Stratégiai partnerségi megállapodást kötött egymással az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az együttműködés célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások minél szélesebb köre ismerhesse meg a hitelezéshez kapcsolódó állami garanciavállalás előnyeit.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége, melyet mintegy 180 jogilag önálló ipartestület alkot. Az IPOSZ által képviselt vállalkozások több mint 200 kézműves, kisipari szakmában folytatnak szolgáltató, termelő és szállítmányozási tevékenységet. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel kötött mostani megállapodás keretében a pénzügyi ismeretterjesztés, edukációs tevékenység válik még hangsúlyosabbá.

dr. Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese és Németh László az IPOSZ elnöke

Az IPOSZ és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a vállalkozások finanszírozása és a különböző pénzügyi lehetőségek és megoldások bemutatása érdekében stratégiai partnernek tekintik egymást. Fontos közös céljuk, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások minél szélesebb köre ismerje meg a hitelezéshez kapcsolódó állami garanciavállalás előnyeit, ezáltal minél több olyan vállalkozás is forráshoz jusson és megkapja a fejlődés, fejlesztés lehetőségét, amelynek eddig erre nem volt lehetősége.

Dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója az együttműködés kapcsán hangsúlyozta: a Garantiqa a hazai KKV-finanszírozás meghatározó szereplője, hiszen minden ötödik KKV-hitel a társaság kezességvállalásával valósul meg. Fontos cél ugyanakkor, hogy minél több hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megismerje az állami kezességvállalásban rejlő előnyöket, és így olyan vállalkozások is forráshoz jussanak, amelyeknek erre kezességvállalás nélkül nem lenne módja. Ebben segít az IPOSZ-szal való szoros együttműködés, hiszen a vállalkozások így első kézből kaphatnak információt a garanciavállalás intézményéről.

Az IPOSZ törekvései arra irányulnak, hogy az egyéni, önálló, családi, mikro- és kisvállalkozások Magyarországon minél nagyobb mértékben és intenzitással vehessenek részt a társadalmi párbeszédben, valamint megfelelő támogatások és hitelek birtokában mobilizálni tudják a bennük rejlő foglalkoztatási és innovációs képességeket.

Németh László, az IPOSZ elnöke a megállapodás kapcsán kiemelte: az IPOSZ fontos célkitűzése, hogy a mikro- és kisvállalkozások minél teljesebb körű tájékoztatása, üzleti tevékenységük aktív támogatása érdekében továbbfejlessze saját információs és szolgáltatási rendszerét. Ebbe az fejlesztési, edukációs és ismeretterjesztő tevékenységbe kapcsolódik be a Garantiqa, az állami kezességvállalás népszerűsítésével. Az IPOSZ-nak a vállalkozások finanszírozására, a pénzügyi eszközök igénybevételére vonatkozó tanácsadási tevékenysége jó alapot nyújt a Garantiqa-val való sikeres együttműködésre.

A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével folyósított hitelportfolió volumene 2017-ben elérte a 700 milliárd forintot, ezzel a Garantiqa több mint 30 ezer vállalkozás hitelhez jutását tette lehetővé.

A kormány továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy a jövő termelésében meghatározó szerepet játszó ipari megoldásokat és fejlett technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozásokat támogassa – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Genevation Aircraft Kft. jakabszállási gyártóüzemében tett látogatása alkalmával. A miniszter arról is szólt, hogy a jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatban négyezer milliárd forintot különítek el fejlesztések finanszírozására, köztük az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 projektjeire.

Fotó: PM.

A kormány támogatja a kkv-k növekedési esélyeit egyebek közt a finanszírozási forrásokhoz jutás könnyítésével, a vállalati környezet fejlesztésével, adócsökkentésekkel, az uniós források gazdaságfejlesztést szolgáló felhasználásával, a beszállítói integrátori programmal, a szakképzés fejlesztésével és a tavaly novemberben kötött bérmegállapodással – emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: a 2016-ban útjára indított Irinyi Terv célja a jövőben is az, hogy biztosítsa a magyar gazdaság hosszú távú és tartós növekedését. A feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyságát növelésével, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával lehet elérni.

