Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Egyre jobban felismerik az internet előnyeit a magyar kkv-k

2020. január 16. - Cégkasszás

A hazai kkv-k kezdik felismerni az online világot, tízből hét cég rendelkezik ugyanis saját weboldallal, egy jelentős részük pedig már a legnépszerűbb közösségi média felületen is jelen van – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A céges honlapot túlnyomó többségük általános céginformációk megosztására használja, de nem ritka a webshop funkció sem, míg a vevőkkel való kapcsolattartásra és a munkaerő toborzásra inkább a Facebookot részesítik előnyben.

1923276_1_-min.jpg

Az eNET legfrissebb kutatása szerint a felnőtt magyar internetezők 89 százaléka, azaz közel 5,3 millióan használnak okostelefont, a legnépszerűbb online tevékenység a böngészés (72%), miközben a közösségi média oldalak látogatása is igen népszerű (67%). Ezzel két év alatt mintegy 800 ezerrel bővült az okostelefont használók tábora, a mobilnetezők száma pedig 1,7 millióval emelkedett. 

Ebből az is következik, hogy az online jelenlét nagy lehetőségeket rejt a cégeknek. A K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint a cégek figyelembe veszik az okostelefont használók táborának dinamikus növekedését és a felhasználói szokások változását, hiszen tízből hét vállalkozásnak van saját honlapja, 35 százalékuk pedig a Facebookon is jelen van. Ugyanakkor az inkább szakmai LinkedIn, és a szórakoztató vonalat képviselő Instagram egyelőre még nem annyira népszerű a cégeknél, a vállalkozások negyede pedig semmilyen online felületen nincs jelen.

kkvonline.png

A kutatás rávilágít arra is, hogy a vállalkozások a különböző online felületeket más-más célra használják. A válaszokból kiderül, hogy bemutatkozásra, céginformációk és elérhetőség megosztására, illetve értékesítésre inkább a weboldalt használják. Ha azonban kapcsolattartásról vagy a leendő munkatársak megtalálásáról van szó, már a közvetlenebb kommunikációt lehetővé tevő Facebookot részesítik előnyben. 

Újabb 150 milliárddal tolta meg kötvényprogramját az MNB

Fél év alatt gyakorlatilag elfogyott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Nemzeti Kötvényprogramjának (NKP) keretösszege, így decemberben további 150 milliárddal emelte meg a jegybank a keretösszeget. A programban eddig 25 cég kapott minősítést, melyeknek kötvényeit az MNB jegyezheti le részben. 

1676809.jpg

Mi ez az egész Nemzeti Kötvényprogram?

Júliusban indította el 300 milliárd forintos kötvényvásárlási programját az MNB, ennek keretében magyar vállalkozások által kibocsátott vállalati kötvényeket vásárol a jegybank. A program célja a magyar vállalati kötvénypiac fejlesztése, ezen a területen ugyanis még el volt maradva a magyar piac nemzetközi összehasonlításban. Éppen emiatt a jegybanki eszközvásárlással a rendszerbe kerülő extra likviditást az MNB semlegesíti, így a csomag monetáris politikai hatása semleges. 

A kötvényprogramban a 300 milliárdos keretösszegig vásárol frissen kibocsátott kötvényeket a jegybank. A kibocsátások mindig forintban történnek, csak magyar székhelyű nem pénzügyi vállalatok jöhetnek szóba, a kötvények futamideje pedig 3-10 év lehet. Természetesen az NKP-ben való részvételhez minimális hitelminősítői besorolást is elvár az MNB, legalább B+ értékelést kell tudni felmutatni. A kibocsátás minimális összege egymilliárd forint. 

A fenti feltételeknek megfelelő kötvénysorozatok legfeljebb hetven százalékát veheti meg a jegybank, egy vállalatcsoporttal szemben azonban a kitettség nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. 

Decemberre el is fogyott a keret

Az év végéig összesen 25 cég kapott hitelminősítést a kötvényprogram keretében. Elsőként még augusztus elején az Alteo Nyrt., utolsóként pedig december 20-án a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. Már ebből is látszik, milyen széles skálán mozog a programban részt vevő cégek köre méret és szektorok szerint. 

