A tervezett 416 milliárd forint helyett 433,5 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia teljes kezességvállalási portfoliója szeptember végén, ez éves összevetésben 23 százalékos, a múlt év végéhez képest pedig 18 százalékos növekedés - derül ki az MFB-csoport többségi tulajdonában lévő társaság első kilenc havi adataiból.

 A garanciacég valamennyi meghatározó üzleti területen túlteljesítette kitűzött célját az idei első három negyedévben. Az  új garancia-állomány 300,5 milliárd forintot ért el, ezzel párhuzamosan a társaság a kiadásait a tervezett szint alatt tartotta.

Búza Évát, a cég vezérigazgatója a friss adatokat értékelve kiemelte: a bankoktól érkező kezességvállalási igények minden hónapban meghaladták az előző évi szintet.

A kezességvállalás továbbra is a mikrovállalkozások körében meghatározó, ebben a szegmensben 24 százalékos volt a növekedés - fogalmazott. Hozzátette, hogy a garanciavállalás a kkv-hitelezés növekedését lényegesen meghaladó mértékben bővült.

A Garantiqa az év elején azt tervezte, hogy a kezességvállalási portfólió az idei év végére éri el a 420-421 milliárd forintot, de most az végére már 450 milliárd forint feletti összeget várnak. Ezzel a teljesítménnyel 570 milliárd forintnyi hitel kkv-khoz jutását segíti elő a társaság. A cég szakértői arra számítanak, hogy 2017-ben is fennmarad a lendület, és növekedni fog a garanciakonstrukciók iránti kereslet.

Miközben összeurópai probléma a fiatalok munkanélkülisége, Magyarországon kiemelkedően aggasztó a helyzet. Az egymillió magyarországi vállalkozó csupán 27 százaléka 40 év alatti, a 40 év alatti önfoglalkoztatók száma pedig csupán hozzávetőleg 65 ezer fő – olvasható a Fiatal Vállalkozók Szövetségének (FIVOSZ) közleményében.

"Magyarország jövője a gazdaságon múlik, a jövőt pedig a fiatal vállalkozók aktivizálása jelenti” - üzeni Demján Sándor a fiataloknak. A kérdés már csak az, hogy mire van szüksége ma egy fiatalnak ahhoz, hogy karrierépítése sikeres, pénzkeresési próbálkozásai, pedig ténylegesen gyümölcsözőek legyenek? Mikor kezdődik egyáltalán a karrierépítés?

Probléma, hogy a legutóbbi felmérések szerint a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.

A Fiatal Vállalkozók Hete második napján az ország egyik leggazdagabb üzletemberétől, Demján Sándortól hallhatnak a fiatalok további ösztönző és tanulságos gondolatokat, valamint megismerkedhetnek az ország leggazdagabb üzletasszonya, Kósa Erika sikertörténetével és további példaértéket képviselő előadó útmutatásával is – olvasható a november közepén zajló Fiatal Vállalkozók hetéhez kapcsolódó közleményben.

Októbertől már 50 millió forint a Széchenyi-programban elérhető forgóeszközhitel plafonja.

Fontos változást hozott az október a Széchenyi Kártya Programban, újabb elemekkel bővült ugyanis a rendszer. Az egyik legfontosabb változás, hogy a vállalkozások már 50 millió forint maximális összegben igényelhetnek Széchenyi Forgóeszközhitelt. Ez jelentős változás a korábbiakhoz képest: azok a cégek, amelyek a hosszabb - maximum 3 éves - futamidejű Széchenyi Forgóeszközhitel keretében finanszíroznák forgóeszközeiket, vagyis a működésükhöz szükséges alapanyagokat, árukészletek beszerzését eddig maximmálisan 25 millió forintos forrást igényelhettek.

Nem szabad elfelejteni, hogy a programon belül elérhető hitelekhez nyújtott kamattámogatás mértéke az év elején 2 százalékról 3 százalékra emelkedett, így a hitel kamata rekordalacsony szintre - nettó - 2,91 százalékra süllyedt. Mindez számokban:  egy átlagos 10 millió forintos, 3 éves futamidejű forgóeszközhitel esetében a kamattámogatás 170 ezer forint kiadástól mentesíti a céget.

Kedvezőbb feltételek jöhetnek az adózásban, emellett a járulékok is lejtőre kerülhetnek. Versenyképesség a fókuszban.

Egy sor, a vállalkozások működését megkönnyítő lépés várható a jövőben. Az új - a parlament által még el nem fogadott - adójavaslatok szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi plafonja 6 millióról 12 millió forintra emelkedik, továbbá egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter november elején az előbbieknél nagyobb volumenű, lényegében minden vállalkozás életét meghatározó tervet jelentett be. Mégpedig azt, hogy az ország, ezen belül a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a kormány járulékcsökkentés tervez a jövőben. A miniszter konkrét számokról nem beszélt, és türelmet kért. Azt mondta, hogy a járulékcsökkentést nem szabad elkapkodni, arról egyeztetni kell a partnerekkel. Dőreségnek minősítette Varga azt, ha a járulékcsökkenés már január elsejétől életbe lépne, mert felkészülési időre szükség lesz.

Október 15-től igényelhető a Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram, összesen százhárom MFB Ponton, országszerte. A Budapest kivételével csak Pest megyében elérhető forrás összege 3,67 milliárd forint, amelyet nulla százalékos kamattal igényelhetnek a vállalkozások. 

A Pest megyei fejlesztésekre a 2014-2020-as időszakban korlátozottan áll rendelkezésre forrás, ezen segíthet az új hitelprogram – olvasható az MFB közleményében.  A hitelprogram célja olyan mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz. 

A hitel típusa éven túli lejáratú beruházási hitel korszerű, kapacitásbővítő gépi berendezések megvásárlásához. A felvehető hitel összege minimum 1 millió, maximum 50 millió forint lehet, jellemzően kapacitásbővítésre, beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésre. A nulla százalékos kamattal igényelhető hitel futamideje maximum hét év, és az elvárt saját forrás mértéke tizenöt százalék. Az elvárt saját forrás mértéke tizenöt százalék. 

A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése, amelyet azonban hátráltat a KKV szektor tőkehiánya, valamint az elavult eszköz- és infrastrukturális ellátottsága – zárul az állami fejlesztési bank közleménye. 

A Google, a Budapest Bank, a Magyar Posta, a BIG FISH és az espell által életre hívott „A Világ a Piacom” kezdeményezés részeként immár a második nagyszabású rendezvényt tartották a budapesti Akvárium Klubban. A magyarországi vállalatok nemzetközi piacra lépésének támogatását és exporttevékenységük online bővítését célzó program eddig több mint 500 vállalkozást ért el – olvasható a szervezők által kiadott közleményben.

A program regisztrált vállalkozásai körében végzett felmérés alapján a kezdeményezés iránt érdeklődő vállalkozások fele már végez exporttevékenységet, a másik fele viszont még csak most készül a külpiacra lépésre. A megkérdezett vállalkozások terméket és szolgáltatást értékesítenek, szinte ugyanolyan arányban közvetlenül a végfelhasználóknak (68%) vagy beszállítóként egy-egy nagyvállalatnak (69%).

Az exportálók körében a célországok közül a nyugat-európai piacok dominálnak – minden második vállalkozás ezen a területen értékesíti termékeit, ezenkívül a környező országok, valamint a kelet-európai térség szintén népszerű. A megkérdezett exportáló vállalkozások a legnagyobb kihívásként a piacismeret hiányát (64%) és a külpiacokon tapasztalt versenyhelyzetet emelték ki (53%).

A válaszadók szerint a logisztika (50%), az online szolgáltatások használata (31%) és a nyelvi lokalizáció (32%) jelenti a legkevesebb gondot az exporttevékenység során. Ezt bizonyítja az is, hogy az exportáló vállalkozások döntő többsége (82%) online értékesíti termékeit, szolgáltatásait. Az exporttevékenységnek köszönhetően a vállalkozások 32%-ának több mint 10%-kal nőtt az éves árbevétele.

A külpiacra lépést tervező vállalkozások némileg hasonló gondokkal küzdenek: a legfőbb akadálynak ők is a piacismeret hiányát (57%) tekintik, azonban az online szolgáltatások (32%), az idegen nyelv ismeretének hiánya (21%), valamint a megnövekedett finanszírozási igényből adódó likviditási problémák (21%) szintén jelentős visszatartó erőt jelentenek számukra az exportálás tervezésénél.

