Sosem látott csúcsára emelkedett a GVI vállalati konjunktúraindexe főleg a nagyvállalatok bizalmának köszönhetően. A kirobbanó optimizmus pedig a gazdasági adatokan és a hitelfelvételi kedvben is megmutatkozhat.

Áprilisban 58 pontra emelkedett a GVI vállalati konjunktúramutatója, ami több mint 2800 magyar cégvezető véleményét összegezte. A mostani érték a mutató 1998 óta íródó történetében új csúcsot jelent. A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 36 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a fél évvel korábbi adatfelvételhez képest.

A kedvező üzleti klímát leginkább a döntően, vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a döntően exportáló, illetve az 50 főnél nagyobb méretű cégek jelzik – e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek. Ágazatok szerint leginkább az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő cégek várakozásai váltak optimistábbakká 2018 októberéhez képest, ugyanakkor az ipari, az építőipari, valamint a kereskedelmi cégek továbbra is a szolgáltatóknál pozitívabban értékelik várakozásaikat.

Mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 5, a várható üzleti helyzeté pedig 6 ponttal javult 2018 októberéhez képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így most 55 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig 49 ponton.

A javuló várakozások a gazdasági konjunktúrában is megmutatkozhatnak, az optimizmus növelheti a cégek hitelfelvételi kedvét, amiben segíthet a hitelgarancia szélesebb körű elterjedése is például a Garantiqa termékeinek segítségével.

A külgazdaság területén a fő cél további tízezer magyar kis- és középvállalat bevonása az exportba, ezt több intézkedéssel lehetne segíteni – olvasható az MNB tavasszal közzétett 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagjában. A jegybank többek között élénkítené a szolgáltatásexportot, illetve a kelet felé nyitást szorgalmazná a kkv-szektorban.

Hogy néz ki ma a magyar külkereskedelem?

A magyar gazdaság világviszonylatban is az egyik legnyitottabb, vagyis a külkereskedelem aránya kiemelkedő a GDP-hez viszonyítva. A nyitottságunk a kezdeti 35–40 százalékos értékről a GDP 160 százaléka fölé emelkedett, míg globális értéklánc-integráltságunk 2011-ben 37 százalékkal haladta meg a világátlagot – olvasható az MNB versenyképességi javaslatcsomagjában.

Ezért az átlagon felüli nyitottságért elsősorban a nagyvállalati szegmens felelős, a teljes külkereskedelmi forgalomnak csak húsz százalékát adja a kkv-szektor. Éppen ezért az MNB azt gondolja, hogy ebben a kategóriában vannak még komoly tartalékok.

A jegybank szakemberei szerint a fő cél, hogy az exportáló kkv-k száma a jelenlegi 32 ezerről tízezerrel emelkedjen, és az export hazai hozzáadott értéke emelkedjen a jelenlegi 50 százalék körüli szintről. Utóbbi alacsony arány elsősorban annak köszönhető, hogy a kivitelnek jelenleg magas az importigénye a nyersanyagokon, alkatrészeken keresztül. Vagyis az MNB szerint nem csak felpörgetni kellene az exportot, hanem annak szerkezetét is egészségesebbé kellene tenni.

A kkv-k számára fontos kitörési pontot jelent a külpiacra lépés és a nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódás. A külkereskedelemben való részvétel magasabb vállalati foglalkoztatással, munkatermelékenységgel és teljes tényező termelékenységgel jár. Az információs technológia fejlődésével leküzdhetővé vált a nagy távolság a kereskedelmi partnerek között, ami megfizethetőbbé teszi a külpiacra lépést a nagyvállalatok mellett a kkv-k számára is – jegyzik meg a csomagban.

Mivel lehetne az export felé terelni a kkv-kat?

A jegybank szerint az exportáló kkv-k számának emelkedéséhez hozzájárulhat a szolgáltatásexport nagyobb mértékű erősítése, vagy a kínai egy övezet – egy út (One belt – one road) kezdeményezés geostratégiai előnyeinek jobb kihasználása. Az exporton belüli hazai hozzáadott érték növelését támogatná a beruházási támogatások tudásintenzív, belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra fókuszálása, és a kiemelten támogatott vállalatok körében a magyar beszállítók arányának növelése.

