Az elmúlt években Magyarország számos gazdasági kihívással nézett szembe a koronavírus, a szomszédban dúló háború, majd az ezt követő recessziós időszak miatt. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb részében ezúttal banki hitelezéseken keresztül vizsgáltuk meg a legadekvátabb kérdéseket a hazai makrogazdasági környezetet illetően. Meghívott szakértőnk a témában Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója volt, aki mélyebben kitért a hazai kkv-szektor jelenlegi helyzetére is.

„Három kihívást is sikeresen vészeltünk át. Az első volt a koronavírus, utána jött háború, utána végül egy recesszió is. Ezt a három krízist a cégek többsége megfelelően menedzselte és nem volt jelentős probléma, ami a hitelportfólió minőségét illeti.” – kezdte gondolatai Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, majd kiegészítette: „Amilyen gyorsan felfutott az infláció – lekopogom – szerencsére olyan gyorsan vissza is esett, jelenleg 3,7 százalékos szinten állunk. Fontos azonban kiemelni, hogy az infláció mértékét tovább csökkenteni 1-2 százalékra – ahonnan még pár évvel ezelőtt emelkedni kezdett –, ahhoz még rengeteg idő, energia és valószínűleg pénz is szükséges.”

Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. Egy ország gazdasági fejlődése pedig nagyban függ a területén működő vállalatok hatékonyságától - a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése azt tárja fel, hogy milyen a vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon.

A vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, nagyban hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez. Hasonló megoldásokat a magyar cégek 35%-a használ, szemben az EU 43%-ával. A különbséget nem magyarázzák az átlagos méretbeli eltérések: a KKV szektorban is ekkora a lemaradásunk. Így valószínűleg az ágazati eltéresek húzódnak meg a háttérben.

Az online jelenlét tekintetében is van még hova fejlődnie a hazai cégeknek. Míg az unióban a vállalatok 32%-a használ legalább kétféle közösségi elérést támogató platformot (pl. egy közösségi hálót és egy blogot), addig a magyar vállalatok csupán 17%-a. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételét tekintve jobban állunk, itt csak két százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós 39%-tól.

Forrás: KSH (2024)  

A kkv-k többsége, 61 százalék tervez valamilyen beruházást a következő egy év során. Beruházási szándék szempontjából a top helyen egyértelműen az IT fejlesztések állnak, de közel minden ötödik kkv gondolkodik gépek, illetve gépjárművek beszerzésében is. Az eredményekből az is kiderül, hogy az informatikai fejlesztések nem a munkaerő kiváltása miatt várhatók, hanem éppen azoknál a cégeknél jellemző a technológiai szintlépés, ahol előre láthatóan nem csökken a dolgozók létszáma – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Nem ülnek a babérjaikon a hazai vállalkozások, közel kétharmaduk tervez valamilyen beruházást a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján. „Habár a 61 százalékos beruházási hajlandóság nem tekinthető kiugró eredménynek, hiszen 2022 második negyedévéig a 70 százalék körüli arány volt jellemző, az elmúlt két év ingadozó várakozásai után azonban pozitív, hogy nem mentünk le ismét 60 százalék alá. A fejlesztések célját tekintve továbbra is az informatikai beruházások állnak az élen, amivel a cégek 29 százaléka tervez. Ezt követi a gépek és a gépjárművek beszerzése, előbbivel a cégek 21, utóbbi 19 százaléka kalkulál” – számolt be Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője a vállalkozások várható bővítési szándékával kapcsolatban.

A nyári időszakra tervezett teljes kikapcsolás megalapozza a második félév és az év végi hajrá teljesítőképességét, főként az értékesítésben dolgozók számára, azonban sokan nem tudnak akkor sem leállni a munkával, amikor éppen szabadságon vannak – derül ki az egyik legnagyobb, hazai alapítású tréningcég, a Comline Budapest összefoglalójából. A nyári, teljes értékű pihenés azért is fontos, mert csökkentheti a stressz szintjét, javíthatja a mentális egészséget, és növelheti a munkahelyi elégedettséget. Azok az emberek, akik az év folyamán rendszeresen pihennek, kevésbé hajlamosak a kiégésre, és általában magasabb stressztűrő képességgel rendelkeznek, amire az év végi hajrában biztosan szükség lesz.

Az American Psychological Association (APA) kutatása szerint a nyaralások jelentősen hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez, mivel a munkahelyi és mindennapi stresszt okozó környezetből való kiszakadás lehetőséget ad a mentális és fizikai feltöltődésre. Ez a folyamat segít visszaállítani az eredeti stresszmentes állapotot, ami hosszú távon növeli a produktivitást és javítja az általános egészségi állapotot. Az APA kiemeli, hogy a nyaralás alatt a munkavállalók elszakadhatnak a stresszt okozó környezettől, ami pozitív hatással van a szív- és érrendszeri egészségre, valamint javítja az alvás minőségét és a munkahelyi teljesítményt is (American Psychological Association).

