Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Mennyire kell félni a magyar cégeknek, hogy megdöccen a német gazdaság?

2020. február 14. - Cégkasszás

Tavaly hajszállal sikerült elkerülni a recessziót Németországban, azonban Európa legnagyobb gazdasága továbbra is szenved. Most ismét reális veszély lehet a zsugorodás, ha nem sikerül hamarosan talpra állniuk. Ez pedig Magyarország és a magyar cégek számára is rossz hír lehet, hiszen a legnagyobb exportpiacunkról, és a magyar beszállítói hálózat fontos megrendelőjéről van szó. 

 

Régóta szenved a német gazdaság

 

A tavalyi második negyedévben hosszú idő után fordult elő, hogy a német gazdaság nem tudott növekedni az előző időszakhoz képest, 0,2 százalékkal zsugorodott a teljesítménye. Emiatt pedig reális veszéllyé vált, hogy két egymást követő negyedévben nem lesz növekedés Európa motorjában, vagyis technikai recesszióba süllyed az ország. 

11.jpg

A harmadik negyedévben aztán megmenekült ettől a szégyentől a német gazdaság, mivel ugyan minimális ütemben, de ismét növekedett. Vagyis egyelőre a recesszió réme nem fenyeget, a szakemberek ráadásul sokat vártak az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben bejelentett lépéseitől, hogy azok majd ismét élénkítik a kontinens gazdaságát. 

 

Az optimista várakozások azonban eddig nem igazolódtak be, legutóbb néhány napja jelent meg egy kifejezetten gyenge adat a német ipari termelésről, ami ismét felveti a visszaesés rémét a negyedik negyedévben. A fontos gazdasági indikátorok közül pedig a feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe pedig már egy éve a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos lélektani határ alatt van, vagyis további gyenge kilátásokat vetít előre a német ipar számára. 

333.jpg

A feldolgozóipar esetében a januári 45 pont feletti érték ugyan már javulást jelent a korábbi állapothoz képest, amikor a 40 pontot is megközelítette az indikátor, de továbbra is a gazdaság gyengélkedését jelzi. A közgazdászok szerint pedig ez a helyzet egészen addig fenn is maradhat, amíg a német költségvetési politika nem változik érdemben. Jelenleg ugyanis Németországnak a világon a legnagyobb a fizetési mérleg többlete, ezért bőven lenne lehetősége lazítani a költségvetésen, növekedésösztönző, elsősorban keresletélénkítő lépéseket hozni, de eddig ezekre nem került sor. 

 

Miért fontos nekünk a német gazdaság botladozása?

 

A német növekedés gyengélkedése Magyarország számára is fontos lehet, hiszen a legnagyobb felvevőpiacunkról beszélünk. Ahogy a mondás tartja: ha Németország köhögni kezd, akkor Magyarország megbetegszik. Persze az eddigi adatok arra utalnak, hogy nincs sok félnivalónk, a magyar GDP 2019-ben is vélhetően közel 5 százalékkal bővült, alig lassított az előző évhez képest. Viszont egyre több jele van annak, hogy várhatóan nehezebb idők jönnek, amit csak tetézhet Németország (és Nyugat-Európa) lassulása. 

 

Abban szinte minden szakember egyetért, hogy a magyar gazdaságot az utóbbi két-három évben átmeneti tényezők is támogatták, melyek szép lassan kifulladnak. A legfontosabb ezek közül az uniós források beáramlása, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus szinte minden forrását megpályáztatta és előfinanszírozta a kormány, ami a beruházásokon keresztül nagyban hozzájárult az elmúlt évek növekedéséhez. Ezek a források viszont most szép lassan elapadnak, a következő költségvetési ciklus csak 2021-ben indul, ráadásul csak most kezdődik igazán vita arról, hogy az Egyesült Királyság kiválásával mennyivel kevesebb forrás jut majd nekünk 2021 és 2027 között. Azt már szinte biztosra vehetjük, hogy kevesebb lesz ez a pénz. 

 

További átmeneti élénkítést jelentenek a történelmi mélyponton lévő kamatok világszerte, melyek a hitelezés felfutásán és a beruházásokon keresztül támogatják a gazdaságot. Azt viszont nehéz megbecsülni, meddig maradnak fenn ezek a kedvező feltételek, hiszen ha az európai gazdaság valóban nehéz időszak elé néz, akkor a jegybankok sem lesznek restek fenntartani ezt a gazdaságösztönzést. 

