Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Kiválóan vizsgázott a CIB Bank és a Garantiqa együttműködése

2020. július 31. - Cégkasszás

2020 áprilisában a CIB Bank tízmilliárd forintos hitelkeretet nyitott a koronavírus okozta nehézségek áthidalására. A hitelkeretről, a legújabb portfólióelemekről és a Garantiqa Krízis Garanciaprogramjáról a CIB Bank Kisvállalkozások Divízió vezetőjét, Fetter Istvánt kérdeztük.

fetter_istvan_cib.JPG

– Bankunk rendkívül gyorsan reagált a megváltozott helyzetre, és mindent megtettünk a munkavállalóink és az ügyfeleink érdekében. Mindezt úgy, hogy a napi bankolásban senki se szenvedjen hátrányt. Partnereink a járványhelyzet alatt is számíthatnak ránk, legyen szó a napi bankolásukról vagy a terveik finanszírozásáról. Hitelezési tevékenységünket nemhogy szüneteltetjük, hanem a fenntarthatóság és a kockázattudatosság elveinek mentén még bővítjük is. Ügyfeleink a legtöbb banki műveletet már otthonról is el tudják végezni, néhány hónap leforgása alatt több évet haladtunk előre a digitalizációban. Fontosnak tartjuk a társadalmi szerepvállalást, így támogattuk a Szent László Kórházat, közös ajánlásokat dolgoztunk ki a Bankszövetséggel, és „Koronázatlan hősök” címmel útjára indítottunk egy kezdeményezést, amely a rászorulóknak segít a rendkívüli helyzet átvészelésében.

 – Úgy tudjuk, az áprilisban megnyitott tízmilliárd forintos hitelkeret továbbra is nagy népszerűségnek örvend. A keretnek mekkora része érhető még el?

 – Igen, ez így igaz – az óriási érdeklődést bizonyítja, hogy a hitelkeretet rövidesen kimeríthetik a társaságok. A már jóváhagyott és a még sorban álló kérelmek alapján elmondható, hogy sikerrel zárjuk a programot. Ugyanakkor a keret kimerülése semmilyen hátrányt nem jelent az ebből kimaradó ügyfeleinknek, ugyanis időközben számos kormányzati program indult el, így a CIB Bankon keresztül elérhetők az MNB, az EXIM vagy az MFB kedvezményes hitelei is. Fedezetként mindenekelőtt a Garantiqa készfizető kezességét részesítjük előnyben. Kiváló együttműködésünknek köszönhetően már közvetlen digitális csatornánk van a fedezet napon belüli, fizikai aláírás nélküli rendelkezésre állásához.

 – Hogyan zajlik az igénylés a hitelkeret esetében?

 – Kiindulásként azt vizsgáltuk, hogy az adott vállalkozást hogyan érinti a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai. Milyen rövid és középtávú kilátásai vannak az adott ágazatnak, és azon belül a konkrét cégnek. A hitelkeret igénylésével párhuzamosan fedezeterősítésre, a tulajdonosi kötelezettségvállalás erősítésére is sor kerülhet, amelynek kapcsán nagymértékben támaszkodunk a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalására, ami akár 90 százalékos fedezetet biztosíthat, és rendkívül kedvező árazással érhető el.

 – Kifejezetten a kisvállalatok és kkv-k számára milyen új szolgáltatások, portfólióelemek érhetők el?

 – Jelenleg az MNB által meghirdetett új program, az NHP Hajrá! a legkeresettebb termék. Piaci részesedésünket meghaladó, 10 százalék feletti összbanki kihelyezésre számítunk ebben a programban, és különösen fókuszálunk a lízingre. Kiváló stratégiai együttműködést folytatunk a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel, így elsők között nyújtjuk meglévő és új ügyfeleinknek az új Garantiqa Krízis Garanciaprogramot. Az új garanciaprogram kombinálható az NHP Hajrá!-val, és a kisvállalati ügyfélkörben legnépszerűbb Dinamikus Eseti és Folyószámlahitelünk mellé is biztosítani tudjuk. Az új NHP Hajrá! program rendkívüli népszerűségnek örvend, ezen belül az ügyfelek nagy része az újdonságok, azaz a forgóeszköz-finanszírozás és a hitelkiváltás iránt érdeklődik. Továbbá nagyon népszerű az online hitelbírálati felületünk, a CIB Kisvállalkozói Hitelajánlat-készítő platform, ami már közel két éve működik, ám a pandémiás helyzet új kontextusba helyezte, mivel most előtérbe kerültek a digitális megoldások. A platformra ellátogató ügyfél akár néhány perc alatt megtudhatja, hogy vállalkozásának mekkora összegű és milyen hitel felvételére van lehetősége, sőt kollégáink telefonon is megkeresik a teendőkkel kapcsolatban. Megtakarítási oldalon rendkívül népszerű a kombinált Tandem befektetési alap és lekötött betét, míg devizaváltás során ügyfeleink megelégedettséggel használják az online treasury platformunkat. A kereskedelemben, de más ügyletek során is, legyen az ingatlanbérlés, kivitelezés vagy tenderen való indulás, ügyfeleink támaszkodhatnak kollégáink szakértelmére bankgaranciatermékeink kapcsán is. 

– Milyen tanulságok vonhatók le a jelenlegi veszélyhelyzet kapcsán?

