A jegybank fokozatosan kivezeti NHP Hajrá nevű válságkezelő hitelprogramját, illetve a jövőben elsősorban a zöld beruházásokra fókuszál majd. Ezzel párhuzamosan viszont elindul a Széchenyi Kártya Újraindítási Program, mely a gyakorlatban kedvező kamatozású hiteleivel kiváltja az eddigi olcsó jegybanki forrást.

Az MNB-nek a magas infláció miatt a közeljövőben reagálnia kell, kamatot kell emelnie, illetve fokozatosan ki kell vezetnie az NHP Hajrá hitelprogramot. Ezzel egyidőben viszont júliustól elindul egy új állami hitelprogram a Széchenyi Kártyán keresztül, ami hasonlóan kedvező forráslehetőséget kínál majd a vállalkozásoknak. A programban gyakorlatilag felső korlát nélkül áll rendelkezésre forrás, és az igény becslések szerint akár 2000 milliárd forint is lehet  - olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében.

A kormány a Széchenyi Kártya Újraindítási Programban a vállalkozások jelenlegi finanszírozási igényeit a Széchenyi Kártya Újraindítási Folyószámlahitel, a Széchenyi Turisztikai Kártya Újraindítási Program, a Széchenyi Újraindítási Likviditási Hitel, a Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel és ennek részeként az Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel, a Széchenyi Újraindítási Önerő Kiegészítő Hitel, valamint a Széchenyi Újraindítási Lízingkonstrukció indításával segíti.

A program újonnan bevezetett konstrukcióihoz a kormány kamattámogatást, kezelési költség támogatást, továbbá kezességi díjtámogatást és a Széchenyi Turisztikai Kártya Újraindítási Program keretében továbbra is költségtámogatást biztosít. A termékek nettó kamata így 1 százalék alatt marad. A hiteldöntések meghozatalára - amennyiben minden dokumentáció hiánytalanul rendelkezésre áll - a pénzügyi intézményeknek legfeljebb 30 nap, illetve beruházási típusú hitelek és a lízingkonstrukció esetén legfeljebb 60 nap áll rendelkezésükre.

Áprilisban ismét jelentősen javult a magyar vállalkozások hangulata, elsősorban a nagyvállalatok és az ipar kilátásai erősek, a mikrovállalkozások és a szolgáltató szektor indexe gyengébb – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss konjunktúrafelméréséből. A jelek szerint a járványhelyzet javulását a vállalkozások is megérzik, egyre többen bíznak a pozitívabb jövőben. 

Fokozatosan javul a vállalatok hangulata

Az MNB vállalati konjunktúra indexe az elmúlt négy hónapban fokozatosan, áprilisban számottevően javult. Az index értéke a decemberi -14 pontról +8 pontra emelkedett áprilisra. Az aktuális helyzet megítélése és a várakozások is számottevően javultak márciusról áprilisra. A nagyvállalatok és az ipar várakozásai továbbra is nagyobb optimizmust tükröztek a mikrovállalatokhoz, illetve a szolgáltató szektorhoz képest, azonban a különbség csökkent a korábbi hónapokhoz képest. 

Minden méretkategóriában növekedett az átlagos kapacitás-kihasználtság és a bevételi szint az előző havi eredményekhez képest. A gazdaság újraindulását tükrözi, hogy a létszámnövelést tervezők aránya 17 százalékponttal meghaladta a leépítést tervezők arányát és számottevően (7 ponttal) nőtt a beruházási tervek mutatója is.

A december óta készülő felmérésekben eddig 1400-2600 cégvezetőt kérdeztek meg hónapról hónapra, az index most először került pozitív tartományba, ami azt jelzi, hogy több az optimista, mint a pesszimista cég. A jelenlegi helyzet értékelése még mínusz 12 ponton áll, de az is lényeges javulás a decemberi mínusz 32 ponthoz képest. A jövőbeli várakozásokra vonatkozó index már 27 ponton áll, de már az év végén is a pozitív tartományban volt. 