 

Az mindenesetre látszik, hogy az uniós források elapadásával és a nemzetközi környezet bizonytalanabbá válásával (kereskedelmi háború, koronavírus, amerikai elnökválasztás stb.) lassítani fog a magyar gazdaság, 2020-ra már inkább 4 százalék körül lehet a növekedésünk. Ha pedig ehhez jönne egy komolyabb nyugat-európai, elsősorban német recesszió, akkor az tovább rontana a kilátásokon. 

 

A magyar cégek közül elsősorban és közvetlenül azok érezhetik meg az európai gazdasági lassulást, melyek direkt exportkitettséggel rendelkeznek Németország felé, bár ezek jellemzően nem a kis- és közepes vállalatok, hanem a nagy multinacionális cégek. Ha azonban ezeknek a nagy cégeknek visszaesik a rendelésállománya, akár a termelésüket is csökkenteni kell emiatt, akkor az a magyar beszállítói hálózatot is érintheti, hiszen ezek a hazai kkv-k egyre jobban integrálódtak a nemzetközi gazdaságba. Vagyis egy elhúzódó német recessziót már több magyar cég is megérezne, a beszállítók kereslete is visszaesne, végső esetben elbocsátásokra kényszerülnének. 

 

Éppen emiatt akinek jelentős nemzetközi beágyazottsága vagy kitettsége van, annak lehet, hogy érdemes most elgondolkodnia olyan pénzügyi eszközökön (exportbiztosítás például), mely ezeket a negatív hatásokat legalább részben ki tudja védeni. Emellett extra biztonságot jelenthet a hitelgarancia azok számára, akik például devizában adósodnak el, illetve bevételük egy része is külföldi piacról származik. 

 

Ha azonban rövid időn belül kilábal Németország a most látható gödörből, akkor az a magyar gazdaságnak is adhat még egy lökést, a javuló kilátások mellett ugyanis megint több nemzetközi cég gondolkodna fejlesztésen, bővítésen, ami újabb beruházásokat hozhatna az országba. Vagyis összességében a 2020-as év kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy elhúzódó német lassulásra, esetleg recesszióra vagy gyors kilábalásra kell-e készülniük a magyar cégeknek. 

Elárulták a magyar kkv-k, miért aggódnak

A kkv-szektor köszöni szépen, életben van, viszont több olyan terület aggasztja a szereplőket, melyek terveik megvalósításában gátolják őket: a túlzott állami adminisztráció, a szakképzett munkaerő hiánya, annak magas költsége, valamint a magas közvetett költségek - mindezek a Via Credit pályázati tanácsadó kérdőíves felmérésének főbb megállapításai.

depositphotos_2748270_l-2015.jpg

A megkérdezett cégvezérek közel 80 százaléka úgy véli, hogy a vissza nem térítendő pályázati támogatások pozitív hatással lesznek a vállalkozásra: 62 % mondta azt, hogy már érezhetően segítette őket, 22% pedig reménykedik abban, hogy nyerés esetén sikerül új terméket fejleszteni vagy új piacokat meghódítani.

Magyarország 2020-as várható gazdasági visszaesését a válaszadók fele prognosztizálja, ugyanakkor saját szektorukat tekintve e kérdéssel kapcsolatban jelentősen optimistábbak. Ennek megfelelően a vállalkozások nagyobb része tervez idén fejlesztéseket, melyek egy részét pályázati forrásokból kívánják megvalósítani. A fejlesztések értékét a kkv-vállalkozások mintegy 60 százaléka 50 millió forint körül vagy a fölött határozta meg.

A kérdőív kitöltésében részt vevő vállalkozások több, mint kétharmada arról számolt be, hogy 2020-ban létszámbővítést is tervez. Ezzel párhuzamosan a válaszadók kevesebb, mint egynegyede említette, hogy elbocsátásokat tervez, aminek részben „vérfrissítés”, tehát nem létszámcsökkentés az oka.