 – A kialakult helyzet sok mindenre ráébresztett bennünket mind emberileg, mind szakmailag: még inkább megerősített minket abban, hogy a digitalizációé a jövő, és ezt igyekszünk az üzleti modellünkben is kifejezni. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ebben az időszakban is tökéletes partner volt, közvetlen kapcsolatot biztosított mind az MNB NHP Hajrá!, mind az új Garantiqa Krízis Garancia program kidolgozása és bevezetése során. Segítségével kiváltottuk a manuális rögzítéseket is, biztosítva ezzel a rendkívül rövid jóváhagyási folyamatot, amely az új NHP Hajrá! kapcsán kiemelt jelentőségű, hiszen a bankoknak 10 munkanap alatt kell elbírálniuk az ügyleteket. 

– Hogyan készülnek a járványidőszak megszűnését követő időszakra?

 – A járványidőszak alatt sok olyan folyamatot vezettünk be, amivel csökkentjük a tranzakciós időket, digitális útra tereljük a korábban személyes megjelenést igénylő ügyintézéseket. Ezeket az innovációkat mindenképpen megtartjuk, sőt tovább is fejlesztjük. Kollégáink számára a koronavírus-járvány után is biztosítjuk a home office lehetőségét, díjnyertes mobilalkalmazásunknak köszönhetően pedig ügyfeleink nagy valószínűséggel csak akkor mennek a bankfiókba, ha érdemi tanácsadásra, együtt gondolkodásra van igényük. Természetesen folyamatosan vizsgáljuk a lehetőséget, hogy miként tudjuk finanszírozási megoldásainkkal támogatni a kisvállalati ügyfeleket. Az új termékek bevezetésén túl fontosnak tartjuk kiemelni a folyamati változásokat. Várhatóan az év második felétől a CIB Bank ügyfelei bizonyos hiteligényléseket már teljesen online folyamatban vihetnek végig. Így nemcsak a forrást biztosítjuk, de időt is szabadítunk fel számukra, amit vállalkozásuk fejlesztésére fordíthatnak.

Senki sem marad egyedül

Történelmi mentőcsomag a járvány miatt bajba jutott hazai vállalkozásoknak

Összehangolt hitel-, tőke- és garanciaprogramokkal segíti az MFB Csoport a világjárvány hatásainak enyhítését, a gazdaság újraindulását és további bővülését. Az 1500 milliárd forintos csomag célja a cégek likviditási problémáinak megoldása, a munkahelyek megőrzése, a beruházási, fejlesztési tevékenység ösztönzése és a cégek hazai kézben való megőrzése. Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója szerint a csomag olyan vállalkozásoknak is mentőövet jelent, amelyeknek enélkül be kellene fejezniük a működésüket.

sipos-tompa_levente.JPG

Az MFB Csoport történetében példátlanul nagy, összesen 1517 milliárd forint összegű finanszírozási csomagot állítottunk össze, amely a Csoport tagvállalatainak teljes finanszírozási eszköztárát és termékportfólióját érinti. A csomagban az MFB saját forrásaira és a kezelésében álló uniós programokra épülő három hitel-, két garancia- és négy tőkeprogrammal nyújtunk segítséget a hazai vállalkozóknak. A cél, hogy mérettől függetlenül minden cégnek segítséget adjunk működése fenntartásához, a munkavállalói megtartásához, illetve beruházásai, fejlesztési tervei megvalósításához.

A csomagot úgy állítottuk össze, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által biztosított kezességvállalás, a Hiventures Zrt. kezelésében elérhető tőkeprogramok és az MFB hitelezési tevékenysége kiegészítsék, erősítsék egymást – ezzel lényegesen szélesíteni tudjuk a vállalkozások lehetőségeit. A fejlesztő munka ráadásul nem állt meg, június elején az agrárvállalkozásoknak szóló hitelprogramokkal bővült a csomag, így a hitelezés terén csaknem 500 milliárd forint áll rendelkezésre. 

A hitelprogramok közül melyik szól a legkisebbeknek, a bajba jutott kkv-knak? 

A jelenlegi helyzetben a mikro- és kisvállalkozások a leginkább sérülékenyek, nekik szól az MFB Krízis Hitel, amely pénzügyi vállalkozásokon keresztül igényelhető. A 180 milliárd forintos keretösszegű hitelprogram keretében a vállalkozások 2,5 százalékos éves ügyfélkamat mellett vehetik fel a hitelt minimum 1 millió, maximum 150 millió forint összegben, általános beruházási célokra és forgóeszköz-finanszírozásra egyaránt. A hitel a likviditás biztosítására, vagyis napi működés finanszírozására is felhasználható, jelentős állami kezességvállalás mellett. Itt érdemes megjegyezni, hogy az MFB kockázatviselési hajlandósága magasabb a kereskedelmi bankokénál, így olyan vállalkozásokat is tudunk finanszírozni, amelyek a kereskedelmi bankoktól nem jutnak forráshoz. 

 Mekkora lehet majd azon cégek aránya, amelyeket ezek a hitelek tartanak életben? 

