Új termék bevezetésével járul hozzá a hazai vállalkozások forráshoz jutásának még gyorsabbá tételéhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. januártól. Az úgynevezett portfoliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje nullára csökken. A portfoliógarancia termékcsalád a Garantiqa COSME LGF Programjának része; amely keretében a kis- és középvállalkozások 80 milliárd forint hitelhez juthatnak. 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. immár negyedik éve kiemelt figyelmet fordít folyamatainak racionalizálására, és folyamatos fejlesztésekkel a digitalizáció mind szélesebb körű alkalmazásával egyszerűsítette és felgyorsította termékeinek elérhetőségét. Ma már a kezességvállalási kérelmek elektronikus úton érkeznek a társasághoz. Az elektronikus dokumentumkezelés, valamint aktív folyamatfejlesztés eredményeképp mára jelentősen csökkentek mind az egyedi bírálatú, mind pedig sztenderd termékekhez kapcsolódó átfutási idők. Ez azt jelenti, hogy akár napon belül kap visszajelzést a bank a vállalkozások kérelmének pozitív bírálatáról. 

„Ez szép eredmény, de a tapasztalatunk az, hogy még ennél gyorsabb átfutási időre is igény van a bankok részéről. Éppen ezért fontos mérföldkő számunkra, hogy a most bevezetésre kerülő úgynevezett portfoliógarancia esetében egyáltalán nincs átfutási idő. Ennek keretében ugyanis a bankok saját maguk dönthetnek a Garantiqa kezességvállalásának bevonásáról, amelyről csak egy egyszerű adatszolgáltatást kell küldeniük” – mondta Dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.

A portfoliógarancia keretében a vállalkozásnak és az ügyleteknek meg kell felelniük az előre meghatározott feltételeknek, de ezeket a bankok saját maguk ellenőrzik. A portfoliógarancia keretében a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje így nullára csökken. 

A hazai gyakorlatban egyedülálló eljárás bevezetését az Európai Beruházási Alappal 2017 októberében kötött megállapodás teszi lehetővé: a COSME program keretében közel 3500 hazai KKV juthat, mintegy 80 milliárd forintnyi hitelhez a Garantiqa segítségével. A COSME Programban azon vállalkozások vehetik igénybe a Garantiqa kezességvállalását, akik az állami támogatási szabályok miatt az állami viszontgaranciából kiszorulnak. További fontos előnye a programnak, hogy akár 1 milliárd forint összegű hitelek is garantálhatóak, ami elsősorban a fejlesztési hiteleknek kedvezhet. 

Dr. Búza Éva kiemelte: „A beruházások ösztönzése az árazásban is megjelenik: beruházási hitelekhez nyújtott COSME garancia kezességvállalási díja kevesebb, mint 1 százalék, annak ellenére, hogy a garancia mértéke akár 90 százalék is lehet.” 

A tavaly 25 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást. A kezességvállalás segítségével a garantált hitelportfolió volumene 2017-ben meghaladta a 670 milliárd forintot. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalási állománya a KKV hitelezés bővülésénél lényegesen nagyobb növekedést mutat, az éves közel 25 százalékos bővüléssel.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas áfa, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

Bíztató, hogy az elmúlt évek adópolitikai változásait alapvetően pozitívként érzékelik a vállalatvezetők. Gyakorlatilag a válaszadók fele gondolta csak úgy, hogy a megváltozott szabályozás következtében nem változott érdemben Magyarország befektetői megítélése, míg a többiek inkább javulásról számoltak be. Ebben a tekintetben a nagyvállalati szektor valamelyest derűlátóbb, közülük 59 százalék voksolt a javulásra, míg a kkv-knak csupán 45 százaléka látja így.

Bőségesen van még azonban tennivaló, a már említett járulékcsökkentési program dacára a válaszadók 69,8 százaléka szerint továbbra is a munkabért terhelő járulékok jelentik az egyik legriasztóbb adóterhet. Egyedül a világviszonylatban is kimagasló mértékű áfa előzi meg, melyet 87,3 százalék sorolt ide. Az említett két adónem jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai vállalkozások a vállalat egészére rakódó adóterheket nem érzik igazán versenyképesnek annak ellenére sem, hogy a vállalati nyereségadókulcs megítélése ebből a szempontból nézve kifejezetten kedvező.

Az a cégtulajdonos, aki felelősen tekint vállalkozására, időben elkezdi lehetséges utódának kijelölését és kinevelését – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Budapest Bank által szervezett, kkv-knak szóló rendezvénysorozat november 7-én megrendezett állomásán. Az üzleti találkozón az utódlástervezésben jártas szakemberek mutatták be a generációváltáshoz kapcsolódó kihívásokat, és egy jó vállalati gyakorlati példa is segített közelebb hozni a lehetséges megoldásokat.

A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltást követően alapították, tulajdonosaik pedig jellemzően mostanra érik el a nyugdíjkorhatárt. A jelenlegi vezetők előtt több lehetőség is áll az utódlás kapcsán – a családon belüli átörökítéstől a vállalkozás eladásáig –, azonban mindegyikre időben el kell kezdeni a felkészülést ahhoz, hogy a cég működését ne tegyék ki kockázatnak.