A jegybank honlapján található adatbázis szerint eddig 151,2 milliárd forint értékben vásárolt az MNB az elsődleges piacon a vállalati kötvényekből, a másodlagos piacon pedig további 10,9 milliárdnyi értékpapír került hozzájuk. Vagyis papíron egyelőre nem fogyott ki a 300 milliárdos keret, de egy sor kibocsátás van még folyamatban, erre alapozva döntött a Monetáris Tanács decemberben arról, hogy 450 milliárdra emelik az NKP keretösszegét. 

A legnagyobb tételben eddig a Cordia kötvényeiből vásárolt a jegybank, 18,1 milliárdos kitettsége van az ingatlanfejlesztő cégben. A Duna Aszfalt 2029-ben lejáró kötvényeiből 15 milliárdnyit jegyzett le az MNB, míg az Opus, a Mol és a Hell szintén tízéves papírjaiból 14,3 milliárd került hozzájuk a kibocsátáskor. Ezek közül az Opus, a Duna Aszfalt és a Hell kötvényeiből a másodpiacon is vásároltak nagyjából 3 milliárd forint értékben. 

Fontos eszköz lehet a vállalati kötvénypiac

Az NKP magyarázata és indoklása kapcsán az MNB háttéranyaga kiemeli, hogy a magyar gazdaságban a válság után jelentősen esett a vállalati, azon belül is a kkv-hitelállomány, néhány év alatt negyedéves zsugorodott. Éppen ezért az utóbbi években a jegybanki intézkedések fókuszában a kkv-hitelezés felfuttatása állt. 

Az elmúlt években megvalósult hitelezési fordulat eredményeképpen a hitelezés volumene már megfelelő. A finanszírozás diverzifikációja azonban egyelőre nem valósul meg: míg a nem pénzügyi vállalatok bankhiteleinek GDP-arányos értéke meghaladja 17 százalékot, addig a kötvényállományuk mindössze 1,5 százalék körül alakult 2018 végén. Ez az érték mind az európai uniós országok, mind a kelet-közép-európai országok átlagától messze elmarad – teszi hozzá az MNB. 

A vállalatok forrásbevonásának több pillérre helyezése számos előnyt hordoz magában. Egy fejlett vállalati kötvénypiac versenyt támaszthat a bankhitelekkel szemben, aminek eredményeképp a vállalatok forrásköltsége mérséklődhet. Ezen felül egy likvid kötvénypiac hozzájárul a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javulásához, valamint a vállalatok forrásellátottságát biztosító piacok közötti egészséges verseny a jegybanki kamatdöntések hatékonyabb érvényesülését biztosíthatja. Emellett egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti és egy esetleges gazdasági válság hatásait is tompíthatja.

A vállalati kötvénypiac egyébként a hitelgaranciát is érinti, hiszen az elfofadott 2020-as költségvetés bővítette a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységéhez kapcsolódó viszontgarancia terjedelmét, a Magyar Állam 85%-os mértékű viszontgaranciát biztosít - 200 milliárd forint keretösszeggel - a pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek, biztosítónak nem minősülő gazdasági társaságok kötvénykibocsátás formájában megvalósuló forrásbevonásához kapcsolódó kezességvállalásra is.  Az új tevékenység célja a hazai vállalatok számára elérhető finanszírozási formák kötvénykibocsátással való bővítésének elősegítése, és a magyar kötvénypiaci aktivitásának erősítése. Ennek megfelelően a Garantiqa tevékenységi köre bővül, a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó kezességvállalási termék 2020. január 1-től elérhetővé válik.

„Minden egy kockás füzettel kezdődött az iskolában”

Eleinte csak pincéreket közvetített szállodáknak, éttermeknek, ma pedig az ország egyik piacvezető munkaerő-közvetítő cégének szakmai vezetője a vendéglátásban Revuczky Karion. Ő saját munkája mellett a bank segítségét és a hitelgarancia intézményét nevezte meg sikettényezőként. 

A Szépkilátás Vendéglátás Kft. 2018 tavaszán alakult, de régebb óta foglalkozom munkaerő kölcsönzéssel és szervezéssel a vendéglátásban – mondta az 5 perc ötlet videójában Revuczky Karion, a cég szakmai vezetője. „Minden egy kockás füzettel kezdődött az iskolában, amikor elkezdtem pincéreket közvetíteni, innen jutottunk el mára oda, hogy az egyik piacvezető munkaerő közvetítő cég vagyunk a vendéglátásban” – tette hozzá. 

