A vállalkozókat nemcsak termékekkel, de információval és tanácsadással is segítő intézményrendszer kiépítése a célja a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárának. Szabados Richárd aktív párbeszédre készül a vállalkozói képviseletekkel, valamint a cégekkel is.
– Azt gondolom, nem kell külön ecsetelni, hogy mennyire fontos a kis- és középvállalkozói szektor szerepe a magyar gazdaságban. A hazai vállalkozások több mint 90 százaléka tartozik ebbe a körbe, a foglalkoztatottak több mint kétharmada dolgozik a kkv-szektorban. Erős gazdaság erős kkv-szektor nélkül elképzelhetetlen. Az államtitkárság létrehozásának apropóját a tavaly év végén megújított kormányzati KKV Stratégia, illetve az idén tavasszal meghirdetett versenyképességi stratégia adta, amelyek nagyon komoly célokat tűztek ki a hazai kis- és középvállalkozói szektor további fejlesztésében. Ezenkívül a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetektől és közvetlenül a vállalkozásoktól is érkezett olyan igény, hogy legyen egy dedikáltan, csak velük foglalkozó szakmai terület. Nagyon megtisztelő, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter engem kért fel ennek a vezetésére.
– A kormánynak kiemelt célja, hogy a gazdasági növekedés beinduljon. Ennek érdekében hirdette meg az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amelynek 21 pontjából az otthonteremtés és a lakhatási válság kezelése, valamint a gazdasági teljesítményen alapuló bérfelzárkóztatás mellett hangsúlyos szerepet kap a hazai kkv-szektor erőteljes fejlesztése a Demján Sándor Program keretében. Természetesen nem a nulláról indultunk: az államtitkárság megalakulása előtt is folyamatos előkészítő egyeztetések zajlottak a program elemeiről, azonban kétségtelen, hogy a hátunk mögött hagyott másfél hónap alatt a program részletes kidolgozása volt a fókuszban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Demján-terv 8 pontja teljesen összhangban van a hosszú távú terveinkkel, hiszen a program azokon a területeken ígér konkrét lépéseket, segítséget, amelyek jelenleg a kkv-szektor számára a legnagyobb kihívást jelentik.
– Össze tudjuk foglalni ezeket?
– A hazai kkv-szektor az elmúlt években válságállónak bizonyult, ezzel együtt az alkalmazkodás felemésztette a tartalékokat. A szektor tagjainak tőkehelyzete eddig sem volt erős, ám a fejlődéshez mindenképp erősebb alapokra van szükség. Az első feladat tehát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének rendezése. Fejleszteni csak akkor érdemes, ha termékeinknek, szolgáltatásainknak találunk piacot, így a vállalkozásokat támogatnunk kell abban, hogy akár új fogyasztókat, beszállítókat, partnereket találjanak maguknak. Ezen a téren fontos a potenciális piac kinyitása: a magyar kkv-kat segítenünk kell abban, hogy exportpiacokra lépve bővítsék megrendelői állományukat. Az új piacok meghódításának alapfeltétele a hatékonyság növelése, amely ma döntően a digitalizációs fókuszt jelenti: a kisebb cégeknek a digitális jelenlét megteremtése, a nagyobbaknak a digitális kompetenciák fejlesztése jelenti most a legfőbb feladatot. Emellett pedig szeretnénk leépíteni a vállalkozások előtt álló bürokratikus akadályokat is.
– A cégek fejlesztése leginkább pénzkérdés. Hogyan tudják megerősíteni a finanszírozási lehetőségeket?
– A fejlődéshez szükséges források egy részét továbbra is támogatásként, költségvetési vagy EU-s forrásból szeretnénk eljuttatni a kkv-szektor tagjaihoz. Ám ha a cégektől hatékonyságot várunk, hasonlóan kell bánnunk a saját forrásainkkal is: a Demján-program keretében juttatott források esetében jelentős kritérium lesz, hogy a cégek maguk is komolyabb kockázatot vállaljanak, azaz a projektekben társ- és ne főfinanszírozó legyen az állam. Tisztában vagyunk azzal, hogy a cégek számára likviditási kérdés is, hogy tudják-e a szükséges saját erőt biztosítani, ezért a program hangsúlyos elemeként szeretnénk bővíteni és kedvezőbbé tenni a finanszírozási lehetőségeket. Ennek egyik legfontosabb eleme a Széchenyi Kártya beruházást támogató hitelelemeinek novemberi kamatcsökkentése volt: a korábbi 5 százalék helyett 3,5 százalékos kamat mellett lehet elérni ezeket a kölcsönöket. Ez negyedével csökkenő finanszírozási terhet jelent a vállalkozások számára. Külön öröm, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. önkéntes felajánlással segített, így az első évben a társaság külön díj nélkül vállal kezességet a Széchenyi Kártya beruházási hitelei mögé.
