Egy korábbi bejegyzésünkben már mélyebben elemeztük, hogy az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak a technológiai környezet változásaihoz. A digitalizáció jelenléte a hazai kis- és középvállalkozások számára – versenyképességük és hatékonyságuk növelése érdekében – kulcsfontosságú a mindennapi működésben. 2024. december 5-től már elérhető a Magyar Fejlesztési Bank európai uniós társfinanszírozású, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációs törekvéseit elősegítő Digitális Megújulás Operatív Program DIMOP PLUSZ keretében indított két új, 0 százalékos kamatozású hiteltermék. 

Az MFB két konstrukcióján keresztül, összesen mintegy 34,7 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre mind az alacsonyabb digitális fejlettségi szintről induló, kisebb volumenű fejlesztésben gondolkozó vállalkozások, mind a digitálisan érettebb és nagyobb projekteket tervező cégek számára. Az igényelt összeg fele akár vissza nem térítendő támogatássá is válhat a nagyon alacsony digitális intenzitással rendelkező vállalkozásoknál. 

A kisebb vállalatok sem maradhatnak ki a digitális transzformációból 

A DIMOP PLUSZ 1.2.3/A-24 hiteltermék 27,8 milliárd forintos keretösszegéből a Budapesten megvalósuló projektekre 4,1 milliárd forint, míg a Budapesten kívüli fejlesztésekre 23,7 milliárd forint összértékű finanszírozás érhető el – tehát az ország teljes területéről várják a pályázatokat. Az egyes projektekre 3 és 20 millió forint közötti finanszírozás igényelhető, ennek megfelelően az „A” termék tökéletesen illeszkedik a kisebb vállalkozások igényeihez.

A hitelkonstrukciót a vállalkozások elsősorban olyan alapszintű, közepesen fejlett vagy fejlett szoftverek és felhőalapú szolgáltatások bevezetésére fordíthatják, mint a hatékonyabb vállalatirányítási és erőforrástervezési (ERP) megoldások, illetve az ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) rendszerek (a vállalkozás minden ügyfelét egyetlen központi felületen láthatja és kezelheti), táv- és csoportmunka-támogató megoldások vagy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák.

Az igényelt összeg fele akár vissza nem térítendő támogatássá is válhat a nagyon alacsony digitális intenzitással rendelkező vállalkozásoknál.

Forrás: MFB DIMOP A terméklap

Magyarország Új, tagközpontúbb kamara ígéretét tartalmazza az a program, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Közgyűlése támogatott a tisztújításkor. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, az MKIK új alelnöke szerint nyitott, együttműködésen alapuló országos kamarát szeretnének létrehozni, ami folyamatos mérésekkel és adatokkal alátámasztott javaslatokkal segíti a kormányzat munkáját. 

A cél eléréséhez nem kell teljesen újraírni a működést, ugyanakkor sokkal több belső, kétirányú információmegosztásra van szükség.

Balog Ádám szerint a vállalkozóknak abból kell kiindulniuk, hogy a gazdaságpolitika mindig elmegy addig a pontig, amíg lehet, így a feladat az, hogy a szabályozók által biztosított lehetőségekkel, eszközökkel és mandátumokkal a kamara és a tagsága élni tudjon.

Azokon a területeken pedig, ahová a gazdaságpolitika nem tud elérni, a vállalkozások önszerveződése jelenthet megoldást.

„Csak akkor tudunk többet elérni, ha mi magunk is több munkát teszünk a tárgyalásokra való felkészülésbe, ha a tagság véleményét minél szervezettebb formában tudjuk elemezni és eljuttatni a döntéshozókhoz. A saját térfelünkön meg kell mutatnunk, a képzésekkel meg kell tanítanunk a tagságnak, hogy milyen lehetőségek vannak, és miként lehet élni velük. Azt viszont mindig egyértelműsítjük: nekik is van feladatuk, élniük kell a lehetőségekkel!” – mondta lapunknak a kamarai alelnök, aki az új kamarai működési modellt hat pontban foglalta össze.