A mi termékünk a munkaerő, a munkabérek kifizetése elsőszámú szempont, ehhez rengeteg likviditási tőkére van szükségünk – emelte ki Revuczky. Hozzátette: azért választották partnernek a Takarékbankot, mert kellően rugalmasak, mindenhol van fiókjuk és talán közvetlenebbek, mint a többi kereskedelmi bank. 

Minden ügyfél más és más, mások az igényei egy mikrovállalkozásnak és egy közepes cégnek vagy egy induló vállalkozásnak és egy 20 éves múltra visszatekintő vállalatnak – emelte ki Méry Tamás, a Takarékbank értékesítés fejlesztési és támogatási igazgatója. Kiemelte, hogy céljuk minél több vállalkozásnak finanszírozást nyújtani, ebben segíthet a hitelgarancia, mely meggyorsítja és egyszerűsíti a hitelbírálatot. 

Fontos elvárás velünk szemben, hogy a kockázatosabb szegmenst is támogassuk, tapasztalataink szerint a vállalkozások számára a legnagyobb akadály még mindig a megfelelő biztosíték nyújtása – mondta a fentiekkel kapcsolatban Rózner Anna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékesítési igazgatója. 

Mitől lesznek egyre termelékenyebbek a magyar cégek?

Az elmúlt években fontos változás történt a magyar gazdaságban: 2016 előtt a magyar gazdaság növekedése elsősorban munkaintenzív módon ment végbe, vagyis a foglalkoztatottság nőtt, azóta viszont a mélyponton lévő munkanélküliség mellett újraindult a termelékenység bővülése is – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberben megjelent inflációs jelentésében. Ez pedig azt jelenti, hogy az utóbbi két-három évben megint egyre hatékonyabban működnek a cégek a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésével. 

1930291-min_1.jpg

Mi hajtja a gazdaságot?

Az elmúlt néhány év két fontos szakaszra bontható a magyar gazdaság szempontjából: a 2010-et követő munkaerőpiaci fordulat hatására fokozatosan javultak a foglalkoztatási mutatók, a munkanélküliség történelmi mélypontra csökkent, jelentős korábban inaktív csoportot sikerült bevonni a munkaerőpiacra például a közmunkaprogramok segítségével. 

2013 és 2016 között a gazdaság növekedése munkaintenzív módon ment végbe, a GDP növekedése a foglalkoztatás bővülésével járt együtt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték emelkedése visszafogott volt – állapították meg a jegybank szakértői. 

Az elmúlt években aztán a teljes foglalkoztatás közeli állapot elérésével a termelékenység bővülése újraindult. A hazai GDP növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására emelkedő lakossági fogyasztás mellett a beruházások is érdemben támogatták. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2017-ben és 2018-ban is közel 20 százalékkal bővült, így a tavalyi évre a beruházási ráta historikusan legmagasabb szintjére (25,5 százalék) emelkedett. 

Mindez azért fontos, mert általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a gazdasági konjunktúra felívelő szakaszát a munkatermelékenység emelkedése jellemzi (Kaldor-Verdoorn-szabály). A munkatermelékenység az elmúlt években átlagosan közel 2,5 százalékkal bővült, ami lényegében megfelel a régiós országok átlagának és érdemben meghaladja a fejlett európai országokban megfigyelt növekedési ütemet. Érdemes kiemelni, hogy a termelékenység növekedése a foglalkoztatás további bővülése mellett valósult meg az elmúlt időszakban. A régiós országok közül egyedül Csehországban és Szlovákiában emelkedett a nemzetgazdasági létszám az elmúlt időszakban, ugyanakkor ezekben az országokban a termelékenység bővülése jelentősen elmaradt hazánkétól. 

gara1.png

Hosszútávon a magyar cégeknek is változni kell

Láthattuk a fentiekből, hogy a foglalkoztatás növekedése a továbbiakban nem lehetséges, hiszen „elfogyott” a munkaerő a magyar gazdaságban, sőt egyre hangsúlyosabban a munkaerőhiányról számolnak be a cégek. Vagyis a jövőben a termelékenység növelésére kell összpontosítani, hogy a gazdaság fenntartható növekedése felé mozduljunk el. Ez a versenyképesség javításán keresztül valósulhat meg, ez lesz a következő évek kulcsa. 

