Az elmúlt évek turbulens válságai rácáfoltak arra a közkeletű nézetre, hogy a bankárok a bajban eltűnnek finanszírozott partnereik mellől – vélekedtek a Portfolio.hu hitelezési konferenciájának kkv-hitelezéssel foglalkozó panelbeszélgetésének résztvevői. A banki és vállalati vezetők szerint a hazai cégeket komoly alkalmazkodókészség jellemzi, ám a jelenlegi piaci kamatszintek mellett nincs az az üzleti terv, amely a mindennapos finanszírozási szükségletet biztosító hitelfelvételen felül kölcsönnel számolna. Emiatt idén és jövőre is döntően a támogatott konstrukciókon múlik a szektor finanszírozhatósága. A résztvevők elismerően szóltak a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységéről.

Kapunk-e ernyőt az esőben?

A banki-vállalati kapcsolatok terén általános tapasztalat, hogy jó időben és rossz időben más-más módon viselkednek a bankok, ezt Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzleti-vezérigazgató helyettese, megbízott vezérigazgatója azzal a mondással szemléltette, hogy a bankár az az ember, aki szép napsütéses időben rohan az esernyővel utánad, hogy kölcsönadja és amikor elkezd esni az eső, akkor visszakéri azt. A szakember személyes tapasztalata szerint nem ez volt jellemző az elmúlt több, mint 3 évben. S abban, hogy ez a kapcsolat nem a közmondásos módon alakult, a garanciaszervezeteknek is volt szerepe. Nagy Róbert emlékeztetett arra, hogy 2019-ben a Garantiqa által garantált kkv-hitelállomány kilencszáz milliárd forint körül alakult, 2022. végére ez az állomány háromezer milliárd forintra, tehát, több mint háromszorosára növekedett. Eközben ugyanakkor nem növekedett ilyen mértékben a kis- és középvállalatok által felvett hitelek volumene a magyar gazdaságban, ez pedig a Garantiqa szakembere szerint azt mutatja, hogy valóban nem rossz a kapcsolat a banki kollégák és az ügyfelek között, hiszen a garanciaszervezet segítségül hívásával flottul le tudták kezelni a COVID, majd az orosz-ukrán háború okozta megnövekedett üzleti kockázatokat, ami a párbeszéd folyamatosságára utal.

Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati igazgatója ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy turbulens időkben van egy varázsszó, ami az adós és a bank szempontjából is fontos, ez pedig a monitoring. Ez minden tekintetben egy nem szeretem típusú munka: az ügyfél feleslegesnek érzi a folyamatos adatszolgáltatást, hiszen volt egy ügyfél minősítés, volt egy kockázati bírálat, szerződést kötöttünk. Miért kéri ezután a bank havonta-negyedévente rendszeresen és mindig ugyanazokat adatokat? A banki oldalról ez komoly többletmunkát jelent. A szakember szerint akkor végzik rosszul a munkájukat, ha ez a monitoring tényleg nyűgnek látszik, mert azt jelezi vissza, hogy hogy a két fél között nincs párbeszéd. Ha ugyanis élő a kapcsolat, akkor a monitoring - a kockázati tényezők, veszélyforrások közös értelmezése, a számok, adatok közös értékelése - kizárólag az ügyfél pénzügyi stabilitásának, pénzügyi egészségének megőrzését, támogatását célzó párbeszéd. Ha ez így van, akkor már nem bankként, hanem pénzügyi szolgáltatóként, partnerként vannak jelen a pénzintézetek ebben a kapcsolatban, minden más esetben ez a kapcsolat sérül.