Az európai átlagot négyszeresen meghaladó gdp-arányos kezességvállalással segítették a magyar garanciaintézmények a hazai vállalkozások hitelhez jutását. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindez kis- és középvállalkozások sokaságának tette lehetővé, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a megugró finanszírozási költségek között hozzáférjenek a túlélést biztosító alacsony kamatozású államilag támogatott hiteltermékekhez. 

2022 után 2023-ban is Magyarországon segítették a leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat a garanciaintézmények, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA). A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb adatai szerint a magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4 százalékát kitevő kezességvállalás felhasználásával tudtak megjelenni a hitelpiacon, miközben az AECM országok átlagában csak a GDP 1 százalékát teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarország mögé a dobogóra Franciaország és Románia került, ahol a GDP 2,5-2,5 százalékát kitevő garancia segíti az adott ország vállalkozásainak működését. 

Tudásmegosztás, hálózatépítés és érdekképviselet a legfőbb célja a 77 ország 350-nél is több szervezetét összefogó Science Parkok Nemzetközi Szövetségének (IASP), amelynek hivatalos tagjává vált a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ). Az IASP-tagság eredményeként az egyetemi bázisú Science Parkok nemzetközi tapasztalatokhoz, jógyakorlatokhoz, adatokhoz és élő kapcsolatrendszerhez férhetnek hozzá, ezáltal tovább erősítve meghatározó szerepüket az egyetemek és a gazdaság összekapcsolásában.

Stratégiai cél, hogy a hazai egyetemek magasabb szintre emeljék az ipari kapcsolataikat annak érdekében, hogy az egyetemen születő tudás és technológia az iparban még hatékonyabban és eredményesebben tudjon hasznosulni.

„Az egyetemi központú innovációs ökoszisztémák fejlesztésében kiemelt szerepet szánunk a Science Parkoknak, amelyek célja az egyetemeken létrejövő tudás, az ott elért tudományos eredmények eredményesebb gazdasági hasznosulása. A Science Parkok azok a fizikai terek, amelyekben összekapcsolódnak és közös fejlesztéseket végeznek az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok, hozzájárulva elmélyült, hosszú távú, magas hozzáadott értéket eredményező együttműködések kialakításához. Egyetemeink sikerében központi szerepe van a vállalati együttműködésekből születő innovációknak, ezért a Nemzeti Innovációs Ügynökség egyik kiemelt feladata a magyarországi Science Parkok fejlesztésének koordinációja és szakmai támogatása” – emelte ki Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója az IASP-hez való csatlakozás kapcsán.

Új, izgalmas és az eddigiektől eltérő témakörrel folytatódott a Cégkassza Podcast, amelynek keretein belül a kis- és középvállalatok számára nyújtunk értékes információkat a Garantiqa támogatásával. A legújabb adásban fény derült egy sokkoló tényre, miszerint naponta egy háztartás és hetente egy vállalat teljes vagyonát elviszik a kibercsalók Magyarországon. A problémakör ennek megfelelően mind a lakossági, mind a vállalkozói szférát erősen érinti. A megelőzésre pedig az adás vendége, Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese és a KiberPajzs program társprojektgazdája adott tanácsokat.

Az elmúlt évben több mint 30 milliárd forintot vittek el csalók a magyar háztartásoktól és vállalkozásoktól, ami közel háromszorosa a 2022-es összegnek. Bár az esetek száma csak 25 százalékkal nőtt, a visszaélések száma két év alatt mégis duplázódott. A statisztikák alapján a Cégkassza Podcast állandó házigazdája, Nagy László Nándor nyitotta meg a beszélgetést kérdésével: „Mennyire kell félnünk a kibertérben a csalásoktól?”

„Nem félnünk kell, hanem felkészülnünk a csalók próbálkozásaira és tudatosan viselkednünk a kibertérben, ugyanúgy, mint ahogy ezt a való világban is tesszük” – válaszolt Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese és a KiberPajzs program társprojektgazdája, majd hozzátette: „A mindennapokban az teljesen természetes, hogy „félszemünk” mindig rajta van a lakáskulcsunkon, a mobiltelefonunkon, a pénztárcánkon, nyomon követjük az értékeinket. A digitális térben viszont valahogy ezeket az észlelési pontjainkat mintha kikapcsolnánk és óvatlanul viselkedünk. Tehát fokozott tudatossággal, egy kis odafigyeléssel nagyon sok védelmi pajzsot építhetünk magunk köré, ezzel bőségesen megnehezítve a kiberbűnözők esélyeit.”