A fejlesztési bankok működésének egyik alapelve, hogy azoknak adnak hitelt, amelyek életképesek, de piaci forráshoz nem, vagy csak részben jutnak hozzá. A koronavírus-járvány hatására nekünk is szélesebbre kell tárnunk a kaput, így a csomaggal minden magyar vállalkozás számára lehetőséget szeretnénk teremteni, azaz olyan vállalkozásoknak is nyújtunk finanszírozást, amelyeknek enélkül be kellene fejezniük a működésüket. Számos becslés jelent meg a hasonló cégek számáról, de erre pontos adatot nehéz lenne adni. Az biztos, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt a segítségre szoruló vállalkozások aránya. 

A nagyobb vállalkozások is juthatnak forráshoz? 

Az MFB Versenyképességi Hitelprogram szól elsősorban nagyvállalkozásoknak, illetve a jelentős beruházást tervező középvállalkozásoknak. A hitelprogram felhasználható beruházás, forgóeszköz, illetve likviditás finanszírozására, de alkalmazható hitelkiváltásra és akvizíció, azaz részesedésvásárlás finanszírozására is. Ezt a programot is 80 százalékos állami kezességvállalással biztosítjuk. A kereskedelmi bankokban, illetve közvetlenül az MFB-nél is igényelhető program keretösszege 150 milliárd forint, az igénybe vehető hitelösszeg ügyfelenként minimum 1, maximum 10 milliárd forint. 

Az egyik termék az uniós forrásokat közvetítő MFB Pontokon keresztül érhető el a vállalkozásoknak. Ennek a hitelnek melyek a legfontosabb paraméterei? 

Az Európai Bizottság a járványhelyzetre tekintettel megkönnyítette a még le nem kötött kohéziós források újra allokálását. Ennek révén a KKV Technológia Hitelprogramban több mint 100 milliárd forintnyi új forrást tudunk fordítani nemcsak beruházások, hanem akár a működés finanszírozására is, továbbra is nulla százalékos kamat mellett. A program elkészült, bízunk abban, hogy az EU jóváhagyása is rövidesen megérkezik és a hitel rövid időn belül igényelhető lesz az MFB Pontokon. 

Milyen szerepe van a programban a garanciamegoldásoknak? 

A vállalkozások megsegítésére minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia-program indul Garantiqa Krízis Garanciaprogram néven, 90 százalékos intézményi kezességvállalás és 90 százalék állami viszontgarancia mellett, az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezelésében. A garanciavállalás éves díja a hitelösszeg 0,25–2 százalék között lehet, az állam ugyanakkor 1 százalékos díjtámogatást nyújt. Az igényelhető kezesség maximális összege egy adóscsoportra vonatkozóan 5 milliárd forint. A Garantiqa Zrt. tevékenységének további bővítését az állam 130 milliárd forintos költségvetési garanciakeret-emeléssel is segíti. A Garantiqa Zrt. garanciaprogramjainak kiegészítésére kidolgoztuk az MFB Vis Maior Garanciaprogramot, amely ötmilliárd forinttól nyújt hitelhez kapcsolódó garanciát, így komoly forrásigényű beruházások finanszírozása mögé is be tud állni az MFB Csoport. 

Kiknek szólnak a tőkeprogramok? 

A csomag részeként az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. aktív közreműködésével négy új tőkeprogramot dolgoztunk ki, összesen 371 milliárd forint keretösszeggel. Az KKV Mentő tőkealapunk gyors segítséget jelenthetnek a bajba jutott kkv-knak, akár fedezet nélkül is. A második alapunk, a Startup Mentő Tőkeprogram a válság miatt megtorpant startup vállalkozások számára kínál megoldást, ezzel sok ígéretes, de még nem kiforrott céget menthetünk meg, erősítve a hazai innovációs potenciált. A Krízis Tőkeprogram I-II programok a bajba jutott hazai vállalatoknak nyújtanak segítséget a talpra álláshoz, illetve védelmet külföldi felvásárlási szándékokkal szemben. A programok egyben eszközt biztosítanak a hazai érdeklődőknek vállalat- és ingatlanrészesedés-vásárláshoz – belföldön és külföldön egyaránt. A Krízis Tőkeprogram II. esetében magántőke-alapkezelők bekapcsolódására is számítunk. 

Mikorra fogyhat el az 1500 milliárd forint? 

Fontos, hogy ez a csomag nemcsak arra biztosít lehetőséget a vállalkozásoknak, hogy átvészeljék ezt az időszakot, hanem arra is, hogy sikeres résztvevői legyenek a gazdaság újraindulásának és további fejlődésének. Épp ezért akkor lennék elégedett, ha a teljes keret a jövő év végéig fogyna el.

Ez már a válság első hatása: sosem látott visszaesés az európai vállalati profitokban

Korábban soha nem látott mértékben esett vissza az európai vállalatok profitrátája az idei első negyedévben, ami már a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság előszele volt, bár a neheze csak ezután következhet. A cégek árbevétele szintén meredeken zuhant, emiatt elsősorban a beruházásokat fogták vissza, a dolgozói juttatások egyelőre kisebb mértékben csökkentek csak. 

depositphotos_10712261_l-2015.jpg

Rögtön beütött a válság

A közgazdászok szerint azért más a jelenlegi válság, mint a korábbiak, mert gyakorlatilag az egyik napról a másikra húzta be a vészféket a világgazdaság. Korábban országonként vagy régiónként eltérő volt a válságok kezdete és intenzitása, most viszont a Kínából érkező koronavírus-járvány hatására március közepén szinte mindenhol azonnali korlátozásokat, lezárásokat, gyárleállásokat vezettek be. 

