbocsátási hullámtól. Hosszú távú bizakodásra adhat okot, hogy az előző negyedévi 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött a létszámleépítésben gondolkodó cégek aránya. Ezzel párhuzamosan kismértékben, 5 százalékról 8 százalékra erősödött az új dolgozókat érintő foglalkoztatási szándék, míg a többség, 10-ből 9 vállalat nem tervez változtatni a munkaerő-létszámon. A teljes nagyvállalati szektorban így 0,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, ami mindenképpen előrelépés az előző negyedévhez képest, amikor ez az arány negatív előjelű volt, tehát a cégek elbocsátásokat terveztek (-0,4%)” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.

Nagyobb cég, nagyobb esély

Az éves árbevétel nagysága, az ágazat és a területi elhelyezkedés is nagymértékben befolyásolja a munkaerő-felvételi szándékot. Leginkább a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégeknél várható toborzás (20%), miközben a 4-9,9 milliárd forint közötti és a 2-3,9 milliárd forint közöttieknél ennél jóval visszafogottabb a létszámbővítési szándék (7% és 5%).

Az ágazatokat tekintve az iparban lehet a legtöbb (13%), a kereskedelemben pedig a legkevesebb új kolléga (3%), míg a szolgáltató szektor az átlaggal szinte azonos mértékben készül dolgozói létszámának bővítésére (9%). Földrajzilag az ország két szélén minden nyolcadik cég, míg Közép-Magyarországon mindössze 4 százalékuk adhat fel álláshirdetést a következő egy évben.

Az elmúlt évek turbulens válságai rácáfoltak arra a közkeletű nézetre, hogy a bankárok a bajban eltűnnek finanszírozott partnereik mellől – vélekedtek a Portfolio.hu hitelezési konferenciájának kkv-hitelezéssel foglalkozó panelbeszélgetésének résztvevői. A banki és vállalati vezetők szerint a hazai cégeket komoly alkalmazkodókészség jellemzi, ám a jelenlegi piaci kamatszintek mellett nincs az az üzleti terv, amely a mindennapos finanszírozási szükségletet biztosító hitelfelvételen felül kölcsönnel számolna. Emiatt idén és jövőre is döntően a támogatott konstrukciókon múlik a szektor finanszírozhatósága. A résztvevők elismerően szóltak a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységéről.

Az Intesa Sanpaolo "Confirming" elnevezésű, határokon átívelő faktoring szolgáltatásának sikeres magyarországi bevezetését követően – amely csökkenti a külföldi tranzakciók kockázatait, javítja a beszállítók készpénzforgalmi helyzetét, erősíti az üzleti bizalmat és segít új üzleti kapcsolatokat létesíteni – a két ország között most az üzleti kapcsolatok további bővítésére kerülhet sor.

A csoport működési modelljében rejlő szinergiákat kihasználva az Intesa Sanpaolo új programot indított a Nemzetközi Leánybankok Divíziója (ISBD) és a csoport olaszországi tevékenységeit irányító Banca dei Territori Divízió (BDT) között a határokon átnyúló üzleti lehetőségek további javítása érdekében. Ennek keretében a CIB Bank képviselői májusban a Velencében, Bergamóban és Milánóban megrendezésre kerülő olasz roadshow-n vesznek részt, ahol olasz, főként agrárvállalkozók számára mutatják be a magyarországi üzleti lehetőségeket és az üzleti kapcsolatok bővítésének perspektíváit.

A DigitalTech EDIH működésében az IVSZ is aktív szerepet vállal. Amint elérhetővé válnak a program térítésmentes képzései és tanácsadási szolgáltatásai, a tagvállalatokat is értesítjük róla.

Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki a digitalizáció kapcsán 2030-ra. Többek között el szeretné érni, hogy a kkv-k 75 százaléka használja a felhőszolgáltatásokat, mesterséges intelligenciát, tudjon kezelni nagy adathalmazokat, vagy hogy a kkv-k több mint 90 százaléka használja intenzíven a digitális eszközöket, legalább alapszinten. Annak érdekében, hogy ezt a jelentős előrelépést támogassa, létrehozták az Európai Digitális Innovációs Központok hálózatát, amely a 2021 és 2027 közötti időszakban segíti elő a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését. 