– Mikortól találkozhatnak a vállalkozások az új lehetőségekkel?
– Folyamatosan. Az április óta az ország többi területén elérhető program mellett került sor a Budapesten és környékén beruházást tervező vállalkozásoknak technológiafejlesztésre nyitott, 72 milliárd forintos visszatérítendő támogatási kerettel bíró GINOP Plusz forrás meghirdetésére, és a Széchenyi Kártya kamatcsökkentése is megtörtént. A program többi elemét folyamatosan vezetjük be; azt gondolom, jövő év januártól elérhetők lesznek. De nem elég a programok meghirdetése, arra is kiemelt figyelmet fordítunk, hogy a lehetőségekkel, az információkkal el tudjuk érni a vállalkozásokat. Tudomásul kell venni, hogy a mikro- és kkv-szektorban az egyik legnagyobb akadály, hogy nem áll rendelkezésre elegendő tudás és kapacitás a pályázati és forráslehetőségek felkutatására és a feltételeknek megfelelő riportolásra. A cél az, hogy fel tudjunk építeni egy olyan partneri/tanácsadói hálózatot, amelyet a vállalkozások fel tudnak használni, és így a korábbiaknál hatékonyabban tudnak élni a számukra kínált lehetőségekkel. Ebben a munkában kiemelten számítunk a szakmai érdekképviseletekre, legelébb a megújult Kamarára. Az elmúlt két hónap legkomolyabb tapasztalata, hogy az ország minden szegletében abszolút partnerséget tapasztalunk. Nagy az elhivatottság annak érdekében, hogy közösen lépjünk előre a hazai kkv-szektor fejlesztéséért.
– Az együttműködés alapja a párbeszéd. Ennek a fontosságát sugallja a „nyitott államtitkárság” koncepció?
– Abszolút! Várjuk a tapasztalatokat, a kérdéseket, az észrevételeket, a jobbító javaslatokat. De nem hajolunk el a kritikák elől sem: nem tudhatjuk, hogy egy-egy jobbítónak szánt javaslat megvalósítása milyen akadályokba ütközhet a mindennapi életben. Az elmúlt hetekben tíz vármegyében jártam, és több oldalnyi új javaslatot vagy éppen bírálatot gyűjtöttem össze. Ezeket igyekszünk felhasználni a meglévő programok korrekciójában, az új megoldások kidolgozásában.
– Mi volt az elmúlt hetek legmeglepőbb tapasztalata?
– Bár vállalati bankárként eddig is rengeteg elhivatott, intuitív céges partnerrel találkoztam, a mostani partnertalálkozókon még engem is meglepett, milyen értékeink vannak. Van cégünk, amely a világelitbe tartozik a precíziós 3D fémmegmunkálás területén, de találkoztam olyan céggel, ahol a kezdőtőkét egy lottó 4-es teremtette elő, és mára már a saját iparáguk egyik legkomolyabb beszállítóivá váltak. De szembesültem azzal is, mennyire fontos az emberközpontúság: az őszi árvíz idején példamutató volt olyan cégvezetőkkel találkozni, akik megértették, hogy mi forog kockán, ezért zokszó nélkül kiengedték a dolgozóikat a védelmi munkákra, hogy megőrizzék a családok vagy épp más (esetleg versenytárs) cégek vagyonát. Az ilyen cégek véleményét, tapasztalatait nemcsak, hogy meg lehet, de kötelező is meghallgatni, hiszen sikerük mutatja, hogy csak ez az út járható. Hiszünk a hazai kkv-kban, értük dolgozunk!