A fentiekből egyben az is következik, hogy amit az első negyedévben láttunk gazdasági visszaesésként, az még csak a kezdet volt. A szakértők szerint a második negyedév volt a legnehezebb az egész világ számára, majd onnan az év második felében fokozatosan állhat talpra a gazdaság, csak annak gyorsasága és mértéke kérdéses. 

Az ugyanakkor árulkodó, hogy az Eurostat adatai szerint már az első negyedévben 37,9%-ra csökkent a vállalati profitráta az eurózónában. A tavalyi negyedik negyedévben ez még 39,6 százalék volt, a mostaninál nagyobb visszaesésre nem volt még példa a statisztikában. 

blog_cikk.JPG

Az ábrán az is látszik, hogy nem csak a visszaesés mértéke volt történelmi, de 2008 óta nem volt a mostaninál alacsonyabb a profitráta. De mit is jelent ez pontosan? 

Az arányt a vállalkozások bevételei és kiadásai határozzák meg, gyakorlatilag ez a szám mutatja meg, hogy egy európai vállalat egy eurónyi árbevételből átlagosan mennyi nyereséget könyvel el. Ez most kicsivel kevesebb mint 40 százalék, de persze nagyon nagy a szórás a szektorok és az országok között. Persze most elintézhetnénk annyival, hogy Magyarország nem az eurózóna tagja, de a magyar gazdaság olyan mértékben integrálódott mára a nyugat-európaiba, hogy az európai vállalatok problémái ha kicsit késve is, de megjelennek nálunk is. 

Egyelőre mindenki próbál vigyázni a dolgozóira

De visszatérve még egy kicsit a metódusra: a profitráta gyakorlatilag akkor csökkenhet, ha a vállalatok árbevétele nagyobb mértékben esik vissza, mint a kiadásaik, vagy pozitív előjellel kisebb mértékben növekszik. Mivel most egy válsághelyzetről beszélünk, ezért adja magát, hogy az első eshetőségről van szó, amit alá is támasztanak az Eurostat adatai. 

A statisztika szerint ugyanis az első negyedévben 4,3 százalékkal csökkent a nyugat-európai vállalkozások bruttó hozzáadott értéke, vagyis gyakorlatilag az árbevétele. Ezt részben persze próbálták kompenzálni a kiadások visszafogásával, a beruházások is 5,2 százalékkal estek vissza. Az viszont érdekes, hogy egyelőre sokkal kevésbé nyúltak hozzá a dolgozói juttatásokhoz, a munkavállalóknak kifizetett jövedelmek mindössze 1,6 százalékkal csökkentek. 

Ez pedig a jelenlegi válság még egy fontos jellemzőjére világít rá: szinte mindenki a gyors visszapattanásban reménykedik a hirtelen összeomlás után, a cégvezetők és tulajdonosok többsége azzal számol, hogy néhány hónap után fokozatosan áll majd helyre a piacuk. Az értékes munkaerőt pedig senki nem szeretné elveszíteni, abban bíznak, hogy a teljes leállás után szükség lehet még a dolgozókra. 

Mit tehet egy cég, ha nehéz helyzetbe kerül?

A csökkenő profitrátának persze több tartós következménye is lehet, a szakértők szerint a legnehezebb helyzetbe jutott szektorokban, a turizmusban és a vendéglátásban akár tömeges vállalati csődök is jöhetnek az átmenetileg visszaeső bevételek és profitráta miatt. 

A legtöbb ország éppen ezért minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni a cégeket és védeni őket a nehézségek ellen. Magyarországon is több olyan állami program van, mellyel élhetnek a cégek, ilyen például  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramja, amely 90 százalékos kezességvállalást nyújt a hitelekhez. A részletek ide kattintva érhetők el.

Az állami programok mellett a hiteltörlesztési moratórium is sok cégnek nyújthat átmeneti segítséget, hiszen az év végéig nem kell törleszteniük a hiteleiket. Aki pedig a likviditási nehézségek mellett is fejlesztésekre, beruházásokra gondol, annak a hitelgarancia mellett a jegybank Növekedési Hitelprogramja lehet a megoldás, mely rengeteg célra igénybe vehető, akár bérek fizetéséhez is segítséget nyújthat. 

Még kedvezőbb lesz az MNB olcsó hitele

Változtatott az NHP Hajrá hitelprogram feltételein az MNB, a lazításokkal még könnyebben juthatnak forráshoz a magyar vállalkozások – írja a Piac és Profit. A lazább feltételektől azt reméli a jegybank, hogy még erőteljesebb lehet a gazdaság talpra állása, a második negyedéves GDP-zuhanás után a harmadik negyedévtől jön az enyhülés.

depositphotos_12510698_l-2015.jpg

Április elején döntött az MNB a Növekedési Hitelprogram (NHP) újraindításáról, az új program a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek leküzdésében segít elsősorban a cégeknek. Az NHP Hajrá keretében a vállalkozások legfeljebb 2,5%-os kamat mellett vehetnek fel hitelt, amit rengeteg célra felhasználhatnak. További könnyítés, hogy a bankoknak legfeljebb két hét alatt el kell bírálniuk az igényléseket. 