Bertalan Sándor, az MBH Bank középvállalati üzletág ügyvezető igazgatója a képet azzal árnyalta, hogy a vállalkozások és a bankok természetüknél fogva ellentétesen látják ugyanazokat a dolgokat is. Az egyik oldalról a vállalkozás meg van győződve arról, hogy saját tevékenysége jó, jól látja a helyzetet, jól csinálja, amit kell. Eközben a bank a másik oldalról ezt óhatatlanul kicsit kétkedve nézni, ami abban az igényben jelenik meg, hogy jó, de azért kellene hozzá egy kis biztosíték, vagy magasabb saját erő. Itt jön jól a személyes kapcsolat, az, hogy a bank minél közelebb legyen az ügyfélhez - nem csak akkor, amikor dübörög a gazdaság és jól keres az ügyfélen. A mostanihoz hasonló helyzetben fokozottan előjön, hogy közel kell lenni az ügyfélhez, beszélgetni vele, látni és megérteni a nehézségeit, amik a piaci és makrókörnyezetből adódnak. Ha a partner úgy érzi, hogy a bank segít közösen, előre felkészülni a nehézségekre, akkor nem feltétlenül okoz neki az gondot, hogy úgy érzi mostanság, hogy a bankja a korábbiaknál több dologra kíváncsi. És bizony ilyenkor a banknak azt is fel kell vállalnia, hogy esetleg visszarántsa a partnerét a földre, hogy gondoljuk át, biztos, hogy most van itt annak az ideje, hogy most kezdjen egy olyan fejlesztésbe, ami nem feltétlenül szükséges.  Persze, azt nem feltétlenül tudják az ügyfelek, hogy a banki üzleti területek komoly belsőharcokat folytatnak a kockázatkezeléssel, akik adott esetben még a mostani – sokak szerint aránytalanul megugró – információmennyiségnél is többet követelnének. Így tehát, ha azt kellene megnézni, hogy a banki kapcsolattartók stressz-szintje nőtt-e, ott egyértelmű igen lenne a válasz, hiszen ők két tűz között lavíroznak. 

Európai szinten gyenge a hitelpenetráció 

Dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, az MKIK elnökségi tagja szerint a banki kapcsolat a kkv-k esetében a legtöbbször a velük kapcsolatban álló bankárt, tehát 1-1 személyt jelent. Ezek az emberi kapcsolatok az esetleges feszültségek ellenére is jók maradtak az elmúlt hónapokban.  Ahogy Janositz Balázs, az UBM, Magyarország legnagyobb takarmánygyártó cégének pénzügyi igazgatója hozzátette: a banki kapcsolatok ma stabilabbnak tűnnek, mint a házasságok. De ehhez szerinte a cégeknek is tenniük kell, hiszen azzal, ha megismertetik az üzleti folyamatokkal a banki kapcsolattartót, segíteni tudják a megértési folyamatot, miért is van szükségük újabb  invesztícióra. Így bár bizonyosan sokkal több kérdést kapnak az üzleti tervek vagy épp a konkrét finanszírozási igény kapcsán, de elérhető, hogy az információszerzés valóban csak a releváns kérdésekre vonatkozzanak. 

A gondot Balog Ádám szerint az jelenti, hogy európai uniós viszonylatban még mindig alulfinanszírozott a magyar kkv-szektor. Még mindig messze le vagyunk maradva a hosszabb távú finanszírozástól, a különleges finanszírozási formák vagy épp tőkefinanszírozási területen az utolsók között vagyunk az Unióban. Az állami támogatott és a rövid távú finanszírozás az, amiben a magyart kkv-szektor historikusan erős. Az alkalmazkodó készség magas, amit jól mutat, hogy a mostani válságot is valahogy megoldották a cégek és nem kellett rögtön a bankokhoz menniük, de a másik oldalról ez nem épp kedvező hír, hiszen így továbbra sem eléggé penetrált a kkv-finanszírozási piac. Nem nagyon épült ki annak rendszere, hogy tudnak-e a vállalkozók aktív kapcsolatba kerülni a bankjukkal. 