A Via Credit felmérésében a kkv-k legfőbb problémáival kapcsolatos kérdésre születtek a legsokrétűbb válaszok. Többször megjelenik a szakemberhiány, ezzel összefüggésben az elvárt bérek túl magas szintje, a méretből adódóan a kifejlesztett termék piaci bevezetésének elhúzódása, a túlzott adminisztráció és a technológiai hátrány.

Sugarbird: 3 milliós családi kölcsönből világhírű divatcég

Kislánykoromban is divattervező szerettem volna lenni, mindig az volt a célom, hogy a legjobbakkal dolgozzak – mondta az „5 perc ötlet” legfrissebb videójában Jagasics-Csonka Hedvig, a divatmárka alapítója. A finanszírozás érdekében egy ideje a KAVOSZ Zrt-vel is együttműködik a magyar márka, a tulajdonos szerint évről-évre kell építkezni. 

Kislánykoromban mindig divattervező szerettem volna lenni, 13 éves voltam, amikor rájöttem, milyen jó dolog varrni. A barátnőimnek is sok babaruhát varrtam, előbb-utóbb kereslet lett rá és eladtam. Tudatosan ebben az irányban kezdtem el mindennel foglalkozni, a divatszakmában dolgoztam modellként, divatiskolákban tanultam – mesélte Jagasics-Csonka Hedvig a kezdetekről. 

Az üzletasszony kiemelte: mindig a legjobbakkal szeretett volna dolgozni, hazai topmodellekkel, a legjobb cégekkel. „Nagyon kicsiben kezdtük el, annak idején a nagymamámtól kaptam kölcsön 3 millió forintot, hogy elindítsam az első vállalkozásomat, folyamatosan évről évre nőtt a bevétel” – mondta. 

Öt éve jött el az a pillanat, amikor úgy érezte, tovább nem tud növekedni a Sugarbird, ha nem vonnak be partnert, akkor kezdődött az együttműködésük a KAVOSZ Zrt-vel. Nekik volt olyan átlátható, működő programajánlatuk, amivel együtt tudnak dolgozni. Ezt az együttműködést évről évre újra kell tervezni, meg kell újítani. „Nem 3-5 éves, hanem egyéves tervekkel dolgozunk, hogy sose legyen késő újrakezdeni” – mondta jagasics-Csonka Hedvig.

Kiderült, mekkora exportbővülést várnak a magyar kkv-k

Az exporttevékenységet folytató európai kkv-k több mint fele nagyobb forgalomra, közel harmaduk foglalkoztatás-bővülésre, minden második cég pedig piaci részesedésének növekedésére számít. A magyar kkv-k ennél valamivel visszafogottabb várakozásokkal bírnak –derül ki a kkv-k exportfejlesztését szolgáló Enterprise Europe Network (EEN) felméréséből. 
depositphotos_114641774_l-2015_1.jpg

A külkereskedelmi tevékenységet végző európai kkv-k körében 2018 és 2019 áprilisa között végzett felmérés alapján a cégek 59 százaléka számít a következő 12 hónap során növekvő forgalomra, miközben stabil foglalkoztatás-bővülés várható, és a cégek 30 százaléka tervezi növelni munkaerőlétszámát. A piacbővüléssel kapcsolatban óvatos optimizmus figyelhető meg: a külföldi terjeszkedést szándékozók 49 százaléka számít piaci részesedésének növekedésére. A hazai kkv-k ennél valamivel visszafogottabbak exportkilátásaikat illetően. 56 százalékuk számít a forgalma, 45 százalékuk pedig a piaci részesedésének növekedésére, miközben minden negyedik cég tervez foglalkoztatás-bővítést, ami azonban jóval felülmúlja régiós társunkat, Csehországot, ahol a cégek 49 százaléka tervez forgalom és csupán 14 százaléka foglalkoztatás-bővülést. 

A magyarországi cégek mintegy 95 százaléka magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás, a legkisebbekben is megvan azonban a lehetőség, hogy globális exportőrré váljanak. A sikeres külpiaci bővülés első lépése a meglévő erőforrások felmérése, és ennek tudatában az elérni kívánt célok kitűzése – tehát hogy melyik piacon, kinek és milyen formában kíván értékesíteni a cég. Ezután következhet a feladatok leosztása, és azok finanszírozásának kérdése. Egy távoli piac meghódításánál ugyanis akár csak az úti költségek fedezése is jelentős anyagi vonzattal jár. Fel kell mérni azt is, hogy a célországban milyen szabályozás vonatkozik az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésére, majd ezt követően jöhet az üzleti terv elkészítése – olvasható az EEN közleményében.