A szolgáltatásexporttal kapcsolatban megjegyzik a szakemberek, hogy a szolgáltatások súlyának növekedése a gazdaságban természetes velejárója és okozója is a termelékenység növekedésének. Erre vonatkozóan kiemelten fontos lenne, hogy a különböző állami fejlesztéspolitikai eszközök érdemben támogassák a tudásintenzív szolgáltatásokat.

A szolgáltatások exportja amellett, hogy kevésbé tőkeigényes, válságállóbb is, emiatt felértékelődik a jövőben és elérhetőbbé válhat a kkv-k számára is. A hazai vállalkozások számára elsősorban az agrártechnológiához és a környezetvédelemhez (víztisztítás, zöldenergia) kapcsolódó területeken, valamint az információs technológiai szolgáltatások nyújtásában lehet a legnagyobb potenciál.

A hazai tulajdonú külkereskedő vállalatok (minden vállalati méretet egybevéve) 25 százalékban exportálnak és importálnak is, 11 százalékban csak exportálnak, míg 46 százalékban csak importálnak. Fontos kérdés tehát, hogy mind a külkereskedelmet még nem folytató, mind a külkereskedelmet már folytató magyar vállalatoknál növekedjen az exportforgalom. Erre a célra a kkv-k esetében elsősorban a környező országok piacai jöhetnek szóba, míg a nagyvállalati szegmensnek a gyorsan fejlődő térségek jelenthetnek jó célpontot. Termékszinten is azonosíthatók speciális piacok, ahol a magyar vállalatok érvényesülhetnek. Ennek kihasználásában fontos szerepet tölt be az állam is. A magyar exportösztönzés intézményrendszere számos változáson esett át az elmúlt években, néhány javaslatunkkal ehhez a folyamathoz kívánunk hozzájárulni.

Az új piacok kapcsán a kkv-k eddig elsősorban a régiós országok felé tudtak nyitni, az MNB szerint a jövőben a magyar-kínai kapcsolatok javulásával és a kínai gazdaságfejlesztési program megvalósításával akár a Távol-Kelet is egyre több cég számára válhat elérhetővé. A kkv-k exporttevékenységét Kínában 8 külgazdasági attasé támogatja, ezen felül magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság is működik. A külkereskedelmet segíti, hogy 2013-ban a Kína Export-Import Bank és az Eximbank hitelmegállapodást kötött.

Emellett a gyorsan fejlődő gazdasági térségekben is „lehet keresnivalójuk” a magyar cégeknek, így például akár Mexikó vagy Brazília is lehet célország. Az új piacokra való belépést olyan kapunyitó termékek szolgálhatják, mint a prémium élelmiszerek vagy az agrárgépek, ami a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart is kedvező helyzetbe hozhatja – véli az MNB.

Idén az első fél évben 90 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs forrás érhető el az egyéni kutatók, kutatócsoportok, kutatóintézetek és vállalkozások számára – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden az MTI tudósítása szerint.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy társadalmi egyeztetést indítanak a versenyszférának szóló innovációs pályázatról, amely 45 milliárd forintos kerettel várhatóan május végén jelenik meg. Palkovics László kiemelte, hogy az Európai Unió következő időszakára szóló kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram három pillérre - az alapkutatáshoz kapcsolódó támogatásokra, a globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatásokra és az innovációs ökoszisztéma pályázatokra - épül, a megújuló hazai finanszírozás is ezt a rendszert követi.

A miniszter ismertette, hogy az alapkutatásokhoz kapcsolódóan első körben az OTKA-pályázatok mintegy 10 milliárd forint kerettel már megjelentek, és hamarosan lezárulnak. A globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatásra szánt 14,5 milliárd forint felhasználásáról is döntöttek a Tématerületi Kiválósági Programban a négy nagy területen: az egészség, egészségtudomány, környezet és biztonság, ipar és digitalizáció és kultúra és család témakörben -, és folytatódik a Felsőoktatási intézményi kiválósági program 15 milliárd forint kerettel.

Palkovics László kitért arra, szeretnék, ha a magyar vállalatok eredményesebben szerepelnének a jövőben az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramjában, illetve a vállalati szférán belül a kkv-k is nagyobb arányban vennének részt a kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozásában. Megemlítette, hogy a 2020-21-es költségvetésben a tervek szerint még jelentősebb állami forrás szerepel majd a kutatás-fejlesztésre, innovációra. 