Sokkal optimistábbak a nagyvállalatok

A jelenlegi helyzet értékelésében csak a nagyvállalatok indexe pozitív, 16 pont, a másik véglet a mikrovállalkozások mínusz 32 pontos értéke, ami még egy kis romlást is mutat decemberhez képest. Ez azt mutathatja, hogy elsősorban a likviditáshiányos mikrovállalkozásoknak volt fájdalmas az utóbbi néhány hónap, sok cég mostanra teljesen felélhette tartalékait. Éppen ezért a következő időszak nagy kérdése lehet az is, hogy a járványügyi korlátozások fokozatos feloldásával egyáltalán a vállalkozások mekkora része tud visszatérni a válság előtti működéshez, hányan élik túl a koronavírust. A világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében elengedhetetlen szerepe van intézményi kezességvállalásnak. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok számára is elérhető garanciaeszköz került bevezetésre.

A jelenlegi helyzetben a kapacitások kihasználtságát értékelik a leginkább negatívan a cégek, vagyis a legtöbb vállalkozás áprilisban még bőven ideális kapacitása alatt működhetett. A legkisebb gondot a beszállítói rendelésállományban látják most a jegybank felmérése szerint.

A termelés növekedése előtt álló akadályok közül továbbra is a kereslet hiánya a legfontosabb a cégek számára, de figyelmeztető jel, hogy jelentősen nőtt a munkaerőhiányról beszámoló vállalkozások aránya. Ez szintén rávilágít egy fontos középtávú kockázatra: egyre több az azzal kapcsolatos hír, hogy a gazdaság hirtelen újraindulása sok szektorban (turizmus, vendéglátás) a munkaerőhiány miatt lehet nehézkes. Ezekben az iparágakban ugyanis sok embert elbocsátottak vagy rövidebb munkaidőben alkalmaztak, egy részük pedig menet közben más területen helyezkedhetett el.

A jövőbeli várakozásokkal kapcsolatban a bérszintre vonatkozó kilátásban a leginkább pesszimisták a cégek, ehhez kapcsolódva a foglalkoztatás szintjében sem várnak gyors visszapattanást. Optimisták viszont a beruházásokra és az árbevételre vonatkozóan, ezek hamarabb érhetik el akár a járvány előtti szintet.

A vállalatméret alapján a várakozások már mindenhol pozitív tartományban vannak, a nagyvállalatok esetében az index 39 ponton áll, míg a mikrovállalkozások esetében 15 pont. Utóbbiak a kis- és közepes vállalkozásoktól is jelentősen le vannak szakadva, ami szintén a fentieket támasztja alá: egy évnyi bezárás után sok mikrovállalkozás számára a túlélés lehet a tét.

A legnagyobbak már majdnem elfelejtették a válságot

Külön vizsgálta a jegybank a száz legnagyobb exportáló vállalat kilátásait, az esetükben az exportbevétel 104 százaléka, a kapacitáskihasználtság pedig 98 százaléka a járvány előtti szintnek. Vagyis a gazdaság húzóerejének számító nagyvállalatok mostanra szinte teljesen kiheverték a válságot, a korábbi szinten működnek.

Az ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a válaszadók 68 százaléka tapasztalt valamilyen akadályozó tényezőt a termelés még gyorsabb felfutásában, ami hat százalékponttal magasabb a márciusi aránynál. A leginkább a beszállítói fennakadásokat említették a korábbinál erőteljesebben, de itt is jelentősen nőtt a munkaerőhiány észlelése.

Óriási az igény az intézményi kezességvállalásra

Óriási igény mutatkozik a hazai kkv szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra. Május közepére az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében támogatott vállalkozói hitelek összege átlépte az 1100 milliárd forintot, ehhez kapcsolódóan a társaság által vállalt kezességek állománya közel 1000 milliárd forintot tett ki.

A kifejezetten a koronavírus okozta gazdasági visszaesés enyhítését célzó, tavaly bevezetett Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége bevezetése óra töretlen: az idei számok is azt bizonyítják, hogy a kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség lesz. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében garantált idei hitelek állománya május közepére meghaladta az 1100 milliárd forintot, a társaság teljes kezességvállalási portfoliójához kapcsolódó hitelek állománya pedig a 2000 milliárdot.