Leginkább a kereskedelemben érdekelt vállalatok igényelnek a hitelekhez készfizető kezességet, amely egyébként a jegybanki hitelprogramban is fontos szerepet játszik - közölte a többségi állami kézben lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Szintén népszerű ez a megoldás a feldolgozóiparban, az építőiparban és a szolgáltatási ágazatban. Míg 2015-ben egy év alatt 46 milliárd forinttal növekedett a garanciaszervezet által vállat kezességek portfoliója, addig 2016 első félévében már 41 milliárd forint összegű növekedés volt tapasztalható, az állomány pedig 407,2 milliárd forintra emelkedett. 

A friss adatok szerint januártól szeptember elejéig 202 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának keretében, összesen 6055 vállalkozás számára. A program három szakaszában összesen 2329 milliárd forintot kapott 34 ezer vállalkozás. 

A Magyar Fejlesztési Bank-csoporthoz tartozó, többségi állami tulajdonban lévő, - a vállalkozások számára készfizető kezességet biztosító - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. teljes portfóliójában 20,5 százalékos a jegybanki hitelprogram különböző szakaszaiban igényelt hitelek aránya. A Garantiqa szakértői szerint mind a jegybanki hitelprogramban, mind a piaci hiteleknél az óvatosság jellemző a magyar vállalkozásokra. A hitellel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások 15 százaléka ugyanis a Garantiqa készfizető kezességének segítségével jut a növekedésükhöz szükséges hitelhez. A Garantiqa szolgáltatása ráadásul olyan vállalkozások számára is lehetőséget biztosít a hitelfelvételre, - ezáltal például a fejlesztésre - akik amúgy nem kapnának hitelt egy-egy banktól. 

A Garantiqa készfizető kezességét leginkább a kereskedelemben érdekelt cégek veszik igénybe: teljes Garantiqa-portfólión belül 35,9 százalékos a részesedésük. Szintén népszerű a garanitqás kezesség a szolgáltatási ágazatban működő vállalkozások körében, ők 22,6 százalékos részesedést tudhatnak magukénak. A harmadik helyen az feldolgozóipari ágazatban érdekelt vállalkozások állnak, ők fedik le a Garantiqa-portfólió 16,5 százalékát. Ezen túl jelentős, 15 százalékot meghaladó arányban vannak jelen az építőipari vállalkozások ügyletei. 

Dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója elmondta: a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezésének megélénkülésében jelentős szerepet játszik az állami hátterű hitelgarancia iránti igény dinamikus növekedése. Míg 2015-ben egy év alatt 46 milliárd forinttal növekedett a garanciaszervezet által vállat kezességek portfoliója, addig 2016 első félévében már 41 milliárd forint összegű növekedés jelentkezett, és 2016. június végére 407,2 milliárd forintra emelkedett. A vezérigazgató arra számít, hogy a következő időszakban még több vállalkozás juthat hitelhez garantiqás készfizető kezesség segítségével, a kezességvállalási portfolió növekedése 2016-ban a 100 milliárd forintot is elérheti, a bővülés pedig hozzájárulhat a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődéséhez.

Történelmi magasság közelében jár a vállalkozások bizalma. A hazai kkv-k egy éves várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 5 pontos ugrást követően jelenleg -3 ponton áll, amely az utóbbi hat év legjobb eredménye, legutóbb 2010 közepén volt magasabban a mutató, akkor rövid ideig a pozitív tartományt is elérte.

Az optimizmus annak köszönhető, hogy a vállalkozások a gazdaságpolitikával, a közterhekkel és a vállalat pénzügyi eredményével kapcsolatban is derűlátóak lettek. A középvállalkozások mellet már a kisvállalkozások várakozásai is a pozitív tartományban van – olvasható az eredményekről kiadott közleményben.

A jelentős mértékű javulás azt jelenti, hogy hirtelen sokkal optimistábbak lettek a magyar vállalkozások, a magyar gazdaság mellett saját helyzetüket is stabilabbnak látják. Emellett bíznak a kormányzati intézkedésekben, az utóbbi hetek javulásában jelentős szerepe lehet annak is, hogy a kormány az utóbbi időben többször beszélt arról, hogy érezhető járulékcsökkentésre készül 2017-ben. Közel minden negyedik cégvezető vélekedik úgy, hogy a kormányzat a következő egy évben vállalkozásbarát lesz, a jelenleginél alacsonyabb közterhekkel pedig az előző negyedévhez képest több mint dupla annyian (19%) számolnak, miközben a növekvő adókkal és járulékokkal tervezők aránya 4 éve trendszerűen csökken.