Egy jó időben és jó ütemben végrehajtott fejlesztés felvirágoztathatja a vállalkozást, az elmaradt fejlesztés viszont akár a vállalkozás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Egy adott beruházás azonban nem, vagy csak hosszú évek alatt valósítható meg tőkebevonás nélkül – olvasható az OTP Business közleményében, melyben sorra veszik a lehetőségeket is.

A gyarapodó vállalkozások maguk is ki tudják termelni a beruházásaikhoz szükséges tőkét, sok esetben azonban a nagyobb volumenű fejlesztésekhez ennél jóval nagyobb összeg kell. A tulajdonosok saját vagyonának bevonása a vállalkozás első éveiben jellemző, amikor kisebb összegek is sokat jelentenek.

A tőkebevonás származhat hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból, kockázati tőkebefektetőtől vagy akár tőzsdei kibocsátásból is. Hogy ki melyiket választja, nagymértékben függ a vállalkozás helyzetétől, a fejlesztés, azaz a tőkefelhasználás mibenlététől és a várható megtérüléstől. A felsoroltak közül a hitelfelvétel tűnik a legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak.

Utóbbinak azonban minden esetben ára van. Ha a vállalkozás a kötvénykibocsátást választja, költségesebb a tőkebevonás, hiszen a kötvényvásárlók csak egy banki hitel kamatánál magasabb hozam mellett vállalják a finanszírozás kockázatát. Még nehezebb döntés lehet egy kockázati tőkebefektető bevonása, hiszen ő tulajdonrészt is kap a társaságban. A tőzsdei kibocsátás szintén jelentős kötöttségekkel jár, hiszen a cégnek kötelezettséget kell vállalnia a bevont tőke felhasználásáért és erről rendszeresen be is kell számolnia.

A vállalkozók nagy része számára ezek olyan követelmények, amelyekre nem szívesen bólintanak rá. Számukra a hitelfelvétel lehet a legolcsóbb és legkisebb lemondással járó megoldás; a kamatait törleszteni kell, ám a keletkező profiton nem kell osztozni.

A 2011-es bevezetés óta már 135 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez jutottak az Agrár Széchenyi Kártyának köszönhetően a magyar mezőgazdasági vállalkozások – hangzott el egy múlt heti sajtótájékoztatón. A konstrukció legerősebb éve volt a tavalyi, a cégek ezzel a hitelkerettel az időjárási kockázatok ellen is védekezhetnek.

Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitele kellő biztonságot nyújt a magyar agrárvállalkozásoknak – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Nagy István mezőgazdasági miniszter. Hozzátette, hogy a speciális kockázatok, például időjárási anomáliák, állatbetegségek miatt különösen a kisvállalkozások számára fontos a kiszámíthatóan rendelkezésre álló hitelkonstrukció. Részben ennek köszönhető, hogy az agrárvállalkozások hitelállománya 2018 végén meghaladta a 623 milliárd forintot. A hitelállomány 2013 óta töretlenül emelkedik, ez is a kedvező konstrukció szükségességét mutatja.

A miniszter hozzátette, hogy az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteléhez a tárca saját költségvetéséből kamat-, kezességi díj és költségtámogatást ad. Alapesetben évi 4 százalékpont ez a kamattámogatás és a kezességi díj 50 százalékát vállalják át.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az Agrár Széchenyi Kártya indulása óta a tavalyi volt a legerősebb év, hiszen 45,4 milliárd forintot helyeztek ki a cégekhez. 2015-18 között a hitelkérelmek száma megháromszorozódott. A megkötött szerződések 44 százaléka 500 ezer és 5 millió forint közötti hitelösszegről szólt, 34 százaléka pedig 10-25 millió forint közé esett.

A múlt hónapban már elkezdtük kivesézni az MNB februárban közzétett 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját, melyben a kkv-k versenyképességének javítását is célként forgalmazták meg. Terjedelmi korlátok miatt azonban most folytatjuk, hiszen bőven maradtak még eddig nem tárgyalt javaslatai a jegybanknak.A február végén bemutatott versenyképességi javaslatcsomag 330 pontjából 26 foglalkozik a kkv-k versenyképességének javításával. Persze más területeken is foglalkoznak a témával, például az exportstratégia területén az MNB szerint fontos lenne a külpiacra termelő kis- és közepes vállalatok számának emelése. Most egyelőre a 26 versenyképességre vonatkozó javaslat második felével foglalkozunk, legutóbb 12-ig jutottunk el, onnan folytatjuk.

• Fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek biztosítása: A jegybank szerint ezzel a lépéssel is növelni lehetne a nők szülés utáni munkába állását, valamint a termelékenységet. Magyarországon jelenleg nagyjából fele annyi női vállalkozó van, mint ahány férfi, így jelentős tartalék lehet abban, ha sikerülne ösztönözni a nők vállalkozóvá válását.
• Nagyvárosi co-working irodák számának emelése: Elsősorban az innovatív, korai szakaszban lévő vállalkozásokra jellemző, hogy otthon dolgoznak az emberek az első időszakban, a tárgyalásokat pedig például kávézókban bonyolítják. Éppen ezért szükség lenne a co-working irodák elterjedésére, Budapesten jelenleg is működik már több ilyen intézmény piaci alapon is.
• Nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelése: Az akcelerátor programok vonzó tulajdonsága, hogy mentori támogatást nyújtanak, valamint segítenek abban, hogy a potenciális befektetők előtt megjelenhessenek ezek a cégek. Ezzel gyakorlatilag lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kezdeti fázisban lévő innovatív vállalkozások üzleti tervei finomodjanak. Az állam elősegítheti ezeket a mentorprogramokat például azzal, ha kedvező jogi környezetet (regulatory sandbox) nyújt az ezekben résztvevő cégek számára.
• Az egyetemi inkubátorok és spinoffok támogatása: A jegybank szerint ezekkel az ösztönzőkkel is lehetne növelni a vállalkozói ötletek arányát és a cégalapítási hajlandóságot. Felmérések szerint ma a magyar egyetemisták többsége inkább lenne vállalkozó, mint alkalmazott, viszont mindössze a megkérdezettek 17 százalékának van kiforrott terve az esetleges vállalkozásával kapcsolatban.
• Releváns startup konferenciák, meetupok szervezése és támogatása: Az informális csatornákon keresztül szerveződő startup világ számos esetben nem igényel állami támogatást a kapcsolatépítéshez, ugyanakkor lehetnek olyan esetek, amikor az igények meghaladhatják egy-egy szervező anyagi lehetőségeit.
• A kezdő vállalkozók első három évében társasági adó mentesség: Van külföldi példa arra is, hogy a cégek működésük első néhány évében egyáltalán nem adóznak, máshol pedig jelentős kedvezményeket adnak számukra. Az MNB szerint az első 2-3 évben érvényes adómentesség érdemben javítaná a vállalkozói kedvet és biztosíthatná, hogy a kezdő vállalkozás kizárólag az üzletmenetére koncentrálhasson.
• A szociális hozzájárulási adó további mérséklése csak kkv körben: A kkv-szektor fontos növekedési korlátja, hogy a kisebb vállalatok a béreikkel nem tudnak versenyezni a termelékenyebb multikkal. Részben ennek ellensúlyozására 2010 óta több kifejezetten kisvállalkozóknak szánt kedvezményes adózási forma jött létre (KATA, KIVA), azonban a kkv-k jelentős része még mindig a hagyományos keretek között adózik. Éppen ezért az eddigi járulékcsökkentések után a jegybank javasolja, hogy célzottan a kkv-k számára tovább mérsékelje a kormány a közterheket.
• Stratégiai partnerségi megállapodások innovatív kkv-kkal: Az egyedi jogcímen adott kormányzati támogatások kevés kivételtől eltekintve kizárólag nagyvállalatokat támogattak. Emellett a kormány az utóbbi években jellemzően a legnagyobb foglalkoztatóknak számító multinacionális vállalatokkal kötött stratégiai partnerségi megállapodásokat, melyek mintájára akár a kkv-kat is be lehetne vonni.
• Eredménycélokhoz kötött digitális kurzusok: A képzettségi szint emelését érdemben segítheti, ha a vállalkozók számára olyan lehetőségek lennének elérhetők, amelyek munkaidőn kívül, rugalmasan biztosítják a továbbképzési lehetőségeket – vélik a jegybank szakértői. Ennek szükségességét jelzi az is, hogy a kisvállalkozásoknál ma a munkavállalók jóval kisebb része vesz részt valamilyen szakmai képzésben, mint a multiknál.

Az év elején jelentősen átalakult a béren kívüli juttatások rendszere, ami miatt drasztikusan lecsökkent azoknak a cégeknek a száma, melyek a cafeteriában gondolkodnak. A K&H Bank friss felmérése szerint tavaly év végén már csak a cégek fele tervezett béren kívüli juttatást adni, pedig korábban még 70 százalék volt ez az arány.

A 2019-es cafeteria szabályozás változása jelentősen megnyirbálta a béren kívüli juttatásban gondolkodó cégek arányát a K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérésének eredménye szerint. A szabályok változása következtében a 3 nyújtani kívánt cafeteria elem közül mindössze a harmadik helyen szereplő étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán számít valóban béren kívüli juttatásnak, ami jól mutatja, hogy a kkv-k év végén feltehetően kivártak az új rendszerrel kapcsolatban – olvasható a bank közleményében.

Év végén a top 3 cafeteria elemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és az étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán (16%) követ.

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásra az index szerint.

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. három hónapos pilot programjában közel 350 hazai hazai kkv mintegy 13 milliárd forintnyi hiteléhez vállalt 10,6 milliárd forint értékben kezességet. Az úgynevezett „Fordított eljárás” keretében a Garantiqa 10 ezer hazai kis-, közepes és mikrovállalkozás előzetes minősítésével segítette a vállalkozások hitelfelvételét.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2018. őszén fordult közvetlenül a vállalkozásokhoz: a nyilvánosan elérhető adatok alapján több mint 10 ezer hazai vállalkozás garanciaképességi vizsgálatát végezte el a társaság. A legalább 5 főt foglalkoztató és minimum 10 millió forint árbevételű, de hitellel nem rendelkező vállalkozások megkeresésére annak érdekében került sor, hogy a Garantiqa által kiállított kezességvállalási-szándék levél segítségével könnyebben hitelhez jussanak. (A fordított eljárás lényege, hogy a garanciaintézmény által előzetesen kiállított garancialevéllel a vállalkozás már annak tudatában fordulhat forrásért a bankjához, hogy garanciaképes, azaz jó eséllyel lehet hitelképes.)

Az akció kapcsán Dr. Búza Éva vezérigazgató elmondta: a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése alapján azért került sor a vállalkozások előzetes minősítésére és közvetlen megkeresésükre, mert egyrészről minden felmérés és tapasztalat azt mutatja, hogy a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul még mindig az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak, másrészt a hazai kkv szektor  GDP-hez viszonyított hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Ezért aztán az intézményi kezességvállalásnak további fontos szerepe lehet a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében.

Az új eljárás eredményei magukért beszélnek: 2018 év végéig összesen 12,96 milliárd forintos hitelösszeg mögé 10,65 milliárdnyi kezességet vállalt a Garantiqa 341 hitelügyletben.  Ez azt jelenti, hogy 314 vállalkozás a Garantiqa előzetes minősítését követően a kezességvállalási-szándék levél segítségével jutott hitelhez, ennek hiányában a legtöbb esetben még a hiteligénylésig sem jutott volna el a vállalkozás.

A vezérigazgató kiemelte: az úgynevezett fordított eljárás kezdeményezésének fontos célja a kockázatosabb kkv-k finanszírozási forráshoz juttatása volt. A pilot program arra is rávilágított, hogy az elmúlt időszakra jellemző kedvező, és jó kilátásokat nyújtó gazdasági környezet a hazai vállalkozások hitelfelvételi kedvét növeli, így bátrabban vágnak bele fejlesztésekbe. Ezzel együtt is igaz, hogy az állami kezességvállalásnak fontos szerepe van elsősorban a kockázatosabb vállalati szegmens forráshoz juttatásában.

2018-ban minden ötödik hitelfelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg a kkv szektorban, 2019-re pedig a cél világos: minél több olyan hazai vállalkozást forráshoz juttatni az állami kezességvállalás segítségével, amelyeknek erre korábban nem volt lehetősége. E cél elérése érdekében a Garantiqa idén újabb közel 25 ezer hitellel nem rendelkező hazai kis-, közepes és mikrovállalat előzetes minősítését és közvetlen megkeresését tervezi.

Újabb 68 európai induló vállalkozás és kkv nyert az Európai Bizottság kísérleti finanszírozási projektjében – olvasható a brüsszeli testület közleményében. Közben folytatódik az Európai Innovációs Tanács (EIC) felállítása, amivel ez a projekt is állandóvá válhat.

Az Európai Bizottság további határozott lépéseket tesz az EIC felállítása érdekében. A testület szerint a globális verseny fokozódásával Európának bővítenie kell innovációs és kockázatvállalási kapacitását, hogy megőrizze versenyképességét egy olyan piacon, amelyet egyre inkább az új technológiák határoznak meg. Azért hozzák létre az Európai Innovációs Tanácsot (EIC), hogy Európa tudományos felfedezései hozzájáruljanak a gyors növekedésre képes vállalkozások létrejöttéhez. A jelenleg kísérleti szakaszban lévő Európai Innovációs Tanács az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram részeként, 2021-re valósul meg teljeskörűen – olvasható a közleményben.

A Bizottság 2017-ben nyílt versenyvizsgákkal és személyes interjúkkal indította útjára az Európai Innovációs Tanács kísérleti szakaszát, melynek célja, hogy azonosítsa és finanszírozza a leginnovatívabb induló vállalkozásokat és kkv-kat. Azóta 1276 igen innovatív projekt részesült már összesen több mint 730 millió euró értékű pénzügyi támogatásban. A most bejelentett újabb körben 68 európai cég, köztük négy magyar kkv nyert finanszírozást összesen 120 millió euró értékben. A 4 magyar kedvezményezett cég a budapesti Martin and Co Kft., a dunaújvárosi Pentele Mezőgazdasági Zrt., a felsőzsolcai Stringbike Kft., valamint a gödöllői EL-CO TECH Elektromos-Kommunikációs Technológiák Kft.

Az újabb nyertesek mellett a Bizottság bejelentette, hogy 2019-2020-ban több mint kétmilliárd euró értékű finanszírozást biztosítanak ezekre a kísérleti projektekre. Emellett a Bizottság 15–20 vezető innovátort jelöl ki az EIC tanácsadó testületéhez, hogy felügyeljék az EIC kísérleti projektjét, készítsék elő a jövőbeli EIC-t, és tegyék azt világszerte ismertté.

Szeptember óta közel 29 milliárd forintnyi igénylés érkezett az MFB Pontokon elérhető technológiai fejlesztési hitelre – jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézet egyben azt is közölte, hogy a programban igényelhető maximális keretet 50 millióról 150 millió forintra emelték.

Az ügyféligények és az eddig beérkezett finanszírozási kérelmek elemzése alapján döntött úgy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank, hogy megemelik a KKV Technológia Hitelprogramban igényelhető hitelösszeg maximumát. Korábban a felvehető hitelösszeg minimum 1 millió forint és maximum 50 millió forint volt, mostantól az igényelhetőség felső határa 150 millió forintra nőtt. A program egyik fontos megkülönböztető előnye más hitelekhez képest, hogy a kezdő vállalkozások számára is elérhető, esetükben továbbra is 25 millió forint az igényelhető hitel maximuma – olvasható az MFB közleményében.

A program sikerét mutatja, hogy az MFB Pontokhoz a szeptemberi indulás óta 1200 darab hiteligénylés érkezett, összesen közel 29 milliárd forint értékben. Az ügyletenkénti átlagos hiteligény megközelíti a 17 millió forintot.

A teljes nevén Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP-8.3.5-18) keretében összesen 80 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. A feltételeket már az indulásnál úgy alakították ki, hogy a program segítségével a lehető legtöbb vállalkozás számára megvalósítható legyen a technológiai korszerűsítés. A rendkívül kedvezményes, a teljes futamidő alatt nulla százalékos kamattal igényelhető hitelt elsősorban eszközbeszerzésre, korszerűsítésre és kezdő vállalkozások beindítására lehet felvenni. Emellett a hitelből finanszírozható a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képesség megteremtése és bővítése. Az igényléshez minimum 10%-os saját forrás szükséges, a futamidő akár hét év is lehet.