Dr. Búza Éva vezérigazgató hangsúlyozta: a Garantiqa Krízis Garanciaprogram eredetileg 500 milliárd forintot keretösszeggel indult, de ennek 700 milliárdra emelésére már tavaly szükség volt. Idén május közepére pedig a kezességvállalások összege megközelítette a 1000 milliárd forintot. Ezzel a Krízis Garanciaprogram keretében eddig 28 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását segítette a Garantiqa. 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított garanciaprogram népszerűsége várakozáson felüli, ez azt jelenti, hogy az intézményi kezességvállalásnak elengedhetetlen szerepe van a koronavírus okozta világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a nagyvállalatok számára is elérhető garanciaeszköz került bevezetésre. A program célzott módon segíti a likviditáshoz való hozzáférést, valamint a beruházások megvalósítását.

Dr. Búza Éva kiemelte: mivel az Európai Bizottság döntése alapján a rendkívüli helyzetben a gazdaság megsegítése érdekében nyújtható állami támogatások 2021. június 30. helyett 2021. december 31-ig alkalmazhatók, így 2021-ben egész évben elérhetővé vált a hazai vállalkozások számára a válság negatív hatásainak enyhítését célzó, rendkívül kedvező feltételrendszerű Garantiqa Krízis Garanciaprogram.

A vezérigazgató kiemelte: a kezességvállalás iránti fokozott igényt mutatja, hogy május közepére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgaranciás állományának mértéke átlépte az 1500 milliárd forintos szintet. Február végén jelent meg az a kormányzati döntés, amely a Garantiqa aktivitásához megfelelő mértékű állami viszontgarancia keretet biztosít: ennek értelmében az állami háttérrel vállalható kezesség 2021 végén fennálló maximális állománya 2200 milliárd forintról 2500 milliárd forintra emelkedett.

A Garantiqa eredményei jóval a középtávú stratégiában kitűzött célok felett alakultak, köszönhetően a rendkívüli üzleti aktivitásnak és a válság hatásainak enyhítése érdekében - a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében - végrehajtott intézkedéseknek. 

A Magyar Bankszövetség ezen a héten tartotta meg éves rendes Testületi Ülését. Varga Mihály pénzügyminiszter úr a magyar gazdaság helyzetét értékelte, Matolcsy György MNB elnök úr pedig Magyarország pandémia utáni jövőképét mutatta be előadásában, valamint mindketten videóüzenetben köszöntötték a Testületi Ülés résztvevőit.

A Magyar Bankszövetség tagjai az alábbi, aktuális gazdasági helyzetértékelés közzétételéről határoztak:

A Covid-19 vírus okozta veszélyhelyzet 2020-ról áthúzódott 2021 első felére. A járványhelyzet hullámai és a koronavírus terjedése az Európai Unión belül is eltérően jelentkeztek. A kormányok különböző védekezési megoldásokat alkalmaztak. Hazánkban a harmadik hullám okozta a legnagyobb egészségügyi kihívást. A gazdaság minél gyorsabb újraindításának a lehetőségét a hatékony oltási program segíti elő.

A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a 2020-as magyar gazdasági visszaesés illeszkedik az európai trendekbe; miközben a munkanélküliséget sikerült viszonylag kordában tartani, a reálbérek emelkedése pedig töretlen maradt a munkáját teljes munkaidőben megőrző többség számára. Elmondhatjuk, hogy 2021-ben a gazdaság újrarendeződése jól érzékelhetően megkezdődött. Ezt a magyar bankszektor hitelezési aktivitása a kormány és az MNB intézkedéseivel összehangoltan nagy mértékben segítette. Jelentős tényező volt az is, hogy a vírushelyzet okozta lakossági és vállalati nehézségek áthidalását a Magyarországon alkalmazott hiteltörlesztési moratórium Európában az ügyfelek számára legkedvezőbben segítette. A magyar bankszektor bizonyította, hogy jelentős munkatöbbletet és ugyancsak jelentős plusz költségráfordítást is vállalva, a legnagyobb kihívások mellett is lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére áll. A pandémiával sújtott 2020-ban a vállalati hitelállomány folyósítás 6%-kal növekedett az előző évhez képest, ezzel párhuzamosan a kormányzati családtámogatási programokat a bankszektor kifejlesztette és bevezette, miközben előrejelzések szerint a hiteltörlesztési moratóriumok összesített, várható költsége meghaladja a 400 milliárd forintot.