A munkaerőhiány miatt az MNB kiemeli, hogy fontos lenne a tőke- és tudásintenzív növekedési modellre történő átállás a jelenlegi munkaintenzív modellről. Vagyis kevesebb munkaerővel kellene megpróbálni több nemzeti összterméket előállítani. Ehhez pedig szükség van a magyar vállalati szektor reformjára is. 

Mit tehetnek a kkv-k?

A jegybank elemzése szerint a termelékenység emeléséhez részben a vállalati dualitáson keresztül vezet az út, a legnagyobb tartalék ugyanis a magyar kkv-szektorban azonosítható. Kiemelik, hogy a kkv-k szerepe meghatározó a gazdaságban, hiszen az összes magyarországi cég 99 százaléka ebbe a körbe tartozik, a foglalkoztatottaknak pedig több mint a hetven százaléka dolgozik náluk. Ugyanakkor a GDP-nek csak kevesebb mint a felét állítják elő. 

Jelenleg a kkv-k termelékenysége csak kétharmada a nagyvállalatokénak, de megkezdődött a felzárkózás – emeli ki az MNB. Az elmúlt években ugyanis a nagyvállalatok munkatermelékenysége fokozatosan mérséklődött, 2017-ben összességében több, mint 10 százalékkal maradt el a 2010-es értékétől. Mindeközben a kkv-k termelékenysége javult, a kisvállalkozások egy főre eső hozzáadott értéke 2017-ben közel 10 százalékkal haladta meg a 2010-es értékét (3-29. ábra, bal panel). 

gara2.png

A munkatermelékenység ágazati alakulásában is változás ment végbe az elmúlt években. 2013 és 2016 között a termelékenység visszafogott emelkedése elsősorban az iparhoz és – a kifejezetten változékony hozzáadott értékű –mezőgazdasághoz kötődött, az elmúlt években azonban a munkatermelékenység közel 2,5 százalékos átlagos bővüléséhez az ágazatok széles köre hozzájárult (3-29. ábra, jobb panel). 

A kkv-szektor termelékenységének emelése és a vállalati dualitás oldása tehát kiemelt jelentőségű a nemzetgazdasági termelékenység javulásában. A kkv-k alacsony termelékenységének hátterében olyan problémák állnak, mint az elaprózódott vállalati szerkezet, a kevés exportáló kkv, a menedzsment képességekben érzékelhető hiányosságok és a szektor alacsony technológiai felkészültsége.

A szektornak a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie a méretgazdaságossági előnyök kihasználására és fel kell készülnie a generációváltásra, továbbá a fejlődésének mérföldköve lehet a vállalkozói attitűd megváltozásában rejlő potenciál kihasználása, illetve a magasabb innovációs képesség – amihez a digitalizáción keresztül vezet az út – világít rá a jegybank.

A kkv-k termelékenységének javulásában segíthet a minél szélesebb finanszírozási paletta, így a hitelgarancia intézménye is, hiszen ezzel olyan magyar vállalkozások is forráshoz juthatnak, és bővíteni tudnak, melyek egyébként nem lennének hitelképesek. 

Nem szégyen segítséget kérni, ha elakadunk a vállalkozással

Fura dolog úgy vállalkozni, ha az embert egy másik oldaláról ismerik. Természetesen van ennek pozitív oldala, ha elindítasz egy vállalkozást, mögé teszed a neved, hirdeted a közösségi média oldaladon, az hozhat vendégeket – mondta az „5 perc ötlet” legutóbbi videójában Rákóczi Feri műsorvezető. 

A vállalkozás beindításában a motiváció a legfontosabb. Van olyan, aki csak azért csinálja, mert jó sok pénzt akar keresni, szerintem ez csak az eredménye annak, ha jól csinálod a dolgodat, de nem elég motiváló – mondta az ismert műsorvezető, aki a Korhely étterem és az Urban Blade & Barber Shop tulajdonosaként vágott bele az üzleti életbe. Hozzátette: jelenleg az összes vállalkozása nagyjából ötven embernek ad fizetést, ami jó érzés. 

Mindig érdekes probléma, ha egy tulajdonos egyedül van és elérkezik a cég életében egy olyan pillanat, amikor kellene valamiben fejlődni, tőkét kellene bevonni. Sokan például nem mernek másik tulajdonost bevonni, bankhitelt felvenni, ugyanakkor fennáll a kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor már a saját növekedésed vágod el azzal, hogy nem tudsz egy lépést megtenni – emelte ki Rákóczi. 

