Tavaly közel 989 millió euró értékű beszállítói és kivitelezői pályázatot és további 111 millió euró értékű szolgáltatásokra vonatkozó szerződést írt ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelyből 11 hazai cég közel 138 ezer euró értékű tendert nyert el. Vagyis a magyar cégeknek külföldön is van esélyük, a közelmúltban az EXIM és az EBRD közös workshopot tartott ezzel kapcsolatban a vállalatvezetőknek.

Az EBRD tenderein 2017-ben 11 magyar cég vett részt, az általuk elnyert 4 tender összértéke megközelíti a 138 000 eurót. A kiemelkedő eredmény jól mutatja, komoly eséllyel indulnak a magyar cégek a nemzetközi közbeszerzési eljárásokon – áll az EXIM közleményében.

Az elmúlt évek során – többek között a magyar kormány programjainak támogatása nyomán – jelentősen megnövekedett az aktív magyar kkv-k száma. Annak érdekében, hogy a hazai vállalatok részletes képet kaphassanak az EBRD általános működéséről, a közbeszerzési szabályokról, illetve arról, miképpen kapcsolódhatnak be a bank projektjeibe, közös workshopot tartott az EXIM és az EBRD Budapesten. A rendezvényen 50 cég, 70 képviselője vett részt.

A konferencián Dancsó József, az EXIM operációs vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az együttműködés különösen fontos a hazai cégek számára, mivel az EU 2020-as finanszírozási időszakának megszűnésével várhatóan csökkennek az európai uniós források. Ezért érdemes ösztönözni a nemzetközi kapcsolatok bővítését, hiszen ez a nemzetközi terjeszkedés lehet a közép- és hosszú távú gazdasági növekedés fenntartásának egyik alappillére.

„Ezúton bátorítanám a magyar cégeket a részvételre. Csak úgy tudnak nyerni, ha pályáznak” – tette hozzá Dirk Pultz, az EBRD vezető közbeszerzési szakértője.

Dirk Plutz Forrás: EBRD, EXIM

Generációk jönnek, mennek, de Soltész Rezső „Szóljon hangosan az ének” című dalát mindenki kívülről fújja. Azt viszont kevesen tudják, hogy az ismert előadóművész sikeres üzletember is.

Hogyan talált rá a zenei pályára?
Eredetileg filmes vonalon mozogtam, ami nem csoda, tekintve, hogy nagyapám és édesapám is ezen a területen dolgozott. A gimnáziumi éveim alatt a Pannónia Filmstúdióban bontogattam a szárnyaimat, viszont ekkor már a zenéhez is közel kerültem. Megtanultam gitározni, énekelni, sőt, az első zenekaromat is megalapítottam.

Megfért a film és a zene egymás mellett?
Egy ideig igen, aztán viszont a zene területén egyre hangosabb sikereket arattam, népszerű lettem. Így aztán szakítottam a szürke hétköznapokkal, és a zenélést választottam. Az 1972-es táncdalfesztivál volt az első komoly mérföldkő, amelyet rengeteg fellépés és lemez követett. Aztán 1981-ben megjelent a Szóljon hangosan az ének című albumunk.

Soltész Rezsőt innen ismeri mindenki. Azt viszont kevesebben tudják, hogy ön üzletember is.
A zenei karrierem tele volt fordulatokkal. Hála Istennek, bőven volt sikerekben részem, több millió lemezt adtunk el. Mégis megfogalmazódott bennem, mi lesz, ha nem fut majd a szekér? Ez a gondolat hozta meg az átalakulást, és alapítottam meg a Zenészmagazin újságot, amelyre aztán különböző projekteket és új lapokat építettem fel. Csupa olyan téma kapcsán, amely vonzott. Mondok néhányat: hifi rendszerek, fotográfia, házimozik. Később pedig ezekből nőtte ki magát az évente megtartott, nagy sikerű Audio Video Trend és Hifi Show kiállítás, vagy a Profi Fotó kiállítás.