A moratórium meghatározó célja és benne a bankszektor alapvető feladata az, hogy célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. Ezen a célon túlmutató programot a Bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel és/vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez. A gazdaság gyors újraindítását, a bankszektor hitelezési aktivitásának fenntartását a szakmai és a társadalmi szempontok együttes figyelembe vétele garantálja.

A rendkívüli nehézségek azonban pozitív hatást is eredményeztek: a digitális átállást a bankok felgyorsították, néhány hónap alatt egy évtizedet léptünk előre. Ez a gazdaság minden területére hatást gyakorol. Előre tekintve láthatjuk, hogy növekedni fog az elektronikus pénzforgalom, ami a gazdaság fehéredését és így az adóbevétel növekedését, valamint a készpénz használathoz kapcsolódó költségek csökkenését hozza magával. A papíralapú ügyintézés és a vele járó adminisztráció csökkenőben van. Új munkaerő-alkalmazási formák jelennek meg, melyek rugalmasabb, adott esetben az egyének élethelyzetéhez jobban illeszkedő munkavégzési megoldásokat hoznak. Új típusú munkahelyek jelennek meg, a hozzájuk való gyors alkalmazkodás pedig versenyelőnyt jelent. Nagy figyelmet kell viszont fordítanunk arra is, hogy a felgyorsult digitális átállás miatt az elektronikus bankolás terén a csalási kísérletek száma megnövekedett, új kibercsalási típusok jelennek meg. Ellenük csak széleskörű összefogással, az informatikai és a pénzügyi területek szakmai együttműködésével, valamint az ügyfelek pénzügyi ismereteinek elmélyítésével és tudatos magatartásával tudunk eredményesen védekezni.

A nemzetközi térre kitekintve azt látjuk, hogy a globális viszonyrendszerek átalakulóban vannak, és e folyamatban az érdekkülönbségek felszínre kerülnek, gyakran kiéleződnek. A magyar külgazdasági aktivitás ebben az összetett és változékony időszakban az új lehetőségekre nyitottan lép előre, és határozza meg céljait a beruházások, a gazdasági együttműködések területén, valamint az export-import piacokon is. A folyamatok sikerét érdemben segíti a magyar bankszektor eszköztára. A globális, benne kiemelten az Európai Uniós integráció és együttműködések fejlődése a pénzügyi piacok stabilitását, megerősödését is segíti, és a fenntartható gazdasági növekedés egyik fontos összetevője.

A Testületi Ülésen az elmúlt év eredményei alapján elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár díjazottak:

• Baginyi Katalin (Unicredit Bank) a vállalatfinanszírozás és a hitelintézeti termékfejlesztés területén végzett meghatározó munkájáért,
• Gáspár Tibor (Raiffeisen Bank) az adózás és számvitel területén végzett áldozatos tevékenysége elismeréseként,
• Lakos Erika (K&H Bank) a banki szabályozási feladatok területén végzett kiemelkedő munkájáért,
• Landgráf Erik (Takarék Jelzálogbank) a bankszektor jogi szabályozása területén végzett korszakos szolgálatáért,
• Polgár József (KDB Bank) az értéktári és a pénzkezelési területen végzett több évtizedes kiemelkedő munkájáért.

Pénzügyi kultúra nagykövete díjazottak:

• Strasszer Zsófia (Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnázium, Budapest) középiskolai diák, a 2021. évi Európai Pénzügyi Kvíz (EBF European Money Week szervezés) nyertese,
• Hegyi Viktória (Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnázium, Budapest) a 2021. évi Európai Pénzügyi Kvíz Európa-bajnokának felkészítő tanára.

A Magyar Bankszövetség Felügyelő Bizottságának korábbi elnöke, David Moucheron (K&H Bank) az anyabanknál folytatja pályafutását, ezért erről a megbízatásáról lemondott. A Testületi Ülés a 2023. évi teljes tisztújításig Tóth Balázs (Unicredit Bank) választotta meg Felügyelő Bizottsági Elnöknek.

