Tudásmegosztás, hálózatépítés és érdekképviselet a legfőbb célja a 77 ország 350-nél is több szervezetét összefogó Science Parkok Nemzetközi Szövetségének (IASP), amelynek hivatalos tagjává vált a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ). Az IASP-tagság eredményeként az egyetemi bázisú Science Parkok nemzetközi tapasztalatokhoz, jógyakorlatokhoz, adatokhoz és élő kapcsolatrendszerhez férhetnek hozzá, ezáltal tovább erősítve meghatározó szerepüket az egyetemek és a gazdaság összekapcsolásában.

Stratégiai cél, hogy a hazai egyetemek magasabb szintre emeljék az ipari kapcsolataikat annak érdekében, hogy az egyetemen születő tudás és technológia az iparban még hatékonyabban és eredményesebben tudjon hasznosulni.

„Az egyetemi központú innovációs ökoszisztémák fejlesztésében kiemelt szerepet szánunk a Science Parkoknak, amelyek célja az egyetemeken létrejövő tudás, az ott elért tudományos eredmények eredményesebb gazdasági hasznosulása. A Science Parkok azok a fizikai terek, amelyekben összekapcsolódnak és közös fejlesztéseket végeznek az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok, hozzájárulva elmélyült, hosszú távú, magas hozzáadott értéket eredményező együttműködések kialakításához. Egyetemeink sikerében központi szerepe van a vállalati együttműködésekből születő innovációknak, ezért a Nemzeti Innovációs Ügynökség egyik kiemelt feladata a magyarországi Science Parkok fejlesztésének koordinációja és szakmai támogatása” – emelte ki Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója az IASP-hez való csatlakozás kapcsán.

Új, izgalmas és az eddigiektől eltérő témakörrel folytatódott a Cégkassza Podcast, amelynek keretein belül a kis- és középvállalatok számára nyújtunk értékes információkat a Garantiqa támogatásával. A legújabb adásban fény derült egy sokkoló tényre, miszerint naponta egy háztartás és hetente egy vállalat teljes vagyonát elviszik a kibercsalók Magyarországon. A problémakör ennek megfelelően mind a lakossági, mind a vállalkozói szférát erősen érinti. A megelőzésre pedig az adás vendége, Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese és a KiberPajzs program társprojektgazdája adott tanácsokat.

Az elmúlt évben több mint 30 milliárd forintot vittek el csalók a magyar háztartásoktól és vállalkozásoktól, ami közel háromszorosa a 2022-es összegnek. Bár az esetek száma csak 25 százalékkal nőtt, a visszaélések száma két év alatt mégis duplázódott. A statisztikák alapján a Cégkassza Podcast állandó házigazdája, Nagy László Nándor nyitotta meg a beszélgetést kérdésével: „Mennyire kell félnünk a kibertérben a csalásoktól?”

„Nem félnünk kell, hanem felkészülnünk a csalók próbálkozásaira és tudatosan viselkednünk a kibertérben, ugyanúgy, mint ahogy ezt a való világban is tesszük” – válaszolt Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese és a KiberPajzs program társprojektgazdája, majd hozzátette: „A mindennapokban az teljesen természetes, hogy „félszemünk” mindig rajta van a lakáskulcsunkon, a mobiltelefonunkon, a pénztárcánkon, nyomon követjük az értékeinket. A digitális térben viszont valahogy ezeket az észlelési pontjainkat mintha kikapcsolnánk és óvatlanul viselkedünk. Tehát fokozott tudatossággal, egy kis odafigyeléssel nagyon sok védelmi pajzsot építhetünk magunk köré, ezzel bőségesen megnehezítve a kiberbűnözők esélyeit.”

A K&H kkv bizalmi index kutatás második negyedéves eredményei alapján a hazai vállalkozások hangulata -11 ponttal maradt a negatív tartományban. A visszafogott várakozások azonban csak a 300 millió forint árbevétel alatti cégekre jellemzők, az ennél nagyobb bevételű vállalkozások ismét pozitívan látják az előttük álló egy évet. A teljes szektort tekintve a gazdaságpolitikára és a vevői kapcsolatokra vonatkozó várakozások javulása látható, amit a vállalati hitelkamatok várt emelkedése ellensúlyoz.
A hazai kkv szektor még nem regenerálódott az elmúlt évek válságaiból: a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásairól képet adó K&H kkv bizalmi index továbbra is a negatív tartományban van, -11 ponton áll. „Kivárás látható a vállalkozások részéről. A mutató a második negyedévben 1 pontot csökkent, tehát sem javulás, sem érdemi romlás nem látható. A hangulatindex ezzel két éve tartózkodik a negatív tartományban. A 20 éve futó kutatás életében ez nem olyan ritka, hiszen a 2006 és 2016 közötti időszakban két negyedévtől eltekintve végig a pesszimizmus jellemezte a hazai vállalkozásokat” – tájékoztatott Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője a legfrissebb eredményekről.

A már trilógiává duzzadt Cégkassza Podcast legújabb epizódja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások jövőbeli kilátásait tárgyalja a válságokkal teli évek utáni időszakban. Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója osztotta meg gondolatait Nagy László Nándor műsorvezetővel a válságállóságról, a támogatások jövőjéről és a vállalkozói szemléletváltás szükségességéről.

A magyar vállalkozások válságállónak bizonyultak

„Évek óta valamilyen válsághelyzet van a hazai vállalkozások körül. Kezdődött a Coviddal, ezt követően fogyasztás-visszaesés, majd egy háborús válság okozta energiakrízis, utána egy elszabadult infláció következett. Tehát az elmúlt 3-4 évben folyamatosan olyan külső hatás érte a szektort, ami a cégek önhibáján kívül esik” – vezette fel gondolatait Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „Összességében elmondható, hogy a válságból kilábalás korszakát éljük most, a magyar vállalkozások pedig sokkal nagyobb túlélők, mint korábban gondoltuk.”

A csődeljárások és a vissza nem fizetett hitelek száma rekord alacsony. Bár a cégmegszűnések száma az elmúlt négy évben fokozatosan növekedett, ez még mindig elmarad a 2008-as gazdasági válság mértékétől, tehát a magyar vállalkozások kiállták a próbát.

„A jövőbeni sikerekhez további támogatásra van szüksége a vállalkozásoknak, úgyhogy ezt a segítséget kívánjuk majd megadni nekik többféle formában.”

Az elmúlt évek lassulása és a volatilis gazdasági környezet rajta hagyta a nyomát a magyar vállalatokon – derült ki az Intrum idei Európai Fizetési Jelentéséből, amelyben 25 európai ország cégvezetőit kérdezték meg. A javuló feltételek mellett sok kihívással kell szembenéznie a vállalatoknak egész Európában. A legtöbb cég fókuszában a stabilizáció mellett a digitalizáció áll. A következő időszak egyes cégek felemelkedését, másoknak a bukását hozhatja el, ha nem megfelelően reagálnak az új, folyton változó digitális körülményekre.

A gazdaság újra felszállóágba került, de az európai cégvezetők csak mérsékelten optimisták a jelenlegi környezetben. A felmérésből kiderül, hogy pozitívan állnak a felmerülő lehetőségekhez, hiszen az elmúlt években a járványhelyzet után kialakuló magas infláció csökkenő tendenciát mutat: az eurózónában 2,4 százalékra esett vissza a korábbi 11,1 százalékos csúcsról. Mindezek ellenére egy lassú emelkedési folyamatot vizionálnak, hiszen az inflációs nyomás még most sem szűnt meg. Az optimizmus hátterében emellett az állhat, hogy a megkérdezett vállalatvezetők 27 százaléka állította, hogy a bevételeik túlszárnyalták az elvárásaikat az elmúlt időszakban Magyarországon a megkérdezettek 25 százaléka számolt be arról, hogy várakozásokon felüli a bevétele és 32 százalék, hogy a vártnak megfelelően alakultak a számok.