Patai Mihály, az MNB alelnöke a Piac és Profitnak elmondta: eddig 2 ezer szerződést hoztak tető alá, melyek alapján több mint 100 milliárd forint értékben jutott kedvezményes hitelhez 1500 vállalkozás, ezek fele mikrocég. A hitelek 25 százalékát új beruházásokra fordítottak, a kihelyezett összegek kétharmada a mezőgazdaságba, a feldolgozóiparba és a kereskedelembe került, míg egyharmaduk a közép-magyarországi régióban bejegyzett cégekhez.

A program felpörgetése érdekében további lazításokról is döntött a jegybank, így a jövőben külföldi beruházásokra is igénybe lehet venni a hiteleket, társasházak, lakásszövetkezetek is felvehetik a kedvezményes hitelt, nem csak uniós, hanem hazai állami támogatás előlegezésére is fel lehet használni az NHP Hajrát, illetve az MNB szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bankoknál a kéthetes bírálati idő betartását. 

A vállalkozások számára a banki forráshoz jutást könnyíti meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramja, amely 90 százalékos kezességvállalást nyújt a hitelekhez. Ráadásul a konstrukció nem drágítja meg jelentősen a hitelt, hiszen a maximum 2,5%-os kamat mellett a hitelfelvevő által fizetendő éves garanciadíj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Krízis Garanciaprogramjának részleteit bővebben ide kattintva találhatja.

Meglepően optimisták lettek a magyar cégek

Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, amivel a várakozások visszatértek a járvány előtti szintre. 

depositphotos_181177574_l-2015.jpg

Bár a járvány kezdetén készített időközi felmérés alapján a kkv-k várakozásait súlyosan megrázta a veszélyhelyzet, a mostani eredmények azt mutatják, hogy viszonylag hamar visszanyerték hitüket, és összességében bizakodóan tekintenek az előttük álló évre – olvasható a kkv bizalmi index felmérésről kiadott közleményben. A járvány okozta negatív gazdasági helyzetben szignifikánsan romlottak ugyan a beruházásokra, valamint a munkavállalók fizetéseire vonatkozó várakozások, azonban egyúttal a közterhek, illetve a vállalati hitelek kamatainak mérséklésére is számítanak a cégek az elkövetkezendő évben.  

Jelenleg a cégeknek számos lehetősége adódik – például kedvezményes hitelek és hitelgaranciák, egyes adófajták elengedése formájában – arra, hogy mérsékeljék költségeiket, és láthatóan ezzel élnek is – teszik hozzá a felmérés készítői. 

A különböző méretű cégek várakozásait tekintve nincs változás, változatlanul a középvállalkozások a legbizakodóbbak, azonban a várakozásaik a koronavírus előtti időszakban mért értékekhez képest 27-ről 23 pontra mérséklődtek. Tőlük elmaradva, de a járvány előtti szinten, változatlanul 13 ponton állnak a kisvállalkozások várakozásai. Az enyhe emelkedés ellenére továbbra is a mikrovállalkozások tekinthetők a legkevésbé bizakodónak (9 pont).

Szinte minden magyar cég kkv – Mit lehet tudni róluk?

Az előzetes adatok szerint 2018-ban a magyar vállalkozások 99,1%-a volt kis- és közepes vállalkozás (kkv) – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi kiadványából. A hivatal a magyar kkv-k jellemzőit is vizsgálta, így kiderült, hogy néz ki ez a vállalati kör. 

depositphotos_51557019_l-2015.jpg

Szinte minden magyar cég kkv

Az nem meglepő, hogy a magyar vállalkozások nagy többsége kkv-nek számít, hiszen 250 főnél kevesebbet foglalkoztat. Az viszont talán megdöbbentő, hogy az összes vállalkozás 99,1%-a tartozik ebbe a körbe. Ez a számarány egyébként évek óta alig változott, vagyis legfeljebb a laikusoknak lehet meglepő. 

Ráadásul a kkv-körön belül is a nagyobb vállalkozások felé tolódik el a mérleg nyelve, a mikrovállalkozások részaránya némi növekedést mutatott, a kisvállalkozások részesedése kismértékben csökkent, míg a középvállalkozások részaránya nem változott: a mikrovállalkozások aránya 94,7, a kisvállalkozásoké 4,6, a középvállalkozásoké 0,7% volt. Összesen a KSH 749 ezer céget regisztrált ebben a körben. 

A gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knek

A KSH azt is vizsgálta, mekkora a kkv-k súlya a magyar gazdaságban, a statisztika alapján a  foglalkoztatottak kétharmadának ezek a cégek adnak munkát, a nemzeti össztermék (GDP) 46 százalékát állítják elő, miközben az összes vállalati árbevétel 42 százaléka esik rájuk és a beruházások harminc százalékát hajtják végre. 

Vagyis úgy tűnik, hogy a gazdasági súlyuk sokkal kisebb a kkv-knak, mint amekkora a számbeli fölényük, az összes cég 0,9%-át kitevő nagyvállalatok állítják elő továbbra is a magyar GDP több mint felét és az árbevétel majdnem hatvan százalékát. 