A Testületi Ülésen résztvevő bankvezetők külön köszönetüket fejezték ki a pénzügyi szektorban dolgozó kollégáknak az elmúlt év áldozatos munkájáért. A pandémiás helyzet kezelése kapcsán minden mérvadó vélemény nagy megbecsüléssel szólt a bankszektor és munkatársainak helytállásáról. Köszönjük munkánk elismerő visszaigazolását, elkötelezetten dolgozunk, hogy a bizalomra a jövőben is hiánytalanul rászolgáljunk.

A magyar kkv-k 65 százaléka késve egyenlíti ki a számláit, a kintlevőségek kezelése pedig sok vállalkozásnak okoz gondot – derül ki egy friss felmérésből. Az ebből fakadó több hetes vagy esetenként több hónapos likviditáshiány pedig sok vállalkozásnak gondot okoz. 

A kintlevőségek kezelésére szakosodott Fairpay Control Zrt. készített egy kutatást a magyar kkv-k körében a késedelmes fizetésekkel kapcsolatban. Mintegy hatszáz cégvezetőt kérdeztek meg tapasztalataikról, az eredmény pedig elkeserítő: mindössze a cégek 35 százaléka fizeti ki időben a számláit. A helyzet komolyságát jelzi az is, hogy a válaszadó cégek közel 20 százalékának kellett jogi útra terelnie a követelését.

Ráadásul a járvány csak rontott a helyzeten, egyre több vállalkozás szembesült azzal, hogy nő az olyan cégek száma, amelyek a tartalékaik felhasználása után már képtelenek a számlakötelezettségüknek határidőre eleget tenni. Ennek egyik oka az lehet, hogy a járvány, illetve az abból fakadó lezárások sok céget nehéz helyzetbe hozhattak, kiemelten érintve néhány iparágat, mint a turizmus, a vendéglátás vagy a szolgáltatóipar. Ezek a cégek pedig felélték tartalékaikat az életben maradás reményében, így gyakrabban szembesülnek átmeneti vagy tartós likviditási zavarral. 

A hosszú körbetartozás másik oka az, hogy kevesen alkalmaznak szakembert, csak a megkérdezett cégek tizedénél van erre külön munkatárs. Gyakran maga az ügyvezető foglalkozik ilyen kérdésekkel, illetve sokszor hosszú évek alatt alakultak ki a rossz fizetési szokások, nem ragaszkodtak az időben történő teljesítéshez, így gyakorlattá vált a késve fizetés. Emiatt a szakértők szerint sokszor elég, ha az üzleti kapcsolat kezdetén lefektetik a játékszabályokat, majd azokhoz tartják magukat. 

A kintlevőségek esetében nem kis összegekről van szó, a Fairpay Control felmérése szerint majdnem minden ötödik cégvezető egymillió forint feletti tartozásról számolt be, és ugyanennyien mondták azt, hogy 500 ezer és egymillió forint között van a késedelmes számláik összege.

A Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolja ezt

A jelenlegi járványügyi ismeretek szerint a koronavírus fertőzés terjedését az érintkezések korlátozásán és a higiénés elővigyázatosságon túl, már középtávon is leghatékonyabban a védőoltással lehet visszafogni. A védőoltások széleskörű felvétele az élet és egészség megőrzése mellett a gazdaság gyors újraindításához is nélkülözhetetlen.

A Magyar Bankszövetség Elnöksége ajánlással fordul tagjai, a bankszektor intézményei felé, hogy a teljes átoltottság elérését hatékonyan elősegítse. Javasoljuk, hogy a vakcinát kérő és megkapó munkavállalóik számára  intézményeik vezetői 1 fizetett szabadnapot biztosítsanak, akár az oltás napján vagy azt követően, ezzel is támogatva az oltás felvételének lehetőségét. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is kiemelten támogatja a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítését, célzott eszközökkel történő kezelését. Már a lakosság közel felének beoltottsága lehetővé tette a szigorú intézkedések fokozatos visszavonását, az üzletek és teraszok nyitását, illetve a szolgáltatások ismételt igénybevételének lehetőségét, nyilvánvaló, hogy a koronavírus elleni további küzdelmünk egyik hatékony fegyvere az oltás. Az oltási program előrehaladtával úgy tűnik, hogy egyre közeledik annak lehetősége, hogy életünk visszatérhessen a korábbi kerékvágásába, és újra olyan szabadságban élhessünk, mint a vírus megjelenése előtt. Annak érdekében, hogy ez minél hamarabb bekövetkezhessen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra kéri a vállalkozásokat, hogy minél többen regisztráljanak a vakcinainfo.gov.hu oldalon az oltásra. Több ezer oltópont működik az országban, folyamatosan biztosítják a regisztrációt, továbbá lehetőség van az internetes időpontfoglalásra is a következő linken: EESZT Covid oltás időpontfoglalás. 