Szintén az európai vállalatok optimizmusáról árulkodik az is, hogy a megkérdezett cégek több, mint fele lát lehetőséget a belföldi növekedésre a következő két-három évben Ebben egyetértés mutatkozik magyar vállalatok és az európai átlag között, hiszen itthon is közel azonos arányban gondolkodnak a hazai terjeszkedésről a közeljövőben. Új digitális üzleti modellek fejlesztése és a digitalizáció legtöbb vállalat számára egy valós célkitűzés - mutatja a Európai Fizetési Jelentés.

Megjelent a Cégkassza Podcast második epizódja, amely ismét a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára ad választ a vállalati szektort leginkább foglalkoztató kérdésekre. Ezúttal Bókay Márton, nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár beszélgetett állandó műsorvezetőnkkel, Nagy László Nándorral. A második felvonás központi témája a vállalati hitelpiac és az ESG-szabályozás fontossága. A teljes adás a blogbejegyzésben található linken keresztül érhető el.

Jó hír a kkv-knak: egyre kedvezőbbek a gazdasági körülmények 

„Segítsen nekünk eligazodni, hogy is áll a magyar gazdaság és mit lehet tenni a vállalkozások fejlesztéséért? – kérdezte habozás nélkül, a műsor nyitányaként Nagy László Nándor, majd Bókay Márton, nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár válaszolt: „Az elmúlt években több válságot kellett a gazdaságnak leküzdenie és mindegyik esetben azt hittük, hogy a következő év majd jobb lesz. Most végre, az idei évben már tényleg újra növekszik a gazdaság, a tavalyi évi rekordinflációt sikerült letörni. 2025-ben már jelentősebb növekedést is várunk, illetve reményeink szerint ez a tendencia az egész évtizedben fenn fog maradni.”

A következő évek az átgondolt pénzügyi stratégiáról szólnak 

A növekedés kihasználásához persze beruházások és források kellenek. E tekintetben jó hír, hogy idén ugyan újra lehet pályázni az Európai Unió által kínált GINOP forrásokra, azonban már érezhetően kevesebb az elérhető összeg, mint korábban. Ez elsőre nehezen érintheti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hiszen a rendkívül nehéz és kiszámíthatatlan évek alatt már megszokott alapvetéssé vált, hogy rendelkezésre állnak vissza nem térítendő támogatások. Szükséges egy átállási idő, mert számos kkv pont ezen támogatások alapján irányította fejlesztéseit eddig. Mostanra pedig már érezhető a forrásszűkülés, és egyes előrejelzések szerint soha többé nem lesz ekkora közös európai pénzosztás. Fontos lenne a vállalkozók gondolkodásmódján is finomítani, hogy olyan beruházásokra összpontosítsanak, amelyek hosszú távon hoznak profitot a számukra – jelezte a helyettes államtitkár.

A vállalkozások életét, működését nagyban meghatározza, hogy mennyire digitalizálják folyamataikat. A pénzügyek ezen a téren az élen jár, hiszen az online végezhető tranzakciók mellett már digitális pénzügyi asszisztens is a vállalkozások rendelkezésére áll. A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményei alapján a mobilbanki funkciók közül a legtöbben az átutalást és egyenleg-lekérdezést használják – ez utóbbit akár napi szinten is.

A technológiai fejlődés komoly hatással van a kkv-k működésére, egyre több az okos vállalkozás, vagyis amelyek digitalizálják az üzleti folyamataikat, beleértve az adminisztrációt, a kommunikációt, az ügyfélkiszolgálást, a rendelések kezelését, a pénzügyek intézését. Ez utóbbi terén hozott egy újabb mérföldkövet, hogy már olyan digitális pénzügyi asszisztens is a rendelkezésükre áll – Kate „személyében”, akivel nem csak írásban, hanem már élőhanggal is kommunikálhatnak a K&H mobilbank alkalmazásban.

