Több mint tíz éve nem volt olyan magas a kkv-k beruházási szándéka, mint jelenleg, a megkérdezett cégek 78 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H szokásos kkv bizalmi indexének friss adataiból. A legtöbben valamilyen informatikai fejlesztésben gondolkodnak, ez a cél megelőzi a gépek, berendezések korszerűsítését.

A hazai vállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint tovább nőtt a beruházást tervező vállalkozások aránya. Jelenleg tízből közel nyolc (78%) cég tervez fejleszteni a következő egy év során, ami az előző negyedévhez (74%) képest ugyan enyhe, de az egy évvel ezelőtti 57%-hoz képest jelentős előrelépés – olvasható a K&H közleményében.

A célokat tekintve kissé átrendeződött a toplista az év elejéhez képest. Az informatikai fejlesztések (42%) egy év elteltével újra az első helyre kerültek, megelőzve az eddig élen álló gépek, berendezések korszerűsítését (40%). A gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét, de 24%-ról 28%-ra emelkedett az ebben gondolkodó cégek aránya. „A válaszok alapján úgy tűnik, hogy eljött az ideje az eddig kissé háttérbe szorult informatikai beruházásoknak. Ezek általában olyan párszázezer forintos fejlesztések, amiket nem feltétlenül saját tőkéből, hanem a könnyen és gyorsan elérhető szabad felhasználású hitelekből finanszíroznak a cégek, mint például a K&H üzlettámogató hitel” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a bank marketing főosztályának vezetője.

A különböző ágazatok közül a szolgáltató és mezőgazdasági vállalkozásoknál számíthatunk a leginkább új beruházásokra (86% és 83%). Tőlük nem sokkal lemaradva az ipari cégek vannak (79%), miközben a kereskedelemben ennél jóval szerényebb fejlesztési szándék látható (64%). A cégek méretét tekintve viszonylag egységes képet mutatnak a várakozások: a középvállalkozások 87%-a, a kisvállalkozások 81%-a és a mikrovállalkozások 75%-a tervez beruházást a következő egy év során.

Szeptember 10-én jár le annak a hatmilliárdos pályázatnak a határideje, melyet a Pénzügyminisztérium írt ki mikrovállalkozásoknak és kkv-knak munkahelyteremtő beruházások támogatására. A várakozások szerint a fenti összegből akár háromezer új munkahely is létrejöhet a gazdaságban.

 Varga Mihály júliusban jelentette be, hogy szeptember 10-ig lehet pályázni a hatmilliárdos összegre, a pénzügyminiszter elmondása szerint a pályázat a kkv-szektor versenyképességének növelését támogatja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások segítésével.  A munkahelyteremtő támogatás mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet, ezen felül a pályázók kiegészítő támogatásként kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén további 700 ezer, amennyiben az elmúlt 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott álláskereső személy felvételét vállalják további 1,5 millió, amennyiben pedig a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalják a pályázók, új munkahelyenként további 1,5 millió forint támogatást kaphatnak.

 Az említett három kiegészítő támogatáson felül a pályázók, amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást, akkor új munkahelyenként még további 400 ezer forint támogatást kaphatnak, így új munkahelyenként a vállalatok akár 3,4 millió Ft összegű támogatásban is részesülhetnek. A munkáltatónak a 2 éves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti az érintett térségben.

A minőségi munkaerő elvándorlását és a külföldi vállalatok versenyelőnyét tekintik a hazai kis- és középvállalkozások jelenleg a legnagyobb kihívásnak, ugyanakkor pozitívan értékelik az adóterhek, adózási szabályok átláthatóságát, és nem tartanak az árfolyamkockázattól sem – derül ki egy friss kutatásból.