Ha egy kezdő vállalkozásról van szó és nem pénzügyi zseni a tulajdonos, mint ahogy a magyar emberek 90 százaléka nem az, akkor nem szégyen segítséget kérni. Ma már sok olyan szolgáltatás van, ami lehet, hogy pénzbe kerül, de az a befektetett pénz sokszorosan megtérül majd – véli a műsorvezető-üzletember. Az esetleges tőkebevonás már sokkal inkább egy hiteles üzleti terv kérdése. „Persze mindig van rizikófaktor, ezt kell a lehető legkisebbre venni” – hangsúlyozta. 

Forráshoz juthatnak a magyar cégek: 120 milliárd forintot öntenek a gazdaságba

Újabb 120 milliárd forintnyi, a magyar piacon egyedülálló garanciakonstrukciókkal kombinált hitelt vehetnek fel a jövőben a magyar vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund) megújuló együttműködésének köszönhetően. A bővülő garancia program csaknem 7 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását segítheti.

A magyar vállalkozásoknak új kezességvállalással kombinált forráslehetőség nyílt meg 2017-ben, amikor a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó, többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megállapodást kötött az Európai Befektetési Alappal (EIF). A partnerség keretében a Garantiqa bekapcsolódott az uniós COSME programba (Programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises), amelynek célja többek között a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása.

Az együttműködés első fázisában 80 milliárdnyi hitel került közel 2500 hazai vállalkozáshoz, ezzel a rendelkezésre álló keret idő előtt kimerült volna. A Garantiqa kezdeményezésére megújított megállapodás keretében újabb 120 milliárd forintnyi hitel juthat a hazai vállalkozásokhoz 2022-ig. A program keretében a hazai vállalkozások a COSME viszontgarancia előnyeit folyószámla- és forgóeszközhitelek, beruházási hitelek, lízingügyletek és bankgaranciák igénybevétele során is élvezhetik, összesen így már 200 milliárd forintos nagyságrendben.

Dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója a program megújítása kapcsán elmondta: rendkívül sikeres és népszerű a hazai vállalok körében ez a konstrukció, amit az bizonyít, hogy a rendelkezésre álló keret idő előtt kimerült volna, ezért került sor az együttműködés megújítására. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbinál is nagyobb volumenű forrásbevonás nyílik meg ezen a csatornán át, összesen 7 ezer hazai vállalkozás számára.

buza_eva0528_1_1.jpg

A COSME program lehetővé teszi azt, hogy a támogatási szabályok miatt az állami viszontgaranciából kiszoruló vállalkozások is igénybe vegyenek kedvezményes garanciakonstrukciókat.

A vezérigazgató kiemelte: a kezességvállalás mértéke ráadásul ezekben a konstrukciókban 85 vagy 90 százalékos, továbbá a mikró vállalkozások kis összegű hitelei mellett a kis- és közepes vállalkozások nagyobb volumenű ügyletei is garantálhatók, akár 1 milliárd forintos hitelhez is vállalható kezesség. Nagyon fontos, hogy nincs iparági korlátozás, így például a zöld energiával foglalkozó, vagy a fenntarthatóságra épülő projektek finanszírozásában is új lehetőségek nyílnak, és az együttműködés keretébe a közvetlenül exportra termelő kkv-k hitelügyletei is bevonhatók.

Az elmúlt néhány évben a hazai vállalkozások hitelhez jutását az egyszerűen, gyorsan, és olcsón elérhető garanciakonstrukciók egyre nagyobb mértékben segítették, mára minden ötödik kkv hitel mögött a társaság kezességvállalása áll. A Garantiqa kezessége segítségével folyósított kkv hitelek állománya – a harmadik negyedév adatai alapján – meghaladta az 1000 milliárd forintos volument.

7,5 milliárdos tőkeprogram indul magyar kkv-knak

Már regisztrálhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 7,5 milliárd forint keretösszegű Digitális jólét tőkeprogramra, az igényelt összeg 10 és 500 millió forint között lehet - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az MTI tudósítása szerint.

1926399-min.jpg

Az államtitkár kiemelte, hogy nem elsősorban informatikai cégek jelentkezését várják, hanem olyan vállalkozásokét, amelyek a versenyképességüket erősítő digitális fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Azoknak a kkv-knak és startupoknak érdemes pályázniuk, amelyeknek céljai illeszkednek a Digitális jólét program stratégiai céljaihoz, a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális gazdaság fejlesztéséhez, valamint a digitális állam megteremtéséhez - tette hozzá az államtitkár.