A szakértők bemutatták azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek csökkenteni az utódlástervezés kockázatait: a családi alkotmány bevezetése, a társasági szerződések körültekintő megtervezése vagy a bizalmi vagyonkezelés intézménye hosszú távon támogathatják a generációk közötti együttműködést. Hozzátették, a hazai jogi és adózási környezet is számos olyan lehetőséget tartogat, amelyeket érdemes lehet kihasználni a generációváltás során.

Az európai felmérések szerint az első generációváltást a vállalkozások kétharmada nem éli túl, azonban már Magyarországon is van élő példa a sikeres utódlásra. Bárány László, a baromfitenyésztő és feldolgozó Master Good cégcsoport ügyvezető-alapító tulajdonosa saját családi vállalkozását bemutatva kiemelte: a sikeres generációváltás előfeltétele, hogy az utód(ok) kinevelése időben megkezdődjön.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon nőtt leggyorsabban az új garanciák nyújtása, ami összefügg a vállalatok teljesítményének emelkedésével is - mondta Varga Mihály a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 25 éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön, Budapesten.

A nemzetgazdasági tárca vezetője kiemelte: annak érdekében, hogy a magyarországi vállalkozások a jövőben még nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a gazdasági eredményekhez, javítani kell a hatékonyságukat és termelékenységüket, amihez a kormány is segítséget nyújt.

A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor támogatása azért is kiemelten fontos szerinte, mert részesedése a hazai megtermelt bruttó hozzáadott értékből már meghaladja az 50 százalékot .Varga Mihály rámutatott: a garanciavállalás intézményének fontos szerepe van abban, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hozzájussanak a működésükhöz és növekedésükhöz szükséges forrásokhoz, hitelekhez.

Hozzátette: a Garantiqa Zrt. szakmai közössége is azért dolgozik, hogy a magyar vállalkozásoknak lehetővé tegye a piac igényeire való minél gyorsabb reagálást, illetve a számukra megnyíló lehetőségek kiaknázását. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a magyar gazdaság versenyképessége nagyban függ attól, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mennyire tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó követelményekhez, miként tudják modernizálni és hatékonyabbá tenni tevékenységüket.

Varga Mihály kiemelte: a 2013-ban lezajlott növekedési fordulat óta folyamatosan emelkedik a hazai kis- és középvállalkozások teljesítménye, az elmúlt évben újabb 52 ezer dolgozóval nőtt a kkv-k által foglalkoztatottak száma.

Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az alapítás óta eltelt 25 évben a kkv-k hitelezése során 400 ezer szerződést kötött a cég, és 5000 milliárd forint hitelhez kapcsolódó kezességet vállaltak. Az idei év végére 650 milliárd forintos garanciaportfolió elérése a cél, 2021-re 1000 milliárd forintos garanciaállományt kívánnak teljesíteni - jelezte a vezérigazgató. Hozzátette: napjainkban minden hetedik kkv-hitelhez társul a Garantiqa kezességvállalása.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke jelezte: a következő években a vállalati hitelállomány évi 5-10 százalékos bővülésére számítanak a magyar bankrendszerben, ennek elérésében fontos szerepet játszik a most 25 éves Garantiqa.

A garanciadíjak mérséklésével, az eljárás digitalizálásával és az egyedi döntéseket felváltó portfóliógarancia januári bevezetésével igyekszik még vonzóbbá tenni a garanciatermékeket a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Búza Éva vezérigazgató szerint a segítségükkel hitelezhető ügyfélkör bővül, 2020-ban minden ötödik kkv-hitel mögött ott lesznek. (Interjú a Világgazdaságban)

Meglehetősen eseménydús, mozgalmas éveken van túl a Garantiqa. Mit tart az elmúlt 25 év legnagyobb erényének, és mi az, amiben – visszanézve – máshogy is történhettek volna a dolgok?

Egy szervezet életében ilyen időtávon természetes, ha van ciklikusság. Így van ez a Garantiqa életében is, természetesen voltak jobb és kevésbé jó periódusai a korábbi működésnek. Arra azonban büszkék lehetünk, hogy az alapításkori célt – hogy a társaság a kkv-hitelezés fontos szereplője legyen – sikerült elérnünk. A 25 év alatt 400 ezer ügylet keretében mintegy 5000 milliárd forintnyi hitel mellé vállaltunk kezességet, ma minden hatodik-hetedik kkv-hitel mellett ott vagyunk.

Azt szokták mondani, a garanciaszervezetek válság idején kellenek igazán. Miben, hol találja meg ma, a konjunktúra idején a helyét a Garantiqa?