A kis- és középvállalkozások szempontjából az elmúlt három évben kedvezően alakult a makrogazdasági környezet: bővült a gazdaság, erősödött a belföldi vásárlóerő, a belföldi piacra termelő kkv-k értékesítési lehetőségei nőttek, javult a versenyképesség. Ez a kedvező gazdasági környezet mégsem párosul hurráoptimizmussal még a legderűlátóbbak között sem – derül ki az UniCrredit Bank és az Inspira 2018-as kkv-kutatásából.

A minőségi munkaerő külföldre vándorlása valamennyi cég számára aggasztó tény, ezt az általános tendenciát a kutatás is megerősíti. A munkaerőpiac kínálati oldalának mennyiségi szűkülése és minőségi gyengülése az elvándorlások következtében szintén problémát jelent. Emellett a kedvező piaci környezet adottságait kihasználó külföldi vállalatok verseny- és erőfölényét említették még veszélyforrásként.

Az egyik meglepő eredmény, hogy míg a legoptimistább családi vállalkozások valamivel több mint egyharmada érzi úgy, hogy vállalkozása nem függ külső tényezőktől, stabil lábakon áll, a vállalkozás sorsa saját kezében van, addig az egyébként általában optimistább magas árbevételű nagyvállalatok (700 millió Ft éves forgalom fölött) mindössze 12%-a gondolja ugyanígy, több mint 50%-uk szerint viszont vállalatuk jövőbeni sikeres működése sok külső tényezőtől függ, amelyekre korlátozott a ráhatásuk.

Gondolta volna, hogy a magyar cégek több mint kétharmada családi vállalkozásnak számít? Pedig ezzel még nem is lógunk is az európai és régiós sorból. Viszont mivel ez egy speciális szegmens a kkv-körön belül, ezért speciális problémákkal is kell szembenéznie. Sokan szeretnék például családon belül továbbörökíteni a céget, amihez viszont gyakran hiányzik a megfelelő utánpótlás.

Mi számít családi vállalkozásnak?

A legegyszerűbb válasz persze az lenne, hogy amit egy család birtokol vagy igazgat, azonban, ha jobban belegondolunk, akkor ez szinte minden vállalkozásra igaz. A nemzetközi szakirodalom az alábbi feltételekhez köti azt, hogy családi vállalkozásról beszélhessünk: 

• A többségi döntéshozatal annak a természetes személynek a birtokában van, aki alapította a céget vagy megvásárolta a többségi tulajdont. A lényeg, hogy természetes személyekről legyen szó, és ha már családi vállalkozás, akkor természetesen az ő közeli hozzátartozóik is számítanak (házastárs, szülők, gyermekek, a gyermekek partnerei).
• A döntéshozatal ezeknél a cégeknél lehet közvetlen vagy közvetett is.
• A tulajdonos család legalább egy tagja a cég irányításában is tevékenyen részt vesz.
• Ha tőzsdei cégről van szó, akkor abban az esetben beszélhetünk családi vállalkozásról, ha az alapító vagy a megvásárló természetes személy és családja legalább a részvények 25%-a felett rendelkezik.

A fentiekkel kicsit szűkítettük a kört, de látszik, hogy még mindig nagyon sok cégre igaz a megjelölés. Nem véletlen, hogy Európában szinte mindenhol a működő vállalkozások jelentős többsége számít családi vállalkozásnak, ezek jellemzően kis- és kozépvállalatok (kkv). Magyarországon ez az arány 70 százalék, amivel egyáltalán nem lógunk ki a sorból, a legmagasabb ez az arány Szlovákiában és Cipruson, ahol tízből kilenc cég minősül családi vállalkozásnak, míg 50 százalék alatti arányt csak Litvániában mértek, ott a vállalkozások 38 százaléka felel meg a fenti kritériumoknak.

Mekkora a családi vállalkozások súlya?