A Demján Sándor Program a kormány családokat és vállalkozásokat segítő, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének kiemelt részét képezi. Az EXIM Magyarország a program keretében öt új finanszírozási konstrukciót indított, melyek célja a fenntartható fejlődés támogatása, a magyar vállalkozások exportképességének erősítése, valamint külföldi beruházásaik finanszírozása.

Az EXIM Magyarország január 6-án nyitotta meg a vállalkozások előtt a Demján Sándor Program keretében indított gazdaságélénkítő kezdeményezéseit. Az EXIM négy termékkel biztosítja, hogy a hazai, még nem exportáló cégek sikerrel növeljék versenyképességüket, a már exportáló vállalatok pedig a nemzetközi piacon erősítsék pozícióikat, emellett a kiemelkedő adottságokkal rendelkező hazai vállalkozások célzott külföldi beruházásainak megvalósításához is nyújt hitelkonstrukciót.

Nem csak az exportáló cégek kapnak lehetőséget

Az EXIM Magyarország újraindítja többek között a korábbi nagysikerű „Jövő Exportőrei Beruházási Hitelt”, amelyet az exportáló és nem exportáló vállalkozások egyaránt elérhetnek. A termék célja, hogy kedvező finanszírozási lehetőségekkel segítse a belföldi beruházások és fejlesztések megvalósítását, hozzájárulva a cégek versenyképességének erősítéséhez. A hitel széles körű felhasználási lehetőséget kínál, így támogatja a kapacitásbővítést, új termékek bevezetését, innovatív technológiák alkalmazását, valamint gépek, berendezések és immateriális javak beszerzését. Az ügyfelek számára különösen előnyös a kedvező, fix kamatozás: forint alapon évi 5,2%–7,2%, euróban pedig 3,75%–5,75% között érhető el a konstrukció, akár 10 éves futamidővel.

Az Eximbank emellett ismét elérhetővé teszi a „Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitelt” is, amely a hazai vállalkozások energiahatékonysági, megújulóenergia-termelő és egyéb zöld beruházásait támogatja, elősegítve nemzetközi versenyképességüket. Az EXIM 100 milliárd forintot dedikáltan zöld beruházások finanszírozására különít el. A konstrukció kimagaslóan kedvező, fix – forint alapon évi 3,2%–5,2%, euróban pedig 2,75%–4,75% – kamatozással érhető el. Ráadásul a termék esetében saját erő biztosítása sem szükséges, a támogatási jogcím függvényében. A befogadható hitelcélokat az EXIM Zöld Finanszírozási Keretrendszere határozza meg, így biztosítva a fenntarthatósági elvek érvényesülését.

A vállalkozókat nemcsak termékekkel, de információval és tanácsadással is segítő intézményrendszer kiépítése a célja a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárának. Szabados Richárd aktív párbeszédre készül a vállalkozói képviseletekkel, valamint a cégekkel is. 

– Azt gondolom, nem kell külön ecsetelni, hogy mennyire fontos a kis- és középvállalkozói szektor szerepe a magyar gazdaságban. A hazai vállalkozások több mint 90 százaléka tartozik ebbe a körbe, a foglalkoztatottak több mint kétharmada dolgozik a kkv-szektorban. Erős gazdaság erős kkv-szektor nélkül elképzelhetetlen. Az államtitkárság létrehozásának apropóját a tavaly év végén megújított kormányzati KKV Stratégia, illetve az idén tavasszal meghirdetett versenyképességi stratégia adta, amelyek nagyon komoly célokat tűztek ki a hazai kis- és középvállalkozói szektor további fejlesztésében. Ezenkívül a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetektől és közvetlenül a vállalkozásoktól is érkezett olyan igény, hogy legyen egy dedikáltan, csak velük foglalkozó szakmai terület. Nagyon megtisztelő, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter engem kért fel ennek a vezetésére.

– Ez szeptember közepén történt meg. Nem volt sok idő a berendezkedésre...

