A jövő év kiemelt feladatának tartják a digitális adózás bevezetését a magyarországi cégek vezetői – derült ki az EY közel ötszáz közép- és nagyvállalat részvételével rendezett online adókonferenciáján. A fejlesztésekkel ugyanis drasztikusan csökkenteni lehet az adóadminisztrációval járó terheket.

Az adózási folyamataik digitalizációjára, valamint költségeik mérséklésére fordítanák a legnagyobb figyelmet 2021-ben az EY felmérésében megkérdezett vezetők. Érthetőek ezek a prioritások, hiszen a hazai vállalatok nagy összeget, az éves árbevételük mintegy 1,7 százalékát, összesen 420 milliárd forintot költenek adóadminisztrációra.

„A jelenlegi nehéz helyzet komoly pénzügyi kihívások elé állítja a hazai cégeket is. Ugyanakkor több olyan digitális megoldás elérhető számukra, amelyekkel számottevő mértékben csökkenthetik adminisztrációs terheiket, és minimalizálhatják a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás miatti bírságkockázatot – hangsúlyozta Kocsis-Kelemen Zsófia, az EY közvetett adózással foglalkozó szenior menedzsere. – Az egyik online applikációnk például alig néhány perc alatt képes az áfabevallás és belföldi összesítő jelentés egyidejű elkészítésére, ami a tapasztalatok alapján nagy időmegtakarítást jelent a felhasználók számára.”

Az áfa területén a válaszadók fele már alkalmaz valamilyen megbízható digitális megoldást, hogy csökkentse a bevallások kitöltésére fordított időt és minimalizálja az elgépelésből adódó hibák lehetőségét. Egy bizonyítottan jól működő applikáció bevezetése azért is lehet előnyös a hazai cégek számára, mert az EY felmérése szerint a vállalatok több mint harmada problémákkal szembesül az informatikai fejlesztések során.

A GKI konjunktúraindexe decemberben sokat emelkedett: csaknem újra elérte októberi, egyébként a nyár eleje óta jellemző, az áprilisi mélypontnál sokkal kedvezőbb, de azért meglehetősen alacsony szintjét.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint decemberben a GKI konjunktúraindexe a novemberi mínusz 23,7 pontról mínusz 19,7 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 33,0 pontról mínusz 38,5 pontra romlott, míg az üzleti a novemberi mínusz 20,4 pontról mínusz 13,1 pontra javult decemberben.

A GKI szerint a konjunktúraindex javulása az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának köszönhető, minden ágazat pesszimizmusa érezhetően csökkent. A fogyasztói bizalmi index viszont a novemberi minimális emelkedés után decemberben nagyot zuhant. A fogyasztói és üzleti várakozások elmúlt két hónapban tapasztalt eltérő irányú alakulásában szerepe lehet, hogy a lakosság megkérdezésére mindig a hónap elején, a cégekére az egyes hónapok közepén kerül sor. Így a lakosság november elején még nem érzékelte a járvány okozta korlátozásokat, miközben a cégek jelentős része decemberben már az EU-val való megegyezés ismeretében válaszolt.

Az üzleti szférában az építőipari bizalmi index jelentősen, az ipari minimálisan meghaladta az októberi szintjét is, a szolgáltatói és főleg a kereskedelmi viszont elmaradt attól. Az iparban novemberhez képest kedvezőbb lett a rendelésállományok (az exporté is) és a termelési kilátások megítélése. Az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény nem változott, a készleteké romlott. 

Decemberben az építőipari bizalmi index értéke novemberhez képest csak szerényen emelkedett, de így is kilenc havi csúcsára jutott. A magas- és a mélyépítők kilátásai is javultak. Az előző háromhavi termelés megítélése érezhetően javult, a rendelésállományoké nem változott. A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése továbbra is nagyon alacsony szinten hullámzik (decemberben éppen nőtt), míg a rendelések várható alakulása a novemberi nagy zuhanást követően közel ilyen mértékben ugrott vissza. A készletekről alkotott vélemény kissé kedvezőbb lett. A szolgáltatói szférában az általános üzletmenet megítélése kissé, a várható forgalomé sokat javult.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága decemberben minden ágazatban erősödött, lényegében ugyanannyi cég tervezi a létszám csökkentését, mint növelését. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősebb lett. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben markánsan erősödött, az építőiparban és a szolgáltatók körében viszont kissé gyengült, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A vállalatok körében a magyar gazdaság jövőjének megítélése a novemberi brutális romlás után decemberben visszaemelkedett októberi szintjére. A lakosság viszont sokkal pesszimistább lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index trendje ötödik hónapja, július óta csökken. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és a nagyértékű cikkek vásárlási lehetőségét novemberhez képest közepesen romlónak, jövőbeli megtakarítási képességét változatlannak minősítette. A GKI konjunktúraindex és összetevőinek interaktív grafikonja ezen az oldalon található.