Az Irinyi Terv részeként a kormány mintegy 250 millió forint támogatást adott a Genevation Aircraft Kft. részére új repülőgép prototípusainak kifejlesztésére és sorozatgyártására. Jakabszálláson, a Bács-Kiskun megyei üzemben fejlesztették ki a GENPRO műrepülőgépet, amely világ első acél-karbon rácsszerkezetű anyagból készült egyszemélyes repülője.

A hazai kkv-k több mint felének a szakemberhiány okozza a legnagyobb problémát – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A cégek kétharmada szembesült már az elmúlt fél évben a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, szerintük tapaszalt és nagy tudású munkaerőt találni a legnehezebb.

Hiába a csökkenő munkanélküliség és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának emelkedése, a KSH legutóbbi adata szerint rohamtempóban növekszik a betöltetlen pozíciók száma. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások több mint 73 200 üres álláshelyről számoltak be tavaly év végén, holott egy évvel korábban ez a szám még csak 55 526 volt.

Eddig sokan azt hitték, hogy elsősorban a nagy cégeket sújtja a szakemberhiány, de egyre több kkv is hasonlóról számol be. A kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint az előző negyedévhez képest kismértékben, 34%-ról 28%-ra mérséklődött a munkaerő-felvételben gondolkodó cégek aránya, de az elmúlt 4 évre jellemző 20%-hoz képest ez még mindig kiemelkedőnek mondható.

A kutatás szerint fél év alatt gyakorlatilag nem változott azon cégek aránya, amelyek ne találkoztak volna az elmúlt hat hónapban valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel (65%). Ezt tovább súlyosbítja, hogy a vállalkozások szerint elsősorban a szakemberhiány akadályozza leginkább a cégek működését, amely mellett szinte eltörpülnek a tőke-, a kereslet- és a kapacitáshiány okozta problémák. Van azonban egy szerencsés réteg – a kkv-k 10%-a –, amelyet semmilyen tényező nem hátráltat a gördülékeny üzletmenetben – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A teljes vállalati szegmensnél nagyobb arányban, közel 12 százalékkal nőtt a kkv-hitelezés 2017-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadványából. Az idén is folytatódhat a dinamikus növekedés, továbbra is szinte minden pénzintézet arra számít, hogy növelni tudja majd kkv-állományát.

Könnyű most olcsón hitelhez jutni

A tavalyi negyedik negyedévben a vállalati hitelállomány 10,4 százalékkal bővült, ezen belül a kkv-hitelek még dinamikusabb, közel 12 százalékos növekedést mutattak – állapítja meg az MNB Hitlelezési folyamatok című kiadványa. Az év utolsó három hónapjában 184 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a bankok a vállalatokkal, így a teljes 2017-es állománybővülés a duplája volt az egy évvel korábbinak. A 2017-es új hitelszerződés-kötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedés volt tapasztalható.

A teljes vállalati hitelkihelyezés 605 milliárd forint volt 2017-ben, ebből 241,9 milliárdot tettek ki a forinthitelek, a fennmaradó mintegy 360 milliárd forint pedig a devizahiteleket jelentette. A kkv-k hitelezését 2017-ben is támogatta a jegybank Piaci Hitelprogramja (PHP), amelynek keretében a hitelintézetek a tavalyi évre 230 milliárd forintnyi hitelezési növekményt vállaltak. A vállalást a hitelintézetek szektorszinten jelentősen túlteljesítették, az összesített megfelelési mutató értéke mintegy 250 százalék. A részt vevő bankok vállalása teljes egészében fennmarad 2018-ra is, így a PHP idén is ösztönzőleg hat a kkv-hitelezésre. Ennek a programnak az a szerepe, hogy a jegybank korábban már lezárt Növekedési Hitelprogramja (NHP) után elősegítse a piaci alapú hitelezéshez való visszatérést. A PHP keretében az MNB a kereskedelmi bankokkal kötött kamatcsere-ügylet (HIRS) segítségével a hosszú futamidejű, piaci alapú hitelezésre irányuló ösztönzési rendszert alakított ki. A programban részt vevő hitelintézetek vállalták, hogy az MNB-vel megkötésre kerülő, akár három éven át fenntartható HIRS-ügylet névértéke negyedének megfelelő mértékben növelik kkv hitelállományukat az adott naptári év folyamán.

