Szinte hihetetlen, de százból több mint kilencvenkilenc magyar cég a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kategóriájába tartozik. Ezek a cégek háromból két magyarnak adnak munkát, közben viszont a GDP alig 40%-át állítják elő. Mennyi egy magyar kkv átlagos árbevétele? Mennyit exportál egy ilyen átlagos cég? Ezekre is igyekszünk most választ adni.

Mi a kkv?

A legfontosabb rögtön az elején a kkv fogalmát tisztázni: akkor beszélhetünk ilyen vállalkozásról, ha annak kevesebb mint 250 munkavállalója van, árbevétele pedig nem haladja meg az 50 millió eurót vagy a mérlegfőösszege a 43 millió eurót. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezen a nagy halmazon belül több kategóriát különböztet meg:

• Mikrovállalkozások: 0-9 fő közötti létszámmal, 2 millió euró árbevételig és 2 millió eurós mérlegfőösszegig.
• Kisvállalkozások: 0-9 fő közötti cégek, melyeknél az árbevétel és/vagy a mérlegfőösszeg 2-10 millió euró között van, de egyik sem haladja meg a 10 milliót. Ugyanide tartoznak a 10-49 főt foglalkoztató cégek 10 millió eurós árbevételig és ugyanekkora mérlegfőösszegig.
• Középvállalkozások: 0-49 fős cégek 10-50 millió eurós árbevétel vagy 10-43 millió eurós mérlegfőösszeg között. Ugyanide sorolják az 50-249 fős cégeket 50 millió eurós árbevételig vagy 43 milliós mérlegfőösszegig.

A magyar besorolásnál egyszerűbb az európai osztályozás: az Eurostat a vállalkozások adatainak nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében a 10 fő alatti szervezeteket mikrovállalkozásnak, a 10–49 főt foglalkoztatókat kisvállalkozásnak, az 50–249 fővel működőket középvállalkozásnak tekinti.

Szinte mindenki kkv Magyarországon

A KSH legfrissebb kiadványa szerint 2016-ban 693 662 darab vállalkozás volt regisztrálva Magyarországon, ebből 687 698 volt kkv és csak 5 964 esett kívül ezen a körön. Vagyis a cégeknek mindössze a 0,86%-a volt nagyvállalat. A kkv-körön belül majdnem 650 ezer mikrovállalkozást tartottak nyilván, 32 742 kisvállalkozás és 5 223 közepes vállalkozás alkotta a teljes rendszert.

Ugyanez az ábra még látványosabb, ha a 2016-os arányokat nézzük meg külön:

Vagyis 2016-ban az összes magyar vállalkozás majdnem 94%-a mikrovállalkozás volt, ebbe a körbe tartoznak az egy fős vállalkozók is. Ennek köszönhetően éppen az egy fős cégekből van a legtöbb, szám szerint több mint 470 ezer. Emellett a 2-9 főt foglalkoztató cégek száma 172 829. Ahogy haladunk felfelé méret szerint a ranglétrán, úgy csökken a cégek száma, kisvállalkozásból már alig 32 ezer van, míg a közepes cégek száma az 5 200-at is alig éri el.

Milyen egy átlagos magyar kkv?

Amellett, hogy a cégek szinte kivétel nélkül kkv-k, a foglalkoztatottak számát tekintve már nincsenek fölényben. Ennek oka, hogy az arányaiban kevesebb nagyvállalat lényegesen több embert foglalkoztat, elég csak az ország legnagyobb munkaadóira gondolni, melyek akár több tízezer dolgozóval bírnak. A Magyar Postánál például több mint 30 ezren dolgoznak, ezzel önmagában több tízezer kis mikrovállalkozással ér fel.

A KSH szerint háromból két magyar dolgozik kkv-knál, ez mintegy kétmillió embert jelentett 2016-ban. Az árbevételt tekintve pedig már a többségük sincs meg, hiszen a magyar vállalkozói kör 89,8 billió forintos (89 848 milliárd) forgalmából ugyanis 57,6 százalékot a nagyvállalatok hasítanak ki.

Az összes magyar kkv árbevétele alig haladja meg a 38 ezer milliárd forintot, így egy cégre átlagosan 55 millió forintos forgalom jutott. Ugyanez az adat a nagyvállalkozásoknál átlagosan 8,7 milliárd forint volt majdnem.

A statisztikai hivatal megvizsgálta az egy főre jutó árbevételt is, ez a nagyvállalatok esetében évi 51,6 millió forint volt, a kkv-k ennél érthetően sokkal kisebb forgalmat bonyolítottak egy-egy munkavállaló esetében is. A legkisebb mikro vállalkozásoknál a 8 milliót sem éri el az érték évente, a 2-9 fős cégeknél már 14,1 millió, a kisvállalatoknál 24 millió, míg a közepes cégeknél 33,9 millió forint volt az éves forgalom egy munkavállalóra vetítve.

Az utolsó mutató, amit érdemes megvizsgálni a kkv-k részesedése a nemzeti össztermékből (GDP). A KSH szerint az összes cégre eső 18 844,4 milliárd forintos hozzáadott érték 57,2 százaléka esett a nagyvállalatokra, vagyis ezen a téren is kisebbségben volt a kisvállalati kör. Ezzel párhuzamosan az exportban még nagyobb az eltolódás: a 30 502 milliárdos teljes magyar exportból 25 217 milliárdot a nagy cégek bonyolítottak. Ez ismét rávilágított a magyar kkv-kör egyik gyengeségére, ami a nemzetközi terjeszkedés hiánya, nagyon kevés vállalakozás tud bekapcsolódni akár csak minimális szinten is a nemzetközi beszállítói hálózatokba.

Összességében az látszik, hogy ugyan minden magyar cég kkv-nak minősül a hivatalos besorolás szerint, de ezek legnagyobb része egy fős mikrovállalkozás, gyakorlatilag egyéni vállalkozókról van szó. A nagyvállalatok pedig hiába teszik ki kevesebb mint egy százalékát az összes regisztrált cégnek, a foglalkoztatottak számában és a hozzáadott értékben többségben vannak, az exportot tekintve pedig 80 százalékos az arányuk. A következő cikkben majd azt vizsgáljuk meg, hogy a fenti számok mit jelentenek európai összehasonlításban.