Az intézményi kezességvállalás a koronaválság kezelés egyik fontos eszköze

Várhatóan fennállásának legsikeresebb évét zárja 2020-ban az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A társaság kezességvállalási portfóliója az év végére 480 milliárd forinttal nőhet és meghaladhatja az 1200 milliárd forintot. A Garantiqa kezességével biztosított hitelek állománya 2020 végére túllépheti az 1500 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az év végére a teljes hazai kkv hitelállomány közel 30 százaléka mögött ott lehet a Garantiqa kezességvállalása. A Garantiqa eredményei, és a kifejezetten a koronaválság negatív hatásainak enyhítésére indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége azt jelzi, hogy az intézményi kezességvállalásnak fontos szerepe van a válságkezelésben.

Dr. Búza Éva vezérigazgató az év végi eredményeket kommentálva elmondta: a pandémiás helyzet a Garantiqa számára is komoly kihívásokat hozott, a 2020 év mégis a társaság fennállásának eddigi legsikeresebb éve lesz. A Garantiqa kezességvállalási portfoliója 2019-ig a társaság stratégiájában meghatározott ütemben, dinamikusan bővült. 2015-2018 között évente 46-137 milliárd forint közötti összeggel emelkedett a portfólió, 2019-ben pedig csaknem 70 milliárd forinttal. Idén azonban, a Garantiqa Krízis Garanciaprogram elindításával a portfolió minden korábbinál nagyobb növekedést mutat, az elmúlt év egészéhez képest és elérheti a 62 százalékos növekedést, azaz volumenben a 480 milliárd forintot.

A COVID-19 világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében, eredetileg 500 milliárd forintos keretösszeggel indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége kiemelkedő: eddig csaknem 530 milliárd forint összegben történt kezességvállalás, így az eredetileg tervezett keretösszeg felülteljesül.

A vezérigazgató hangsúlyozta: az intézményi kezességvállalás válságkezelésben betöltött kiemelkedő szerepét jelzi az, hogy a kormányzat a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2020. évi keretösszegét 500-ról 700 milliárd forintra emelte, a Garantiqa kezességvállalásaihoz kapcsolódó 2021. évi teljes keretösszeget 1500-ról 2200 milliárd forintra emelte, és a Garantiqa Krízis Garanciaprogramot 2021-re meghosszabbította. Ezzel párhuzamosan született döntés arról is, hogy 2021-ben ezen keretösszegen belül a kihasználtsághoz igazodik a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2021. évi állománya, ami az jelenti, hogy a Garantiqa 2021-ben jóval tágabb volumen keretek között tudja majd támogatni a hazai kkv szektor hitelezését.

Az állam szempontjából az intézményi kezességvállalás egy igen hatékony gazdaságpolitikai intézkedés, hiszen a garanciaprogramok az állam számára relatíve alacsony és időben elnyúló, jól porlasztható költséget jelentenek, miközben a gazdaságban azonnal éreztetik anticiklikus, gazdaságtámogató hatásukat. A Garantiqa állami hátterű kezességvállalása kifejezetten alkalmas eszköz arra, hogy a hazai kkv-k széles köre számára hozzáférhető, egyedileg kisebb összegű állami támogatások révén bankképessé váljanak és olcsóbban jussanak hitelhez. 

Dr. Búza Éva kiemelte: a vírus második hullámával, az esetszámok újbóli megnövekedésével és az őszi szigorítások gazdasági kockázatainak erősödésével továbbra is rendkívül nagy az igény az állami hitelgarancia programokra. 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtásában a Garantiqa oroszlánrészt vállalt az intézményi kezességvállalás biztosításával, és ezzel komolyan járult hozzá a nehéz helyzetbe kerülő hazai kkv szektor megsegítésében.