A kkv-k finanszírozásához az uniós forrású hitelek is hozzájárultak. 2017-ben az európai uniós forrásból elérhető eszközök is szerepet kaptak a vállalati hitelezésben. A bankok által folyósított állomány tavaly közel 60 milliárd forintot ért el ebből a forrásból. A kkv-k számára mostanáig csaknem 440 milliárd forintnyi pályázati úton elnyerhető forrás került meghirdetésre és a beérkezett igények több esetben már meghaladták az adott pályázatban rendelkezésre álló keretet – olvasható az MNB jelentésében. Így az uniós forrású, elsősorban beruházások megvalósítását támogató, 0 százalékos kamatozású hitelek, illetve vissza nem térítendő támogatással kombinált alacsony kamatozású hitelek folyósítása 2018 során még inkább felfuthat. Ez a rendelkezésre álló forrás a további, kockázati tőke alapú megoldásokkal kiegészülve enyhítheti a hazai kkv-k piaci alapon kielégítetlen finanszírozási igényét.

Az állomány jelentős bővülése mellett a hazai és nemzetközi fejleményeknek is köszönhetően a vállalkozások egyre kedvezőbb kamatok mellett adósodhatnak el. Az egymillió euró alatti szerződések esetében forintban 3,04 százalék volt az átlagkamat az új szerződések esetében a negyedik negyedévben, ez az előző negyedévhez képest 33, 2016 végéhez képest pedig 76 bázispontos csökkenésnek felelt meg. A nagyvállalati szegmensben, egymillió euró feletti szerződések esetén az év végén 1,27 százalékon lehetett forinthitelt felvenni, ez több mint 100 bázispontos csökkenést jelentett a harmadik negyedévhez képest.

A magyar vállalati hitelállomány növekedése tavaly régiós összevetésben is kiemelkedő volt, a decemberi 10,4 százalékos mellett a lengyel piacon 8,65 százalékos, Szlovákiában 7,62 százalékos, míg Csehországban 6 százalékos növekedést mértek.

A kamatfelárakban viszont még lenne hova előrelépni a régióban, hiszen a kkv-k számára fontos kis összegű, éven belüli változó kamatozású hiteleknél a 3 százalékos magyar felárnál alacsonyabb volt a szlovén is, Lengyelországban és Csehországban pedig 2 százalék alatti értékeket mértek. Vagyis a jelek szerint élesedik a verseny a jó minőségű vállalati ügyfelekért, de van még hova fejlődni, a bankok közti verseny további élénkülésével ezek a felárak még csökkenhetnek a következő időszakban.

Lassan versenyeznek a bankok a vállalatokért

A jegybank felmérése szerint a negyedik negyedévben a nagyvállalatoknál és a kkv-knál is enyhültek a hitelfeltételek, ami annak volt köszönhető, hogy élénkült a verseny a bankok között. Ez elsősorban a kamatfelárak csökkenésében tükröződött a bankok bevallása szerint. A bankok fél évre előretekintve is e folyamatok fennmaradására számítanak, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében. A versenyhelyzet mellett leginkább a kedvező gazdasági kilátások motiválhatják a bankokat a feltételek enyhítésében, a harmadik tényező pedig a piaci részesedési célokban keresendő, magyarul egyre több bank szeretné növelni részesedését a vállalati piacon. Összességében egyébként a mostaninál enyhébb hitelfeltételeket 2015 harmadik negyedéve óta nem mért a jegybank a szokásos hitelezési felmérésben.