Egyre jobban felismerik az internet előnyeit a magyar kkv-k

A hazai kkv-k kezdik felismerni az online világot, tízből hét cég rendelkezik ugyanis saját weboldallal, egy jelentős részük pedig már a legnépszerűbb közösségi média felületen is jelen van – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A céges honlapot túlnyomó többségük általános céginformációk megosztására használja, de nem ritka a webshop funkció sem, míg a vevőkkel való kapcsolattartásra és a munkaerő toborzásra inkább a Facebookot részesítik előnyben.

1923276_1_-min.jpg

Az eNET legfrissebb kutatása szerint a felnőtt magyar internetezők 89 százaléka, azaz közel 5,3 millióan használnak okostelefont, a legnépszerűbb online tevékenység a böngészés (72%), miközben a közösségi média oldalak látogatása is igen népszerű (67%). Ezzel két év alatt mintegy 800 ezerrel bővült az okostelefont használók tábora, a mobilnetezők száma pedig 1,7 millióval emelkedett. 

Ebből az is következik, hogy az online jelenlét nagy lehetőségeket rejt a cégeknek. A K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint a cégek figyelembe veszik az okostelefont használók táborának dinamikus növekedését és a felhasználói szokások változását, hiszen tízből hét vállalkozásnak van saját honlapja, 35 százalékuk pedig a Facebookon is jelen van. Ugyanakkor az inkább szakmai LinkedIn, és a szórakoztató vonalat képviselő Instagram egyelőre még nem annyira népszerű a cégeknél, a vállalkozások negyede pedig semmilyen online felületen nincs jelen.

kkvonline.png

A kutatás rávilágít arra is, hogy a vállalkozások a különböző online felületeket más-más célra használják. A válaszokból kiderül, hogy bemutatkozásra, céginformációk és elérhetőség megosztására, illetve értékesítésre inkább a weboldalt használják. Ha azonban kapcsolattartásról vagy a leendő munkatársak megtalálásáról van szó, már a közvetlenebb kommunikációt lehetővé tevő Facebookot részesítik előnyben. 

Újabb 150 milliárddal tolta meg kötvényprogramját az MNB

Fél év alatt gyakorlatilag elfogyott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Nemzeti Kötvényprogramjának (NKP) keretösszege, így decemberben további 150 milliárddal emelte meg a jegybank a keretösszeget. A programban eddig 25 cég kapott minősítést, melyeknek kötvényeit az MNB jegyezheti le részben. 

1676809.jpg

Mi ez az egész Nemzeti Kötvényprogram?

Júliusban indította el 300 milliárd forintos kötvényvásárlási programját az MNB, ennek keretében magyar vállalkozások által kibocsátott vállalati kötvényeket vásárol a jegybank. A program célja a magyar vállalati kötvénypiac fejlesztése, ezen a területen ugyanis még el volt maradva a magyar piac nemzetközi összehasonlításban. Éppen emiatt a jegybanki eszközvásárlással a rendszerbe kerülő extra likviditást az MNB semlegesíti, így a csomag monetáris politikai hatása semleges. 

A kötvényprogramban a 300 milliárdos keretösszegig vásárol frissen kibocsátott kötvényeket a jegybank. A kibocsátások mindig forintban történnek, csak magyar székhelyű nem pénzügyi vállalatok jöhetnek szóba, a kötvények futamideje pedig 3-10 év lehet. Természetesen az NKP-ben való részvételhez minimális hitelminősítői besorolást is elvár az MNB, legalább B+ értékelést kell tudni felmutatni. A kibocsátás minimális összege egymilliárd forint. 

A fenti feltételeknek megfelelő kötvénysorozatok legfeljebb hetven százalékát veheti meg a jegybank, egy vállalatcsoporttal szemben azonban a kitettség nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. 

Decemberre el is fogyott a keret

Az év végéig összesen 25 cég kapott hitelminősítést a kötvényprogram keretében. Elsőként még augusztus elején az Alteo Nyrt., utolsóként pedig december 20-án a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. Már ebből is látszik, milyen széles skálán mozog a programban részt vevő cégek köre méret és szektorok szerint. 