Tovább erősödött a magyar adórendszer versenyképessége az OECD-országok között. A nemzetközi gazdasági szervezet tagjait értékelő Tax Competition idei rangsorában Magyarország megelőzi Lengyelországot, Németországot és az Egyesült Királyságot is. A jövőre életbe lépő adóváltozások pedig további egyszerűsítést és könnyítést is hoznak – hívta fel a figyelmet az EY.

Tavalyi pozícióján egy helyet javítva, Magyarország a 14. lett a vizsgált 36 OECD-ország közül a Tax Competition nemzetközi adó-versenyképességi rangsorában. A felmérésben azt vizsgálják, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet, nemcsak a befektetések, de a munkavállalók és a vállalkozások számára is.

A tanulmány alapján Magyarország legnagyobb erőssége a társasági adó rendszere, illetve a nemzetközi adószabályok – ezeken a területeken az előkelő negyedik helyet szerezte meg a vizsgált országok között (a 9 százalékos társaságiadó-kulcs egyben a legalacsonyabb is). A legrosszabb helyezést hazánk (35.) a fogyasztási közterhekre kapta, elsősorban annak következtében, hogy az elemzett államok közül itthon a legmagasabb az áfakulcs (27%). 

„A jövő évi adócsomag számos újabb adóegyszerűsítést és -könnyítést tartalmaz, így várhatóan tovább javul Magyarország pozíciója a rangsorban is – mondta Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. „Emelkedni fog a kisvállalati adó (kiva) értékhatára – azaz többen vehetik igénybe, csökkenni fog a mértéke, valamint a cégek akkor is visszaigényelhetik a behajthatatlan követeléseik után az áfát, ha azzal magánszemély tartozik nekik.” – tette hozzá a szakember. 

További könnyebbséget jelenthet a cégeknek, hogy júliustól az áfabevallásokat a NAV készíti el, ami jelentősen csökkenteni fogja a KKV-k adminisztrációs terheit. A nagyvállalatokat pedig kedvezően érinti majd, hogy megszűnik a fejlesztési tartalék felső határa.

Kiszámíthatóság, kockázatvállalási hajlandóság és rugalmasság

Komplex felmérést készített a pénzügyi intézmények körében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a Századvég Politikai Iskola Alapítvány. A felmérés célja a résztvevők véleményének feltárása volt a Garantiqa-ról általában és szolgáltatásairól. A felmérésben a bankok vállalati finanszírozási területeit irányítók, és a vállalati üzletkötők vettek részt, az eredmény pedig azt mutatja, hogy a bankok elégedettek a Garantiqa szolgáltatásaival: a legfőbb értékeknek a kiszámíthatóságot, a kockázatvállalási hajlandóságot, és a Garantiqa rugalmasságát tartják.

Rózner Anna, a Garantiqa üzletfejlesztési igazgatója a felmérés kapcsán kiemelte: a felmérés egyik fontos eredménye azt mutatja, hogy a Garantiqa-val együttműködő bankok vezetői a munkakapcsolatot szoros, bizalmon alapulónak értékelték. A banki vezetők a Garantiqa erősségei között a folyamatos tájékoztatást és gyors iránymutatás nyújtását emelték ki. A Garantiqa legfőbb értékei a válaszadók számára a kiszámíthatóság, a kockázatvállalási hajlandóság, a rugalmasság, de a legkiemelkedőbbnek a garantőr intézmény kommunikációját tartották. A megkérdezett üzletkötők ugyanakkor a megfelelő szakmai támogatást, és konstruktivitást emelték ki leggyakrabban.

Fontos pontja volt a felmérésnek az átfutási idők kérdése is. A megkérdezettek döntő része úgy vélte, hogy a Garantiqa által vállalt kezességek átfutási ideje megfelel az elvárásaiknak azzal együtt, hogy a nyári szabadságolások és egyes nagyobb vagy bonyolultabb egyedi ügyleteknél elképzelhető hosszabb átfutási idő, ami persze természetes.

