A már trilógiává duzzadt Cégkassza Podcast legújabb epizódja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások jövőbeli kilátásait tárgyalja a válságokkal teli évek utáni időszakban. Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója osztotta meg gondolatait Nagy László Nándor műsorvezetővel a válságállóságról, a támogatások jövőjéről és a vállalkozói szemléletváltás szükségességéről.

A magyar vállalkozások válságállónak bizonyultak

„Évek óta valamilyen válsághelyzet van a hazai vállalkozások körül. Kezdődött a Coviddal, ezt követően fogyasztás-visszaesés, majd egy háborús válság okozta energiakrízis, utána egy elszabadult infláció következett. Tehát az elmúlt 3-4 évben folyamatosan olyan külső hatás érte a szektort, ami a cégek önhibáján kívül esik” – vezette fel gondolatait Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „Összességében elmondható, hogy a válságból kilábalás korszakát éljük most, a magyar vállalkozások pedig sokkal nagyobb túlélők, mint korábban gondoltuk.”

A csődeljárások és a vissza nem fizetett hitelek száma rekord alacsony. Bár a cégmegszűnések száma az elmúlt négy évben fokozatosan növekedett, ez még mindig elmarad a 2008-as gazdasági válság mértékétől, tehát a magyar vállalkozások kiállták a próbát.

„A jövőbeni sikerekhez további támogatásra van szüksége a vállalkozásoknak, úgyhogy ezt a segítséget kívánjuk majd megadni nekik többféle formában.”

Már nem szabad csak a vissza nem térítendő támogatásokra alapozni

A vállalkozások támogatásának többféle formája létezik, amire a cégeknek nagy szüksége van. Elsősorban pénzügyi forrásokra vágynak, például vissza nem térítendő támogatásokra vagy kedvezményes hitelekre, különösen a jelenlegi magas kamatkörnyezetben. Fontos, hogy a cégek kamattámogatott programokat és kezességvállalásokat vehessenek igénybe. Azonban nemcsak pénzbeli támogatások, hanem különböző szolgáltatások is szükségesek lehetnek. Ezek lehetnek például cégértékelések, generációváltási támogatások, tanácsadások az új eszközök beszereléséhez és üzembe helyezéséhez, vagy adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó segítségnyújtások.

„Nagyon sokféleképpen lehet segíteni a cégeknek. Az viszont szerintem különösen fontos, hogy ne csak az „ingyen pénz” lebegjen a cégek szeme előtt, hanem a teljes menüből tudjanak választani. Az is egy nagyon fontos kérdés, hogy ki tudja nekik ezt elmagyarázni, hogy milyen lehetőségek vannak, hol találják ezt meg és mi a különbség a támogatási formák között?” – fejtette ki a véleményét az adás vendége, majd később azt is hozzátette: „Önmagában az nem probléma, hogyha valaki számol azzal, hogy vissza nem térítendő támogatásra szeretne pályázni, emellett ilyen lehetőségre vár és nyitott szemmel jár. A probléma az, ha ezzel párhuzamosan nem nézi az egyéb lehetőségeket.”

Az Európai Unió támogatási struktúrájában is jelentős változások történtek. Korábban 100 egységnyi támogatásból 80 százalék közvetlen támogatás volt, és 20 százalék szolgáltatás formájában valósult meg. Jelenleg ez az arány megfordult: az Európai Unió most arra ösztönzi a cégeket, hogy elsősorban szolgáltatásokat vegyenek igénybe, és ennek finanszírozására biztosít forrást. Csupán 20 százalék lehet a továbbadott támogatás.

„Ez a megfordított sorrend is már jelzésértékű a cégeknek, hogy nem minden arany, ami fénylik. Jelenleg nincs itt az ideje a csodavárásnak, viszont vannak jó konstrukciók, illetve lesznek is még a jövőben, amik tudnak segíteni nekik” – egészítette ki a kérdéskört Szabados Richárd.

Az ESG edukáció nélkülözhetetlen kkv-szektor számára

„Az ESG-témakörben érdemes több részletet szétszedni. Az egyik, hogy kell egy edukációs stratégia, egy szemléletformálás a kkv-k számára. Ez azt jelenti, hogy el kell magyarázni az alapdefiníciókat, mennyiben más, és több ez, mint egy fenntarthatóságról való beszélgetés. Ezeket fontos, hogy a kkv-k tudják. Fontos, hogy ugyanazt értsük, ugyanazokon a definíciókon. Ha ezekhez konferenciák szükségesek, vagy edukációs anyagok kellenek, amiket esetleg e-learning platformokkal tudunk kiegészíteni, akkor ezeket meg kell tenni, ezekkel próbáljuk meg őket segíteni!” – mondta a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, majd folytatta: „a másik része az adatszolgáltatásra kötelezett cégek. Először a közérdeklődésre számottevő nagyvállalatok, majd a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok, aztán a tőzsdén jegyzett kkv-k és - ahogy az időben haladunk előre - egyre több cégnek lesz kötelezettsége a fenntarthatóságról az éves beszámoló részeként jelentést tennie. Magyarország a korát kicsit megelőzve az európai uniós jogszabály mellett bevezetett egy januárban életbelépett ESG-törvényt. Ez pontosan azt próbálja definiálni, hogy mit is kell tenni, milyen teendői vannak a cégeknek az ESG kapcsán.”

Összegzés

A kkv-knak tehát szükségük van az ESG (Environmental, Social, and Governance) témában történő edukációra és szemléletformálásra. Felmérések alapján a kkv-k és nagyvállalatok felkészültsége még alacsony, ezért jelentős fejlődési lehetőségek állnak rendelkezésre. Július elején várhatóak a végrehajtási rendeletek, amelyek pontosítják az ESG beszámolók adattartalmát és az adatgyűjtési követelményeket. Ezen rendeletek azt is meghatározzák, hogy mely intézmények képezhetnek ESG tanácsadókat és milyen akkreditációs feltételek szükségesek. Ezek az új szabályozások segítik a cégeket abban, hogy megfeleljenek az ESG követelményeknek és hatékonyan tudják benyújtani éves beszámolóikat.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által támogatott Cégkassza Podcast legújabb epizódja értékes betekintést nyújt a hazai kkv-k jövőbeli kilátásaiba és kihívásaiba. Jelen korunkban kiemelten fontos a pénzügyi tudatosság növelése és a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés. A garanciaintézmények továbbra is kulcsszerepet játszanak a vállalati finanszírozásban, biztosítva a szükséges támogatást a kkv-k számára. A teljes epizód megtekinthető az alábbi linken keresztül: