Nagy a bizonytalanság a hazai vállalkozások körében: ezt jelzi, hogy az év elejéhez képest alig változott a K&H kkv bizalmi index, ami jelenleg -5 ponton áll. Egyedül a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatban várnak kedvező fordulatot a cégek, miközben a versenyhelyzetük alakulását régen látták ennyire kiélezettnek. A középvállalkozások bizalma bár jelentősen csökkent az előző negyedévhez képest, ám még mindig az ő várakozásaik vannak egyedül a pozitív tartományban. Az ágazatok eltérően vélekednek a következő egy évről.

Megtorpant a cégek bizalma. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index az év eleji -4 ponthoz képest alig változott, jelenleg -5 ponton áll. Ugyan a tavalyi harmadik negyedévben elért mélypontot (-14) követő javulás nem folytatódott és messze még a pozitív tartomány, de nem is romlott számottevően a cégek hangulata.

Noha évtizedes távon a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek a feladatok kétharmadát automatizáltan fogják megoldani, egyelőre az élő munkaerő meghatározó szerepet játszik az ügyfélszolgálati piacon. Magyarországon – az országban működő szolgáltató központok (SSC-k) érintett alkalmazottaival együtt – mintegy 60 ezer operátor dolgozik az itteni call centerek valamelyikében. Mivel a vállalatok egyre szélesebb köre bízza külső szolgáltatóra ezt a tevékenységét, a kiszervezett ügyfélszolgálati munkát végző cégek az automatizációs trend ellenére folyamatosan bővítik a létszámukat.

„Évről évre szélesedik azon vállalatok köre, amelyek a kiszervezés mellett döntenek: egyre gyakoribb, hogy a KKV-szektorból is érkeznek ilyen igények – mondta Kozma Richárd, a United Call Centers (UCC) ügyvezető igazgatója. – Leggyakrabban olyan értékesítési feladatokat, valamint egyéb ügyfélszolgálati tevékenységeket adnak át külső szolgáltatónak, amelyek időszakonként változó mértékű erőforrást igényelnek akár napon belüli, akár szezonális (például karácsony előtti) csúcsokkal. Számos cég pedig egyszerűen amiatt dönt a kiszervezés mellett, mert a munkaerőpiacon egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni erre a feladatra.”

A vállalatokat komplex üzletfejlesztési tanácsadással is ellátják.

Magyarországon a most induló DigitalTech EDIH a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) százainak nyújt térítésmentes támogatást kiberbiztonsági, blockchain technológiával, fintech megoldásokkal, valamint üzletfejlesztéssel összefüggő kihívásaik megoldásában - közölte a DigitalTech EDIH-et működtető konzorcium.

Az Európai Bizottság által létrehozott Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH-ek), amelyekből Európa szerte már több mint 150 található, a kkv-k és a közszféra szervezeteinek digitális felzárkóztatását segítik elő.

Ez a növekedés azt jelenti, hogy a vállalatközi számlák immár 40 százalékát a határidő lejárta után fizették ki a magyar vevők az elmúlt 12 hónapban. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló elemzésében. A felmérésben megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka arról számolt be, hogy nehezebben tudja behajtani a követelését, mint tavaly. Kelet-Európában Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben, 10 százalékkal, a hitelre történő értékesítés. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.

Több késve fizetés a szigorúbb hitelezés ellenére

A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligényléskor, mint tavaly.– A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az elmúlt 3 év gazdasági eseményei nem kímélték a vállalkozói szektort. A kereskedelem és az ipar különösen nehéz helyzetben van, ami számos boltbezárást és az ipari termelés volumenének csökkenését eredményezte. Ez a kihívásokkal teli időszak új, költséghatékony megoldásokat kíván. A K&H kutatása szerint minden ötödik cég megosztaná üzlethelyiségét vagy irodáját, így csökkentve költségeit, minden negyedik cég pedig akkor, ha kiegészítik egymás vállalkozásának tevékenységét. A szektorok közül a komoly kihívásokkal küzdő építőipar a legnyitottabb erre a lehetőségre. 