Az esernyős példára visszatérve Balog Ádám ugyanakkor jelezte: az ügyfeleknek is van felelőssége a jó kapcsolatok építéséért, adott esetben napsütésben is el kell fogadni az esernyőt, hiszen adott esetben ő ezzel segíti a partnerét abban, hogy hatékonyan tudjon működni és ott legyen a segítségével, amikor bekövetkezik a baj. 

Csúcsra járatott hitelfolyamatok 

Az ugyanakkor jól látható a kamarai szakember szerint, hogy a Széchenyi kártyáért most óriási az érdeklődés, nagy a roham, le vannak terhelve az intézmények. Ugyanakkor az is látszik, hogy kevesebb hiteligény megy át a bankokon, mint korábban. Tehát bár lehet, hogy még nincs nagy baj a kisebb vállalkozói fronton, de a jelek elég komoly likviditási problémákat jeleznek. 

Szerdahelyi Róbert szerint az mindenkinek jó hír, hogy a Széchenyi kártya program folytatódik és az is kedvező, hogy már most tudható, hogy az év végéig nem változnak a feltételek, tehát most nem a félév lejárta előtt néhány nappal hosszabbodik meg a program – ez sokat segít a tervezhetőségben. A Baross Gábor program ebben a tekintetben más, ott – emlékeztetett a szakember – olyan, az elmúlt időszakban nem tapasztalt helyzettel szembesültek, hogy szinte a program bejelentése pillanatában elfogyott a keret. Persze, hasonló felfokozott érdeklődés volt a Széchenyi termékek tekintetében is a lejárat előtt, tavaly júniusban. Rengeteg igénylés ment a KAVOSZ irodákhoz, nagyon nehezen tudták ők is és a bankok is lebonyolítani a megnövekedett keresletet. Bár sikerrel vették az akadályokat, de mindenkinek – ügyfélnek, banki kollégáknak a stresszszintje az egekben volt.

Nagy Róbert arra emlékeztetett, hogy minden értelemben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. van a folyamat végén: a garantőrszervezet az utolsó, aki a hitelfolyósítást megelőzően felteszi a pontot az i-re és abban a tekintetben is a cég áll a folyamat végén, amikor nem tudja visszafizetni a vállalkozó a hitelt és megtörténik a kezesség beváltása. 

A tavalyi év szerencsére nem a beváltások, hanem a szerződések kapcsán hozott nekik többször hatalmas kihívást. A bankok 2022. I. félév végére, a programok lejárta előtt pörgették fel egymás mellett a beruházási és forgóeszköz hiteleket. Ennek köszönhetően május közepétől exponenciálisan ugrottak meg a kérelmek. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti – emlékeztetett a Grantiqa megbízott vezérigazgatója - hogy tavaly júniusban annyi kezességet hagytak jóvá, mint 2016-ban egy év alatt összesen.

A dolgozók 2-2,5 műszakban dolgoztak, egy részük reggel 4-től délig, a másik csoport tizenkettőtől éjfélig hozta a döntéseket. Érdekes helyzetet jelentett, hogy míg a munkatársak bírták terhelést, egyes esetekben azért kellett megpihenni, mert a szerverek átbocsátó képessége jelentett szűk keresztmetszetet. Természetesen hétvégén is dolgoztak, s összességében örömmel jelentethették június végén, hogy nem volt olyan kérelem, amit ne bíráltak volna el. Az akkori időszakban a kockázati okból elutasított ügyletek aránya 0,2 százalék volt. Mindez annak fényében lehet fontos, mert a Garantiqához azok a hitelek érkeznek – a piaci hitelek 40 százaléka -, amelyeket a banki partnerek kockázatosabbnak ítélnek, vagy nincs mögöttük dologi biztosíték.

Volt még egy csúcs időszak decemberben is, de addigra már rutint szereztek a nagy hullámok kezelésében, azt már csuklóból vitték. Igaz, hogy a kockázatkezelőket vissza kellett rendelni akkor is az év végi szabadságokról. E tekintetben Nagy Róbert szerint a Garantiqa számára is jó hír, hogy idén júniusban nem várható újabb hullám.

Az MBH Bank ügyvezető igazgatója szerint a Garantiqával kialakított szoros, oda-vissza kommunikáción alapuló kapcsolat segített abban, hogy az esetleges kérdéseket, problémákat gyorsan meg tudták oldani. Ez főleg azért volt kihívás, mert a fúzióban egyesülő bankok – közülük leginkább a Takarékbank – a legnagyobb Széchenyi Kártya penetrációval bírt. Mind a kockázati, mind az operáció oldaláról rendkívüli többletmunkavégzéssel járt a rohamok kezelése, amit olyan egyszerűsítésekkel ésszerűsítésekkel igyekeztek segíteni, amelyek nem veszélyeztetik sem a kockázati, sem a beváltási pozíciókat, de magát a folyamatot egyszerűsíti, gyorsítja.

Az Ersténél is hasonló volt az élmény. Szerdahelyi Róbert szerint huszonöt éve dolgozik a kkv-üzletágában és abból a szempontból szerencsésnek mondhatja magát, mert olyan, hozzá hasonló kollégái vannak, akik ugyanolyan szenvedélybetegek, mint ő. Teljesen mindegy, hogy csütörtökön este 20 óra van, vagy péntekről ez már szombatra csúszott, vagy vasárnap kell küldeni jóváhagyásra anyagot vagy éppen felhívni kockázatkezelőt, -elemzőt, napi szinten - néha nagyon-nagyon munkaidőn túl - egyeztetni garancia intézménnyel. A cél az ügyfél bizalmának való megfelelés volt - senki nem nézte, hogy ez túlóra, egy dolgot néztek, hogy azok az ügyfelek, akik beadták a kérelmet azoknak határidőn belül aláírt, a Garantiqa által visszaigazolt szerződésük legyen.

Balog Ádám számára ez a folyamat azt az üzenetet hordozta, hogy bár a pénzügyi közgazdászok sokat beszélnek a még jobb modellről, a kockázati mátrixról, a még jobb szabályozásról, a még komolyabb digitális rendszer kívánalmakról, de azért a nap végén még mindig az embereken múlik, hogy történik ez meg. Ez megint csak azt mutatja, hogy lehet bízni a technológiában, ám az emberi kapcsolatok elengedhetetlenek.

Sokáig nem jön vissza a beruházási fókusz 

Bertalan Sándor szerint jó hír, hogy a Széchenyi programmal úgy lehet számolni, hogy volt van és lesz. Minden támogatott konstrukció üdvözlendő, mivel ebben a magas piaci kamat környezetben ezek tudják életben tartania kkv- finanszírozást. A jelenlegi kamatkörnyezetben a támogatott konstrukciók a „must have” kategóriába esnek. Piaci alternatívát egyedül a devizafinanszírozás jelenthet, de ez nem akkora nagyságrend. 

Előre tekintve, az Erste igazgatója arra emlékeztetett, hogy 3 évvel ezelőtt 3 éves NHP forgóeszköz hitelekkel indult el a piac, ebből a szempontból szerinte 2023. III és IV. negyedéve lehet majd izgalmas, amikor ezek az állományok elkezdenek lejárni. Az MBH ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy még jövőre sem fog a kívánt szintre visszazökkenni az infláció és a kamatszint. Emiatt a banki oldalról mindenképp igény van arra, hogy valamilyen formában velünk éljen a Széchenyi kártya, illetve az egyéb támogatott konstrukciók. Enélkül jelentős mértékben visszaszorulna a kkv hitelezési aktivitás. Nyilván akkor is lenne olyan vállalkozás, aki - nagyon limitált mértékben - ezen a kamat szinten is hitelfelvevőként jelenne meg, mert a likviditás nagy úr, de mindenképp sokkal inkább nézi a kihasználtság feltételeit, mint békeidőben – értelemszerűen sokkal inkább támaszkodna a saját forrásaira. 

