A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) többsége árbevételének kevesebb mint 1 százalékát fordítja infokommunikációra, miközben minden második vállalkozás szerint az informatika képes támogatni a céget az  üzleti kihívásokban - derül ki egy felmérésből.

A Telekom megbízásából a BellResearch által végzett reprezentatív kutatás arra is rámutat, hogy a professzionális infokommunikációs szolgáltatások helyett a cégek az informatikai problémákat házi megoldásokkal, a témában valamennyire jártas ismerőseik bevonásával próbálják meg kezelni.

A vállalkozások digitalizációja növeli a hatékonyságot és valamelyest orvosolhatja a munkaerőhiányt is, ám sok cég vezetése a modern megoldásokkal ismeretek hiányában nem is számol.

A felmérés szerint az IT üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül oldja meg, kisebb vállalkozások esetében a cégvezető végzi, míg nagyobb kkv cégek esetében már van dedikált informatikai vezető vagy munkatárs. Nem utasítják el a felhő alapú digitális szolgáltatásokat, de még kevesen fizetnek ezekért. A megkérdezettek fele hajlik arra, hogy az összes számukra szükséges informatikai, távközlési szolgáltatást ugyanattól a szolgáltatótól vegye igénybe.  
Honlapot a számítógéppel rendelkező kisebb cégek 40 százaléka működtet, a nagyobb kkv-k-nál pedig 68 százalék az arány. Sok weblapot ugyanakkor kolléga vagy családtag hozott létre. A számítógéppel rendelkező vállalkozások harmadának van saját  közösségi oldala.

Az MNB és a BISZ Zrt. elindítja a kis- és középvállalati hitelinformációs szolgáltatását. A bankok ennek segítségével információt kaphatnak a vállalati nemteljesítési valószínűségről, egy kizárólag az MNB számára elérhető, egyedülálló adatbázis alapján – olvasható a jegybank közleményében. A szolgáltatás így csökkenti az információs aszimmetriát, segíti a banki kockázatkezelést, támogatva ezzel a vállalati hitelezést.

A Magyar Nemzeti Bank olyan programokat, eszközöket alakított ki az elmúlt években, melyek – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – elősegítették a vállalatok hitelhez jutását, ezáltal bővítve a termelést, a beruházásokat, az exportot és támogatva a munkahelyek megőrzését – büszkélkedik vele az MNB. A 2015 novemberében bejelentett Növekedéstámogató Program részeként a Magyar Nemzeti Bank egy vállalati hitelinformációs rendszer fejlesztését is elindította. Ennek fő célja, hogy a jegybank a saját adatbázisait felhasználva olyan modelleket és információs platformot hozzon létre, ami a banki hitelezési döntésben segítséget jelent. Ezzel csökken az információs aszimmetria és növekszik a pénzintézetek közötti verseny, ami erősíti a hitelezést.

Az adatbázisra építve a Magyar Nemzeti Bank a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelkockázatának becslésére alkalmas modelleket hozott létre. Segítségükkel bizonyos vállalati karakterisztikák (elsősorban mérleg- és eredménykimutatás-adatok) ismeretében becslés készíthető a mikro-, kis- és középvállalatok nemteljesítési valószínűségére vonatkozóan.

A többletinformáció segíthet csökkenteni a hitelezési kockázatokat, különösen azon intézmények esetében, ahol szűkös a rendelkezésre álló erőforrás a hitelkockázat felmérésére. Azok a pénzintézetek, amelyek a hitelkockázat méréséhez már rendelkeznek hasonló modellel, összemérhetik, vagy akár pontosíthatják modelljeiket.

Nagyot zuhant a vállalkozások beruházási szándéka, jelenleg a cégvezetők 44%-a gondolkodik fejlesztésben a következő egy év során – derül ki a K&H Bank kkv bizalmi indexéből. Nagyobb beruházási kedvre az ipari és a mezőgazdasági, valamint a középvállalkozásoknál számíthatunk, a célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve a sok éven keresztül legnépszerűbb informatikai fejlesztéseket.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adata szerint a tavaly elindult javulást követően újra alábbhagyott a cégek beruházási hajlandósága. A következő egy év során a vállalkozások kevesebb mint fele, csupán 44%-uk tervez valamilyen fejlesztést, ami jelentős, 12 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez képest. A visszaesés hátterében feltehetően az áll, hogy a kkv-szektort célzó EU pályázatok beindulása továbbra is várat magára. Emellett látni kell, hogy a kisebb-nagyobb javulások ellenére 2014 óta folyamatosan csökken a beruházási szándék, amelyet a legutóbbi KSH adat is alátámaszt, hiszen a második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 20%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest – olvasható a közleményben.

A célokat tekintve kivételesen a gépek, berendezések fejlesztése áll az élen, hiszen az elmúlt 12 évben rendre az IT beruházások élveztek elsőbbséget. Jelenleg minden ötödik vállalkozás készül gépeinek lecserélésére, az informatikai fejlesztések visszacsúsztak a második helyre (18%), míg a gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét (11%).

Az Európai Bizottság júliusban két új szabványosított, azaz használatra kész pénzügyi eszközt fogadott el, hogy megkönnyítse a fiatal vállalkozások és a városfejlesztési projektgazdák számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést – olvasható a testület közleményében.

A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy duplázzák meg az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok révén a pénzügyi eszközök, például kölcsönök, garanciák és részvények formájában történő beruházásaikat, így ugyanis kevesebb közforrás felhasználása mellett lehet hatékonyan beruházni új ötletekbe, vállalkozásokba.

Több ilyen eszköz létezik már, az egyik a kockázatok köz- és magánforrások közötti megosztásán alapuló kockázatmegosztási hitel. A második a maximált portfóliógarancia, amelynek esetében a közforrás garanciafedezetet nyújt a bank hitelportfólióját érintő veszteségre. Minkét eszköz a kkv-k finanszírozáshoz való jobb hozzáférését szolgálja. 

A most induló újabb eszköz az induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára forrást biztosító társbefektetési eszköz. Ennek köszönhetően az említett vállalkozások továbbfejleszthetik üzleti modelljüket és további forrásokhoz juthatnak egy fő pénzügyi közvetítő által kezelt kollektív befektetési forma révén. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege kkv-énként elérheti a 15 millió €-t. A 2014–2020-as időszakban a tervek szerint az esb-alapokból több mint 20 milliárd € kerül pénzügyi eszközök révén felhasználásra.

Jelentős probléma, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bizalmatlanok az informatikai eszközökkel, az online világgal szemben, ezért csak korlátozottan használják az ebben rejlő lehetőségeket, így komoly lemaradásban vannak európai versenytársaikhoz képest. Éppen ennek a fenntartásnak a leküzdésére indított programot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! néven.

Az új program célja, hogy megszüntesse a kkv-k fenntartásait az internet alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban, növelje a vállalkozások informatikai képességét, továbbá segítséget nyújtson számukra a korszerű digitális eszközök bevezetésében. A digitális felzárkózás amellett, hogy a gazdaság motorját is fellendíti, a cégek hatékonyabb és gazdaságosabb működését egyaránt szolgálja. A program szegedi nyitórendezvényének köszöntőjében Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója elmondta, hogy egy európai tanulmány szerint a magyar vállalkozások mintegy 50 %-ának nincs weboldala, míg 30 %- uk szinte semmilyen marketingeszközt nem használ a cége fejlődésének fellendítése érdekében.

Ezeken az arányszámokon mindenképpen javítani kell. Sándor Csaba, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara IKT (infokommunikációs technológiai) tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatirányítási rendszerek használatában utolsó helyen állunk európai viszonylatban, de a digitális technológiák beágyazottsága tekintetében sem szerepelünk fényesen. Ezzel ellentétben az informatikai és mérnökképzés hazánkban igen magas színvonalú, ami azt jelenti, hogy van potenciál a digitális felzárkózásban.

A program egyik fő pillére, hogy a vállalkozásokat 29 fős, országos lefedettségű, felkészült IKT tanácsadócsoport segíti, akik teljesen ingyenesen auditot végeznek, vagyis felmérik a vállalkozások digitális felkészültségét. Emellett cégre szabottan javaslatokat tesznek az informatikai fejlesztési lehetőségekre, illetve ezek megvalósításához a rendelkezésre álló pályázati forrásokról is tájékoztatást adnak.

A kisvállalkozások 60 százaléka, a mikrovállalkozásoknak pedig a 48 százaléka ajánl bruttó 100-150 ezer forint a pályakezdő jelentkezőknek - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából, amely szerint leginkább az építőiparban van munkaerőhiány.

A magyar mikro- és kisvállalkozások szerint munkaerő-piaci szempontból az építőiparban a legkedvezőtlenebb a helyzet: a mikrovállalkozások 42 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 38 százaléka szerint ugyanis az építőiparban érzékelhető leginkább a munkaerőhiány - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. idén tavasszal készített kutatásából. A felmérés eredményei szerint a megkérdezett mikro- és kisvállalkozások szerint az építőipar után a humán-egészségügyi, szociális terület az, ahogy jelentős munkaerőhiányt alakult ki.

A Garantiqa kutatása választ adott arra is, hogy a kisvállalkozások jóval nagyobb arányban adnak lehetőséget a pályakezdő munkavállalóknak, mint a mikrovállalkozások. A kisvállalkozások 57 százaléka alkalmaz pályakezdőket, míg ez az arány a mikrovállalkozásoknál 18 százalékos. A kisvállalkozások leginkább anyagi okokból adnak munkát pályakezdőknek: a megkérdezett kisvállalkozásoknak az 54 százaléka nevezte meg ezt indokként. A mikrovállalkozások esetében más lett az eredmény, 65 százalékuk a korszerű elméleti tudás miatt alkalmaz pályakezdőket. Azok a mikro- és kisvállalkozások, akik nem foglalkoztatnak pályakezdőket, ezt leginkább a gyakorlati tudás hiányával magyarázták. A pályakezdőknek kínált fizetéseknél is eltérő a mikro- és kisvállalkozások gyakorlata. A megkérdezett mikrovállalkozások 48 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 60 százaléka bruttó 100 és 150 ezer Ft közötti összeget szokott kínálni pályakezdő dolgozói számára. Ennél kisebb összeget 9, illetve 7 százalék, ennél nagyobbat pedig 30, illetve 28 százalék ajánl kezdő fizetésként.

A Garantiqa-kutatásból kiderül továbbá, hogy a munkahelytől való távolság szintén fontos tényező a munkavállalók számára. A mikrovállalkozások 58 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 66 százaléka mondta azt, hogy egy átlagos magyar munkavállaló számára a munkahely fizikai elhelyezkedése, elérhetősége meghatározó szempont. Ugyanakkor a kutatás szerint mikrovállalkozások 69 százaléka és a kisvállalkozásoknak 73 százaléka úgy látja, hogy egy jobb munkalehetőség érdekében a magyar munkavállalók hajlandóak lennének a napi szintű ingázásra.

A Garantiqa a magyar vállalkozások, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások hitelforráshoz jutását segíti azzal, hogy készfizető kezességet vállal az igényelt hitelekre. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója a múlt év végén 366 milliárd forintra rúgott, ami 14 százalékos növekedést jelentett. A társaság idén is növekedéssel számol, a tervek szerint két számjegyű lehet a bővülés.

Az áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az eőző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 25 pontról 31 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték – olvasható az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérésében.

A kkv körkép konjunktúramutató növekedése annak köszönhető, hogy a tíz almutató döntő többségének értéke nőtt az előző negyedévhez képest. A legnagyobb mértékben a várható jövedelmezőség (15 pontos növekedés) és a várható üzleti helyzet (12 pontos növekedés) megítélés javult a megkérdezett cégek körében. Csupán két mutató értéke csökkent az előző negyedévhez képest: az előző féléves termelési szint 9 ponttal, a jelenlegi rendelésállomány 2 ponttal esett vissza.

A bizonytalansági mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 áprilisában 38 ponton állt). A bizonytalansági mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a kkv-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik. 

A szokásos negyedéves felmérésben a megkérdezettek között a legnagyobb számban a 100-249 fő közti közepes vállalatok voltak, míg az iparágakat tekintve a feldolgozóiparból és a kereskedelemből került ki a vállalatok zöme.

A mikro-, kis- és középvállalkozások informatikai hátterének korszerűsítésére, digitális fejlesztésére országos rendezvénysorozat indult útjára idén tavasszal.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kormányzati támogatással egy olyan infokommunikációs szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot hívott életre, amely a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget a digitális felzárkózásra. A hazai kkv-k ugyanis hiányos ismeretekkel rendelkeznek az infokommunikációs technológiák (IKT) felhasználását illetően, ezért nem használják ki az informatikai eszközök adta lehetőségeket. Mindez jelentős versenyhátrányhoz juttatja őket európai társaikkal szemben – olvasható a rendezvénnyel kapcsolatos közleményben.

 „Nem szabad költségként tekinteni a digitális megoldásokra, hanem olyan integrált rendszerként, mely a hatékonyabb és gazdaságosabb működést szolgálja. A digitalizációs sebesség óriási, ezért aki nem tart lépést a változásokkal, lemarad” – mondta Vinnai János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégiumának társelnöke. 

Koleszár Péter az MKIK vezető IKT tanácsadójától megtudtuk, hogy a hazai vállalkozások fejlődési ütemét gyakran nem kíséri az infokommunikációs módszerek bevezetése. Pedig egy egyszerűbb termelésirányítási rendszer napi használatával már jelentős pozitív változások érhetőek tetten. Ezért a program során olyan fizikai eszközökkel, szoftverekkel vagy módszerekkel lehetnek gazdagabbak a hazai vállalkozások, melyek a régmúltat idéző papír alapú vagy elavult informatikai megoldásokat váltják le. 

A jövő év nyaráig tartó projektben országszerte – Közép-Magyarország kivételével – mintegy 3000 kkv-t szeretnének elérni.

Erőteljesen megugrott a munkaerő-felvételt tervező cégek aránya, minden negyedik kkv tervez álláshirdetést feladni a következő egy évben. Emellett a fizetésemelési szándék is nőtt, durván a vállalkozások harmadánál számíthatnak a dolgozók magasabb bérre – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. 