Számbelileg láthattuk, hogy a vállalatok jelentős része számít családi vállalkozásnak. Más gazdasági mutatókban ugyan nem akkora a súlyuk (mivel jellemzően kis cégekről beszélünk), de így is fontos szereplői az európai gazdaságnak. Az Európai Családi Vállalkozások Egyesülete az alábbi fő megállapításokat fogalmazta meg erről a szektorról: 

• Átlagosan a munkahelyek 40-50%-át hozzák létre a magánszektorban Európában.
• A családi vállalkozások jellemzően visszaforgatják a profitjukat, az értéknövelést tartják szem előtt az adósságból való növekedéssel szemben.
• Általában felelős munkaadóként viselkednek, a hosszú távú stratégiájuk a tulajdonosi érdekek mellett tartalmazza a munkavállalók, a fogyasztók és a helyi közösségek érdekeit is.
• Jellemzőbb rájuk az átlagnál a szociális felelősségvállalás.
• Sokkal erősebben integrálódnak a helyi vagy regionális gazdaságba.
• Természetes inkubátorai a vállalkozói kultúrának, nagy szerepük van a következő vállalkozó generáció kinevelésében.
• A szociális tőkét átörökítik egyik generációról a másikra.

Milyen szerepük van a családi cégeknek Magyarországon?

Említettük, hogy itthon az európai átlagnak megfelelő a családi vállalkozások súlya a gazdaságban, a regisztrált cégek 70 százaléka tartozik ebbe a körbe. Ezeket a vállalkozásokat fogja össze a Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE), mely igyekszik érdekképviseleti szervként is működni. Az egyesület igyekszik rendezvényeket, klubokat szervezni tagjainak, illetve a szektort érintő problémákat, felvetéseket eljuttatni a mindenkori kormányzati szereplőkhöz.

Egy 2016-os konferencián például Rudas László, a CSVOE elnöke azt az ötletet vetette fel, hogy a családi vállalkozások a közbeszerzéseknél, pályázatoknál esetleg plusz pontot kaphatnának. Szerinte ugyanis ennek a szektornak az adó- és köztartozása alacsony, az eredményét általában visszaforgatja, környezettudatosan dolgozik, illetve lokálpatriótaként törődik a közösséggel is. Ezek miatt szerinte érdemes lenne támogatni ezt a vállalkozói kört.

Az egyesületet 2014-ben alapították azzal a nem titkolt céllal, hogy elősegítse a hazai családi vállalkozások generációváltását és utódlását. Ezzel rögtön rá is térünk arra, mi a magyar (és az európai) családi cégek legnagyobb kihívása: az utódlás. Ha ugyanis valaki a családon belül akarja továbbörökíteni a vállalkozását vagy más természetes személyt akar bevonni, akkor ahhoz komoly kiválasztási folyamatra van szükség, ami egyre nehezebb.

Tavaly például a Világgazdaság konferenciáján beszélt a családi cégek problémáiról az egyesület néhány tagja. Rudas például úgy fogalmazott, hogy neki több vállalkozása van, mint gyermeke – egyik lánya azonban nehezen viselte a cégvezetésből kifolyó terhet, így fél évre külföldre ment és nyelvet tanul. Lánya, Rudas Anita hozzátette, nehéz volt édesapjával együttműködni, mert két különböző gondolkodású és felfogású emberről van szó és sokszor nehéz volt közös nevezőre jutni.

 Fontos kihívás az új generáció oktatása, képzése is, Boross Gábor, az Oázis Kertészet vezetője elmondta: testvérével sokat tanultak édesapjuktól, de fontos hangsúlyozni, hogy ami régen működött, gyakran manapság már nem vagy nem úgy működik. Szerinte fontos, hogy ne kövezzék le a következő generációnak az utat, csak irányt kell mutatni, hogy az ők is megvalósítsák elképzeléseiket.

Történelmi csúcsra emelkedett a K&H kkv bizalmi indexe, a havonta elkészített felmérés szerint a mutató 17 pontra ugrott – derül ki a K&H közleményéből. A kiemelkedő hangulatjavulás leginkább annak köszönhető, hogy a cégek csökkenő közterhekre, vállalkozásbarát gazdaságpolitikára és javuló pénzügyi eredményekre számítanak a következő egy év során.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait 2004 óta jelző K&H kkv bizalmi index elérte történelmi csúcspontját: 7 pontos emelkedést követően jelenleg 17 ponton áll.  

Az index látványos emelkedése főként annak köszönhető, hogy a vállalkozások az őket érintő közterhekkel kapcsolatban pozitív irányú változásra számítanak: 20%-ról 34%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek alacsonyabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során. A közterhek kedvező alakulása mellett a kormányzat intézkedéseivel kapcsolatban is derűlátók a kkv-k: a többség szerint (69%) semleges vagy vállalkozásbarát lesz a következő egy évi gazdaságpolitika a cég működésére nézve.

A vállalkozások a pénzügyeikben is kismértékű javulásra számítanak: jelenleg 9%-os árbevétel és 6%-os profitnövekedést várnak a cégek az előttünk álló egy évben, szemben az előző negyedévi 8% és 5%-os várt növekedéssel.

A bizalom minden árbevétel-kategóriában és ágazatban erősödött, ráadásul – a kereskedelmi szektort kivéve – mindenhol történelmi maximumokról beszélhetünk. Szokásos módon a középvállalkozások hangulata a legjobb (36 pont), a kisvállalkozások bizalma jelenleg 22 ponton áll, és a mikrovállalkozások is kezdenek felzárkózni (9 pont).

Szinte minden magyar kis- és középvállalkozás folytat valamilyen kereskedelmet az Európai Unión belül, a teljes magyar export majdnem felét ezek a cégek bonyolítják, melyek 250-nél kevesebb embert foglalkoztatnak – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Előbbi mutatóban a többi tagállam is hasonló számokat tud prezentálni, a kkv-k exportpiaci súlyát illetően viszont sokkal nagyobb a szórás

 Az európai kkv-k pörgetik a kereskedelmet

A kkv-k az európai gazdasági növekedés fontos motorjai, hiszen ezek a cégek munkahelyeket teremtenek és érdemben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez – szögezi le az Eurostat jelentése. Emellett talán meglepő, de az Unión belüli kereskedelemben is intenzíven részt vesznek a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, a vállalkozások 98 százaléka folytatott valamilyen kereskedelmi tevékenységet az EU-n belül 205-ben.

A kkv-szektor által generált kereskedelem legnagyobb részét a tíz fősnél kisebb mikrovállalkozások bonyolítják, a részesedésük kétharmad a teljes tortából darabszám alapján, értékében persze ez jóval kisebb. A kereskedelemben résztvevő kkv-k mintegy negyede kisvállalkozás, 8%-uk pedig közepes cég. A fenti arányeltolódás a mikrovállalkozások javára annak köszönhető elsősorban, hogy ezekből a cégekből van a legtöbb, ide tartoznak az egyszemélyes vállalkozások is.

Amellett, hogy szinte minden európai kkv kilép valamilyen módon a piacra, ezek a cégek felelősek az exportvolumen majdnem feléért és az import 51 százalékáért a gazdasági közösségen belül.

Hol vannak a legaktívabb kkv-k Európában a kereskedelem területén?

A fenti kérdés jogos, az Eurostat adatai szerint a kereskedelemben résztvevő cégek aránya minden tagállamban meghaladja a 90 százalékot, vagyis ebben nincs nagy szórás. A legalacsonyabb arányt Csehországban mérték, de ott is tízből kilenc cég vallotta azt, hogy bekapcsolódik valamilyen módon az európai kereskedelembe. A legmagasabb arányt Szlovéniában hozta ki a kutatás, ott állítólag több mint 99 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy részt vesz-e valamilyen módon a külkereskedelemben.

Az exportban a ciprusi cégek járnak élen, a szigetországban a teljes kivitel 88 százalékáért a kkv-k felelősek. Ez azt jelenti, hogy kifejezetten erős a ciprusi kisvállalati szektor, amivel párhuzamosan viszont a nagyobb cégek kifejezetten háttérbe vannak szorulva a jelek szerint. A ciprusi export 21 százalékát bonyolítják mikrovállalkozások, 26,8 százalék esik a kis cégekre és 40,2 százalék a közepesekre.

Ciprus mellett kifejezetten erős a kkv-k exportrészesedése Lettországban, ahol a kivitel értékét tekintve arányuk szintén meghaladja a 80 százalékot, illetve Belgiumban és Észtországban, ahol 70 százalék körül van. A belgáknál érdekes arányeltolódást láthatunk a mikrovállalkozások felé, a teljes kereskedelmi kivitel több mint 46 százalékát ezek a tíz főnél kisebb cégek bonyolítják, miközben Lettországban például a közepes, 50-250 fős vállalatok járnak az élen 37 százalék feletti aránnyal.

Természetesen a kivitel mellett az EU-n belüli importban is hasonló a kkv-k részesedése, az összes behozatal 51 százalékát bonyolítják. Az élmezőny itt is hasonló azzal a különbséggel, hogy a ciprusi cégeket megelőzik a lettek, melyek a teljes import 85 százalékát teszik ki. További érdekesség, hogy az előbb az élmezőnyben lévő Belgium itt csak a középmezőnyben szerepel , ott a teljes import kevesebb mint kétharmada esik a kkv-szektorra.

Hol van a magyar kkv-k helye?

Számunkra az is érdekes lehet, hol van a magyar cégek helye az európai külkereskedelemben. Ahogy említettük, szinte minden kkv (több mint 98 százalék) részt vesz valamilyen módon az EU-n belüli kereskedelemben.

A vizsgált 2015-ös évben egyébként a magyar külkereskedelmi forgalom 28 013,5 milliárd forint volt. Ez az export összegét jelentette, amiből 22 154,7 milliárd forint ment az EU-n belülre a KSH vonatkozó adatai szerint. Vagyis öt forintnyi kivitt áruból négy a gazdasági közösségben maradt. Ebből az Eurostat adatai szerint 46,7 százalék volt a kkv-k részesedése, vagyis ez a vállalati kör is több mint 10 ezer milliárd forintnyi árut vitt ki Európába.

A fentiekkel párhuzamosan a magyar import 25 348,6 milliárd forint volt 2015-ben, ebből 76,9 százalék esett az EU-n belülre. A fenti majdnem 20 ezer milliárdos összegből pedig 53 százalék volt a kkv-k részesedése az Eurostat adatai szerint.

Vagyis összességében az exportban és az importban is kicsivel az európai átlag felett van a magyar kkv-k részesedése, de a szektor további erősítésével ezt az arányt lehetne még növelni, vannak pozitív példák Magyarország előtt a kontinensen. A régiós országok közül a lengyeleknél jóval kisebb a kkv-k részesedése, az exportban csak 35 százalék, az importban pedig 49 százalék. Persze ez egyszerűen az ország méretéből is adódhat, a jóval nagyobb lengyel piacon sokkal több a 250 főnél nagyobb vállalkozás, ami kívül esik a kkv-körön. A románoknál a kivitel több mint 45 százalékát és az import majdnem 60 százalékát bonyolítják  a kkv-k, Szlovákia esetében pedig a szektor exportpiaci részesedése a 30 százalékot sem éri el, ami meglepő, hiszen északi szomszédunknál a méret sem indokolja ezt, legfeljebb a fejlettségbeli különbségeket lehet okként említeni.

A magyar lízingpiac az első negyedévben 16 százalékos bővülést ért el, a növekedésben fontos szerepet kapott az kis- és középvállalkozások egyre nagyobb finanszírozási igénye - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az első negyedévben minden 1 millió forintos kihelyezésből átlagosan 715 ezer forint, azaz a finanszírozott összeg 71,5 százaléka került a kkv-khoz.

A magyar lízingpiac évek óta tartó rendre látványos fejlődést ért el, csak az idei első negyedévben a piaci trendet legjobban tükröző finanszírozott összeg 16 százalékkal 147 milliárd forintra nőtt. 

A fejlődés nagyban köszönhető a jármű- és gépfinanszírozásnak, de érdemes megnézni a növekedést onnan is, hogy kik vették igénybe a finanszírozást. Ebből a szempontból a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet kapnak a piacon. A kis- és középvállalkozások beruházási és fejlesztési kedve egyértelműen javult részben a gazdasági növekedésnek köszönhetően, az alacsony kamatkörnyezet miatt pedig olcsón juthatnak hozzá a rugalmas és költséghatékony finanszírozáshoz az érintett cégek. 

A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a kkv-k körében népszerű a lízingfinanszírozás: az Európai Unió Bizottsága és az Európai Központi Bank SAFE elnevezésű átfogó felmérése szerint Európában egyre nagyobb a lízingfinanszírozás aránya és a hiteljellegű termékek után a lízingkonstrukciók a legnépszerűbbek.

A szövetség várakozásai szerint a folytatódó gazdasági növekedés, a vállalkozások fokozott fejlesztési kedve, a beáramló uniós források miatt az üzleti szektor szereplői, ezen belül is a kis- és középvállalkozások körében növekedhet a lízingfinanszírozás szerepe.

Együttműködésről állapodott meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a jövőben közösen hívják fel a cégek figyelmét a hitelgarancia előnyeire. A lépéstől a felek azt várják, hogy tovább nő majd az eszköz népszerűsége a vállalkozások körében.

 A hitelek mögött eddig is ott állt a Garantiqa, hiszen a cég 25 éve létezik, viszont sok vállalkozás nem ismerte – mondta a Karc FM Szabad jegyzés című műsorában Németh László, az IPOSZ elnöke. A cég eddig elsősorban a bankokkal volt kapcsolatban, ha a pénzintézetek úgy ítélték meg, hogy az adós miatt szükséges a hitelgarancia bevonása, akkor ezt kérhették. A jövőben viszont a Garantiqa közvetlen kapcsolatot is keresne a cégekkel, ehhez jön jól az IPOSZ, mint partner.

 Németh László szerint a jövőben a hitelbírálatot is fel lehet gyorsítani, hiszen a Garantiqa elvégez egy előbírálatot, így pedig a bank is könnyebben adhat hitelt, ha már látja, hogy kezességvállalás van mögötte.

 A várhatóan ősszel induló tájékoztatási kampánnyal elsősorban arra akarják felhívni a hitelképes cégek figyelmét, hogy a hitelgarancia segítségével biztonságosabban és nagyobb eséllyel kaphatnak kölcsönt. A kampány keretében az érintett cégeket közvetlenül is megkeresi a Garantiqa, fórumokat fognak tartani az IPOSZ-szal közösen, majd elkészítik az érdeklődők előminősítését.

 A Garantiqa jelenleg három termékkel áll a vállalkozások rendelkezésére: az egyik egy klasszikus hitelgarancia a hitelösszeg 80%-áig, emellett van egy Kozmo hitel nevű termék, ami mögött uniós forrás is van, ott 90% is lehet a garanciavállalás mértéke, illetve van egy harmadik, ami mögött nincs állami garancia, a Garantiqa saját kockázati alapja nyújtja. Németh László szerint majd a minősítés után dől el, hogy egy-egy cégnek melyik terméket ajánlják. Az közös mindegyikben, hogy a garancia díja a hitelösszeg 0,4-0,5%-a, az előminősítés pedig 10 ezer forintjába kerül a cégeknek.