A vállalkozások árbevételüket és nyereségüket tekintve is derűlátóbbak lettek, átlagosan 6,9%-os árbevétel és 4,6%-os profitnövekedéssel számolnak a következő egy évben. Legutoljára hat évvel ezelőtt vártak ilyen magas pénzügyi eredményeket. A bizalom minden árbevétel-kategóriában erősödött: szokásos módon a középvállalkozások a legoptimistábbak, hangulatuk stabilan a pozitív tartományban mozog (11 pont). Melléjük a kisvállalkozások is felzárkóztak, várakozásaik szintén átléptek a pozitív sávba (2 pont), míg a kisvállalkozások bizalma jelenleg -8 ponton áll. Az ágazatok közül egyedül az ipari cégek várakozásai romlottak, ami feltehetően összefüggésben van az idei évre jellemző ingadozó ipari termeléssel, a többi szektor hangulata ugyanakkor javult.

Az Európai Beruházási Alap (EBA) és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) egy megállapodást írt alá a magyarországi vállalkozásoknak az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) történő támogatásáról – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az új termékek révén az AVHGA 50 milliárd forint (mintegy 160 millió euró) összegű, garanciával kiegészített pénzügyi támogatást bocsáthat akár 2000 magyarországi kisvállalkozás rendelkezésére, mindenekelőtt a mezőgazdasági ágazatokban. Az AVHGA megkönnyítheti a hozzáférést a kkv-k számára a finanszírozás többféle formájához is, például beruházási kölcsönhöz, forgótőkéhez, folyószámlahitelhez és bankgaranciához. Az EBA az Európai Unió pénzügyi segítségével viszontgaranciát nyújt az AVHGA-nak.

Örülök annak, hogy a jelenlegi Bizottság által kezdeményezett európai beruházási tervnek köszönhetően a magyarországi kisvállalkozások most hozzáférhetnek olyan a hitelekhez, amelyekhez egyébként nem juthattak volna hozzá. A beruházási terv mindeddig sikeresnek bizonyult, nem véletlen tehát, hogy javasoltuk mind pénzügyi kapacitásának növelését, mind időtartamának kiterjesztését. Arra bíztatom a magyar vállalkozásokat, hogy hozzák ki a legtöbbet ebből a lehetőségből, és használják a rendelkezésre bocsátott kölcsönöket a gazdasági növekedés fellendítésére és munkahelyteremtésre – mondta a hírrel kapcsolatban Navracsics Tibor,  az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos.

Az AVHGA megbízatása abban áll, hogy megkönnyítse a kkv-k hitelhez jutását olyan esetekben, amikor más pénzügyi intézmények a finanszírozást túl kockázatosnak látják. Noha az elmúlt években megkétszereződött ügyfelek száma, a programnak hála, a kkv-k támogatására rendelkezésre álló pénzügyi mozgásterünk mégis növekedni fog – tette hozzá Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója.

A fejlődő, innovációkat preferáló, növekedésben lévő cégek táborában legnépszerűbbek a lízingkonstrukciók, amelyek költséghatékony és rugalmas finanszírozási formát jelentenek a Magyar Lízingszövetség szerint.

 A felmérés szerint a növekedésben lévő kis- és középvállalkozások (kkv) 29 százalékának van lízingszerződése, az innovációt megvalósító cégek 38 százaléka él ezzel a finanszírozási formával, ezzel szemben azok a cégek, amelyeknél nem volt innovációs változás, csak 19 százalékban. A kutatás kimutatta, hogy az árbevételüket a legutóbbi pénzügyi évükben növelő vállalkozások 29 százalékának van lízingkonstrukciója, míg a stagnáló árbevételű társaságoknál 18 százalékos volt ez az arány, a csökkenő árbevételű cégeknek pedig csak a 6 százaléka és a lízinggel.

A biztos alapokkal rendelkező cégek körében is népszerű a lízing: a cégvezetők által teljesen stabil helyzetűnek minősített cégek 22 százaléka vesz igénybe lízingkonstrukciót, a kevésbé stabilnak mondott cégeknél azonban mindössze 8 százalék él ezzel a lehetőséggel. A Magyar Lízingszövetség megbízásából a GfK telefonos interjúk segítségével, 100 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű magyarországi cégek körében végezte a felmérést, a vállalkozások pénzügyi döntésekben résztvevő 300 vezetője válaszolt a kérdésekre, a reprezentativitás érdekében az adatfelvétel értékei a KSH adatai szerint súlyozták.