A létszámbővítést tervező cégek aránya látványosan, 16%-ról 24%-ra ugrott, tehát várhatóan közel minden negyedik kkv fog álláshirdetést kiírni a következő egy évben, és a legtöbben 1-4 főt vennének fel. Nem mindegy azonban ki milyen területen keres állást, hiszen a különböző ágazatokban igen eltérő az elhelyezkedés esélye. Míg a szolgáltató és mezőgazdasági cégek csupán 17%, illetve 19%-a tervez felvételt, addig a kereskedelmi és az ipari szektor esetében már 29%, illetve 33% ez az arány – olvasható a felméréssel kapcsolatos közleményben. A létszám bővülésében egyébként már hosszabb ideje kedvező tendencia látszik, a KSH statisztikája szerint idén február-áprilisban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 294 ezer fő volt, 153 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt.

A kkv-kre inkább a változatlan munkabér a jellemző, de egyre többen készülnek emelésre. A cégek többsége (56%) a jelenlegi jövedelem szinten tartására törekszik, míg a fizetésemelést tervező cégek aránya 31%-ról 37%-ra ugrott, és átlagosan 3%-kal magasabb bért utalnak majd a dolgozók bankszámlájára. Nem mindegy azonban, ki hol dolgozik, ugyanis a cégmérettel párhuzamosan a fizetésemelés esélye is nő. Míg a mikrovállalkozások csupán harmada készül emelni a béreket, addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 41% és 42%.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a korábban hozott stratégiai döntés alapján az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön az új programozási időszak tapasztalatairól tartott nemzetközi konferencián, Budapesten.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencia megnyitóján kiemelte: a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése a legfontosabb az operatív programokban.

Hozzátette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) eddig 48 pályázat jelent meg, az év végéig további 48 kiírás lesz, és elindult a visszatérítendő támogatások rendszere is.

Vitályos Eszter ismertette, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban a kifizetett 9223 milliárd forintra 150 ezer pályázat érkezett, ebből 70 600 nyert, közülük alig volt 44 ezer a vállalkozás, a források 90 százaléka közkedvezményezettekhez jutott.

Elmondta, a kormány arról döntött, hogy a 2014-2020-as időszakban az uniós forrásokat nem aprózza el, 2017. június 30-ig az összes pályázatot kiírja, hiszen fontos, hogy 2017-2018-ban a támogatási szerződések megvalósuljanak, és a források lekötése és kifizetése érdemben beinduljon.

Hangsúlyozta: a kormány az uniós források felhasználásakor is együttműködik a magyar piaci szereplőkkel, példaként említette, hogy az új közbeszerzési törvényben a kormány az uniós keretek között próbálja megteremteni annak a feltételeit, hogy a magyar gazdaság szereplőinek ugyanolyan lehetőségük legyen hozzáférni az itteni közberuházásokhoz, mint amilyen a nyugat-európai cégeknek a saját piacukon már régóta megvan.

Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázatoknál kiemelten figyelnek a bürokrácia csökkentésére, kevesebb adatot kell beadni, egyszerűsített, elektronikus beadási rendszert működtetnek, amelyet a pályázók is tudnak használni.    

Rákossy Balázs kiemelte: a kis- és középvállalkozásoknál a kapacitás bővítését, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a piacra jutást, az exportképesség növekedését kiemelten támogatják azért, hogy a következő években a 2500-3000 külpiacon is értékesítő kkv-k száma 10 000 fölé emelkedjen.

Az NGM államtitkára kitért a magyar gazdaság újraiparosításának támogatásra is, szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez történő hozzájárulása a mostani 22 százalékról 30 százalékra nőjön. Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a visszatérítendő uniós támogatásokat felölelő pénzügyi eszközökre a 2014-2020-as időszakban mintegy 720 milliárd forintot különített el Magyarország, ez az összeg háromszorosan a 2007-2013-as időszakénak. A források kihelyezése megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül, ebben a konstrukcióban az idén 630 milliárd forint keretre 18 pályázattal számolnak. Az NGM államtitkára kitért arra, hogy az uniós források hatékony felhasználásának fontos szerepe van a magyar gazdaság eredményeiben.

Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának igazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásakor a kkv-kra kell fókuszálni, a versenyképességi programokat célszerű támogatni. Az 2014-2020-as programozási időszakban a kis- és középvállalkozások segítésében az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő pénzügyi eszközök, ennek bevezetésében Magyarország élenjár - mondta Erich Unterwurzacher.

Adriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az unió a fiatalok foglalkoztatásának segítését fontosnak tekinti, hosszú távon a munkaerőpiaci egyensúly megteremtését tartja elsődlegesnek, és ezt támogatja is a szociális alapból.