A gazdaságon belül a szolgáltató szektorban a legnagyobb a kkv-k súlya, ott a hozzáadott érték kétharmadát állítják elő, miközben az árbevétel majdnem hetven százaléka is rájuk esik. A szolgáltatásokon belül kiemelkedik a kereskedelem, gépjárműjavítás volt, ahol a kkv-k teljes létszámának 21%-a dolgozott. Magyarország az egy kkv-ra jutó árbevétel, illetve hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve az Európai Unión belül az alsó harmadban helyezkedett el. A visegrádi országok közül hazánk e mutatók tekintetében második helyen állt, Lengyelországtól elmaradva, viszont Csehországot és Szlovákiát megelőzve.

kkv_ksh.JPG

A kkv-körön belül a vállalkozások méretkategóriájának emelkedésével a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes súlya arányosan nő. Míg a mikrovállalkozásoknak csak 21, addig a kisvállalkozásoknak 34, a középvállalkozásoknak pedig már több mint 40%-a tevékenykedett a termelőszférában.

A statisztikából az is kitűnik, hogy a kkv-k beruházási hajlandósága jóval kisebb, mint a nagyvállalatoké, utóbbiak a hozzáadott érték 32%-át fordították átlagosan beruházásra, a kkv-k esetében ez az arány csak a fele. 

Többek között ez is azt mutatja, mekkora jelentősége lehetne a hitelgaranciának a kis- és közepes vállalkozások körében, ha ez elterjedtebb lenne, akkor a kisebb cégek is bátrabban vállalkozhatnának beruházásra. 

kkv_ksh2.JPG

A KSH arra is magyarázatot keresett, miért sokkal kisebb a kkv-k súlya a termelő ágazatokban, illetve az iparban. Az egyik ok, hogy számos területen nagy a tőke- és humánerőforrás-igény, amelyekkel kevésbé vannak ellátva a kkv-k. Elsősorban az ipar ágazataiban nélkülözhetetlenek a jelentős pénzügyi forrásokat hosszabb távra lekötő nagyberuházások a folyamatosan zajló technikai újításokkal való „lépéstartás” érdekében. Emellett a kkv-k a tőkepiaccal (pl. addicionális tőkebevonás kötvénykibocsátással) való kapcsolatukat tekintve is hátrányosabb helyzetben vannak a nagyvállalatokhoz képest.

A kis- és középvállalkozások árbevétele 2013-tól 2018-ig – folyó áron számítva – folyamatosan nőtt (34 ezer milliárdról 45 ezer milliárd forintra) a cégmérettel együtt. Bár a kis- és középvállalkozások között a mikrovállalkozások túlsúlyban vannak (94,7%), árbevételük mindössze 31,6%-át tette ki a kkv-kör által realizált összegnek 2018-ban. Ezzel szemben a kkv-k mindössze 0,7%-át képviselő középvállalkozások árbevételének aránya, valamint a számuk alapján 4,6%-ot kitevő kisvállalkozások részesedése egyaránt elérte a 34,2%-ot. A kkv-körbe nem tartozó, mintegy 7 ezer nagyvállalkozás a teljes vállalkozói kör árbevételének 58,3%-át realizálta.

Honnan finanszírozzák magukat a kkv-k?

A kkv-szektor tevékenységének finanszírozására számos pénzügyi forrás állhat rendelkezésre (pl. tulajdonosi hitelek, saját pénzügyi eszközök, állami támogatások, belföldi és külföldi hitelintézetektől származó források). Azonban ezek közül 2018-ban csak a belföldi pénzügyi intézetektől származó hitelek és az uniós támogatással nyújtott vissza nem térítendő támogatások játszottak meghatározó szerepel – állapította meg a KSH kiadványa. 2018-ban folytatódott a korábbi évekre is jellemző adócsökkentési trend, valamint elsősorban az adózás egyszerűsítésére, az adminisztrációs teher csökkentésére irányuló további lépések történtek.

A kkv-szektor forráshiányos helyzetéből eredően – valamint az uniós támogatások relatív alacsony intenzitásának köszönhetően – a legjelentősebb finanszírozási forrásnak a belföldi bankrendszeren keresztül felvett hitelek számítanak. A kis- és középvállalkozások belföldi hitelezésében 2018-ban is folytatódott a korábbi években megindult bővülés: éves összevetésben – a teljes vállalati hitelállománytól kissé elmaradva – 12%-kal nőtt a kkv-szektor hitelállománya 2017-hez képest.

Máris ráharaptak a magyar cégek a jegybank olcsó hitelére

Már az indulás utáni első hetekben jelentős érdeklődés mutatkozik az MNB új Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) – konstrukciója iránt – olvasható a jegybank közleményében. Az 1500 milliárd forintos keretösszegű, legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitel iránt nem is meglepő, hogy nagy a kereslet a vállalkozások részéről. 

hitel_novekedes_szerzodes_penz.jpg

Az NHP az elmúlt években mind a kkv-k, mind a pénzügyi intézmények által jól ismert és kedvelt hiteltermékké vált. A program eddigi szakaszaiban az indulás óta eltelt hét év során mintegy 3400 milliárd forintnyi kedvező forrás került közel 50 ezer vállalkozáshoz. A koronavírus-járvány számos hazai vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, új kihívások elé állítva őket. A megváltozott igényekhez igazodva az MNB 2020. április 20-án indította el az NHP Hajrá konstrukciót 1500 milliárd forintos keretösszeggel, amely az eddiginél is kedvezőbb feltételekkel biztosít forrást a kkv szektornak. 