Az igazgató kiemelte: a megkérdezett banki vezetők elsősorban a személyes konzultációk fontosságát és hasznosságát hangsúlyozták, mint az információgyűjtés legfontosabb eszközét. A megkérdezett üzletkötők többsége pedig úgy nyilatkozott, hogy maximálisan tájékozottak a Garantiqa konstrukciói, ajánlatai és folyamatai tekintetében, melynek fő okaként a garantiqa-s munkatársakkal való jó viszonyt, illetve a megfelelő információs rendszert nevezték meg. 

Szintén kifejezetten pozitív a kép a segítségnyújtás terén: a válaszadók háromnegyede szerint a Garantiqa munkatársaitól jellemzően konstruktív javaslatokat kap egy-egy probléma megoldására, illetve úgy érzik, hogy személyes, közvetlen a viszonyuk, valamint könnyű és gyors a kapcsolatteremtés.  

Fontos része volt a felmérésnek a Garantiqa digitális fejlesztéseinek, üzletmenet egyszerűsítési törekvéseinek górcső alá vétele. Nos, a válaszadók elsöprő többsége kifejezetten pozitívan nyilatkozott azokról a fejlesztésekről, amik a folyamatok egyszerűsítését célozzák. Az elektronikus ügyintézési megoldások bevezetése komoly előrelépés, a válaszadók elégedettek a rendszer minőségével, előny számukra a válaszadási idő lerövidülése, a gördülékenyebb kommunikáció, illetve az ügymenetek lebonyolításának egyszerűsödése - mondta Rózner Anna.

A felmérés eredményei közé tartozik, hogy a Garantiqa-val együttműködő pénzintézetek vezetői szerint a Garantiqa kezességvállalása jól illeszkedik ahhoz az igényhez, hogy a hitelügyletek fedezettsége javuljon. A kezességvállalás igénybevételét tulajdonképpen egyetlen tényező, az árazás nehezítheti, így számukra a díjak csökkentése, vagy a korábban már megszokott támogatott konstrukciók újra elérhetővé válása jelentene még nagyobb vonzerőt az állami hátterű kezességvállalás iránt. A válaszadó üzletkötők a fejlesztendő területek között a dokumentációk csökkentését és az elektronikus felületek további egyszerűsítését említették.

A felmérésről

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából komplex felmérést végzett a pénzügyi intézmények körében 2020.08.10. és 31. között CATI módszer – telefonos interjúk (15 interjúalany), és PAPI módszer – kérdőíves felmérés (568 válaszadó) felhasználásával.

A kkv-k fele családi vállalkozás, amelyek jelentős része számára a következő évek legnagyobb kihívása a generációváltás lehet. A többség nincs felkészülve az átadásra sem stratégiával, sem a céges- és lelki ügyek tekintetében – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) felméréséből.

A BGE szakemberei 2017-ben kezdték felmérni a magyar családi vállalkozásokat, mostanra kiderült, hogy a hazai kkv-k 58%-a sorolható ebbe a körbe. A nemzetközi felmérések szerint a családi vállalkozásokat a családtagok jellemzően együtt menedzselik, de nem osztoznak a tulajdonon. A felsővezetésben a hazai családi cégek jelentős részénél is dolgoznak családtagok (67%), és 2017-hez képest kevesebben vesznek részt formális szerep nélkül a vízió formálásában, vagy a hosszútávú, stratégiai döntéshozatalban – derült ki a BGE friss kutatásából.

A BGE Budapest LAB adatai szerint a következő 10 évben a családi cégek negyedét érinti a téma, megfelelő utód hiányában pedig a cégek akár be is fejezhetik a működésüket. A generációváltás mindenképpen nagy kockázat, a cégek jelentős többsége (mintegy 70%-a) világszinten sem éli túl. A sikeres átadásra való felkészülés pedig még akkor is évekbe telik, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. Ennek fényében tragikusnak mondható, hogy a családi cégek 66%-a saját bevallása szerint nem rendelkezik nemhogy írott, de akár csak szóban létező utódlási stratégiával sem.

A generációváltó családi vállalkozások (tehát azok, akiknél a következő 10 évben lesz, vagy az elmúlt 5 évben volt esedékes a váltás) 89% százaléka családtagnak adná át a cég tulajdonát és vezetését. Ez komoly problémákat okozhat, mivel korábbi kutatások eredményei szerint a családi vállalkozás átvétele sok esetben nem jelent vonzó alternatívát a családtagok következő generációja számára.

A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági hatások a családi vállalkozásokat nem érintették a többi kkv-tól eltérő módon. A családi cégek 51%-ában a járványnak nem volt jelentős hatása az üzleti tevékenységre, további 5,2% esetében pedig egyenesen élénkítően hatott arra. Azon családi vállalkozások, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a COVID-19 első hulláma hatással volt az üzletmenetükre, átlagosan 25%-os bevételcsökkenést vártak 2020 végére, az év elején tervezetthez képest.

Országos IT és okos-eszköz adományozási programot indított a JÓTETT Bank a hátrányos helyzetű iskolák, pedagógusok, diákok számára. A Digitális Gyorsítósáv programban több mint kétezer, új vagy a bankokban már nem használt, de jól működő eszköz kerül gyermekekhez és iskolákba karitatív szervezeteken keresztül. A pandémia jelentősen felgyorsította a digitális átállást. Banki szakértők szerint a COVID-helyzet több évnyi ugrást hozott a digitális pénzügyi szolgáltatások alkalmazásának elterjedésében.

A koronavírus járvány addig nem tapasztalt kihívások elé állított mindannyiunkat. Markáns változások történtek a pénzügyek terén is. „A kártyatársaságok adatai szerint világviszonylatban 40 százalékos növekedést tapasztaltak az érintésmentes fizetések esetében már az első negyedévben. A járvány miatt Magyarországon is jelentősen emelkedett a digitális banki szolgáltatások igénybevétele. Olyan ügyfelek kezdtek online bankolni, akik korábban idegenkedtek ettől a szolgáltatástól. A bankszektor heti 12-15%-os növekedést tapasztalt a veszélyhelyzet időszakában az online, mobil csatornákra történő új bejelentkezések számában” – nyilatkozta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Ráadásul tartósnak mutatkozik az áttérés a digitális csatornákra: az adatok szerint azon ügyfelek, akik egyszer kipróbálták valamelyik digitális csatornát, 75 százalékban továbbra is aktív használók maradnak.

A kihívásokkal teli helyzetekben a rászorulók, a lemaradók még több segítséget, odafigyelést érdemelnek. Azok például, akik most kimaradnak a digitális átállásból, önhibájukon kívül, eszközök híján nem képesek elérni az internetet, később óriási hátránnyal szembesülhetnek. 

A Magyar Bankszövetség novemberben meghirdetett JÓTETT Bank kezdeményezése keretében most Digitális Gyorsítósáv programot indít. A Banki Véradók Hetét követően karitatív szervezetek és szakmai támogató partnerek összefogásával indul el az országos IT-eszköz adományozási program digitálisan hátrányos helyzetű iskolák, pedagógusok és diákok számára. A csatlakozó hitelintézetek a már nem használt, de jól működő eszközök összegyűjtésén és átadásán kívül új berendezések vásárlásával is segítik a rászorulókat.

„A szektorszintű összefogással több mint kétezer IT berendezés és okoseszköz kerül december első hetétől január első hetéig folyamatosan a családokhoz, valamint az iskolákba. Minden gyermek, aki hozzájut egy extra eszközhöz egy újabb kitörési ponttal gazdagodik, egy új lehetőséget kap, ablakot, hogy ő is kinézzen és kikerüljön a digitális világba” – mondta Jelasity Radován. A Magyar Bankszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az adományozás fő célja, hogy a hátrányos helyzetű családokban egyszerűbbé váljon a digitális oktatáshoz történő csatlakozás, a digitális tudástár elérése, így a gyerekek lépést tudjanak tartani a változó világgal. A fiatalok fejlődése a társadalom jövőjének egyik kulcsa - tette hozzá.

Az összegyűlt adományok több civil szervezeten keresztül jutnak el az iskolák tanulóihoz és a családokhoz. A példaértékű összefogásban a bankszektor munkáját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Humanitás Szociális Alapítvány segíti. A fertőtlenítés után kiszállított eszközökön alap operációsrendszer mellett a Microsoft iskolaprogramjában rendelkezésre álló O365 keretrendszer is elérhető. 