Nehezebb üzletemberként, mint énekesként?
Én legalábbis nagy különbséget nem látok a két pálya között. A zenész élet eleve önállóságra nevelt, jó iskola volt a bizniszhez. A szórakoztatóipart korántsem úgy kell elképzelni, hogy az embert csak hívják, és learatja a babérokat. Azt menedzselni kell, méghozzá kőkeményen. Abban mégis eltérnek egymástól, hogy míg a zenészt szereti a közönsége, ugyanez üzlettársak között már nem feltétlenül mondható el. Itt nincs szeretés, kemény szabályok vannak, amelyeknek meg kell felelni.

Inkább már üzletembernek tartja magát?
Nem szeretem, ha ezt a minőségemet leválasztják az énekesi pályafutásomról. A saját személyiségemet építem, amelynek van egy szelete a színpadon, egy másik pedig az újságok szerkesztőségében. Azt megtanultam, hogy ahogy az előadó-művészet, úgy az üzleti élet is tele van buktatókkal. De vallom, hogy igazi üzletember nincs bukás nélkül. Ha nincs lejtmenet, építkezni sem lehet ugyanis.

Ha már a bukásnál tartunk, bátran nyúl kölcsönökhöz finanszírozási kérdésekben?
Volt olyan időszak az én életemben is, amikor banki hitelért kellett folyamodnom. Ez nem tréfadolog, nagy szerencse, hogy úgy alakult, hogy teljesíteni tudtam a vállalásaimat. Egy a lényeg: ha valaki ilyen megoldást választ, jó, ha pontosan tudja, meddig ér a takarója.

A Budapesti Értéktőzsde az NGM-mel kötött támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt a gyors növekedési potenciállal rendelkező, transzparens tőzsdei működés felé nyitott vállalkozások tőzsdei felkészülésének szakmai támogatására – olvasható az erről kiadott közleményben. A vállalatok a program második projektelemeként megvalósuló tőzsdei felkészüléshez kapcsolódó költségek finanszírozására már március közepétől pályázhatnak.

Megnyílt a kevésbé fejlett régióban működő tőzsdeérett kkv-k tőzsdei bevezetését finanszírozó pályázat. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló program elsődleges célja azon gyors növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása, amelyek a transzparens tőzsdei működés felé nyitottak és a jelentkezést követő 18 hónapon belül készek és vállalják a hazai szabályozott piaci vagy épp a kkv szektorra specializálódott Xtend (MTF) platformra való bevezetést.

A BÉT a honlapon nyilvánosan közzétett felhívás feltételeinek megfelelő szervezeteket vissza nem térítendő – 50%-os intenzitású - támogatásban részesíti, a rendelkezésre álló forrás erejéig. Továbbá biztosítja a kiválasztott kkv-k tőzsdei felkészülést támogató mentor programban való részvételét.

A programra már március közepétől pályázhatnak a cégek. A beérkezett támogatási kérelmeket a BÉT szakemberei tartalmi, formai és jogosultsági kritériumoknak való megfelelés szerint értékelik, s a támogatást nyert kkv-kal kötött szerződés alapján a bevezetéshez közvetlenül kapcsolódó költségeiket számolhatják el.

Szinte hihetetlen, de százból több mint kilencvenkilenc magyar cég a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kategóriájába tartozik. Ezek a cégek háromból két magyarnak adnak munkát, közben viszont a GDP alig 40%-át állítják elő. Mennyi egy magyar kkv átlagos árbevétele? Mennyit exportál egy ilyen átlagos cég? Ezekre is igyekszünk most választ adni.

Mi a kkv?

A legfontosabb rögtön az elején a kkv fogalmát tisztázni: akkor beszélhetünk ilyen vállalkozásról, ha annak kevesebb mint 250 munkavállalója van, árbevétele pedig nem haladja meg az 50 millió eurót vagy a mérlegfőösszege a 43 millió eurót. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezen a nagy halmazon belül több kategóriát különböztet meg:

• Mikrovállalkozások: 0-9 fő közötti létszámmal, 2 millió euró árbevételig és 2 millió eurós mérlegfőösszegig.
• Kisvállalkozások: 0-9 fő közötti cégek, melyeknél az árbevétel és/vagy a mérlegfőösszeg 2-10 millió euró között van, de egyik sem haladja meg a 10 milliót. Ugyanide tartoznak a 10-49 főt foglalkoztató cégek 10 millió eurós árbevételig és ugyanekkora mérlegfőösszegig.
• Középvállalkozások: 0-49 fős cégek 10-50 millió eurós árbevétel vagy 10-43 millió eurós mérlegfőösszeg között. Ugyanide sorolják az 50-249 fős cégeket 50 millió eurós árbevételig vagy 43 milliós mérlegfőösszegig.

A magyar besorolásnál egyszerűbb az európai osztályozás: az Eurostat a vállalkozások adatainak nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében a 10 fő alatti szervezeteket mikrovállalkozásnak, a 10–49 főt foglalkoztatókat kisvállalkozásnak, az 50–249 fővel működőket középvállalkozásnak tekinti.

Szinte mindenki kkv Magyarországon

A KSH legfrissebb kiadványa szerint 2016-ban 693 662 darab vállalkozás volt regisztrálva Magyarországon, ebből 687 698 volt kkv és csak 5 964 esett kívül ezen a körön. Vagyis a cégeknek mindössze a 0,86%-a volt nagyvállalat. A kkv-körön belül majdnem 650 ezer mikrovállalkozást tartottak nyilván, 32 742 kisvállalkozás és 5 223 közepes vállalkozás alkotta a teljes rendszert.

Ugyanez az ábra még látványosabb, ha a 2016-os arányokat nézzük meg külön:

Vagyis 2016-ban az összes magyar vállalkozás majdnem 94%-a mikrovállalkozás volt, ebbe a körbe tartoznak az egy fős vállalkozók is. Ennek köszönhetően éppen az egy fős cégekből van a legtöbb, szám szerint több mint 470 ezer. Emellett a 2-9 főt foglalkoztató cégek száma 172 829. Ahogy haladunk felfelé méret szerint a ranglétrán, úgy csökken a cégek száma, kisvállalkozásból már alig 32 ezer van, míg a közepes cégek száma az 5 200-at is alig éri el.

Milyen egy átlagos magyar kkv?

Amellett, hogy a cégek szinte kivétel nélkül kkv-k, a foglalkoztatottak számát tekintve már nincsenek fölényben. Ennek oka, hogy az arányaiban kevesebb nagyvállalat lényegesen több embert foglalkoztat, elég csak az ország legnagyobb munkaadóira gondolni, melyek akár több tízezer dolgozóval bírnak. A Magyar Postánál például több mint 30 ezren dolgoznak, ezzel önmagában több tízezer kis mikrovállalkozással ér fel.

A KSH szerint háromból két magyar dolgozik kkv-knál, ez mintegy kétmillió embert jelentett 2016-ban. Az árbevételt tekintve pedig már a többségük sincs meg, hiszen a magyar vállalkozói kör 89,8 billió forintos (89 848 milliárd) forgalmából ugyanis 57,6 százalékot a nagyvállalatok hasítanak ki.

Az összes magyar kkv árbevétele alig haladja meg a 38 ezer milliárd forintot, így egy cégre átlagosan 55 millió forintos forgalom jutott. Ugyanez az adat a nagyvállalkozásoknál átlagosan 8,7 milliárd forint volt majdnem.

A statisztikai hivatal megvizsgálta az egy főre jutó árbevételt is, ez a nagyvállalatok esetében évi 51,6 millió forint volt, a kkv-k ennél érthetően sokkal kisebb forgalmat bonyolítottak egy-egy munkavállaló esetében is. A legkisebb mikro vállalkozásoknál a 8 milliót sem éri el az érték évente, a 2-9 fős cégeknél már 14,1 millió, a kisvállalatoknál 24 millió, míg a közepes cégeknél 33,9 millió forint volt az éves forgalom egy munkavállalóra vetítve.

Az utolsó mutató, amit érdemes megvizsgálni a kkv-k részesedése a nemzeti össztermékből (GDP). A KSH szerint az összes cégre eső 18 844,4 milliárd forintos hozzáadott érték 57,2 százaléka esett a nagyvállalatokra, vagyis ezen a téren is kisebbségben volt a kisvállalati kör. Ezzel párhuzamosan az exportban még nagyobb az eltolódás: a 30 502 milliárdos teljes magyar exportból 25 217 milliárdot a nagy cégek bonyolítottak. Ez ismét rávilágított a magyar kkv-kör egyik gyengeségére, ami a nemzetközi terjeszkedés hiánya, nagyon kevés vállalakozás tud bekapcsolódni akár csak minimális szinten is a nemzetközi beszállítói hálózatokba.