A tőkeprogramra a közép-magyarországi régión kívüli vállalkozások jelentkezhetnek, a befektetés időtartama 2 és 7 év közötti, a befektető 50 százaléknál nem nagyobb részesedést szerez.

A Digitális jólét pénzügyi program része a Digitális Jólét tőkeprogram mellett a Digitális Jólét hitelprogram is. A hitelprogram egy éve elérhető, összesen 7,5 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a kkv-k és a startupok, amelyek maximum hétéves futamidőre igényelhetnek 5 és 200 millió forint közötti, kamatmentes hitelt.

A pályázók első lépésként előminősítésen mennek át, amit három független szakértő végez el. A program lebonyolítására közbeszerzésen választották ki a pénzügyi közvetítőt, az MKB csoporthoz tartozó Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t. A program 2023. december 31-ig tart - közölte a helyettes államtitkár.

Mit tettek eddig a magyar cégek versenyképessége érdekében? Megmérte a jegybank az eredményeket

Tavasszal publikálta 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyben a kkv-k versenyképességének javításával kapcsolatos pontok is szerepeltek. Most az első alkalommal megjelent Versenyképességi Tükör kiadványában a jegybank az eddigi eredményeket mérte fel, megnézték, hány intézkedés megvalósítása kezdődött el, hol történt előrelépés. 

Hogy áll a 330 pont megvalósítása?

blog_kicsi.jpg

Első alkalommal publikálta Versenyképességi Tükör kiadványát az MNB, melyben azt vizsgálták meg, hogy a februárban bemutatott 330 pontos csomagból milyen területeken történt előrelépés. A jegybank négy kategóriát különböztetett meg:

  • Teljesen megvalósult
  • Részben megvalósult
  • Megkezdődött a megvalósítása
  • Nem kezdődött meg a megvalósítása

Az összefoglaló szerint a 330 pont felénél, 165-nél történt valamilyen előrelépés február óta. Ezen belül 132 esetben megkezdődött a megvalósítás, 26 javaslat már részben megvalósult, míg 7 javaslat esetében teljesen megvalósult a kitűzött cél. Kedvező, hogy a „nagyos fontos” prioritást kapott javaslatok esetében történt a legnagyobb előrelépés – emeli ki a jegybank. 

Mi történt eddig a kkv-stratégiával?

A kkv-stratégiával kapcsolatban az MNB a száz intézkedésből 50 esetében állapította meg, hogy még nem kezdődött meg a megvalósításuk, 42-nél elkezdődött valami, aminek azonban még nincs eredménye, további 4-4 ajánlott lépés pedig részben vagy teljesen megvalósult már. Nézzük most ezt a területet részletesen!

image1_1.png

Azt már az eredeti javaslatcsomagjában kiemelte a jegybank, hogy magyarországi kis- és középvállalkozások a gazdaság gerincét alkotják mind a foglalkoztatáson és hozzáadott értéken belüli súlyuk, mind a számosságuk tekintetében. Ráadásul mélyen integráltak a magyar gazdaság szövetébe tulajdonosi összetételükön és üzleti kapcsolataikon keresztül. Magyarország felzárkózása akkor lehet sikeres, ha a kkv-k folytatják az utóbbi 1-2 évben látott, a nagyvállalatokét meghaladó termelékenység-növelésüket. Ez akkor sikerülhet, ha ezek a vállalatok hatékonyságot növelnek, modernizálnak, illetve külpiacra lépnek. 

Az elmúlt időszakban több kormányzati lépés történt, amelyek kedveznek a kkv szegmensnek. Kiemelendő, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmények értékhatára csökkentésre került. Az Út a jövőbe program céljait tekintve lényegében megfelel az MNB által szorgalmazott programnak azzal, hogy bérfejlesztési kritériumot határoz meg a fejlesztési támogatások feltételeként. Több olyan intézkedés született az elmúlt időszakban, amelyek az MNB által megfogalmazott célok felé mutatnak, ugyanakkor további – hasonló irányú – intézkedéseket igényelnek. Ilyen a felvásárlásokat, fúziókat és a generációváltást elősegítendő Hiventures alap létrehozása – szorgalmazza a jegybank. 