Tekintettel az átoltottságnak a teljes társadalmat érintő fontosságára, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezen javaslatok megfontolására biztatja  partnereit és valamennyi vállalkozást, intézményt.

A jelenleg ismert jogszabályi feltételek mellett a hitelmoratóriumban részt vevő cégek fizetési haladéka jóval hamarabb járhat le, mint ahogy a működőképes, jövedelemtermelő képességük helyreállna – olvasható a CFI Hungary közleményében. A cég szakembere szerint akár káoszt is hozhat az, hogy júliustól a cégeknek újra törleszteni kell hiteleiket.

Kérdőíves felmérést készített a CFI Hungary a hiteltörlesztési moratórium hatásairól. A válaszadó cégek a felszabaduló összeget elsősorban munkavállalóik bérének kifizetésére, illetve az átmeneti likviditáshiány orvoslására használták fel. Az utóbbi egy év ugyanis sok vállalkozás tartalékait kimerítette, így jól jött a felszabaduló törlesztőrészlet. Június 30-ig, a moratórium végéig korántsem biztos, hogy minden, a moratóriumban résztvevő cég működése helyre tud állni annyira, hogy a korábbi feltételekkel folytassák a törlesztést – figyelmeztetett Börcsök Péter, a CFI Hungary igazgatója.

Aki nem tud júliustól törleszteni, annak új hitelt felvenni egy másik banknál már nem biztos, hogy lehet, a hátralévő szűk két hónap kevés lehet egy ilyen folyamat lezárásához. Azok a vállalkozások, akiknek júniust követően még gondot jelenthet a korábbi hitel újbóli törlesztése, akkor járnak el a legbölcsebben, ha saját bankjukkal egyeznek meg a folytatásról, ahogy ezt maga a vonatkozó jogszabály is ösztönzi – mutatott rá a szakember. A bankoknak is érdeke ügyfeleik stabilitása, különösen a komolyabb összegű hitelek esetében, ezért nyitottak lehetnek a korábbi szerződés módosítására, bár ez természetesen függ az adós körülményeitől, törlesztőképességétől is.

A CFI Hungary igazgatója szerint a kkv szektorban gyakori, hogy nem készülnek részletes üzleti tervek, így nem is tudják pontosan, hogy az újrainduló törlesztések milyen hatással lesznek az életükre, ki tudják-e majd gazdálkodni a várható bevételekből vagy sem. Most érdemes lépnie az érintett vezetőknek, és nem felkészületlenül megvárni a moratórium leteltét, amely után likviditási gondok léphetnek fel.

Elsősorban az induló és mikrovállalkozások fejlődését és fenntartható működését segítő online platformot hoz létre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A platform tudásanyaggal, informatikai induló szoftvercsomagokkal és virtuális inkubációval támogatja a vállalkozásokat – áll a szervezet közleményében. A szövetség projektje a Széchenyi 2020 programban valósul meg, 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.

A tájékoztatás szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) megvalósuló fejlesztés elsősorban a 9 vagy annál kevesebb dolgozót foglalkoztató magyarországi vállalkozásoknak nyújt segítséget, de célcsoportnak tekinti a 25 munkavállalóval rendelkező vállalkozásokat is.

Ezek a mikro- és kisvállalkozások adják a kkv-szektor 97,8 százalékát, ezért fejlődésük nélkül a gazdasági növekedés dinamikus emelkedésére is kisebb a lehetőség - írták.

A kkv-k hosszútávú fennmaradásra és növekedésre való képessége terén ugyanakkor további fejlődésre van szükség, hiszen Magyarországon a kkv-k hároméves túlélési rátája csak 60 százalék körüli. Ezeknek a vállalkozásoknak a kezdeti fejlődési szakasz sikeres teljesítése okozza a legnagyobb nehézséget, a VOSZ ezeknek az akadályoknak a leküzdéséhez ad operatív segítséget a projektjével, amely várhatóan 2023. március végéig tart.