Összességében az látszik, hogy ugyan minden magyar cég kkv-nak minősül a hivatalos besorolás szerint, de ezek legnagyobb része egy fős mikrovállalkozás, gyakorlatilag egyéni vállalkozókról van szó. A nagyvállalatok pedig hiába teszik ki kevesebb mint egy százalékát az összes regisztrált cégnek, a foglalkoztatottak számában és a hozzáadott értékben többségben vannak, az exportot tekintve pedig 80 százalékos az arányuk. A következő cikkben majd azt vizsgáljuk meg, hogy a fenti számok mit jelentenek európai összehasonlításban.

Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 293 vállalkozás a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program keretében – jelentette be Varga Mihály kedden. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a támogatással több mint 2000 új munkahely létesítéséhez, valamint 3600 munkahely megőrzéséhez járul hozzá a kormányzat, érdemben javítva ezzel a kkv-szektor versenyképességét.

Varga Mihály kiemelte: a kormányzat hazai forrásból eddig összesen több mint 50 milliárd forinttal támogatta a kkv-szektor munkahelyteremtését, ami nagyban hozzájárult a foglalkoztatás nyolc év alatt bekövetkezett 750 ezres bővüléséhez. A munkahelyteremtő beruházási támogatás célja a foglalkoztatottak számának további növelése és a tartós foglalkoztatás biztosítása Magyarországon. Mint mondta, támogatással folytatódhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is, a munkaerőpiac területi különbségeinek csökkenésével párhuzamosan.

 A regionális beruházási támogatás, vagy csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímen pályázható munkahelyteremtő támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak, vagy lízing költségek számolhatóak el. A pályázónak 2 éves foglalkoztatási és 3 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalnia. A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,5 millió forint, ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 500 ezer forint, vagy 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél új munkahelyenként 800 ezer forint, és kedvezményezett járásban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnak- tette hozzá a miniszter.

Kiváló eredménnyel zárta a 2017-es évet az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az előzetes, nem auditált adatok szerint. A garanciaállomány 2017-ben elérte az 570 milliárd forintot, ami 28 százalékot meghaladó növekedést jelent az előző évhez képest. A Garantiqa kezességvállalásával 2017-ben 700 milliárd forint hitel került több mint 30 ezer hazai KKV-hoz. A társaság kiemelt célja, hogy egyre több olyan vállalkozáshoz jusson el az állami kezesség, amelyek egyébként nem juthatnának finanszírozási forráshoz. 

Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az eredmények kapcsán kiemelte: a Garantiqa 2017-ben is folytatta azt a dinamikus bővülést, ami az elmúlt időszakban jellemző volt a társaságra. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási tevékenysége az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. A kezességvállalási portfolió 2015-ben 46 milliárd forinttal, 2016-ban 76 milliárd forinttal, 2017-ben pedig kiemelkedő, 127 milliárd forinttal emelkedett. A portfolió növekedési üteme ezzel lényegesen gyorsabb volt a KKV hitelezés bővülésénél. 

Az MNB adatai szerint a szűken értelmezett mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelállománya 2017-ben éves viszonylatban 11,4 százalékkal emelkedett, míg az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme 11,8 százalék volt. Annak ellenére, hogy a KKV-k finanszírozáshoz jutását mindemellett uniós forrású, kedvezményes hitelek is támogatták, a KKV-szektor kielégítetlen finanszírozási igénye továbbra is jelentős. 

A Magyar Fejlesztési Bank kutatása szerint az életképes mikro-, kis- és középvállalkozások negyede, nem, vagy csak részben juthat hozzá forrásokhoz a kereskedelmi banki szektorból. A finanszírozási hiányosságokkal érintett vállalkozások többsége az elutasítástól tartva fel sem vette a kapcsolatot a pénzintézetekkel. 

Mivel a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak, ezért a Garantiqa kezességvállalása továbbra is elsődleges ezen KKV-k finanszírozáshoz jutásában. Ezt tükrözi, hogy 2017-ben csaknem minden ötödik hitelfelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg, így a társaság részesedése a kkv hitelezésből 2017 végére 16,4 százalékra nőtt. A Garantiqa kezességvállalási tevékenysége 2017-ben is érdemben járult hozzá a KKV hitelállomány növekedéséhez. 