– A kormánynak kiemelt célja, hogy a gazdasági növekedés beinduljon. Ennek érdekében hirdette meg az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amelynek 21 pontjából az otthonteremtés és a lakhatási válság kezelése, valamint a gazdasági teljesítményen alapuló bérfelzárkóztatás mellett hangsúlyos szerepet kap a hazai kkv-szektor erőteljes fejlesztése a Demján Sándor Program keretében. Természetesen nem a nulláról indultunk: az államtitkárság megalakulása előtt is folyamatos előkészítő egyeztetések zajlottak a program elemeiről, azonban kétségtelen, hogy a hátunk mögött hagyott másfél hónap alatt a program részletes kidolgozása volt a fókuszban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Demján-terv 8 pontja teljesen összhangban van a hosszú távú terveinkkel, hiszen a program azokon a területeken ígér konkrét lépéseket, segítséget, amelyek jelenleg a kkv-szektor számára a legnagyobb kihívást jelentik.  

A kis- és középvállalkozások életében a tőkebevonás elengedhetetlen a növekedésükhöz. A finanszírozási lehetőségek kapcsán hazánkban inkább a banki hitelek és az állami támogatások ismertebbek köreikben, de létezik egy másik reális alternatíva: a tőzsde. Miért érdemes tehát a kkv-knak mégis megfontolniuk a tőzsdére lépést? Ezen kérdéskörre reagálva nyilatkozott Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciók igazgatóság igazgatója, a Garantiqa támogatásával megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában.

Miért érdemes tőzsdére lépni?

A magyar tőzsde az 1990-es évek elején indult újra és célja, hogy felzárkózzon a nemzetközi tőkepiacokhoz. A Budapesti Értéktőzsde igazgatója szerint, ha egy társaság célkitűzései között szerepel a növekedés felgyorsítása finanszírozással, akkor előbb-utóbb el fog jutni a tőkepiacra. A nyilvános részvénykibocsátással a cég friss tőkéhez juthat, amelyet beruházásra, bővítésre vagy digitalizációs fejlesztésekre fordíthat. Ezen kívül a tőzsdei jelenlét fokozza a vállalat átláthatóságát és hitelességét, ami további előnyt jelenthet a bankok és egyéb üzleti partnerek szemében is.

Nagy Péter Gábor kiemelte, hogy a bankok a hitelezés során a vállalat tőkehelyzetét és üzleti tervét is vizsgálják, és ezek alapján határozzák meg a finanszírozás feltételeit. Ha a vállalat tőkehelyzete erős, és a nyereség nagy része visszaforgatásra kerül, akkor a bankok kedvezőbb feltételekkel nyújthatnak hitelt, hiszen alacsonyabb kockázatot látnak a vállalkozásban. Ha a cég további tőkét von be, a banki hitelek feltételei még kedvezőbbé válhatnak. A tőkeemelés tehát nemcsak a tulajdonosi kör változását eredményezi, hanem minden más finanszírozási lehetőség is kedvezőbbé válhat a vállalat számára.

Másik oldalról a rendszerváltás környékén alakult vállalkozások esetében a generációváltás kérdése egyre égetőbb probléma. A tulajdonosok gyakran szembesülnek azzal, hogy nem áll rendelkezésre utód a cég átvételére. A tőzsdére lépés ezen a ponton is segíthet.

Magyarország piacvezető HR-szolgáltatója idén is elkészítette Országos Cafeteria Felmérését, amely átfogó képet ad a béren kívüli juttatások 2024-es trendjeiről. A kutatásból kiderül, hogy a cafeteria átlagos éves bruttó keretösszege 454 429 forintra nőtt dolgozóként, de ebben cégméret, árbevétel és működési terület alapján is elég nagy szórás mutatkozik. A leggyakoribb cafeteria-elem továbbra is a SZÉP kártya, és az is látszik, hogy ahol részben vagy teljesen kiszervezik a folyamatokat külső szolgáltatónak, ott átlagosan kettővel több, azaz legalább 7-féle juttatás érhető el a munkavállalók számára.

A korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is megvizsgálta az adott évi cafeteria trendeket Országos Cafeteria Felmérésében a Prohuman. A kutatásban 198 vállalat vett részt, széles körben képviselve a hazai munkáltatói palettát. A résztvevő cégek több mint fele az ipari szektorból érkezett, mivel ez a szektor (különösen a jármű-, gép-, gyógyszer- és elektronikai ipar) a GDP jelentős részét adja, és az itt működő cégek jellemzően nagy foglalkoztatók. A résztvevők között nagyjából megegyező számban vannak jelen a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok, az átlagos alkalmazotti létszám 867 fő, míg a medián 283.

Előtérben a motiváció és versenyképesség

„Kutatásunk nemcsak a juttatások típusait tárta fel, hanem a mögöttes okokat is vizsgálta – mondta el Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. – Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a béren kívüli juttatásokat a munkavállalók motivációjára és megtartására. A cafeteria keretösszeg növekedése jól tükrözi azt a törekvést, hogy a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében folyamatosan fejlesszék juttatási csomagjaikat. A változatos cafeteria-elemek biztosítása, különösen ott, ahol külső HR szolgáltatóknak szervezik ki ezt a tevékenységet, lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy a munkavállalói igényekhez igazodó, rugalmas juttatásokat kínáljanak.”

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ismét kiérdemelte a Családbarát Hely tanúsító védjegy minősítést, amely a munkavállalók és az ügyfelek családi életének támogatását célzó felelős munkaadói szemlélet egyik legmeghatározóbb elismerése Magyarországon. A védjegy megszerzése újra megerősíti a Garantiqa elköteleződését a munka és a magánélet közötti harmónia megteremtése mellett. 

A Garantiqa 2022-ben már elnyerte a minősítési rendszert kialakító és működtető Családbarát Magyarország Központtól a Családbarát Hely védjegy tanúsítványt, amelyet azok a szervezetek kaphatnak meg, amelyek kézzelfogható intézkedésekkel segítik a munkavállalóik családi életét, valamint a családbarát szemléletet ügyfélkapcsolataikban is érvényesítik. A védjegy megszerzése szigorú auditálási folyamatot igényel, amely során a szervezet működését, belső szabályzatait és gyakorlatát vizsgálják a családbarát szempontok mentén. „Büszkék vagyunk rá, hogy az idei évben újra kiérdemeltük a Családbarát Munkahely tanúsítványt. A Garantiqa számára a családbarát működés nem egy egyszeri vállalás, hanem hosszú távú stratégiai cél. Hisszük, hogy a kiegyensúlyozott munkavállalók hatékonyabban is teljesítenek, ezért folyamatosan dolgozunk azon, hogy támogató munkahelyi légkört teremtsünk” – hangsúlyozta Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-t 1992-ben a magyar állam, a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és vállalkozói érdekképviseleti szövetségek alapították. A vállalat fő célja a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése hitelgarancia nyújtásával. A jelenleg 139 munkavállalóval működő garanciaintézmény az elmúlt évek során több olyan intézkedést vezetett be, amelyek tovább támogatják a kisgyermekes szülők munkába való visszatérését, a rugalmas munkaidő lehetőségét és a távoli munkavégzést. A vezetés kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a munkahelyi kultúra a támogató légkör megteremtésére és a családi élet értékeinek elismerésére épüljön.

A 2024. október 29-én benyújtott, és a kormány által november 25-én már el is fogadott törvényjavaslat értelmében a következő két évben (2025 és 2026) jelentősen nőnek a céges autókra kivetett adóterhek.

Ezek a változások komoly kihívásokat, ugyanakkor jelenleg még kihasználható lehetőségeket is jelentenek a vállalkozások számára. Magyarország vezető mobilitási szolgáltatója, az Ayvens pénzügyi igazgatója, Jakus László 3 pontban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

1. A cégautó adó mértéke már 2025. januárjától, a gépjárművek teljesítményétől függő mértékben, de átlagosan 20%-kal nő, a regisztrációs- és gépjárműadó összegén pedig inflációhoz kötött kiigazításokat hajtanak végre, melynek mértékét 2024. december 15-ig teszik közzé és szintén 2025. január 1-jével lép életbe a változás.