Az IPOSZ elnöke arra számít, hogy részben a tervezett kampánynak köszönhetően nő majd a hitelgarancia népszerűsége. „Azzal, hogy 5 millió forintra vitték le az alsó határt, már a mikrovállalkozások is beleesnek ebbe a körbe, így nőhet a cégek érdeklődése” – mondta az interjúban Németh László.

Dr. Nagy Róbert, a Garantiqa üzleti vezérigazgató-helyettese és Németh László, a IPOSZ elnöke Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Átfutási idő nélkül vehetik igénybe a jövőben az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási szolgáltatását a CIB Bank Zrt. ügyfelei, erről írtak alá megállapodást a két szervezet vezetői. Az úgynevezett portfóliógarancia termék igénybe vételével a hazai vállalkozások forráshoz jutásának még gyorsabbá és egyszerűbbé tételét kívánja segíteni a Garantiqa. A hazai pénzintézetek közül elsőkét a CIB Bank kötött a portfóliógarancia szolgáltatásra vonatkozó megállapodást, hogy megkezdhesse a termékbevezetést.

Fetter István, Kisvállalkozás Szegmens vezető (CIB) és dr. Nagy Róbert üzleti-vezérigazgató-helyettes (Garantiqa)

Az úgynevezett portfóliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje nullára csökken. A portfóliógarancia termékcsalád a Garantiqa COSME LGF Programjának része, amelynek keretében a hazai kis- és középvállalkozások 80 milliárd forint hitelhez juthatnak.

 Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója kiemelte: fontos mérföldkő a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. életében, hogy az új, portfóliógarancia terméket immár igénybe vehetik a pénzintézeti partnerek. A portfóliógarancia keretében ugyanis a bankok saját maguk dönthetnek a Garantiqa kezességvállalásának bevonásáról, amelyről csak egy egyszerű adatszolgáltatást kell küldeniük. A Garantiqa-nál nincs döntés, az igény automatikusan elfogadottá válik, amennyiben a vállalkozás és az ügyletek megfelelnek az előre meghatározott kritériumoknak. A portfóliógarancia újdonsága abban rejlik, hogy e feltételeket a bankok már saját hatáskörükben is ellenőrizni tudják.

A hazai gyakorlatban egyedülálló eljárás bevezetését az Európai Beruházási Alappal 2017 októberében kötött megállapodás teszi lehetővé: a COSME program keretében közel 3500 hazai KKV juthat, mintegy 80 milliárd forintnyi hitelhez a Garantiqa segítségével. A COSME Programban azon vállalkozások is igénybe vehetik a Garantiqa kezességvállalását, akik az állami támogatási szabályok miatt az állami viszontgaranciából kiszorultak. További fontos előnye a programnak, hogy akár 1 milliárd forint összegű hitelek is garantálhatóak, ami elsősorban a fejlesztési hiteleknek kedvezhet. 

Szabó Balázs, a CIB Bank Zrt. KKV és Nagyvállalati üzletágának vezetője hozzátette: a CIB számára kiemelt fontosságú, hogy az ügyfeleknek minél kevesebb ideig tartson a forráshoz való hozzájutás, a Garantiqa új terméke pedig ebből a szempontból is egyedülálló, hiszen kiemelt módon támogatja a gyors ügyintézést. A termék bevezetését követően a kezességvállalás nem hosszabbítja meg a hitelezési folyamatot, ami kifejezetten kedvező az ügyfelek számára. 

A beruházások ösztönzése megjelenik a Garantiqa árazásban is: a beruházási hitelekhez nyújtott COSME garancia kezességvállalási díja hitelösszegre vetítve alig több mint fél százalék, annak ellenére, hogy a garancia mértéke 85 vagy 90 százalék. A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével a garantált hitelportfolió volumene 2017-ben meghaladta a 700 milliárd forintot. A Garantiqa által 2017-ben vállalt kezességvolumenből a kereskedelem és a szolgáltatási szektor dominált, együtt közel 60 százalékos aránnyal. Számottevő volt az építőipar és a feldolgozóipar jelentősége is 12, illetve 13 százalékos részesedéssel, míg az agrárszektor (mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt) ügyleteihez vállalt kezességek együttes összege 18,5 milliárd forint volt. 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási állománya a KKV hitelezés bővülésénél is nagyobb növekedést mutat, az éves közel 30 százalékos bővüléssel.