Az intézkedések számát tekintve a legtöbb előrelépést a gazdaság szerkezeti átalakítását célzó területeken sikerült elérni azzal, hogy a tudásintenzív szolgáltatások felé mozdul el a magyar ipar. Kívánatos változások történtek a csődtörvényben is. További kedvező fejlemény az új, 2030-ig szóló kkv stratégia elfogadása, amely alapjául szolgálhat a következő uniós ciklus forrástervezésének, valamint a teljes kkv szektor működéséhez kiszámítható kereteket biztosíthat. A stratégia táptalajt biztosíthat olyan szakpolitikai területeknek is, ahol a közelmúltban nem történt előremozdulás, így például a hálózatosodás (mentorhálózatok, klaszterek) elősegítése terén is további teendők mutatkoznak. A kkv stratégia fontos eleme a hazai kkv szektor pénzügyi helyzetének további erősítése, amelyben kiemelt szerep juthat az új források (tőke-hitel) megszerzésének, illetve a biztosítékrendszerek (garancia, állami garancia, viszontgarancia) még hatékonyabbá tételének (Garantiqa Hitelgarancia Zrt.). 

A konkrét intézkedések közül kiemelik, hogy a fejlesztési adókedvezmény értékhatára több lépcsőben csökken folyamatosan 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021- től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra, vagyis ez a javaslat megvalósultnak tekinthető. 

Emellett az MNB üdvözli, hogy a kormány az Út a jövőbe programmal támogatja a kkv-k bérfejlesztését, továbbra is szükséges lenne azonban, hogy a beruházások elszámolhatók legyenek a társasági adóban és az iparűzési adóban. 

Előrelépés történt az összeolvadások támogatásában, valamint a felszámolási eljárások gyorsításában és egyszerűsítésében is, a generációváltás segítéséhez viszont továbbra is javasolják az osztalékadó kétéves elengedését az ilyen cégeknél. Emellett szükség lenne a klaszterek támogatására és a mentorprogram kiterjesztésére, a közösségi irodák állami támogatására. 

Kézzelfogható támogatást jelenthetne a szociális hozzájárulási adó dedikált csökkentése a kkv-k számára, amivel versenyelőnyük lehetne a foglalkoztatásban, ezen a területen szintén nem történt még előrelépés.

Már 44 milliárddal támogatta a kormány a kkv-k állásteremtését

A kisvállalkozások támogatása érdekében indított munkahelyteremtési program 2011-es indulása óta 55 milliárd forint támogatást kaptak a kisvállalkozások - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában kedden az MTI tudósítása szerint.

1926385-min.jpg

A támogatással 28 ezer új munkahely jött létre, és közel 4700 kisvállalkozás kapott támogatást. Most a kisvállalkozások támogatása érdekében megindított munkahelyteremtési programok újabb köre zárult le, ebben mintegy 150 vállalkozás összesen 2,4 milliárd forintos mukahelyteremtési támogatást kapott - ismertette a pénzügyminiszter.
Varga Mihály beszélt a magyar gazdaság erőteljes növekedéséről is, azt mondta, a második negyedéves 5,2 százalékos magyar bővülés Írország után a 2. legmagasabb az EU-ban. A munkanélküliség 3,5 százalék, a foglalkoztatottsági ráta 70,3 százalék ami szintén kedvező.

Varga Mihály hangsúlyozta: az unió legalacsonyabb társasági adója van Magyarországon, és a szociális hozzájárulás is csökkent, 17,5 százalékra, ami jelentős támogatás a cégeknek.

A miniszter közölte, 360 ezer kisadózó vállalkozás van, 41 ezer kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett vállalkozás.  Jövő január elsejétől a kiva mértéke tovább csökken, 12 százalékra. Az adófeltöltés rendszere megszűnt, ez is jelentős segítség a vállalkozásoknak, ahogy az is, hogy a reklámadó megszűnt, a szálláshelyszolgáltatás áfakulcsa pedig 5 százalékra csökken.

Arról is beszélt, a Hitelgarancia Zrt.-nél lévő garanciaalapok feltőkésítésével a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel tudnak majd hitelhez jutni.