„Az elmúlt évek folyamatos fejlesztéseinek és piaci innovációinak is köszönhető, hogy a hazai vállalkozások egyre érettebbé válnak. Jól mutatja ezt, hogy ma már a banki forgalom – azaz a kimenő utalások – gyakorlatilag 99 százalékát elektronikus úton hajtják végre a kkv ügyfeleink. Ha pedig a teljes kkv szektort nézzük, a K&H bizalmi index kutatás alapján az látható, hogy tízből hét kkv már igénybe vesz valamilyen mobilbanki szolgáltatást” – tájékoztatott Oraveczné Németh Ildikó, a K&H Lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

Új felületen szólítja meg a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat a Cégkassza. Az induló podcastsorozatban neves szakértők válaszolnak a vállalati szektort leginkább foglalkoztató kérdésekre. Az első adásban Szabó István Attilával, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgetetett műsorvezetőnk, Nagy László Nándor. Összefoglalónkban részletezzük az adás legfőbb, kkv-kat érintő pontjait, többek között a jelenlegi gazdasági környezet hatásait, a kis- és középvállalkozások kilátásait, valamint a garanciaintézmények szerepét. A teljes adás a blogbejegyzésben található linken keresztül érhető el. 

Podcastsorozattal hódít a Cégkassza 

A Cégkassza blog új formátummal jelentkezik: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával elindította rendszeresen megjelenő podcastsorozatát. A Cégkassza Podcast adásaiban minden alkalommal a mikro-, kis- és középvállalkozásokat leginkább foglalkoztató kérdések kerülnek terítékre. Elsősorban a vállalkozások pénzügyeihez, gazdálkodásukhoz, fejlődésükhöz, innovációs potenciáljukhoz kapcsolódó aktuális és érdekes témákát boncolgatják a meghívott szakértők. Az új formátum célja, hogy szórakoztató módon nyújtson kézzelfogható támogatást a kkv-szektor minden részvevője számára. 

A Cégkassza Podcast első vendége Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, aki a gazdasági környezetről és a kis- és középvállalkozások jelenlegi kilátásairól fejtette ki gondolatait. 

A legkisebb cégek lemaradtak a zöld átállásban

Egyre több vállalatvezető ismeri az EU karbonsemlegességi céljait. A vállalatvezetők attitűdje továbbra is rendkívül pozitív a fenntarthatósággal kapcsolatban, azonban egyre inkább úgy érzik, hogy az új fenntarthatósági szabályok betartása nehézséget jelent a számukra – derül ki a K&H fenntarthatósági index idei első féléves kutatásából. Az ipari és építőipari cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak ökolábnyomuk csökkentésére.

A K&H ismét közzétette a fenntarthatósági indexét és az azt megalapozó átfogó kutatást, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja immár ötödik féléve. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. Egyedül a fenntarthatóság ügyéhez való hozzáállást tükröző attitűd alindex emelkedett kis mértékben 69 pontról 70-re, minden más alindex csökkent. Elsősorban a kisebb ‒ 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű ‒ cégek attitűdje romlott, a fenntarthatósági érdekében pedig kevesebbet is tettek.

Minden második KKV-knak juttatott hitelforint mögött a társaság kezességvállalása áll 

Újabb sikeres üzleti évet zárt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely immár minden második KKV-knak juttatott hitelforint felvételében partnere a vállalkozásoknak. A garanciaintézmény 2023-ban 1430 milliárd forint értékben vállalt garanciát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások hitelei mögé. Az így közel 2630 milliárd forintra emelkedett kezességvállalási portfólió segítségével mintegy 3330 milliárd forint hitelforráshoz jutott a magyar KKV-szektor. A Garantiqa továbbra is markánsan járul hozzá a hazai vállalkozások finanszírozásához. 

Kimagasló eredményekkel és a kezességvállalási portfólió jelentős bővülésével zárta a 2023-as évet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely nemrég tette közzé a tavalyi pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját. A Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami garanciaintézmény 2023-ban – az előzetes üzleti tervét mintegy 40 százalékkal felülmúlva – összesen közel 1430 milliárd forint garanciát vállalt a hazai kis- és középvállalkozások hitelei mögé. 

A társaság teljes garanciaállománya 6 százalékos növekedéssel tavaly év végén közel 2630 milliárd forint volt, aminek köszönhetően mintegy 3330 milliárd forint garantált hitelállomány támogatta a hazai KKV szektor beruházásait, fejlesztéseit, forgóeszköz ellátását és napi likviditásának biztosítását. A készfizető kezességvállalási szerződések száma szintén dinamikusan növekedett, 2023 végére meghaladta a 73 000 darabot.