A Magyar Bankszövetség fontos küldetésnek tartja, hogy a rendelkezésre bocsátott eszközök mellett a felhasználók digitális „otthonossága”, kompetenciája is fejlődhessen. Ezért a csomag része egy fiataloknak készült, játékos, informatív digitális biztonság tananyag is. A „Legyen hozzá szimatod!” című ismeretanyag az online térben felbukkanó veszélyekre, kockázatokra hívja fel a figyelmet, és ad tanácsokat azok megelőzésére (Pl.: adathalász levelek felismerése, biztonságos jelszóhasználat). Az ismeretanyagot a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét keretében a FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ fejlesztette ki, a kedvezményezett iskolák digitális füzet formájában is megkapják.

A DIGITÁLIS GYORSÍTÓSÁV programról készült riportfilm IDE kattintva érhető el. 

Az összesen több mint 23 szervezet összefogásában megvalósuló program résztvevői:

Főszervező: Magyar Bankszövetség; az adományozásban közreműködő szervezetek: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Református Szeretetszolgálat, Humanitás Szociális Alapítvány

Adományozók: Erste Bank, OTP Bank, Takarékbank, BNP Paribas, CIB Bank, Citibank, Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Gránit Bank, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen Bank, Sberbank, UniCredit Bank

Szakmai partnerek: FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ, KNK PR & Media, Microsoft, PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét, reuseIT, United Way Magyarország

A JÓTETT Bank a Bankszövetség és a bankszektor közös CSR programja. A koronavírus-járvány okozta helyzet új kihívások elé állította a társadalmat. Még fontosabbá vált a jószolgálati tevékenység. A bankszektor most is szeretne túlmutatni alaptevékenységén - a gazdaság pénzáramlásának fenntartásán és élénkítésén. A Magyar Bankszövetség elnöksége, ezért indította el szektorszintű összefogásban a JÓTETT Bank Programot.

A Banki Véradók Hete célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy kiemelten fontos a rendszeres véradás - a járványhelyzet idején különösen. Az első Banki Véradók Hete eseménysorozathoz 2020 októberében 17 pénzintézet több mint 600 munkatársa csatlakozott, több mint 2000 vérkészítményt biztosítva a rászorulóknak.

A Digitális Gyorsítósáv program a JÓTETT Bank oktatásügyet érintő adományozási programja, az iskolák, illetve rászoruló diákjaik digitális felzárkóztatását tűzte ki célul. Már az első alkalommal 2.008 db IT eszköz kerül adományozásra:

• 1072 db felújított konfiguráció 
• 63 db új és felújított laptop
• 324   db használt LCD és LED monitor
• 83 db új okostelefon
• 466 db IT kiegészítő eszköz, köztük nyomtatók, vetítővásznak

Magyarországon jelenleg 1200 felhasználója van az SAP Business One vállalatirányítási szoftvernek, amely az SAP kimondottan a kis és középvállalkozások számára ajánlott megoldása. Az elmúlt években sokat változott a magyar kkv-k hozzáállása, ma már nem kizárólag a jövedelmezőségi szempontok számítanak. 

Míg korábban inkább csak akkor szánta rá magát egy vállalat, hogy rendszerbe foglalja vállalati folyamatait, mikor már annak a termelékenységre, az áttekinthetőségre, a jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatása nyilvánvalóvá vált, ma már előrelátóbbak a cégek. Részint a maguk körül látott referenciák miatt, de a saját vállalati vízióik is érettebb hozzáállásról tanúskodnak. „Jó látni azt, hogy egyre több magyar cégvezető tekint úgy a vállalkozására, hogy az nem csupán egy pénztermelő eszköz, hanem lehetőség a cégépítésre, a hosszabb távú értékteremtésre” - mondja Kézdy Gergely, az SAP Business One közép- és kelet-európai üzletágvezetője. 

Abban is változás tapasztalható, hogy korábban a rendszer bevezetésével járó feladatokat igyekeztek valamelyik munkatársra – legtöbbször a kontrollerre vagy rosszabb esetben a rendszergazdára – a napi teendői mellett rálőcsölni, ma már a legtöbb cégvezető felismeri, hogy dedikált emberre van szüksége az SAP Business One bevezetéséhez. 