A teljes vállalati szegmensen belül a felmérés szerint átlagon felüli mértékben enyhülhetnek a kkv-k hitelezési feltételei. Ez egészen 2015 második negyedéve óta folyamatosan elmondható, vagyis egyértelműen látszik, hogy ebben a körben látnak komoly felfutási lehetőséget a bankok.

„Az egész magyar gazdaság kiemelkedő évet tudhat maga mögött: az eddig publikált növekedési adatok alapján a magyar növekedési mutató a második legmagasabb az EU-n belül. Ebben jelentős szerepe van a vállalati és különösen a kkv-hitelezés bővülésének is, ami pár éve még »Csipkerózsika-álmát aludta«” – jelentette ki a Garantiqa sikeres éveit elemző interjújában dr. Nagy Róbert, a társaság vezérigazgató-helyettese.

Nagy Róbert kiemelte: a számok és tendenciák biztatók, „de nem dőlhetünk hátra”, ugyanis az MFB közelmúltbeli vállalati felmérése alapján a hitelfelvétel során továbbra is a megfelelő fedezetek hiánya jelenti a legnagyobb akadályt.

„Az a cél, hogy egyre több olyan vállalkozás mögött álljon ott a társaság, amely életképes üzleti tervvel rendelkezik, de rövid működési múltja, gyengébb adósminősítése vagy megfelelő fedezetek híján nem juthat hozzá a továbbfejlődéséhez szükséges fejlesztési, beruházási és a működést biztosító forgóeszközhitelekhez. A növekedési célok mellett további stratégiai célok is körvonalazódnak” – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Nagy Róbert hangsúlyozta: a Garantiqa mára a hazai kkv-finanszírozás meghatározó szereplőjévé vált, a kezességvállalási tevékenység bővülése érdemben járul hozzá a kkv-hitelállomány növekedéséhez. A kkv-hitelállománynak a fenntartható gazdasági növekedést támogató, előre jelzett mértéke az elmúlt egy évben tovább növekedett: a kkv-hitelállomány növekedését az MNB elemzései korábban az 5–10 százalékos sávban, a legfrissebb előrejelzésekben pedig már a 10–15 százalékos sávban prognosztizálják.

„A további növekedés mellett fontos, hogy minél több hazai mikro-, kis- és középvállalkozás ismerje meg az állami kezességvállalásban rejlő előnyöket, így támogatva azon vállalkozások finanszírozáshoz jutását, amelyek e nélkül nem jutnának hitelhez. E cél érdekében a társaság 2018-ban tovább erősíti edukációs tevékenységét” – szögezte le Nagy Róbert.

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. erős évet zárt 2017-ben. Az állami kezességvállalás kkv-hoz juttatását végző cég garanciaállománya tavaly elérte az 570 milliárd forintot. Ezzel 700 milliárd forint hitel került több mint 37 ezer hazai vállalkozáshoz a Garantiqa közreműködésével. A társaság vezérigazgatójával, dr. Búza Évával az eredményekről és a célokról beszélgettünk.

Csakúgy, mint 2016-ban, tavaly is dinamikus bővülést ért el a Garantiqa. Úgy tűnik, hogy a prosperáló gazdaságban a vállalkozások bátrabban vesznek fel hitelt, amihez jól jön nekik az állami kezességvállalás. Valóban ez a helyzet?