A K&H kkv bizalmi index kutatás második negyedéves eredményei alapján a hazai vállalkozások hangulata -11 ponttal maradt a negatív tartományban. A visszafogott várakozások azonban csak a 300 millió forint árbevétel alatti cégekre jellemzők, az ennél nagyobb bevételű vállalkozások ismét pozitívan látják az előttük álló egy évet. A teljes szektort tekintve a gazdaságpolitikára és a vevői kapcsolatokra vonatkozó várakozások javulása látható, amit a vállalati hitelkamatok várt emelkedése ellensúlyoz.
A hazai kkv szektor még nem regenerálódott az elmúlt évek válságaiból: a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásairól képet adó K&H kkv bizalmi index továbbra is a negatív tartományban van, -11 ponton áll. „Kivárás látható a vállalkozások részéről. A mutató a második negyedévben 1 pontot csökkent, tehát sem javulás, sem érdemi romlás nem látható. A hangulatindex ezzel két éve tartózkodik a negatív tartományban. A 20 éve futó kutatás életében ez nem olyan ritka, hiszen a 2006 és 2016 közötti időszakban két negyedévtől eltekintve végig a pesszimizmus jellemezte a hazai vállalkozásokat” – tájékoztatott Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője a legfrissebb eredményekről.

A már trilógiává duzzadt Cégkassza Podcast legújabb epizódja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások jövőbeli kilátásait tárgyalja a válságokkal teli évek utáni időszakban. Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója osztotta meg gondolatait Nagy László Nándor műsorvezetővel a válságállóságról, a támogatások jövőjéről és a vállalkozói szemléletváltás szükségességéről.

A magyar vállalkozások válságállónak bizonyultak

„Évek óta valamilyen válsághelyzet van a hazai vállalkozások körül. Kezdődött a Coviddal, ezt követően fogyasztás-visszaesés, majd egy háborús válság okozta energiakrízis, utána egy elszabadult infláció következett. Tehát az elmúlt 3-4 évben folyamatosan olyan külső hatás érte a szektort, ami a cégek önhibáján kívül esik” – vezette fel gondolatait Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „Összességében elmondható, hogy a válságból kilábalás korszakát éljük most, a magyar vállalkozások pedig sokkal nagyobb túlélők, mint korábban gondoltuk.”

A csődeljárások és a vissza nem fizetett hitelek száma rekord alacsony. Bár a cégmegszűnések száma az elmúlt négy évben fokozatosan növekedett, ez még mindig elmarad a 2008-as gazdasági válság mértékétől, tehát a magyar vállalkozások kiállták a próbát.

„A jövőbeni sikerekhez további támogatásra van szüksége a vállalkozásoknak, úgyhogy ezt a segítséget kívánjuk majd megadni nekik többféle formában.”

Az elmúlt évek lassulása és a volatilis gazdasági környezet rajta hagyta a nyomát a magyar vállalatokon – derült ki az Intrum idei Európai Fizetési Jelentéséből, amelyben 25 európai ország cégvezetőit kérdezték meg. A javuló feltételek mellett sok kihívással kell szembenéznie a vállalatoknak egész Európában. A legtöbb cég fókuszában a stabilizáció mellett a digitalizáció áll. A következő időszak egyes cégek felemelkedését, másoknak a bukását hozhatja el, ha nem megfelelően reagálnak az új, folyton változó digitális körülményekre.

A gazdaság újra felszállóágba került, de az európai cégvezetők csak mérsékelten optimisták a jelenlegi környezetben. A felmérésből kiderül, hogy pozitívan állnak a felmerülő lehetőségekhez, hiszen az elmúlt években a járványhelyzet után kialakuló magas infláció csökkenő tendenciát mutat: az eurózónában 2,4 százalékra esett vissza a korábbi 11,1 százalékos csúcsról. Mindezek ellenére egy lassú emelkedési folyamatot vizionálnak, hiszen az inflációs nyomás még most sem szűnt meg. Az optimizmus hátterében emellett az állhat, hogy a megkérdezett vállalatvezetők 27 százaléka állította, hogy a bevételeik túlszárnyalták az elvárásaikat az elmúlt időszakban Magyarországon a megkérdezettek 25 százaléka számolt be arról, hogy várakozásokon felüli a bevétele és 32 százalék, hogy a vártnak megfelelően alakultak a számok.

Szintén az európai vállalatok optimizmusáról árulkodik az is, hogy a megkérdezett cégek több, mint fele lát lehetőséget a belföldi növekedésre a következő két-három évben Ebben egyetértés mutatkozik magyar vállalatok és az európai átlag között, hiszen itthon is közel azonos arányban gondolkodnak a hazai terjeszkedésről a közeljövőben. Új digitális üzleti modellek fejlesztése és a digitalizáció legtöbb vállalat számára egy valós célkitűzés - mutatja a Európai Fizetési Jelentés.