Április elején további 500 milliárd forinttal 3000 milliárdra emelte az NHP Hajrá keretösszegét az MNB. Jelenleg kicsit több mint 2000 milliárdot használtak fel a cégek a kedvezményes hitelprogram keretében, ebből több mint 31 ezer vállalkozás finanszírozásához járult hozzá a program.

Tovább növekszik az NHP Hajrá

Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány kitörése után indította el kedvezményes hitelprogramját az MNB, az NHP Hajrá keretében legfeljebb 2,5 százalékos kamattal vehetnek fel kölcsönt a kkv-k, ezt a kereskedelmi bankok folyósítják nekik, de a forrást a jegybank tette mögé. A hitelkonstrukció eredetileg 1500 milliárdos keretösszeggel indult, majd azt fokozatosan emelte a jegybank, legutóbb április elején további 500 milliárd forinttal 3000 milliárdra. 

A friss döntés azért lehetett kicsit meglepő, mert még a 2500 milliárdos keret sem merült ki, a legfrissebb hírek szerint 2044 milliárdnyi hitelt vettek fel eddig a cégek az NHP Hajrá keretében. Vagyis elvileg lett volna még egy-két hónapja az MNB-nek az újabb bővítésre, de a jelek szerint időben be akarták biztosítani a folytatást.

Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásait és a konstrukció iránt, a kkv-k részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényt figyelembe véve a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 3000 milliárd forintra történő megemeléséről döntött. Az MNB a gazdasági helyreállítás során kiemelt fontosságúnak tartja a kkv-k folyamatos működéséhez és beruházásaik megvalósításához szükséges források biztosítását. Az 500 milliárd forinttal megemelt keretösszegnek köszönhetően a program még több vállalkozás működését, korszerűsítését és növekedését tudja segíteni – indokolta a lépést közleményében az MNB.

A jegybank kimutatása szerint eddig kicsit több mint 45 ezer ügylet keretében több mint 31 ezer vállalkozást segítettek kedvezményes finanszírozáshoz. Messze a legnagyobb arányban a kereskedelemben és a javításban tevékenykedő cégek vették igénybe a forrást, ők több mint 500 milliárd forint hitelt vettek már fel. Mögöttük a feldolgozóiparban és az ingatlanszektorban tevékenykedő vállalkozások jönnek lényegesen kisebb, 250 milliárd forint körüli összeggel. 

A legnagyobb összeget hitelkiváltásra, vagyis a korábbi magasabb kamatozású kölcsönök lecserélésére vették fel az érintett cégek. A beruházási hitelek esetében 36,7 millió forint volt az átlagosan felvett összeg, a forgóeszköz-hiteleknél 43,2 millió forintot vettek fel átlagban a cégek, míg a hitelkiváltás esetében 222,6 millió forint volt ez az összeg. 

A megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 57 százaléka forgóeszközhitel, 12 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt – emelte ki az MNB.

A legmagasabb összeg, 733 milliárd forint a közepes vállalkozásokhoz került, 711 milliárdot a kisvállalkozások, 600 milliárdot pedig a mikro vállalatok vettek fel. A legtöbb cég Közép-Magyarországon vette igénybe a jegybanki hátterű programot, az összes kihelyezés 48 százaléka esett Budapestre és Pest megyére. Tíz százalék feletti részesedést ért el a keleti és a délkeleti országrész. 

A jelenleg futó válságkezelő hitelprogram már nem az első az MNB történetében, a jegybank 2013-ban indította az első Növekedési Hitelprogramot. A jegybank szerint a közel nyolc év alatta az eszköz fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, ezzel jelentős hatást gyakorolva a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogramban, annak 2013-as indulása óta, mintegy 70 ezer vállalkozás jutott forráshoz 5400 milliárd forintot meghaladó összegben. A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az elmúlt években. 

Van megoldás azoknak is, akik kockázatosak 

A kedvezményes hitelkonstrukció mellett továbbra is kiemelt cél, hogy azok a vállalkozások is finanszírozáshoz juthassanak, melyek a bankok számára kockázatosak. Rajtuk segíthet a Garantiqa Krízis Garanciaprogramja, mely szintén tavaly indult először 500 milliárd forintos keretösszeggel.