Azt látjuk, hogy a kedvező gazdasági környezet jó hatással van a hazai kkv-szektor hitelfelvételi kedvére, így tavaly is sikerült azt a dinamikus bővülést folyatatnunk, ami az elmúlt időszakban jellemző volt. A számok magukért beszélnek: a kezességvállalási portfóliónk 2015-ben 46 milliárd forinttal, 2016-ban 76 milliárd forinttal, 2017-ben pedig kiemelkedő, 127 milliárd forinttal emelkedett. Ez a dinamika, ez a növekedési ütem egyébként lényegesen gyorsabb volt a kkv-hitelezés bővülésénél.

Hogy néz ki most a kkv-­hitelezési piac, mit mutatnak a számok? És mik a fontosabb kilátások?

A kkv-kat is jellemző növekvő beruházási kedv a hitelpi­acon is lecsapódik: a legfrissebb adatok szerint a szűken értelmezett mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelállománya 2017-ben éves viszonylatban 11,4 százalékkal emelkedett, míg az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme 11,8 százalék volt. Fontos látni ugyanakkor, hogy annak ellenére, hogy a kkv-k finanszírozáshoz jutását mind­emellett uniós forrású, kedvezményes hitelek is támogatták, a kkv-szektor kielégítetlen finanszírozási igénye továbbra is jelentős. A Magyar Fejlesztési Bank egy nemrégi kutatása szerint az életképes mikro-, kis- és középvállalkozások negyede nem, vagy csak részben juthat hozzá forrásokhoz a kereskedelmi banki szektorból. A finanszírozási hiányosságokkal érintett vállalkozások többsége az elutasítástól tartva fel sem vette a kapcsolatot a pénzintézetekkel. Ez fontos jellemzője a piacnak, amire válaszokat kell találnunk nekünk is.

Milyen válaszokat tud adni erre az állami hátterű kezességvállalással, a kkv-­hitelezés multiplikátoraként is működő Garantiqa?

Nagyon fontos feladatunk, és egyben kihívás is számunkra, hogy minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjunk állni, amely a kezességvállalás nélkül nem tudna forráshoz jutni. Minden felmérésünk azt mutatja, hogy a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul még mindig az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak, így a kezességvállalásunknak fontos szerepe van a kkv-k finanszírozáshoz jutásában. 2017-ben a részesedésünk a kkv-­hitelezésből év végére 16,4 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy csaknem minden ötödik hitelfelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg. Azt lehet mondani, hogy a Garantiqa mára a hazai kkv-finanszírozás meghatározó szereplője, ugyanakkor nagyon fontos számunkra, hogy minél több hazai mikro-, kis- és középvállalkozást sikerüljön megismertetni az állami kezességvállalásban rejlő előnyökkel. Ennek érdekében egyébként ettől az évtől szakmai partnerekkel és érdekképviseletekkel is együttműködéseket tervezünk az ismeretterjesztő, edukációs tevékenységünk erősítésére. Valóban az lenne a cél, hogy minél több olyan vállalkozás forráshoz jusson, és megkapja a fejlődés, fejlesztés lehetőségét, amelyik esetleg erről korábban nem is nagyon álmodhatott. Ami pedig a konkrétumokat illeti: az Európai Beruházási Alappal még 2017 októberében kötött megállapodásunk lehetővé teszi, hogy az úgynevezett COSME-program keretében közel 3500 hazai kkv juthasson mintegy 80 milliárd forintnyi hitelhez. Ez új lehetőséget jelent a szektor számára, csakúgy, mint a 2018-ban indult Irinyi Garanciaprogram, amely az Irinyi-tervben kiemelt ágazatok támogatását elősegítő kezességvállalási konstrukciónk. Az úgynevezett portfóliógarancia-­termékünk keretében pedig a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje nullára csökken idéntől.

Ez hazai kis- és közepes vállalkozások meglehetősen nagy tömegének lehet jó hír, nem? Mire alapozható ez az optimista megközelítés?

Egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a gazdasági konjunktúrára. Az erős hazai és uniós gazdasági növekedés egyre optimistábbá teszi a finanszírozókat és a vállalkozásokat, így a pozitív hangulat a hitelpiacon is megmutatkozik. Ráadásul ezt az óvatos optimizmust támasztják alá a szektor kilátásairól szóló kutatások és a Garantiqa Hitelgarancia saját tapasztalatai is. Noha egyre optimistábbak a szektor szereplői, azért a válság tanulságait levonták, a bankok megfontoltan viszonyulnak a hiteligényekhez, amit csak a megfelelő fedezet mellett hagynak jóvá. Ezért van nagy tere a Garantiqa kezességvállalásának és ezért tudunk érdemben segíteni a hazai kkv-szektor egyre több szereplőjének.

Egyre több bank látja meg a lehetőséget a kkv-hitelezés felfuttatásában, az utóbbi napokban két Magyarországon is jelen lévő bank kötött fontos finanszírozási megállapodást, melyekből az látszik, hogy a Raiffeisen és az UniCredit is ebben a szegmensben lát potenciált.

A Raiffeisen Bank 20 millió euró értékű garancia megállapodást írt alá az Európai Beruházási Alappal (EIF), ennek köszönhetően a hazai kkv-k kedvező feltételekkel juthatnak forráshoz. A garanciaprogram célja elsősorban innovatív cégek finanszírozásának elősegítése.

Az InnovFin garanciakeret 25 ezer euró és 7,5 millió euró közötti hitelekre nyújt garanciát, hogy ezáltal támogassa a kis- és középvállalatok, valamint a nagyobb - legfeljebb 499 főt foglalkoztató – cégek hitelhez jutását. A garanciakeretet az EIF kezeli, és pénzügyi közvetítőkön - bankokon és más pénzügyi intézményeken - keresztül teszi elérhetővé az EU-tagországokban. 

A megállapodás jól támogatja a Raiffeisen Bank szándékait a KKV szektor finanszírozásának további erősítésére vonatkozóan – olvasható a bank közleményében. 

Hasonló megállapodást írt alá az EIF és az UniCredit is a kkv-garanciakeret bővítéséről. A nyolc országra kiterjedő program lehetővé teszi az UniCredit számára, hogy bankjai és lízingcégei révén további 340 millió eurós finanszírozást kínáljon innovatív vállalatoknak Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Szerbiában. Az eredeti 160 millió eurós hitelkeretösszeget beleértve a kkv-k és a közepes tőkeerejű vállalkozások a fent említett országokban már összesen félmilliárd eurónyi hitelkerethez juthatnak hozzá.

Kiemelkedő eredménnyel zárta a 2017-es évet is az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt.. A kezességvállalási portfólió elérte az 570 milliárd forintot, ami közel 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A társaság mai közgyűlése elfogadta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. éves beszámolóját és új tagokat választott a vezető testületekbe.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a 2017-es évet 46,5 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett, 2,5 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta. A Garantiqa kezességvállalásával 2017-ben 700 milliárd forint hitel került több mint 30 ezer hazai kkv-hoz. A társaság kiemelt célja, hogy egyre több olyan vállalkozáshoz jusson el az állami kezesség, amelyek egyébként nem juthatnának finanszírozási forráshoz.

Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az eredmények kapcsán kiemelte: a 2017. évi adatok azt mutatják, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szolgáltatásainak gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb elérése érdekében már végrehajtott fejlesztések megalapozták a kezességvállalás iránti igény érdemi növekedését. Örömteli, hogy a kezességvállalási tevékenység bővülése a tervezett szint felett alakult, és szintén fontos eredmény, hogy a 2017-ben elért kiemelkedő – a kkv szegmens hitelezésének bővülését jóval meghaladó - növekedés érdemben javította a kkv szektor hitelekhez történő hozzáférését.