A jegybank honlapján található adatbázis szerint eddig 151,2 milliárd forint értékben vásárolt az MNB az elsődleges piacon a vállalati kötvényekből, a másodlagos piacon pedig további 10,9 milliárdnyi értékpapír került hozzájuk. Vagyis papíron egyelőre nem fogyott ki a 300 milliárdos keret, de egy sor kibocsátás van még folyamatban, erre alapozva döntött a Monetáris Tanács decemberben arról, hogy 450 milliárdra emelik az NKP keretösszegét. 

A legnagyobb tételben eddig a Cordia kötvényeiből vásárolt a jegybank, 18,1 milliárdos kitettsége van az ingatlanfejlesztő cégben. A Duna Aszfalt 2029-ben lejáró kötvényeiből 15 milliárdnyit jegyzett le az MNB, míg az Opus, a Mol és a Hell szintén tízéves papírjaiból 14,3 milliárd került hozzájuk a kibocsátáskor. Ezek közül az Opus, a Duna Aszfalt és a Hell kötvényeiből a másodpiacon is vásároltak nagyjából 3 milliárd forint értékben. 

Fontos eszköz lehet a vállalati kötvénypiac

Az NKP magyarázata és indoklása kapcsán az MNB háttéranyaga kiemeli, hogy a magyar gazdaságban a válság után jelentősen esett a vállalati, azon belül is a kkv-hitelállomány, néhány év alatt negyedéves zsugorodott. Éppen ezért az utóbbi években a jegybanki intézkedések fókuszában a kkv-hitelezés felfuttatása állt. 

Az elmúlt években megvalósult hitelezési fordulat eredményeképpen a hitelezés volumene már megfelelő. A finanszírozás diverzifikációja azonban egyelőre nem valósul meg: míg a nem pénzügyi vállalatok bankhiteleinek GDP-arányos értéke meghaladja 17 százalékot, addig a kötvényállományuk mindössze 1,5 százalék körül alakult 2018 végén. Ez az érték mind az európai uniós országok, mind a kelet-közép-európai országok átlagától messze elmarad – teszi hozzá az MNB. 

A vállalatok forrásbevonásának több pillérre helyezése számos előnyt hordoz magában. Egy fejlett vállalati kötvénypiac versenyt támaszthat a bankhitelekkel szemben, aminek eredményeképp a vállalatok forrásköltsége mérséklődhet. Ezen felül egy likvid kötvénypiac hozzájárul a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javulásához, valamint a vállalatok forrásellátottságát biztosító piacok közötti egészséges verseny a jegybanki kamatdöntések hatékonyabb érvényesülését biztosíthatja. Emellett egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti és egy esetleges gazdasági válság hatásait is tompíthatja.

A vállalati kötvénypiac egyébként a hitelgaranciát is érinti, hiszen az elfogadott 2020-as költségvetés bővítette a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységéhez kapcsolódó viszontgarancia terjedelmét, a Magyar Állam 85%-os mértékű viszontgaranciát biztosít - 200 milliárd forint keretösszeggel - a pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek, biztosítónak nem minősülő gazdasági társaságok kötvénykibocsátás formájában megvalósuló forrásbevonásához kapcsolódó kezességvállalásra is.  Az új tevékenység célja a hazai vállalatok számára elérhető finanszírozási formák kötvénykibocsátással való bővítésének elősegítése, és a magyar kötvénypiaci aktivitásának erősítése. Ennek megfelelően a Garantiqa tevékenységi köre bővül, a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó kezességvállalási termék 2020. január 1-től elérhetővé válik.

„Minden egy kockás füzettel kezdődött az iskolában”

Eleinte csak pincéreket közvetített szállodáknak, éttermeknek, ma pedig az ország egyik piacvezető munkaerő-közvetítő cégének szakmai vezetője a vendéglátásban Revuczky Karion. Ő saját munkája mellett a bank segítségét és a hitelgarancia intézményét nevezte meg sikettényezőként. 

A Szépkilátás Vendéglátás Kft. 2018 tavaszán alakult, de régebb óta foglalkozom munkaerő kölcsönzéssel és szervezéssel a vendéglátásban – mondta az 5 perc ötlet videójában Revuczky Karion, a cég szakmai vezetője. „Minden egy kockás füzettel kezdődött az iskolában, amikor elkezdtem pincéreket közvetíteni, innen jutottunk el mára oda, hogy az egyik piacvezető munkaerő közvetítő cég vagyunk a vendéglátásban” – tette hozzá. 