Most érdemes belevágni a hitelgaranciába

Jelentős díjkedvezménnyel lehet most igénybe venni a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szolgáltatásait az év végéig – derül ki a társaság friss hirdetményéből. A cél, hogy a garanciavállalás még jobban elterjedjen a magyar vállalkozások körében, ezzel pedig élénkítse a gazdaságot. 

g1.jpg

Akciós a hitelgarancia

Október 8-tól csökkentett kezességvállalási díjjal segíti a hazai mikro- kis és közepes vállalatok finanszírozásának fellendítését a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. – olvasható a cég közleményében. Mindez azt jelenti, hogy aki december végéig köt szerződést a vállalattal, annak akciós díjat kell fizetnie. 

A kedvezménnyel a Garantiqa újabb lendületet kíván adni annak, hogy a társaság kezességvállalása minél nagyobb arányban támogassa a beruházási hitelek, és az éven túli forgóeszközhitelek gazdaságba áramlását, ezáltal is kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá téve a kkv-k hitelhez jutását.

A gyakorlatban a díjakció azt jelenti, hogy a beruházási hitelekre, valamint a tartós, négy évnél hosszabb futamidejű forgóeszközhitelekre 34 bázispontos (0,34 százalékos) kedvezményt nyújtanak. 

A cég hirdetménye szerint ez azt jelenti, hogy az évi 1,04 százalékos általános kezességvállalási díj az akció keretében 0,7 százalékra csökken, díjtámogatás igénybevételével pedig még ennél is kedvezőbb, 0,3 százalékos díj mellett vehetik igénybe a szolgáltatást a cégek. Ha a díjat a garantált összegre számítják, akkor pedig 1,3 százalék helyett akciósan 0,875 százalékra csökken a kezességvállalás díja. A kedvezmény a Széchenyi Beruházási Hitelre is vonatkozik, ott szintén 0,875 százalék átmenetileg a költség 1,3 százalék helyett. 

A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik december 31-ig benyújtják kérelmüket a kezességvállalásra. Éven belüli ügyletek esetén az akció az első számlázási időszakra vehető igénybe. Éven túli ügyletek esetén az első két számlázási időszak kerül az akciós díjtétellel elszámolásra, ezt követően – a futamidő hátralévő részében – a kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos általános díj mértékének megfelelőn történik a számlázás.

Az első félévben is nagyon pörgött a garanciavállalás

A hitelgarancia már az első félévben is népszerű volt a cégek körében, a Garantiqa kezességvállalásával 961 milliárd forint hitel jutott több mint 32 ezer céghez. EZ 17 százalékos növekedést jelentett a tavalyi év első feléhez képest, így a várakozások szerint az év végéig az összeg elérheti az 1000 milliárd forintot. 

A fenti számok is azt igazolják, hogy a Garantiqa bővülése 2014 óta töretlen, tavaly története legsikeresebb évét zárta, mostanra pedig minden ötödik kkv-hitelhez a cég garanciavállalása kapcsolódott tavaly. 

Az elmúlt évek gazdasági növekedése és az idei első félév látványos GDP bővülése a hazai kis- és középvállalatok számára kedvező környezetet biztosít a fejlődéshez, így továbbra is magas a hitelezési dinamika, a Garantiqa kezességvállalása pedig népszerű – emelte ki dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.

Kiemelten fontos cél, hogy a Garantiqa az állami kezességvállalással minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjon állni, amelyek a kezességvállalás nélkül nem tudnának forráshoz jutni. A hitelgarancia értelme ugyanis pont az lenne, hogy a bankok által kockázatosnak ítélt vállalkozások ennek segítségével jussanak finanszírozáshoz, hiszen a garanciavállalással a bankok is meggyőzhetők arról, hogy érdemes a cégeket hitelezniük. 

Ebben az évben folytatódik a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése alapján tavaly megkezdett, úgynevezett fordított kezességvállalási eljárással működő program, amelynek keretében a Garantiqa 25 ezer hazai kis-, közepes és mikro vállalkozás előzetes minősítését végezte el. Ezek a vállalkozások a napokban kapják meg a Garantiqa kezességvállalási ígérvényeit.

A Garantiqa megbízásából készített Századvég kutatás szerint a hazai mikrovállalatok beruházási kedve nem lanyhul 2017 óta, és az egyéb források mellett a bankhitelek továbbra is kedvelt finanszírozási formának számítanak. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi 27 éves működése során 445 ezer szerződés keretében, 6044 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást – áll a társaság közleményében.