A Társaság közgyűlése személyi kérdésekről is döntött: az igazgatósági tagságáról lemondott Dr. Antalffy Gábor (KISOSZ), Dudás Bálint (Magyar Állam/MFB), Kistakács Tünde (Magyar Állam/MFB), Szabados Richárd (Erste Bank) és Dr. Szalai Gabriella (Magyar Állam/MFB) helyére Dr. Németh Krisztiánt (Budapest Bank), Dr. Sipos-Tompa Leventét (Magyar Állam/MFB) és Perlusz Lászlót (VOSZ) igazgatósági taggá, a felügyelő bizottsági tagságáról lemondott Pelyva Zsolt (K&H Bank) helyére pedig Csonka Tibort (OTP) választotta meg.

A Garantiqa mára a hazai kkv finanszírozás meghatározó szereplője. A további növekedés mellett fontos cél, hogy minél több hazai mikro- kis- és középvállalkozást sikerüljön megismertetni az állami kezességvállalásban rejlő előnyökkel, ezzel támogatva azon vállalkozások finanszírozáshoz jutását, amelyek e nélkül nem jutnának hitelhez.

A 2017-ben megalapításának 25 éves évfordulóját ünneplő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást.

Előző cikkünket ott hagytuk abba, hogy szinte minden magyar cég kkv-nak minősül, most igyekeztünk azt is megvizsgálni, mire elég ez nemzetközi összehasonlításban. A magyar kisvállalkozások árbevétele és átlagos munkavállalói száma átlagosnak mondható, és nem csak nálunk uralják a vállalati piacot ezek a cégek.

Mindenhol ugyanaz számít kkv-nak?

Legutóbb összegeztük, mi számít kkv-nak Magyarországon, a munkavállalói létszám mellett az árbevétel alapján sorolják be ezeket a cégeket. Azonban a nemzetközi összehasonlításban csak a létszámot veszik alapul, az Eurostat az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében az alábbi osztályozást alkalmazza:

• 10 fő alatt mikrovállalkozás,
• 10–49 fő között kisvállalkozás,
• 50–249 fő között közepes vállalkozásnak minősül egy cég.

Hol vannak a legértékesebb kkv-k?

Szintén az Eurostat készítette el a 2015-ös összesítést az alapján, hogy az egyes tagállamokban mennyi volt a kkv-k átlagos árbevétele, illetve hozzáadott értéke. Ebben a tekintetben a luxemburgi cégek emelkednek ki. Érdekesség, hogy a kkv-k száma alapján Luxemburg Málta után a második legkisebb volt az EU-ban, azonban a jelek szerint a kevés cég sokat termelt.

Magyarország mind az egy kkv-ra jutó árbevétel, mind a hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve (az 5., illetve a 4. legalacsonyabb értékkel) az alsó harmadban helyezkedett el. A visegrádi országok közül hazánk a fajlagos mutatók tekintetében második helyen áll, Lengyelországtól elmaradva, viszont Csehországot és Szlovákiát megelőzve. A volt szocialista országok közül Észtország fajlagos teljesítménye volt a legjobb, mindkét jelzett mutató alapján a mezőny első felében található.

Az egy kkv-ra jutó foglalkoztatottak száma tekintetében – Németország (7,42 fő) és az Egyesült Királyság (7,48 fő) kivételével – jóval kisebb a különbség az egyes országok között, a 2,43 fős (Csehország) és 5,59 fős (Románia) átlaga jelentette a két szélsőértéket. E mutatószám alapján a volt szocialista és a „nyugati” országok csoportja nem vált olyan élesen szét, mint az egy kkv-ra vetített árbevétel és hozzáadott érték adatok esetében. A magyar cégek 3,38 fős átlagos munkavállalói létszáma is átlagosnak mondható a fentiek alapján. A bruttó beruházás mutatója alapján a magyar vállalkozások (mérettől független) beruházási aktivitása a kelet-közép-európai térség (volt szocialista országok) átlagának megfelelő értéket jelez.