A mi termékünk a munkaerő, a munkabérek kifizetése elsőszámú szempont, ehhez rengeteg likviditási tőkére van szükségünk – emelte ki Revuczky. Hozzátette: azért választották partnernek a Takarékbankot, mert kellően rugalmasak, mindenhol van fiókjuk és talán közvetlenebbek, mint a többi kereskedelmi bank. 

Minden ügyfél más és más, mások az igényei egy mikrovállalkozásnak és egy közepes cégnek vagy egy induló vállalkozásnak és egy 20 éves múltra visszatekintő vállalatnak – emelte ki Méry Tamás, a Takarékbank értékesítés fejlesztési és támogatási igazgatója. Kiemelte, hogy céljuk minél több vállalkozásnak finanszírozást nyújtani, ebben segíthet a hitelgarancia, mely meggyorsítja és egyszerűsíti a hitelbírálatot. 

Fontos elvárás velünk szemben, hogy a kockázatosabb szegmenst is támogassuk, tapasztalataink szerint a vállalkozások számára a legnagyobb akadály még mindig a megfelelő biztosíték nyújtása – mondta a fentiekkel kapcsolatban Rózner Anna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékesítési igazgatója. 

Mitől lesznek egyre termelékenyebbek a magyar cégek?

Az elmúlt években fontos változás történt a magyar gazdaságban: 2016 előtt a magyar gazdaság növekedése elsősorban munkaintenzív módon ment végbe, vagyis a foglalkoztatottság nőtt, azóta viszont a mélyponton lévő munkanélküliség mellett újraindult a termelékenység bővülése is – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberben megjelent inflációs jelentésében. Ez pedig azt jelenti, hogy az utóbbi két-három évben megint egyre hatékonyabban működnek a cégek a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésével. 

1930291-min_1.jpg

Mi hajtja a gazdaságot?

Az elmúlt néhány év két fontos szakaszra bontható a magyar gazdaság szempontjából: a 2010-et követő munkaerőpiaci fordulat hatására fokozatosan javultak a foglalkoztatási mutatók, a munkanélküliség történelmi mélypontra csökkent, jelentős korábban inaktív csoportot sikerült bevonni a munkaerőpiacra például a közmunkaprogramok segítségével. 

2013 és 2016 között a gazdaság növekedése munkaintenzív módon ment végbe, a GDP növekedése a foglalkoztatás bővülésével járt együtt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték emelkedése visszafogott volt – állapították meg a jegybank szakértői. 

Az elmúlt években aztán a teljes foglalkoztatás közeli állapot elérésével a termelékenység bővülése újraindult. A hazai GDP növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására emelkedő lakossági fogyasztás mellett a beruházások is érdemben támogatták. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2017-ben és 2018-ban is közel 20 százalékkal bővült, így a tavalyi évre a beruházási ráta historikusan legmagasabb szintjére (25,5 százalék) emelkedett. 

Mindez azért fontos, mert általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a gazdasági konjunktúra felívelő szakaszát a munkatermelékenység emelkedése jellemzi (Kaldor-Verdoorn-szabály). A munkatermelékenység az elmúlt években átlagosan közel 2,5 százalékkal bővült, ami lényegében megfelel a régiós országok átlagának és érdemben meghaladja a fejlett európai országokban megfigyelt növekedési ütemet. Érdemes kiemelni, hogy a termelékenység növekedése a foglalkoztatás további bővülése mellett valósult meg az elmúlt időszakban. A régiós országok közül egyedül Csehországban és Szlovákiában emelkedett a nemzetgazdasági létszám az elmúlt időszakban, ugyanakkor ezekben az országokban a termelékenység bővülése jelentősen elmaradt hazánkétól. 

gara1.png

Hosszútávon a magyar cégeknek is változni kell

Láthattuk a fentiekből, hogy a foglalkoztatás növekedése a továbbiakban nem lehetséges, hiszen „elfogyott” a munkaerő a magyar gazdaságban, sőt egyre hangsúlyosabban a munkaerőhiányról számolnak be a cégek. Vagyis a jövőben a termelékenység növelésére kell összpontosítani, hogy a gazdaság fenntartható növekedése felé mozduljunk el. Ez a versenyképesség javításán keresztül valósulhat meg, ez lesz a következő évek kulcsa. 