Évek óta általános érvényű mondás az, hogy az államilag támogatott programok határozzák meg a kkv hitelpiacot, viszont varázsszer egyedi esetekben van és kell is, hogy legyen. Ám ehhez – tért vissza a szakember - proaktív módon az ügyfél üzleti modelljét, működési környezetét, piacát kell megértenie a banknak, hogy például egy hitelt helyettesítő okmányos művelettel finanszírozási lehetőséget biztosítson. Látni arra már törekvést, hogy nem csak export relációban, hanem két devizabelföldi cég egymással szemben is megpróbál euró elszámolásra áttérni, s így már lehet devizafinanszírozásról is beszélni. Miután pedig a kamatkörnyezet csökkenésében lehet bízni, Bertalan Sándor szerint a faktoring finanszírozásnak nőhet a szerepe. 

A Garantiqa Hitelgrancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese szerint nagyon jó hír, hogy vállalkozók rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a körülmények változásához. A garantőrszervezetnél hetente nézik a portfólió alakulását, s azt látják, hogy a korábbi beruházás-orientált hosszú távú hitelfelvétellel szemben a folyószámlahitelek aránya újra közelít az 50 százalékhoz, ami azt jelzi, hogy a magas kamat mellett nem, vagy csak akkora mértékben adósodnak el a vállalkozások - hívják le a hiteleket -, amennyire ténylegesen szükségük van a külső forrásra, s csak azokra a napokra fizeti ki a kamatot, amikor az elkerülhetetlen. 

Problémalista: a „vagy-vagy” helyett „is” a cégek gondja 

A többségében banki szakemberekből álló hallgatóság szerint a vállalati üzleti folyamatokat jelenleg a magas infláció, illetve a túlzott állami szabályozás nehezíti a leginkább. Az MBH és az Erste Bank képviselője szerint a gond inkább az, hogy az üzleti nehézségek –

amelyek a kérdésben még kiegészültek a bevételek bizonytalanságával, az energiaválsággal, a magas kamatokkal és az ügyfelek, nem fizetésének megugrásával – nem vagy-vagy, hanem is-is alapon vannak jelen ma a piacon. Janositz Balázs szerint az agrárszektor az elmúlt egy évben egy szezonon belül először megélt egy exportkorlátozást, most pedig importkorlátozást kaptak. Nekik magasan a legnagyobb kockázat az, hogy elképesztő dinamikával és elképesztő mértékben avatkozik be az állami szereplő a piacba – a cég jogászainak hatalmas kihívás, hogy megpróbálják jogilag lefedni a szerződésekben a szabályozói kockázatot. A BKIK elnökhelyettese szerint a kkv-szektor képviselőinek ennél pragmatikusabb a gondolkodása a vállalat jövőjének tervezésekor: ők manapság is csak úgy gondolkodnak, hol van olyan pénz, ami megfizethető kamaton érhető el. Kitekintve Balog Ádám a fenntarthatóság, az ESG kérdéskörét érzi vízválasztónak - nem csak a bankokon, hanem a vevőkön keresztül érkezikmajd komoly kihívás a kkv-szektor felé.

Nagy Róbert szerint ugyanakkor a rövid távú kihívások között most nem lehet megkerülni az infláció miatti magas kamatszinteket. S ilyen szempontból a jelen kihívásaiban komoly szerepet játszik az energiaválság is. A bedőlésekben a Garantiqa szakembere szerint látszik, hogy energiaintenzívebb cégek előbb beadják a kulcsot, a bankok nagyobb arányban hívják le kezességeket. Ez döntően a kisebb vállalkozásoknál kerül elő masszívan, hiszen a mikrovállalkozásoknak nincsenek akkora tartalékaik, amelyek átsegítenék őket az ilyen akár csak rövid távú sokkokon is.