Nehéz 3 éven vannak túl a hazai vállalkozások, a KSH adatai szerint a kereskedelem és az ipar szenved leginkább a jelenlegi gazdasági helyzetben. A kiskereskedelmi forgalom egy éve csökken, aminek következtében tavaly összesen 4500 kisbolt szűnt meg. Az ipari termelés volumene szeptember óta van csökkenő pályán, és egyelőre nem látni, mikor lehet újra emelkedő a trend. 

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Miközben tavaly Európában a garanciaszervezetek szerepvállalása visszaszorult, kezességvállalásuk értéke az uniós GDP 1,8 százalékáról 1,4 százalékra mérséklődött, addig Magyarországon a két működő garanciaszervezet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) megnövekedett teljesítményének köszönhetően a GDP 4,4 százalékára növekedett a kezességvállalási állomány. Ez Európában a legmagasabb értéknek számít, a tavalyi évben így a magyar kkv-k számíthattak a legnagyobb arányban arra, hogy hitelhez jutásukat garanciaintézmények kezességvállalása támogatja majd - mondta el Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. 

Garanciaállomány aránya a GDP-hez viszonyítva. Forrás - AECM 

Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította.

Az átutalások, kártyás tranzakciók teljesítésére szigorú, a fizetési rendszer működési alapelveit adó szabályok vonatkoznak. Emiatt csak korlátozott lehetőségek vannak egyebek közt az ügyfél aktív közreműködése révén bűnözők által többféle adathalász módszerrel eltulajdonított pénzek visszaszerzésének.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az új stratégia az elmúlt évtized legfontosabb eredményeire alapozott: a széleskörű infrastruktúrafejlesztésre, a bankkártya elfogadói hálózat bővülésére és az azonnali fizetési rendszer eredményeire. A Pénzforgalom 2030 dokumentumban az MNB új stratégiai irányok mellett mérhető célokat is meghatározott az elektronikus pénzforgalom terén bevezetve a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert.

A Magyar Nemzeti Bank megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az eddigi stratégia alapján az elmúlt évtizedben széleskörű infrastruktúrafejlesztés történt a hazai elektronikus pénzforgalomban. Ezek közül a legfontosabb, hogy jelentős mértékben bővült a bankkártya elfogadói hálózat, valamint az MNB kezdeményezésére és vezetésével létrejött az új, valós idejű, hazai szereplők által üzemeltetett azonnali fizetési rendszer. Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden helyzetben lehetséges elektronikusan fizetni. Az ezzel párhuzamosan megvalósult széleskörű, általános használatösztönzés következtében pedig jelentősen emelkedett az elektronikus fizetések aránya is. Az MNB a korábbi stratégia eredményeire építve, a pénzforgalom további fejlődése érdekében új, mérhető célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra.

Sikeres évet zárt a Garantiqa

Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A garanciaintézmény 2022-ben 1388 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé, így összességében 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett a kezességvállalási portfolió. Ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a hazai kkv szektort.

2022-ben a hazai kereskedelmi bankok vállalati hitelállományának bővülése 13,8 százalékot ért el, amelyen belül a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 12,7 százalékkal emelkedett. Ehhez a bővülési dinamikához képest kétszer tudott gyorsabban növekedni a Garantiqa kezességvállalási portfoliója, ami azt eredményezte, hogy a garanciaintézmény részesedése 41 százalék fölé emelkedett a hazai kkv-finanszírozásban. Így ma már minden harmadik kkv hitelből egy a társaság közreműködésével kerül a vállalkozásokhoz.

Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, közel felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat. Az ágazatok közül az iparban emelkedett egyedül ez az arány, itt 10-ből 6 vállalkozás vélekedik így – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi, 2023. első negyedévi eredményéből. A cégük számára kedvező kiírást viszont kevesen találnak, ezzel párhuzamosan a benyújtott pályázatok száma is lecsökkent. Az év második felében ezt a képet javíthatják a várhatóan nyáron megjelenő foglalkoztatási célú, valamint az év végi technológiafejlesztési pályázatok.