Egy friss felmérés szerint az emberek felének van valamilyen tudása arról, hogy mi fán terem a kriptovaluta. Ez ahhoz képest, hogy már az 1980-as évektől létezik, nem valami fényes mutató. A következőkben bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a pénz evolúciójának „fenegyerekéről”.

A legelején érdemes tisztázni, hogy mit is értünk kriptovalután. Egy nagyon egyszerű definíció szerint olyan digitális fizetőeszközről van szó, amely a pénz evolúciójának egy következő állomása a papírpénz, a bank- és hitelkártyák és a PayPal után.

Keresd a kamionost!

A médiavisszhangból úgy tűnhet, hogy a kriptovaluta valami merőben újszerű találmány, pedig az az igazság, hogy az első „teremtési” kísérletek már az 1980-as években megtörténtek Hollandiában. Ezek a próbálkozások a kamionsofőröket célozták meg, és azt akarták elérni, hogy tankolás közben biztonságosabban tudjanak fizetni.

Ezek az „okos kártyák” lettek a kriptovaluták első egyedei. A fejlesztések folytatódtak, az 1990-es években már több online felület is használt saját fizetőeszközt, amelyekkel kifejezetten ezeken a site-okon lehetett vásárolni. Így érkeztünk el az 1998-as áttörésig, amikor is a PayPal megalapításával létrejött az a rendszer (ha úgy tetszik: digitális pénztárca), amelyen keresztül lehetségessé vált a pénzügyi tranzakciók interneten való lebonyolítása.

My name is Bitcoin

A megoldás szép lassan a mindennapok részévé vált, 2009-ben viszont egy Satoshi Nakamoto álnéven bemutatkozó valaki, vagy valakik bedobták a követ az állóvízbe, és bemutatták a nagyvilágnak a bitcoin névre keresztelt kriptovalutájukat. Mindezt azzal harangozták be, hogy ez az a fizetési mód, amely képes függetlenedni a bankoktól és a kormányoktól. Az akkori koncepció lényege az volt, hogy a bitcoin törvényes fizetőeszközzel vásárolható meg, de ezt követően úgy költhető el, hogy nem vonatkozik rá semmilyen további költség. Fontos rögzíteni, hogy a készpénzzel ellentétben a kriptovaluták nem jelennek meg más formában, csak digitális rendszerekben, illetve a kriptovaluták, így a bitcoin értékét is az adja, ha minél többen használják. A felmérések szerint tavaly már a 6 milliót is súrolhatta a felhasználók száma.

Termőre fogták

De hogyan lesz a kriptovaluta? Nos, a rendszert éppen az előállítási mód miatt tartják forradalminak, hiszen ezt a pénzt nem a jegybankok nyomják, nem is a bankok helyezik ki hitelként, és még csak nem is elektronikusan hozzák létre, hanem matematikai feladatokat megoldó számítógépek hálózatának köszönhetően termelődik. Az e mögött húzódó technológia a sokat emlegetett blockchain (blokklánc), amelyet úgy lehet elképzelni, mint egy olyan főkönyvet, amely egyszerre van ott több ezer számítógépen világszerte.

A kriptovaluták mögött meghúzódó block­chain-technológia tényleg szuperbiztonságos, nem csoda, hogy a bankok is kezdenek érdeklődni iránta. Ideális lehet a digitális ügyfél azonosításában, az értékpapír-kereskedelemben vagy a tranzakciók elszámolásának folyamatában, nem keveset spórolva ezzel az eddigi ügymeneten.