A kis- és középvállalkozások életében a tőkebevonás elengedhetetlen a növekedésükhöz. A finanszírozási lehetőségek kapcsán hazánkban inkább a banki hitelek és az állami támogatások ismertebbek köreikben, de létezik egy másik reális alternatíva: a tőzsde. Miért érdemes tehát a kkv-knak mégis megfontolniuk a tőzsdére lépést? Ezen kérdéskörre reagálva nyilatkozott Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciók igazgatóság igazgatója, a Garantiqa támogatásával megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában.
Miért érdemes tőzsdére lépni?
A magyar tőzsde az 1990-es évek elején indult újra és célja, hogy felzárkózzon a nemzetközi tőkepiacokhoz. A Budapesti Értéktőzsde igazgatója szerint, ha egy társaság célkitűzései között szerepel a növekedés felgyorsítása finanszírozással, akkor előbb-utóbb el fog jutni a tőkepiacra. A nyilvános részvénykibocsátással a cég friss tőkéhez juthat, amelyet beruházásra, bővítésre vagy digitalizációs fejlesztésekre fordíthat. Ezen kívül a tőzsdei jelenlét fokozza a vállalat átláthatóságát és hitelességét, ami további előnyt jelenthet a bankok és egyéb üzleti partnerek szemében is.
Nagy Péter Gábor kiemelte, hogy a bankok a hitelezés során a vállalat tőkehelyzetét és üzleti tervét is vizsgálják, és ezek alapján határozzák meg a finanszírozás feltételeit. Ha a vállalat tőkehelyzete erős, és a nyereség nagy része visszaforgatásra kerül, akkor a bankok kedvezőbb feltételekkel nyújthatnak hitelt, hiszen alacsonyabb kockázatot látnak a vállalkozásban. Ha a cég további tőkét von be, a banki hitelek feltételei még kedvezőbbé válhatnak. A tőkeemelés tehát nemcsak a tulajdonosi kör változását eredményezi, hanem minden más finanszírozási lehetőség is kedvezőbbé válhat a vállalat számára.
Másik oldalról a rendszerváltás környékén alakult vállalkozások esetében a generációváltás kérdése egyre égetőbb probléma. A tulajdonosok gyakran szembesülnek azzal, hogy nem áll rendelkezésre utód a cég átvételére. A tőzsdére lépés ezen a ponton is segíthet.
A tőzsdére lépéshez mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok számára komoly tervezési folyamat szükséges. Először is, tisztázni kell a tőkebevonás célját, nagyságrendjét és árazási szempontjait. A vállalkozások számára fontos, hogy meghatározzák, mit szeretnének elérni a tőzsdére lépéssel, és hogyan illeszkedik ez a hosszú távú stratégiai céljaikhoz.
Elengedhetetlen a vállalatirányítás professzionális átalakítása, amely a befektetők bizalmának és a fenntartható növekedésnek az alapja. Magyarországon egyes cégek családi vállalkozásként vagy egyszemélyes modellben működnek, ahol az alapító minden döntést magához köt. Ahogy azonban a vállalat elér egy bizonyos méretet, szükségessé válik a döntéshozatali folyamatok decentralizálása és szakértők bevonása a vezetésbe. Ez lehetővé teszi, hogy a cég stabilan működjön és megbízhatóan teljesítsen, miközben az alapító a stratégiai kialakításában vállal szerepet, például az igazgatóság elnökeként.
A befektetők számára a pénzügyi adatok mellett a vállalatirányítás minősége az egyik legfontosabb szempont. Egy jól szervezett vállalati struktúra, ahol egyértelmű döntési jogkörök és átlátható folyamatok működnek, jelentősen csökkenti a kockázatokat, és megteremti a hosszú távú növekedés lehetőségét. Ezért a megfelelő vállalatirányítás hiánya akár kizáró ok is lehet egy tőzsdei szereplésre készülő vállalat esetében, még akkor is, ha a pénzügyi mutatói kedvezőek.
A transzparens működés – például a könyvelés és beszámolási rendszer átláthatósága – alapvető követelmény, de önmagában nem elegendő. A befektetők számára az is kulcsfontosságú, hogy a vállalat operatív és stratégiai irányítása stabil alapokon nyugodjon. Magyarországon már láthatók pozitív példák arra, hogy cégek sikeresen végrehajtották ezt az átalakulást, és ezzel nemcsak a tőzsdei megjelenés követelményeinek feleltek meg, hanem növekedési potenciáljukat is jelentősen növelték. Az ilyen átalakulás megmutatja, hogy a professzionális vezetés nemcsak elvárás, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre és a versenyképesség javítására.
A feltörekvő vállalatok támogatása
A tőkepiaci szakértő szerint a magyar vállalkozói kultúrában jelenleg még nem terjedt el széles körben az a szemlélet, hogy a cég építésekor már számolni kellene a tőzsdére lépéssel, ezért ezen gondolkodásmód kialakításában a tőzsdének kell segítenie. 2016 óta a BÉT stratégiájának szerves része a hazai középvállalati réteggel való foglalkozás. A cél, hogy támogassák a középvállalkozásokat a növekedésükben, és segítsenek nekik abban, hogy megértsék, miként javíthatják versenyképességüket, bővíthetik finanszírozási lehetőségeiket a tőzsdére lépéssel. A tudásátadás mellett kapcsolatépítő jellege is van a középvállalatok számára szervezett zártkörű eseményeknek.