Az idei év fordulópont lehet a vállalkozások életében: az első két hónap OPTEN adatai alapján ugyanis 2019 óta ismét több a megszűnő, mint az alakuló cég. A K&H ezért olyan innovatív közösségi platformmal támogatja a vállalkozásokat, amely aktuális piaci információkkal segíti az indulást és a szintlépést: sőt, a költségek csökkentésében is segítséget jelenthet.

A kis- és középvállalkozások 95 százaléka rendelkezik külső forrással, ami elsődlegesen, 67 százalékban bankhitelt jelent - közölte a Makronóm Intézet legfrissebb vállalati kutatása alapján.

Kiemelték: a Magyar Fejlesztési Banktól vagy az uniótól előleget a cégek 52 százaléka kapott, a Növekedési hitelprogram forrásait 37 százalék, a Széchenyi kártya program MAX finanszírozását a megkérdezettek 35 százaléka nyerte el.

KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez most az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy a fogyasztók az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék.  A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.

A KiberPajzs edukációs és kommunikációs programban az alapító szervezetek az együttműködés kereteit, valamint a közös kommunikáció célját és alapjait határozták meg. A megállapodást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tavaly novemberben írták alá. A programhoz a mai nappal csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést.

Fotó: MNB

A kisvállalkozások többségének kihívást jelent az infláció, valamint az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése, ami miatt sokan a saját áraikat is növelni kényszerülnek. A megkérdezettek 25 százaléka új piacok és üzleti területek bevonásával, 23 százalékuk a működési költségek csökkentésével, míg 22 százalékuk az alkalmazottak bérének növelésével szeretné ellensúlyozni a jelenlegi gazdasági helyzet hatásait – derült ki a Magyar Bankholding több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével zajló reprezentatív kutatásából. 

A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatás több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével mérte fel a jelenlegi gazdasági környezetben tapasztalt pénzügyi helyzettel és vállalkozásirányítással kapcsolatos legfőbb nehézségeket. A válaszadó cégek 64 százaléka a szolgáltatóiparban tevékenykedik, működési formáját tekintve kft.-ként, többségében 2–4 közötti alkalmazottat foglalkoztat, nettó árbevétele pedig kevesebb mint 20 millió forint.

Inflációs nyomás

A vállalkozásoknak az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelentik a legnagyobb dilemmát jelenleg. A válaszadók többségének jelentősen megnehezíti működését az inflációs nyomás. 43 százalékuk a jelenlegi ügyfélkörnek, 29 százalékuk pedig a több ügyfélnek magasabb áron való értékesítésben látja a megoldást.

Ábra: Magyar Bankholding Zrt.

2022-ben jóval kevesebb cég jött létre Magyarországon, mint a járvány alatt, azonban az új szereplők aránya megnőtt, a cégbirodalmak pedig tovább növelték részesedésüket.

2022-ben kevesebb mint 30 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, ami jelentős csökkenés az előző évhez képest, de nem kiugróan alacsony érték a járvány előtti időszakhoz viszonyítva. Látványos az új szereplők arányának növekedése, míg 2021-ben csak minden ötödik, addig 2022-ben már minden negyedik vállalkozás – korábbi vállalkozásokhoz nem kapcsolhatóan – ténylegesen új szereplőnek számított. „Hogy „vérfrissítés” zajlik vagy egy természetes evolúciónak vagyunk szemtanúi, még nem dönthető el. Az új szereplők arányának növekedésében közrejátszhatott a KATA-s adózók 2022 év közbeni szabályváltozása is, mivel szeptemberben az elmúlt 5 év legmagasabb havi cégalapítás számait látjuk, ami meghaladta a 3600-as cégszámot” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.