„Az adóemelések nyomán felmerülő többletköltségekkel való tervezés elengedhetetlen, és a vállalkozásoknak érdemes fontolóra venni flottájuk diverzifikálását, hogy költséghatékonyabb vagy fenntarthatóbb, kisebb kibocsátású modellek bevonásával optimalizálják a kiadásokat” – javasolja az Ayvens pénzügyi igazgatója.

Az összes hazai nagybank csatlakozott már a 600 milliárd forintnyi kkv-hitel kihelyezését lehetővé tevő programhoz 

A tizedik bank is csatlakozott az október elején indított Garantiqa InvestEU Garanciaprogramhoz, ezzel a teljes hazai bankszektor felsorakozott az összesen 600 milliárd forint összegű vállalati hitel kihelyezését segítő programhoz. Magyarország célja, hogy 2025-ben a GDP-arányos növekedés 3 százalék feletti legyen. Ez elképzelhetetlen az itthon működő vállalkozások több, mint 90 százalékát kitevő, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazó kis- és középvállalkozói szektor fejlődése nélkül.

A közvetlen uniós viszontgarancia mellett igényelhető termék ezzel az összes Magyarországon működő pénzintézet ügyfelei számára teszi elérhetővé és olcsóbbá a fejlődésüket szolgáló, versenyképességüket erősítő finanszírozást. Az októberben elindított garanciaprogram a várakozások szerint 17 ezer hazai kkv új hitelhez jutását segíti majd.

Napjainkban a cégek számos finanszírozási eszközzel – például hitel vagy tőke bevonásával, kötvény kibocsátásával – élhetnek, amennyiben nagyobb volumenű beruházásban gondolkoznak; azonban előfordulhat, hogy a tervezett projekt túl magas kockázatot jelentene a finanszírozói oldalon. Az ilyen esetekben jelenthet életképes megoldást az intézményi kezességvállalás, amelynek finanszírozásban betöltött szerepéről és annak igénylési trendjeiről Bauer Patrik, a Start Garancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese beszélt részletesen a Garantiqa támogatásával megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában.

Minden életképes vállalkozás számára van megoldás

Az intézményi kezesség a banki hitelek, kötvények és más pénzügyi termékek fedezetének egy típusa, amit garantőr szervezetek is nyújtanak – jellemzően olyan esetekben, ha a finanszírozó a hiteligénylés során több fedezetet kér az ügyféltől, vagy ha tárgyi fedezet helyett/mellé intézményi garantőrt kíván bevonni, illetve ha a vállalkozás úgy dönt, hogy saját fedezetein túl intézményi kezest is igénybe szeretne venni. Ilyenkor a garantőr szervezetek lényegesen megkönnyíthetik a cégek, az életképes projektek finanszírozáshoz jutását azáltal, hogy csökkentik, és részben átvállalják a bankok hitelezési kockázatát.

A Start Garancia 2006-ban alakult, és eleinte kisebb mértékben vállalt kezességet vállalkozások pályázataihoz, beszerzéseikhez és közbeszerzéseihez. A társaságot a Magyar Állam 2021-ben 100%-ban kivásárolta és ezzel profilja, működési modellje teljesen megváltozott. Azóta a nagyobb volumenű ügyletekhez nyújt hitelek, bankgaranciák és kötvények mögé kezességet, állami viszontgarancia mellett. Bauer Patrik ugyanakkor leszögezi: a Start Garancia által vállalt kezesség elsősorban és kiemelten a jelentősebb beruházások megvalósítását, továbbá a gazdaságfejlesztési célokat is támogatja. A társaság működése ugyanis aktívan segíti a munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését, az innovációt, erősíti a versenyt (kiemelten az új projektek révén), a gazdaság szerkezeti és kockázati diverzifikációját, valamint a hitel- és tőkepiac fejlesztését, és hozzájárul a regionális és területfejlesztési célkitűzések eléréséhez, ekképpen Magyarország gazdasági növekedéséhez is.