Az SAP most kezdődött kampánya során bemutatásra kerülő 50 kkv nagy többsége a COVID-időszak megváltozott körülményeire is jól reagált, mivel a digitalizációs transzformáció náluk már régebben elkezdődött. Vagyis sok cég most a saját bőrén érzi a digitalizáció előnyeit. 

Évekkel ezelőtt csak úgy lehetett ERP-bevezetésére rávenni egy vállalkozást, ha ahhoz uniós, vagy más forrást is hozott a rendszerintegrátor, vagy éppen maga a pályázatíró kezdeményezte ügyfél és fejlesztőpartnerek egymásra találását. Mostanra változott némileg a helyzet: az SAP Hungary és partnervállalatainak tapasztalata szerint körülbelül húszmillió forintnál húzódik az a határ, ami fölött elengedhetetlennek találják a cégvezetők a pályázati forrás bevonását, ennél többet saját büdzséből ritkán kíván áldozni egy kkv.

Már szeptemberben érezhető volt, hogy a koronavírus-járvány őszi második hulláma várhatóan lassítani fogja a gazdaság nyáron megindult kilábalását – derül ki az MNB vállalatok körében végzett online kérdőíves felmérésből. Sokan már ősz elején romló kilátásokról számoltak be, azóta pedig a hazai vállalkozói kör egy része csak még nehezebb helyzetbe került a korlátozó intézkedések miatt. 

Már szeptemberben érződött, hogy baj lehet

Idén harmadszor készített online kérdőíves felmérést az MNB a magyar vállalatok körében a koronavírus-járvány hatásairól. A 830 megkérdezett cég egy része már a szeptemberi adatfelvételkor érezte a járvány második hullámának közeledtét – derül ki Fekete Ádám és Nyitrai Tamás tanulmányából, melyet a jegybank tett közzé. 

A felmérésben döntően mikro-, kis- és középvállalkozások vettek részt, ezen belül a kitöltők hatvan százaléka mikrovállalkozás volt. A felmérésekben résztvevők mintegy háromnegyede a szolgáltató szektorban működik, az ipar és a mezőgazdaság aránya 22, illetve 4 százalék volt. A válaszadók fele a közép-magyarországi régióban működik, harmada dunántúli, 17 százalékuk pedig az Alföld és Észak nagyrégióban működik.

A júniusi felmérésben tapasztalt 77 százalékról szeptember végére 71 százalékra csökkent a válaszadók átlagos árbevétele a válság előtti szinthez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy érezhető volt a megtorpanás, a kilábalás megtörése, de még ez is kedvezőbb adat volt a márciusinál, vagyis szeptemberig a második hullám a tavaszinál kisebb károkat okozott a cégeknek. 

A kilábalási folyamat elhúzódására utal, hogy a júniusi 37 százalékhoz képest szeptemberben 62 százalék volt azok aránya, akik szerint legalább fél év szükséges ahhoz, hogy bevételük újra elérje a válság előtti szintet.   

A bevétel növelését a kitöltők 61 százaléka (júniusban 55 százalék) számára a kereslet hiánya akadályozza, ugyanakkor a júniusi 24 százalékról szeptemberre 43 százalékra nőtt azok aránya, akik a korlátozó intézkedéseket jelölték meg a bevétel növelését akadályozó tényezők közt. A beszállítói láncok akadozása egyelőre nem játszott komoly szerepet a forgalom csökkenésében, csak a megkérdezett cégek 16 százaléka vallotta azt, hogy fennakadásokat tapasztalt ezen a téren, sokkal inkább a kereslet hiánya volt meghatározó. 

A második hullám közeledtét jelezte, hogy az ősz elejére ismét beindultak az elbocsátások, szeptemberben a válság előtti szinthez képest 91% volt a foglalkoztatottak létszáma a cégeknél a júniusi 95%-hoz képest. Az átlagos bérszint pedig a válság előtti szint 94 százaléka volt. A negyedéven belül létszámbővítést tervezők aránya a júniusi 21 százalékról szeptemberre 11 százalékra csökkent, miközben a leépítést tervezőké a júniusi 5 százalékról 16 százalékra nőtt a legutóbbi felmérésben, ez is azt jelzi, hogy közelgő nehézségekkel számoltak a válaszadók.