Tény, hogy a gazdasági szereplők részéről a hitelgarancia iránti igény kritikus időszakokban fokozottan jelentkezik. Így volt ez a 2008–2009-ben kezdődő válság során is. A válság ugyan már a múlté, de azért azt látni kell, hogy a bankok óvatossága megmaradt. Az MFB Indikátor 2016 végi elemzése szerint a külső forráshoz jutás során a legjelentősebb korlátnak változatlanul a fedezeti követelményeket tartották a megkérdezett vállalkozások. Egy saját, 2017. májusi reprezentatív felmérésünk pedig azt mutatta, hogy továbbra is megfigyelhető a hiteladagolás a kkv-szektor finanszírozásában: minden ötödik mikro-, illetve minden hetedik kisvállalkozás az elmúlt két évben nem az igényelt mértékben kapott hitelt.
A hiteladagolás jelenségének csökkentésére pedig az intézményi kezességvállalás az egyik leghatékonyabb eszköz.

A teljes interjú a vg.hu-n olvasható

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony – derült ki a Budapest Bank 500 cég körében végzett kutatásából. Pedig a külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből.

 A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, s ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve végez exporttevékenységet. A határokon túli piacok meghódítására ugyanakkor kevés vállalkozás készül: a megkérdezettek 4 százaléka mondta csak, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől – derül ki a Budapest Bank felméréséből.

 Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, de az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl pedig csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.

 A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében az exportpiacokra is szállítók aránya lényegesen magasabb az átlagnál (42 százalék), a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknál viszont nem jelentős az átlagtól való eltérés: 17 százalékuk jelenleg is végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.

 Az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat, hiszen árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot.

A korábbiakhoz képest magasabb, 8,6%-os árbevétel-, de szerényebb, 4,5%-os profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve a kisvállalkozások a legoptimistábbak.

A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a hazai vállalkozások 8,6%-os árbevétel-növekedésre és 4,5%-os profitbővülésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a bevétel-növekedés dinamikája továbbra is kedvező, a nyereségbővülés várt mértéke azonban kissé mérséklődött a korábbi 5,1%-hoz képest. Az árbevétel és eredményvárakozások tehát kivételesen ellentétes irányba mozdultak el – olvasható a felmérésről kiadott közleményben.

Jelenleg a kisvállalkozások a legoptimistábbak, árbevétel-emelkedési várakozásaik 6,3%-ról 8,8%-ra ugrottak. Ezzel szemben a mikrovállalkozásoknál 10,4%-ról 8,6%-ra, a középvállalkozásoknál pedig 7,2%-ról 6,9%-ra csökkentek a várakozások. A különböző ágazatok közül az ipari cégek várakozásai a legkedvezőbbek, hiszen 10%-os növekedést prognosztizálnak.

A profitkilátásokat tekintve szintén eltérően mozognak a különböző méretű cégek várakozásai. Jelenleg a mikrovállalkozások terveznek a legnagyobb profitnövekedéssel, holott egyedül az ő várakozásaik csökkentek, szám szerint 6,5%-ról 4,8%-ra. Tőlük nem sokkal lemaradva a kisvállalkozások következnek (4,3%), míg a középvállalkozások csupán 3,9%-os profitnövekedést prognosztizálnak. A szektorok közül egyedül a kereskedelmi cégek várnak átlag feletti, 5,3%-os nyereségbővülést a következő egy évben.

2020-ig meg kívánja duplázni a közép- és kelet-európai kkv-któl, köztük a magyar vállalkozásoktól vásárolt termékek és szolgáltatások volumenét a General Electric (GE). A vállalat mintegy 6500 beszállítóval rendelkezik a régióban, beszerzéseinek értéke pedig meghaladja a 1,7 milliárd dollárt, amely az évtized végére elérheti a 3,4 milliárdot. A GE ezt kis- és középvállalati beszállítói bázisának növelésével, a nagyobb beszállítók regionális beszállítókká történő fejlesztésének elősegítésével és azáltal kívánja elérni – derül ki az amerikai cég közleményéből.

Magyar, lengyel, horvát, cseh, román, szerb és szlovén kormányszervezetek, befektetési és gazdaságfejlesztési ügynökségek, valamint export-import bankok képviselői vettek részt a GE által kezdeményezett és az Amerikai Kereskedelmi Kamara társszervezésében megtartott Közép- és kelet-európai Ellátási Lánc Konferencián.

A GE több mint 30 000 beszállítótól vásárol árukat és szolgáltatásokat világszerte, ezen tranzakciók értéke pedig eléri a 70 milliárd dollárt, ami megközelíti Magyarország GDP-jének 50%-át. A térségben a GE mintegy 6500 beszállítóval, köztük 1500 minősített magyar partnerrel rendelkezik.

A GE Magyarország júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a magyar kormánnyal a kkv-k fejlesztésére. Magyarországi gyáregységeiben több mint 10 000 főt foglalkoztat a vállalat, Magyarországról kiinduló exportjának értéke pedig, több mint 3 milliárd dollár, amelyhez 900 millió dollár értékben vásárol árukat és szolgáltatásokat elsősorban a helyi kkv-któl.

Béres Alexandra elárulta nekünk sikerének titkát: „Szerintem a sikerhez mindig az a recept, ami a sporthoz is: egy kis kitartás, egy kis elszántság, alázat és az, hogy végigcsináljuk a dolgokat. Nem hiszek abban, hogy valami hirtelen megváltozik. Akkor változnak meg a dolgok, ha teszünk is érte.”