A munkaerőhiány miatt az MNB kiemeli, hogy fontos lenne a tőke- és tudásintenzív növekedési modellre történő átállás a jelenlegi munkaintenzív modellről. Vagyis kevesebb munkaerővel kellene megpróbálni több nemzeti összterméket előállítani. Ehhez pedig szükség van a magyar vállalati szektor reformjára is. 

Mit tehetnek a kkv-k?

A jegybank elemzése szerint a termelékenység emeléséhez részben a vállalati dualitáson keresztül vezet az út, a legnagyobb tartalék ugyanis a magyar kkv-szektorban azonosítható. Kiemelik, hogy a kkv-k szerepe meghatározó a gazdaságban, hiszen az összes magyarországi cég 99 százaléka ebbe a körbe tartozik, a foglalkoztatottaknak pedig több mint a hetven százaléka dolgozik náluk. Ugyanakkor a GDP-nek csak kevesebb mint a felét állítják elő. 

Jelenleg a kkv-k termelékenysége csak kétharmada a nagyvállalatokénak, de megkezdődött a felzárkózás – emeli ki az MNB. Az elmúlt években ugyanis a nagyvállalatok munkatermelékenysége fokozatosan mérséklődött, 2017-ben összességében több, mint 10 százalékkal maradt el a 2010-es értékétől. Mindeközben a kkv-k termelékenysége javult, a kisvállalkozások egy főre eső hozzáadott értéke 2017-ben közel 10 százalékkal haladta meg a 2010-es értékét (3-29. ábra, bal panel). 

gara2.png

A munkatermelékenység ágazati alakulásában is változás ment végbe az elmúlt években. 2013 és 2016 között a termelékenység visszafogott emelkedése elsősorban az iparhoz és – a kifejezetten változékony hozzáadott értékű –mezőgazdasághoz kötődött, az elmúlt években azonban a munkatermelékenység közel 2,5 százalékos átlagos bővüléséhez az ágazatok széles köre hozzájárult (3-29. ábra, jobb panel). 

A kkv-szektor termelékenységének emelése és a vállalati dualitás oldása tehát kiemelt jelentőségű a nemzetgazdasági termelékenység javulásában. A kkv-k alacsony termelékenységének hátterében olyan problémák állnak, mint az elaprózódott vállalati szerkezet, a kevés exportáló kkv, a menedzsment képességekben érzékelhető hiányosságok és a szektor alacsony technológiai felkészültsége.

A szektornak a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie a méretgazdaságossági előnyök kihasználására és fel kell készülnie a generációváltásra, továbbá a fejlődésének mérföldköve lehet a vállalkozói attitűd megváltozásában rejlő potenciál kihasználása, illetve a magasabb innovációs képesség – amihez a digitalizáción keresztül vezet az út – világít rá a jegybank.

A kkv-k termelékenységének javulásában segíthet a minél szélesebb finanszírozási paletta, így a hitelgarancia intézménye is, hiszen ezzel olyan magyar vállalkozások is forráshoz juthatnak, és bővíteni tudnak, melyek egyébként nem lennének hitelképesek. 

Nem szégyen segítséget kérni, ha elakadunk a vállalkozással

Fura dolog úgy vállalkozni, ha az embert egy másik oldaláról ismerik. Természetesen van ennek pozitív oldala, ha elindítasz egy vállalkozást, mögé teszed a neved, hirdeted a közösségi média oldaladon, az hozhat vendégeket – mondta az „5 perc ötlet” legutóbbi videójában Rákóczi Feri műsorvezető. 

A vállalkozás beindításában a motiváció a legfontosabb. Van olyan, aki csak azért csinálja, mert jó sok pénzt akar keresni, szerintem ez csak az eredménye annak, ha jól csinálod a dolgodat, de nem elég motiváló – mondta az ismert műsorvezető, aki a Korhely étterem és az Urban Blade & Barber Shop tulajdonosaként vágott bele az üzleti életbe. Hozzátette: jelenleg az összes vállalkozása nagyjából ötven embernek ad fizetést, ami jó érzés. 