A járvány miatt a válaszadók 54 százaléka tapasztalt likviditási problémát, ami 14 százalékponttal meghaladja a júniusi értéket. Ennek ellenére a válaszadók 52 százaléka vélte úgy, hogy 1 hónapnál tovább is fenn tudná tartani fizetőképességét, ha a bevételei a tavaszihoz hasonló mértékben csökkennének. A márciusinál 14 százalékponttal magasabb érték arra utal, hogy a járvány második hulláma már felkészültebben érte a vállalatokat, mint tavasszal.

Aokat segíthet az NHP felvétele

A jegybank adatai azt is megmutatták, hogy a Növekedési Hitelprogramban forráshoz jutott vállalkozások kilátásai kedvezőbbek azokénál, akik nem éltek az MNB kedvezményes hitelével. Az NHP körbe tartozó válaszadók átlagos árbevétele a járvány előtti szint 80 százalékának felelt meg szeptemberben, 9 százalékponttal meghaladva a kitöltők összességénél tapasztalt értéket.

A legnagyobb különbség abban látszik, hogy az NHP programban résztvevő vállalkozások sokkal nagyobb arányban terveznek beruházásokat. Ebben a körben a válaszadók 63 százaléka számolt be valamilyen fejlesztési tervről szemben az összes cég 40 százalékos arányával. A beruházásokon belül sokkal többen terveznek automatizálást, az NHP-körben ezeknek a cégeknek aránya 13 százalék, a teljes felmérésben tapasztalt 5 százalékkal szemben. 

A fenti eredmények arra utalnak, hogy az NHP körbe tartozó vállalatok nagyobb arányban próbálnak a válsághelyzetből lehetőséget teremteni azáltal, hogy a termelési folyamat automatizálása érdekében terveznek beruházásokat. Ez az előremutató hozzáállás a hatékonyság növelésével versenyelőnyt biztosíthat a járvány utáni időszakban és hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának felgyorsításához – emeli ki a tanulmány. 

Az MNB egyébként éppen a múlt héten jelentette be az NHP Hajrá keretösszegének megduplázását 2000 milliárd forintra. A megnövelt keretösszegű, államilag támogatott hitelprogramok és a Garantiqa kedvező feltételek mellett igénybe vehető kezességvállalása együttesen azt eredményezik, hogy a kkv-k a romló gazdasági környezet ellenére is kedvező feltételekkel jutnak hitelhez.

Jelentősen visszaesett a K&H kkv bizalmi index értéke, az előző negyedévi 12 pontról 7 pontra – derül ki a bank közleményéből. Ebben még nincsenek benne a múlt héten bejelentett további korlátozások, melyek tovább ronthatják a vállalkozások kilátásait is. 

Alábbhagyott a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bizakodónak mondható várakozása a K&H kkv bizalmi index kutatás harmadik negyedéves adatai alapján. Az index az előző negyedévhez képest jelentősen, 5 ponttal mérséklődött, így jelenleg 7 ponton áll. Persze ez még mindig magasabb a tavasszal látott mínusz 6 pontnál, vagyis egyelőre nem hasonlítható a kilátások romlása az első hullámhoz. 

Árbevétel tekintetében a legnagyobb és a legkisebb méretű cégek várakozásai változtak számottevően. Továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak, az ő várakozásaik 23 pontról 32 pontra emelkedtek. Ezzel szemben a 20 és 100 millió forint közötti éves árbevétellel rendelkező mikrovállalkozások lényegesen borúlátóbbak, ők ugyanis 9 pontos visszaeséssel jelenleg 0 ponton állnak. Bár némileg mérséklődött, de a korábbi negyedévekhez hasonlóan a kisvállalkozások bizalma a legstabilabb (10 pont). 

Az ágazatok közül a szolgáltatási szektorban és a korábban igencsak pozitív várakozásokkal teli agráriumban hagyott alább a cégek bizalma. A mezőgazdaságban 42 pontról 19 pontra zuhant a várakozás, de még így is ők tekinthetők a legoptimistábbnak, míg a szolgáltatási szektor 9 pontos csökkenés után, 5 ponttal a leginkább borúlátó. Az ipari és kereskedelmi szektor várakozásai viszont keveset változtak: az iparé jelenleg 9 ponton, a kereskedelemé pedig 7 ponton áll.