A BÉT a tőkepiacot a vállalati érettség legmagasabb szintjeként mutatja be, amely segíti a középvállalatok fejlődését és növekedését. Erre példa az évről évre megjelenő BÉT50 kiadvány, amely 50 hazai vállalat sikertörténetét mutatja be publicitást ad azoknak a vállalatoknak, amelyek a magyar gazdaság "rejtett kincseinek" számítanak. Jelenleg 450 cég erősíti a BÉT50 közösséget, de a szakértő szerint ennél jóval több vállalat „tőzsdeképes” idehaza.
„Ősszel kiküldtünk egy kérdőívet az említett 450 cégnek, hogy megtudjuk, mit gondolnak a jelenlegi üzleti környezetről, hogyan alakul az árbevételük és milyen várakozásaik vannak a jövőre nézve. A 2025-ös évre a döntő többség árbevétel-növekedést vár. A válaszadók 41%-a kétszámjegyű növekedést jelez előre, ami az egyszámjegyű inflációs várakozások alapján érdemi reálnövekedést jelenthet. A válaszok alapján több vállalat is beruházásokat tervez, és érdekes módon a finanszírozásukra vonatkozó kérdésnél azt láttuk, hogy a bankhitel és az állami támogatás továbbra is vezet. Azonban az eredmények szerint a harmadik helyre már a tőkeemelés került, tehát a vállalatok egyre inkább érzik, hogy javítaniuk kell a tőkehelyzetükön, és külső forrást kell bevonniuk a tervezett beruházások és piaci lehetőségek megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi finanszírozási formák mellett a tőkepiac is egy fontos eszközként szerepelhet a jövőben.” – tette hozzá a BÉT Értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciók igazgatóság igazgatója.
A kötvénypiacban rejlő lehetőségeket már a magyar vállalatok is felfedezték
Az elmúlt években Magyarországon jelentős fejlődés ment végbe a vállalati kötvénykibocsátások terén. Korábban ez szinte nem létező finanszírozási forma volt, mindössze néhány nagyvállalat élt vele. A Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramja azonban jelentős változást hozott: közel 100 vállalati kötvénykibocsátás valósult meg, amelyek mindegyike bekerült a Budapesti Értéktőzsde Xbond kötvénypiacára. Ezek a kötvények azóta is ott vannak, rendszeres hitelminősítési eljárásnak alávetve, és a kibocsátóknak transzparensen kell beszámolniuk üzleti teljesítményükről, hasonlóan a nyilvános részvénytársaságokhoz.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a kibocsátók jellemzően még zártkörű társaságok. Ugyanakkor a kötvénykibocsátások tapasztalatai, illetve a transzparencia és a tőzsdei jelenlét iránti nyitottság egyre inkább elősegítheti, hogy ezek a cégek a közeljövőben akár részvénykibocsátás mellett is döntsenek, ha az üzleti kilátásaik megfelelően alakulnak. Így a vállalati kötvényprogramból a részvénypiac is jelentős utánpótlást kaphat.
Tőzsdén vagyok, hogyan tovább?
A tőzsdére lépés után sok vállalatvezető tapasztalja meg azt, hogy az első kereskedési nap, amikor a tőzsdén megszólal az ikonikus csengő, hatalmas izgalommal jár. Az árfolyam és cég tőzsdei értéke azonnal láthatóvá válnak. Az első hetek, hónapok a legnagyobb figyelemmel kísért időszakok, amikor a vezetők figyelik, hogyan alakul a tőzsdén a cég árfolyama. Azonban, ahogy telik az idő, a legtöbb vállalatvezető rájön, hogy az igazi feladat a cég operatív működése és stratégiai irányítása, nem pedig az árfolyamok napi ingadozása.
A tőzsdei árfolyamok valóban sok tényezőtől függenek, mint például a piaci hangulat, a gazdasági környezet vagy akár egyéb külső hatások. Mindezek mellett az alapvető céges teljesítmény, a vállalat stratégiája és növekedési tervei az, ami hosszú távon meghatározza a vállalat valódi értékét. A cégvezetőnek tehát nem az árfolyamon kell aggódnia, hanem azon, hogy hogyan tudja a vállalatot sikeresen irányítani, új piacokat felfedezni, innovatív megoldásokat keresni és olyan eredményeket felmutatni, amelyek vonzóvá teszik a céget a befektetők számára.
A tőzsdére lépés nem arról szól, hogy minden pillanatban az árfolyamokkal kell foglalkozni, hanem hogy hosszú távú értéket kell létrehozni, amely az árfolyamban előbb-utóbb meg fog jelenni. Ha a vállalat valóban sikeres és jól működik, akkor a piaci értékelés is követni fogja azt, és az árfolyam is tükrözni fogja a cég növekedési potenciálját. Ezért a cégvezetőknek a napi operatív teendők és a stratégiai döntések meghozatalára kell koncentrálniuk, miközben bizalommal követhetik a hosszú távú fejlődést. Az átláthatóság és a megfelelő kommunikáció kulcsfontosságú ahhoz, hogy a befektetők megértsék a cégek döntéseit, és hosszú távú bizalmat építsenek.
A Budapesti Értéktőzsde kulcsszerepet játszik a magyar középvállalatok fejlődésében, mivel lehetőséget biztosít számukra a forrásbevonásra és a nemzetközi piacokon való megjelenésre. Az átláthatósági követelmények teljesítése és a tőzsdei jelenlét különféle előnyei segítik a középvállalatokat abban, hogy sikeresebbek legyenek és stabilabb helyzetet érjenek el a piacon.