Mindig érdekes probléma, ha egy tulajdonos egyedül van és elérkezik a cég életében egy olyan pillanat, amikor kellene valamiben fejlődni, tőkét kellene bevonni. Sokan például nem mernek másik tulajdonost bevonni, bankhitelt felvenni, ugyanakkor fennáll a kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor már a saját növekedésed vágod el azzal, hogy nem tudsz egy lépést megtenni – emelte ki Rákóczi. 

Ha egy kezdő vállalkozásról van szó és nem pénzügyi zseni a tulajdonos, mint ahogy a magyar emberek 90 százaléka nem az, akkor nem szégyen segítséget kérni. Ma már sok olyan szolgáltatás van, ami lehet, hogy pénzbe kerül, de az a befektetett pénz sokszorosan megtérül majd – véli a műsorvezető-üzletember. Az esetleges tőkebevonás már sokkal inkább egy hiteles üzleti terv kérdése. „Persze mindig van rizikófaktor, ezt kell a lehető legkisebbre venni” – hangsúlyozta. 

Forráshoz juthatnak a magyar cégek: 120 milliárd forintot öntenek a gazdaságba

Újabb 120 milliárd forintnyi, a magyar piacon egyedülálló garanciakonstrukciókkal kombinált hitelt vehetnek fel a jövőben a magyar vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund) megújuló együttműködésének köszönhetően. A bővülő garancia program csaknem 7 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását segítheti.

A magyar vállalkozásoknak új kezességvállalással kombinált forráslehetőség nyílt meg 2017-ben, amikor a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó, többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megállapodást kötött az Európai Befektetési Alappal (EIF). A partnerség keretében a Garantiqa bekapcsolódott az uniós COSME programba (Programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises), amelynek célja többek között a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása.

Az együttműködés első fázisában 80 milliárdnyi hitel került közel 2500 hazai vállalkozáshoz, ezzel a rendelkezésre álló keret idő előtt kimerült volna. A Garantiqa kezdeményezésére megújított megállapodás keretében újabb 120 milliárd forintnyi hitel juthat a hazai vállalkozásokhoz 2022-ig. A program keretében a hazai vállalkozások a COSME viszontgarancia előnyeit folyószámla- és forgóeszközhitelek, beruházási hitelek, lízingügyletek és bankgaranciák igénybevétele során is élvezhetik, összesen így már 200 milliárd forintos nagyságrendben.

Dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója a program megújítása kapcsán elmondta: rendkívül sikeres és népszerű a hazai vállalok körében ez a konstrukció, amit az bizonyít, hogy a rendelkezésre álló keret idő előtt kimerült volna, ezért került sor az együttműködés megújítására. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbinál is nagyobb volumenű forrásbevonás nyílik meg ezen a csatornán át, összesen 7 ezer hazai vállalkozás számára.

buza_eva0528_1_1.jpg

A COSME program lehetővé teszi azt, hogy a támogatási szabályok miatt az állami viszontgaranciából kiszoruló vállalkozások is igénybe vegyenek kedvezményes garanciakonstrukciókat.

A vezérigazgató kiemelte: a kezességvállalás mértéke ráadásul ezekben a konstrukciókban 85 vagy 90 százalékos, továbbá a mikró vállalkozások kis összegű hitelei mellett a kis- és közepes vállalkozások nagyobb volumenű ügyletei is garantálhatók, akár 1 milliárd forintos hitelhez is vállalható kezesség. Nagyon fontos, hogy nincs iparági korlátozás, így például a zöld energiával foglalkozó, vagy a fenntarthatóságra épülő projektek finanszírozásában is új lehetőségek nyílnak, és az együttműködés keretébe a közvetlenül exportra termelő kkv-k hitelügyletei is bevonhatók.

Az elmúlt néhány évben a hazai vállalkozások hitelhez jutását az egyszerűen, gyorsan, és olcsón elérhető garanciakonstrukciók egyre nagyobb mértékben segítették, mára minden ötödik kkv hitel mögött a társaság kezességvállalása áll. A Garantiqa kezessége segítségével folyósított kkv hitelek állománya – a harmadik negyedév adatai alapján – meghaladta az 1000 milliárd forintos volument.