Dr. Búza Éva hangsúlyozta: a Garantiqa mára a hazai KKV finanszírozás meghatározó szereplője. A további növekedés mellett fontos cél, hogy minél több hazai mikro- kis- és középvállalkozást sikerüljön megismertetni az állami kezességvállalásban rejlő előnyökkel, ezzel támogatva azon vállalkozások finanszírozáshoz jutását, amelyek e nélkül nem jutnának hitelhez. Ennek érdekében a társaság 2018-ban szakmai partnerekkel és érdekképviseletekkel is együttműködéseket tervez az ismeretterjesztő, edukációs tevékenysége erősítésére. 

A 2017-ben megalapításának 25 éves évfordulóját ünneplő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást.

Együttműködési megállapodást kötött egymással az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). Az együttműködés célja, hogy a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások minél szélesebb köre ismerhesse meg a hitelezéshez kapcsolódó állami garanciavállalás előnyeit.

A 35 ezer hazai vállalkozást tömörítő KISOSZ több mint száz éve képviseli a családi jellegű magyar mikro- és kisvállalkozásokat a kereskedelem és a vendéglátás területén. A szervezet részt vesz az uniós és a hazai érdekegyeztetési intézményrendszerben, elősegíti a vállalkozóvá válást, és előmozdítja a már működő vállalkozások gazdasági eredményeit. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt-.-vel kötött mostani megállapodás keretében a pénzügyi edukációs, ismeretterjesztő tevékenység válik még hangsúlyosabbá.

Dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia Zrt vezérigazgatója az együttműködés kapcsán hangsúlyozta: a Garantiqa mára a hazai KKV finanszírozás meghatározó szereplője, hiszen minden hatodik KKV hitel a társaság kezességvállalásával valósul meg. Fontos célunk ugyanakkor, hogy minél több hazai mikro- kis- és középvállalkozás megismerje az állami kezességvállalásban rejlő előnyöket. Ebben segít a KISOSZ-al való szoros együttműködés, hiszen a vállalkozások így első kézből kaphatnak információt a garanciavállalás intézményéről.

A megállapodás értelmében a Garantiqa bekapcsolódik a KISOSZ számos programjába, például az OKJ-s szakképesítést adó vállalkozói tanfolyamokba, az uniós forrású JOGpont hálózat munkájába és a 2018. január 1-től 48 hónapon keresztül zajló a vállalkozóvá válás támogatására kiírt GINOP-5.1.9-17 pályázati programba.

Dr. Antallfy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke a megállapodás kapcsán kiemelte: a napjainkban zajló generációváltás következtében a KISOSZ tagságán belül egyre inkább teret nyernek az újonnan létrejött vállalkozások, amelyek képzéséhez, felkészítéséhez, továbbá üzleti terv készítéséhez és az uniós forrású támogatások elnyeréséhez a KISOSZ jelentős segítséget nyújt. Ebbe az edukációs, ismeretterjesztő tevékenysége kapcsolódik be a Garantiqa, az állami kezességvállalás népszerűsítésével.

A KISOSZ a munkaadói érdekképviseletek között ma már szinte egyedülálló módon országos hálózattal rendelkezik. Valamennyi megyeszékhelyen önálló szolgáltató irodát működtet, megyei honlapokkal és elektronikus hírlevelekkel, oktatóbázissal és a vállalkozások működésére vonatkozó tanácsadások biztosításával. A fő szolgáltatások egyike a vállalkozások finanszírozására, a pénzügyi eszközök igénybevételére vonatkozó tanácsadási tevékenység, amely megalapozza a KISOSZ és a Garantiqa együttműködési lehetőségeit.

A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével a garantált hitelportfolió volumene 2017-ben megközelítette a 700 milliárd forintot, ezzel a Garantiqa több mint 30 ezer vállalkozás hitelhez jutását tette lehetővé.

A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, a cégvezetőket azonban többé-kevésbé intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, a digitális megoldások hatékonyságnövelő hatását pedig kevesen kérdőjelezik meg. A Budapest Bank kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál.

Az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következő 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében. Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.

A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing- és HR-funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.

Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.