A hitelgarancia program keretében akár 90 százalékos állami garanciát is tesznek a kkv-k kölcsönei mögé, ezzel a bankok számára kockázatos cégek is kaphatnak hitelt. A maximális kezességvállalás mértéke elérheti az 5 milliárd forintot, fontos ugyanakkor, hogy a program keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által 2019-ben kifizetett éves bérköltség és járulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. A hitelösszegre vonatkozó korlát indokolt esetben meghaladható a hiteligénylő kkv 18 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű, vagy a hiteligénylő nagyvállalat 12 hónapnyi likviditási igényének megfelelő mértékű finanszírozás nyújthatásával.

A díjak kedvezőek, hiszen állami díjtámogatás kapcsolódik a konstrukcióhoz: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25-1 százalék között van, ez az a minimális mérték, aminek alkalmazását az Európai Bizottság rendkívüli közleménye meghatározta. A nagyvállalatok által fizetendő díjak pedig a kkv- díjak kétszeresei.

Mi történik, ha a hitelből vett telefonom összetörik - tovább kell fizetnem a törlesztőrészletemet? Ilyen és hasonló, fogós pénzügyi kérdésekre adott hibátlan válaszokat magyar versenyzőként Strasszer Zsófia, a budapesti  Keleti Károly Szakgimnázium tanulója, és nyerte meg az Európai Pénzügyi Kvíz döntőjét.

28 résztvevő európai ország 50 ezer diákjából került ki az az 55 nemzeti győztes, akik a European Money Week rendezvénysorozat részeként szervezett Európai Pénzügyi Kvíz döntőben mérték össze tudásukat. A korábban Brüsszelben megrendezett, a pandémia miatt viszont második éve online formában, angol nyelven megvalósuló páneurópai versenyen a magyar Strasszer Zsófia, a budapesti  Keleti Károly Szakgimnázium tanulója hibátlan teljesítménnyel verte a mezőnyt.

 Az Európai Bankföderáció által életre hívott  European Money Week rendezvénysorozat célja, hogy már fiatal kortól segítse a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja a figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra.

 Magyarország 2014 óta résztvevője az European Money Week eseményeknek, a széleskörűen ismertté vált PÉNZ7 programmal, ami az európai országok között immár hagyományosan az egyik legtöbb fiatalt elérő esemény. A hét éves múltra visszatekintő PÉNZ7 rendezvénysorozaton idén 171 ezer, hét év alatt pedig több mint 1,1 millió általános- és középiskolás foglalkozott szervezett keretekben a pénzügyi alapismeretekkel.

 Az Európai Pénzügyi Kvíz magyar döntője a PÉNZ7 részeként került megrendezésre 78 hazai diák online vetélkedésével. A 15-16 éves fiatalok között megvalósult verseny magyar és angol nyelvű kérdésekkel mérte fel a pénzügyi jártasságot, tudatosságot. A hazai döntő két legjobb eredményű diákja képviselte hazánkat a nemzetközi megmérettetésben:

• Strasszer Zsófia a Budapesti Gazdasági SZC Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnáziumából, felkészítő tanára Hegyi Viktória, és
• Borbély Attila Norbert a Soproni SZC Hunyadi János Technikumából (Csorna), felkészítő tanára Horváthné Kocsis Katalin.

Most is megmutatkozott, hogy a tudás kamatozik! – mondta gratulációjában a 15 éves győztesnek Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Mindez persze nem sikerülhetett volna Zsófi szorgalma, magabiztos nyelvtudása és felkészítő tanára, Hegyi Viktória, munkája nélkül. A verseny hazai főszervezőjeként a Magyar Bankszövetség köszöni a PÉNZ7 keretprogram szervezésében részt vállaló intézmények elkötelezett munkáját, valamint a több mint 2000 résztvevő pedagógus és 700 pénzügyi, vállalkozói önkéntes szerepvállalását. A fiatalok és a szakértők közösen a pénzügyi tudatosságra fordított energiája hozta meg első komoly nemzetközi eredményt az European Money Quiz versenyen való sikerrel.

 A győztes és iskolája az Európai Bankföderáció által felajánlott 3000 eurós fődíjában részesül.