Egész Európát a kis cégek uralják

Az Európai Bizottság is készített egy összesítést a kontinens kkv-iról a 2016-os számok alapján. Ebből kiindulva nem csak Magyarországon, hanem az egész EU-ban ezek a cégek uralják a vállalati szférát, a regisztrált cégek 99,8 százaléka minősül kkv-nak. Ezek összesen 93 millió embernek adnak munkát a kontinensen, ami a foglalkoztatottak számának 67%-a, vagyis tényleg nagyon hasonlók az arányok, mint amit a magyar gazdaság esetében is láttunk. Az európai GDP 57 százalékát termelik ezek a cégek, és az is közös pont, hogy Magyarországhoz hasonlóan az EU-ban is az érintett vállalkozások nagy része (93 százaléka) mikrovállalkozásnak minősül, vagyis kevesebb mint tíz embert foglalkoztat.

A Bizottság statisztikái szerint a kkv-k három területen különösen fontosak az EU-ban:

• a szállás-és éttermi szolgáltatások,
• az üzleti szolgáltatások,
• és az építőipar területén.

Mindhárom fenti szektorban 80 százalék felett van a kkv-k részesedése a foglalkoztatottságában uniós szinten, emellett a kis- és nagykereskedelemben haladja meg ez az arány a 70 százalékot.

A 2016-os adatok alapján zsinórban a harmadik évben fordult elő, hogy az európai kis. és közepes vállalkozások növelték foglalkoztatottaik számát és hozzáadott értéküket a gazdaságban, ami arra utal, hogy folytatódott a kilábalás ebben a szegmensben a válságot követően, a foglalkoztatottak száma először haladta meg a 2008-as szintet – vonja le a következtetést a Bizottság. A foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal emelkedett, míg a GDP-hez való hozzájárulásuk 1,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ráadásul az alacsony infláció miatt ez reálértelemben is majdnem ugyanekkora növekedésnek felelt meg. A foglalkoztatás növekedésében sem emelkedtek ki a magyar cégek egyik oldalon sem, nálunk 1,7 százalékos volt a bővülés 2016-ban. Ebben a tekintetben egyébként a máltai cégek emelkedtek ki a sorból 4,2 százalékos bővítéssel, míg a horvát kkv-k 3,7 százalékkal több embert foglalkoztattak, mint 2015-ben. Visszaesést pedig csak Litvániában regisztrált az Európai Bizottság, ott majdnem egy százalékkal esett vissza a munkavállalók száma.

Hozzáadott értékben a magyar cégek 1,8 százalékos növekedése szintén átlagosnak mondható első ránézésre. Azonban ha hozzátesszük, hogy az Egyesült Királyságban 6,7 százalékkal visszaesett az érték, akkor már nem fest olyan jól a magyar kép. A legnagyobb növekedést ebben a tekintetben Romániában regisztrálták, ott egy év alatt 10 százalékkal nőtt a hozzáadott érték a kkv-k esetében. A második helyre pedig az előző mutatóban éllovas Málta került 7 százalékos növekedéssel.

 Ha egy kicsit Európán kívülre is tekintünk, akkor az látszik, hogy az amerikai kis- és közepes vállalkozások mutatják a legerősebb teljesítményt, 2014/15-ben a hozzáadott értékük több mint 12 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 2,4 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan viszont a japán kkv-k mindkét mutatóban visszaesést regisztráltak.

Az előző cikkben talán meglepő lehetett, hogy Magyarországon szinte minden cég kkv-nak minősül, most azonban a nemzetközi kitekintésből az látszik, hogy ez egyáltalán nem egyedülálló, az Európai Unió legtöbb országában hasonló arányokat láthatunk. Az EU-ban például mindössze a vállalkozások 0,2 százaléka esik ezen a körön kívülre, ennek a legnagyobb része pedig 10 embernél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás. Ezek a cégek az összes munkavállaló mintegy kétharmadát foglalkoztatják Európában és a GDP kicsit több mint felét állítják elő.