A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.

A Budapest Banknál is elérhető MFB Pontos termékek közül több is közvetlenül támogatja a vállalkozások digitális fejlesztéseit. Van olyan vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermék, amelynek a segítségével többek között helyben telepített vagy felhőalapú vállalatirányítási szoftverek is beszerezhetők maximum 75 millió forintos projektösszeghatárig. Az emelt szintű, pl. Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodó vállalatok pedig 350 millió forintos projektértékig pályázhatnak egy másik kombinált termékre. Ez a március végéig nyitva álló pályázat lehetővé teszi akár automatizációs és robotikai eszközök beszerzését is.

A fentieken túl hamarosan megjelenik egy társadalmi egyeztetésen már átesett új, nulla százalékos hitelprogram is, amely a Digitális Jólét Program stratégiai területeit célzó fejlesztéseket fogja finanszírozni.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház együttműködési megállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bankkal a hazai vállalkozások gazdasági erejének és versenyképességének fokozása érdekében. A megállapodás értelmében a két szervezet kiemelt figyelmet fordít közös szakmai események megvalósítására, finanszírozási megoldások kialakítására, illetve szakmai támogatás biztosítására a magyar cégek versenyképességének fokozása érdekében.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetői együttműködési megállapodást írtak alá, a hazai vállalkozások célzott szakmai támogatása és versenyképességük növelése céljából.

Az MNKH az együttműködés értelmében többek között részvételi és szakmai bemutatkozási lehetőséget biztosít az MFB szakértőinek, illetve partnereinek a Kereskedőház által szervezett konferenciákon, képzéseken, valamint folyamatosan tájékoztatja partnereit az MFB által kínált különböző finanszírozási lehetőségekről. Ezen túlmenően a Kereskedőház a rendelkezésére álló szakmai információk és piaci visszajelzések biztosításával, támogatja az MFB kkv-k finanszírozására vonatkozó konstrukciók kidolgozását.

„Az MFB és az MNKH célja azonos, mindkét intézmény a magyar vállalkozások versenyképességének, gazdasági teljesítményének fokozását tűzte zászlajára. E közös célkitűzés mentén kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi a rendelkezésünkre álló eszközök és tudás összehangolását, így közösen még hatékonyabb megoldásokkal állunk a hazai cégek rendelkezésére, legyen szó finanszírozási konstrukciók kialakításáról, kezdő innovatív vállalkozások külpiaci megjelenésének elősegítéséről vagy éppen gyakorlati tudás átadásáról” – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.

Az MFB a megállapodás keretében releváns piaci információkkal, kutatási eredményeinek biztosításával járul hozzá az MNKH szolgáltatási portfóliójának, valamint Exportakadémia elnevezésű képzésének továbbfejlesztéséhez. Az MFB mindamellett vállalja, hogy külpiaci tevékenységük kiszélesítését célzó partnerei körében tájékoztatást ad MNKH szakmai konferenciáiról, ágazatspecifikus képzéseiről, illetve szolgáltatásairól.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója az aláírás kapcsán kiemelte: „Az MFB folyamatosan keresi azokat az együttműködési lehetőségeket, melyek révén átfogó finanszírozási termékeivel, illetve szaktudásával a lehető legszélesebb körben segítheti a hazai vállalkozások fejlesztését, sikeres működését. A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal kötött megállapodás éppen ezért kiterjed MFB stratégiai csoportjába tartozó társaságokra is, melyek a banki hitelezés mellett többek között a tőkebefektetés és a garancia termékek területén is értékes segítséget nyújthatnak a vállalkozásoknak.”

Az együttműködési megállapodás kiterjed továbbá az MNKH InnoTrade startup programja, illetve az MFB stratégiai csoportjába tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közti partnerségre is. A kooperáció célja, hogy közös szakmai rendezvények megvalósításával támogassa a hazai innovatív vállalkozások exportképességének fejlesztését, többek között tőkehelyzetük erősítése révén.

Az MFB az együttműködési megállapodás keretében egységesen képviseli a stratégiai csoportjába tartozó társaságokat, így a szakmai együttműködés kiterjed a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelési Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., a  Diákhitel Központ Zrt., az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt., valamint az MFB Ingatlanfejlesztő Zrt. tevékenységére is.