A kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – ez derül ki a Microsoft megbízásából a BellResearch által, a KKV-k körében elvégzett Hungarian ICT Report kutatásból.
Kiberbiztonsági edukációs kampányt kíván elindítani a digitális pénzügyi műveleteket végző lakossági ügyfelek tudatosságának további erősítése érdekében az MNB és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezésre nagy szükség van, hiszen az online fizetési műveletek számának gyarapodásával párhuzamosan az utóbbi években nőtt az ügyfelekkel szembeni visszaélési kísérletek száma is. A hazai elektronikus pénzforgalom ugyanakkor európai összehasonlításban is rendkívül biztonságos, a sikeres visszaélések és az ügyfelek által elszenvedett veszteség forgalomhoz viszonyított aránya alacsony. Ahhoz viszont, hogy ez így is maradjon, megelőző jellegű beavatkozásra, az ügyfelek felmerülő kockázatokkal kapcsolatos felkészítésére van szükség.
Már érzik az infláció hatását a mikro-, kis- és középvállalkozások, ám az ukrán-orosz konfliktus hatásait vélhetően még kevésbé látják – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2022 első negyedévi kutatásából. Az index értéke még mindig pozitív, 5 ponton áll, ugyanakkor utoljára négy éve volt ilyen alacsonyan. A visszaesés hátterében több dolog húzódik: a cégek magasabb kamatokra és a közterhek növekedésére készülnek, a munkaerőpiaci helyzetet negatívabban értékelik, illetve a vállalkozásbarát kormányzati intézkedésekre számító kkv-k aránya is mérséklődött.
Hat pontos csökkenés után is pozitív tartományban maradt a K&H kkv bizalmi index, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja, azonban 5 pontos értéket négy éve, 2018 utolsó negyedévében vett fel utoljára. A visszaesés hátterében a magas infláció áll, amelynek híre már az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása előtt ismert volt. A megkérdezés közvetlenül a konfliktus kitörése előtt kezdődött és az azutáni két hétben zajlott, amikor a kkv-k feltehetően még nem építették be várakozásaikba annak – esetleges hosszú távú – hatásait.
A magyar bankokat felkészülten érte az orosz-ukrán háború kitörése, megfelelő tőke- és likviditási tartalékaik ellenállóvá teszik őket – állapította meg legutóbbi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez pedig azt jelenti, hogy elvileg nincs akadálya a hitelezés további növekedésének, legfeljebb az lesz a kérdés, lesz-e kereslet.
Nincs baj a magyar bankokkal
A magyar bankrendszer 2021-ben rekordprofitot ért el, konszolidált adózás utáni eredménye 820 milliárd forint volt – emlékeztet legutóbbi inflációs jelentésében a jegybank. Ez azt is jelenti, hogy a szektor megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal rendelkezik, hogy átvészelje az orosz-ukrán háború miatti sokkot. A bankrendszer tőkemegfelelése jelenleg 19 százalék, operatív likviditási tartaléka pedig 18 ezer milliárd forint körül van – emlékeztettek.
Közel nyolcszáz vidéki kis- és középvállalkozás vehet fel összesen 5600 munkavállalót a KKV kapacitásbővítő támogatásnak köszönhetően – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, az eredeti 15-ről mintegy 20 milliárd forintra megemelt forráskeret hozzájárul az álláskeresők számának csökkentéséhez, a gazdaság élénkítéséhez.
A kormány a vissza nem térítendő támogatással a munkavállalói létszám növelése érdekében vállalja át a kapacitásbővítés költségeinek egy részét. A programban Budapest és Pest megye kivételével minden régióból és megyéből pályázhattak a kis- és középvállalkozások. A támogatás feltételeként vállalniuk kell, hogy működő vagy újonnan létrehozott telephelyükön legalább három, de legfeljebb huszonöt fővel, nettó létszámnövekedést eredményező módon bővítik foglalkoztatottjaik számát. Az egy főre jutó támogatás maximális mértéke új munkavállalónként 4 millió forint. A program egy felvett dolgozó bérköltségét 8 hónapig fedezi legfeljebb havi bruttó 309 ezer forint és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó finanszírozásával.
Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. A mezőgazdasági cégek a legaktívabbak, 94 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosítással. Választáskor az ár-érték arány a legfontosabb szempont, de a személyes ügyfélszolgálat is lényeges.
A kkv szektorban átlagosan a cégek 89 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással – derült ki a K&H kkv bizalmi index2021 utolsó negyedéves eredményeiből, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja.
„A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka rendelkezik gépjárműbiztosítással, de általános felelősségbiztosítása is 10-ből 6 kkv-nak van” – ismertette az eredményeket Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.
A robbanásszerűen fejlődő digitális világ nagyon vonzóvá vált a kiberbűnözők számára. A támadók kifinomult trükköket és ígéreteket vetnek be, hogy pénzt vagy értékes pénzügyi információkat csaljanak ki. Voltak már átverések unokázós csalók szerepében, és a mesés külföldi örökségről értesítő ügyvéd sztorija is ismert, aki az ügyintézéshez elkéri minden pénzügyi és személyes adatunkat. A kiberbűnözők által alkalmazott taktikák egyre innovatívabbak és egyre nehezebben felismerhetők. Mégis nehéz elhinni, - amíg személyes érintettsége nem lesz az embernek, - hogy a csalók már ipari méretekben dolgoznak a megkárosításunkon.
Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni kkv-stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott, jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját.
Ezer hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás bevonásával végzett átfogó kutatást a Makronóm Intézet annak érdekében, hogy feltárja azokat a közös jellemzőket, amelyek nemzetközileg is sikeressé teszik, tehetik a magyar ipari termelő cégeket. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg, amelyek multicégekké fejlődhetnek majd az évtized végére.
A fenntartható jövő érdekében minden banki dolgozó nevében 3 fát, összesen 120 ezer facsemetét, ültetett el a magyar bankszektor a Bankszövetség kezdeményezésére. Dr. Nagy István agrárminiszter személyesen üdvözölte a JÓTETT Bank - ZÖLD SZÍV Programot, és elismerő okleveleket adott át a kiemelt támogatóknak.
Napjainkban a bankszektor fontos közvetítő, finanszírozó szerepet valósít meg a fenntartható gazdaság növekedésének elősegítésében. A zöldprojektekhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre bocsátása, a környezet- és társadalomtudatos banki szolgáltatások elősegítik az élhető jövő megtervezését és megvalósítását. A hazai bankok saját projektjei mellett a Bankszövetség a bankszektorral 2021 végén elindította a JÓTETT Bank ZÖLD SZÍV programot. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi és természeti értékekre, és odafigyeléssel alakítsa a közös, élhető jövőt a pénzügyi szektor együttműködésével. A kezdeményezéssel szeretnénk túlmutatni a bankszektor alaptevékenységén, és más ágazatok számára is mintaértékű fenntarthatósági érzékenyítési, figyelemfelhívó projektet teremteni.