Az NHP Hajrában a finanszírozási célok köre lényegesen szélesebbé vált a program előző szakaszaihoz képest. A beruházási hitelek és lízingügyletek mellett lehetőség nyílt a működési kiadások (pl. készletfinanszírozás, bérfizetés) fedezésére forgóeszközhitel felvételére és EU-s támogatások előfinanszírozására is, sőt a vállalkozások terheinek csökkentése érdekében korábban piaci árazás mellett felvett hitelek kiváltása is megengedett. A maximális futamidő 20 évben került meghatározásra, ami az elhúzódó és lassan megtérülő beruházások kiszámítható finanszírozását teszi lehetővé. A minimális hitelösszeg 1 millió forintra csökkent, így a program továbbra is fontos szerepet kap a mikrovállalkozások forráshoz jutásában. A 20 milliárd forintra emelt maximális hitelösszeg a kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzését és a nagy beruházások megvalósulását támogatja. 

Az NHP Hajrá konstrukcióban a kkv-hitelezésben aktív bankok mindegyike részt vesz és már el is érhető a termékkínálatukban. A vállalkozásoknak egyszerre több bankot is érdemes megkeresniük hiteligényükkel, hogy minél alacsonyabb kamat és minél kedvezőbb feltételek mellett jussanak finanszírozáshoz. Az NHP Hajrá iránt már az indulást követő első hetekben jelentős érdeklődés mutatkozott a vállalkozások oldaláról. Már május végéig több mint félezer szerződés jött létre mintegy 40 milliárd forintnyi összegben. Az MNB által megkérdezett 9 legnagyobb hazai bank év végéig mintegy 1000 milliárd forintnyi szerződés megkötésére számít az új konstrukció keretében – emelte ki a jegybank.

Elindult a Garantiqa Krízis Hitelprogram a hazai vállalkozások megsegítésére

A koronavírus-járvány miatt sok hazai vállalat nehéz helyzetbe került. Ebben lehet megoldás a Krízis Garanciaprogram, amelynek segítségével a cégek az év végéig igényelhetnek likviditásuk biztosítása érdekében forrásokat.

depositphotos_9117638_l-2015.jpg

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a hazai cégek megsegítésére indított rendkívüli hitelgarancia programot indított. Krízis Garanciaprogramunk keretében hazai mikro- kis és középvállalkozások és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz. Az év végéig meghirdetett 500 milliárd forintos program célja, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került nem pénzügyi vállalkozásokat a működőképességük visszaállításában, illetve megőrzésében segítse.

A cégek a vállalást folyószámla hiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez is igénybe vehetik. A hitel összege nem haladhatja meg a vállalkozás éves össze bérköltségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevétel 25%-át. Indokolt esetben kkv-knak akár 18 hónapnyi likviditási igénynek megfelelő finanszírozás nyújtható.

A program további részletei az alábbi videónkból derülnek ki:

Kiderült, melyik cégek úszhatják meg olcsón a mostani válságot

Az erős digitális lábbal rendelkező cégek lényegesen kevésbé sínylették meg a koronavírus-járvány okozta krízist – derül ki a Marketing Commando, 500 kis- és közepes vállalkozás körében végzett friss online felméréséből.

 business_digitalization_1.jpg

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások többségét hátrányosan érintette a koronavírus-járvány. A cégek 13%-ának forgalma megszűnt, 53% forgalma csökkent. 12% forgalma stagnált, 22% forgalma nőtt. Azonban korántsem érintette egyformán a krízis a cégeket.

Kevésbé sújtotta a koronavírus-krízis azokat a cégeket, amelyek bevételének legalább 30%-a online forrásból származik, azaz erős online lábbal rendelkeznek. Ezzel szemben a gyenge online lábbal rendelkező vállalkozások, azaz amelyek bevétele 30%-nál kisebb arányban származott online, kitettebbek voltak a járvány hatásainak. A különbség markáns.

A gyenge online lábbal rendelkező cégek 76%-ának csökkent a forgalma, 10%-ának stagnált, 14%-ának pedig javult. Lényegesen kevésbé érintette kedvezőtlenül a koronavírus-járvány hatása az erős online lábbal rendelkező vállalkozásokat. 52% forgalma csökkent, 13% esetében nem változott és 35%-é nőtt.

A válaszadó vállalkozások 26%-a egy hónapnál kevesebb, 35%-a pedig 2-3 hónapra elég tartalékkal rendelkezik. Három hónapnál hosszabb időre elég tartalékkal 37% rendelkezett.

A járvány okozta krízisre a megkérdezett vállalkozások 68%-a hozott racionalizáló intézkedéseket. 25% szüneteltette a tevékenységét, 53% csökkentette a vállalkozás rezsiköltségeit, 31% csökkentette a béreket, 24% pedig a létszámot. 19% megvágta a marketingkiadásokat. A válaszadók 3%-a kényszerült teljes profilváltásra.

Szuperhitel segítségével adhatnak csattanós választ a válságra a vállalkozások

Az még kérdés, hogy a koronavírus-járvány mekkora pusztítást végez a gazdaságban, de már több olyan intézkedése van példa, amelyek tompítják a negatív hatásokat. A jegybank már korábban elindított, a járvány miatt most felturbózott programja, az NHP Hajrá! kulcsfontosságú lehet az újraindulásban és a vállalkozások, ezen belül is a több százezer magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésében. Beszédes számok alapján lehet bizakodni abban, hogy az NHP Hajrá! lökést ad a cégeknek, a korábbi program, az NHP Fix keretében ugyanis másfél év alatt 495 milliárd forint kedvezményes forráshoz jut több mint 16 ezer vállalkozás. 

economy_growing.jpg

A koronavírus-járvány átírta a mindennapok menetrendjét, valamint a gazdasági terveket is. Bár a járvány már hatással volt a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményére, ennek ellenére a GDP – az első becslése szerint  - még több mint 2 százalékos pluszban zárt, a második negyedév azonban sokkal rosszabb lehet. Összességében az idén gyengébb produkció várható az utóbbi években tempós fejlődést mutató, tavaly például közel 5 százalékos többletet elérő magyar gazdaságtól. 

Jókora „tábor”

Az eddig fejlődésben kulcsszerepe van a vállalati szférának, tavaly összesen közel 2 millió regisztrált vállalkozás – a szakzsargon szerint gazdasági szervezet – volt Magyarországon, sajnos a járványhoz kötődő általános válság szinte minden szektort érint, azaz a szóban forgó vállalkozásokat is. A közel 2 milliós szám úgy jön össze, hogy tavaly majdnem 1,3 millió „önálló vállalkozás” – többek között egyéni vállalkozás – szerepelt a nyilvántartásban. Az összes vállalkozás 28,7 százalékát adták a társas vállalkozások – például kft.-k -, ők több mint 500 ezren voltak. Ahogy szó volt róla, a járvány sokkolta a gazdaságot, ezen keresztül a vállalkozásokat, ezért az állam és a jegybank is olyan intézkedésekről döntött, amelyek enyhítik a negatív hatásokat és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél előbb talpra állhasson a gazdaság. 

Szemmel látható

Az egyik legkiemelkedőbb lépés a Magyar Nemzeti Bank által elindított új kedvezményes hitelprogram, az NHP Hajrá!. Tulajdonképpen csak a neve új, a jegybank ugyanis már 2013-ban elindította az akkor még Növekedési Hitelprogramot (NHP), amelynek több szakasza, legutóbb már NHP Fix néven működött és kedvezményes forrást biztosított a vállalkozásoknak. Az NHP Hajrá! azért kulcsfontosságú, mert összesen 1500 milliárd forintos hitelkeretet jelent a kritériumokat teljesítő vállalkozások számára, a hitel kamata pedig maximum 2,5 százalék lehet, ráadásul a bankok közötti versenyben ez akár kevesebb is lehet. A korábbi NHP-s hiteleknél azért is kedvezőbbek az NHP Hajrá!-ban elérhető hitelek, mert a beruházási kölcsönöket akár 20 évre is kérhetik a vállalkozások, szemben az eddigi maximum 10 éves futamidővel. Az NHP Hajrá!-hitelek futamideje egyébként így 3-évtől 20 évig terjedhet. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei arra számítanak, hogy az NHP Hajrá esetében kezdetben a forgóeszköz-hitelekre és a hitelkiváltásokra lesz a legnagyobb igény, de 20202 harmadik harmadában már lendületet vehetnek az új beruházások is, a járvány hatására ugyanis a kkv-k a termelés automatizálása érdekében tehetnek lépéseket, ehhez pedig beruházásokra lesz szükségük. Az NHP Hajrá! keretében elérhető 1500 millió forintos hitelforrás jelentőségét többek között az is mutatja, hogy GDP-arányosan is szemmel látható tétel, a 2019-es – folyó áron mért – közel 47 ezer milliárd forintos GDP-nek a 3,2 százalékának felel meg. 

Mellette szól

Az NHP Hajrá! amellett, hogy nagyon alacsony, a már említett 2,5 százalékos kamatplafonnal igényelhető, még sok további további tényező miatt jelent kiváló lehetőséget a vállalkozások számára. A teljesség igénye nélkül ezek a következő mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhető

  • a hitelösszeg fordítható működésre, bővítésre, korszerűsítésre is
  • új és használt eszközök beszerzésére, munkabérre, hitelkiváltásra, cégvásárlásra is felhasználható
  • az kérhető hitelösszeg rendkívül széles skálán mozog, 1 millió forinttól 20 milliárd forintig
  • az NHP Hajrá! további kivételes megoldása, hogy a hitel nyújtó banknak két héten belül döntenie kell a folyósításról, azaz az érintett vállalkozások pozitív döntés esetén nagyon hamar hozzájuthatnak a fejlődéshez szükséges forráshoz. 

Az NHP Hajrá! tehát kedvező megoldást nyújt szinte minden vállalkozás számára. Ezt a korábbi kedvezményes jegybanki hitelprogramok közül például a múlt év elején indult NHP Fix program adatai is igazolják. A 2019 januári indulástól 2020 április végéig összesen több mint 16 ezer vállalkozás majdnem 23 ezer hitel- és lízingszerződés keretében kötött szerződését 495 milliárd forintra. Egy-egy NHP Fix-hitel átlagösszege megközelítette a 82 millió forintot, a lízingügyletek esetében az átlagértéke 11,1 millió forintra rúgott. A futamidő az előbbieknél 8,6 év, utóbbiaknál pedig közel 5 év. 

Összességében az NHP Hajrá! nagyban hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a járvány kedvezőtlen következményeit tompítsák és hosszabb távon elindulhassanak a vállalkozások a tempós fejlődés útján.