Tovább mérséklődött a kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozása a K&H kkv bizalmi index 2022 második negyedéves eredményei alapján. A mutató jelenleg 3 ponton áll, mivel újabb 2 pontot süllyedt az előző negyedévben látott 6 pontos esés után. Ennek oka, hogy a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalkozások várakozásai esetében nagyobb mértékű visszaesés történt, míg a mikro- és kisvállalkozások esetében inkább kivárás tapasztalható.

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 200 milliárd forint (500 millió euró) összegű magyar programot, mely ágazatokon átívelően hivatott támogatást nyújtani a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben. A Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret alapján hagyta jóvá a magyar programot. A válságkeretet az uniós gazdaság működésében fellépett komoly zavarok miatt fogadta el a Bizottság 2022. március 23-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján.

Növekedési gátat jelentenek a magyar cégek számára a nemfizető ügyfelek és a hiteltartozások – derül ki az Intrum 2022-es Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A felmérésben a magyar válaszadók 43 százaléka arról számolt be, hogy a nemfizetések miatt nem tud új munkavállalókat felvenni, 41 százalék pedig nem tud másféle, új befektetésekbe kezdeni. Sok esetben a késedelmes fizetés a vállalat jelenlegi működését is veszélyezteti: a cégvezetők 35 százaléka szerint a késő kifizetések miatt elbocsátásokra lehet szükség a vállalatuknál, 32 százalék szerint pedig akár a cég fennállása is veszélybe kerülhet.

Megtörtént a bejelentés, amire hónapok óta sokan vártak: júliustól is folytatódik a Széchenyi Kártya Program MAX, vagyis továbbra is kedvezményes hitelhez juthatnak a hazai kkv-k. A jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben ennek a bejelentésnek kifejezetten örülhet a hazai kkv szektor, hiszen a finanszírozási költségek növekedése nem hárul a vállalkozásokra.

Elszálltak a kamatok, ez pedig sok cégnek fájna

Részben a szigorodó globális kondíciók, részben pedig az MNB fo9lyamatos kamatemelései miatt jelentősen emelkedtek a kamatok az utóbbi hónapokban. Ezt a kockázatot a kkv-k szempontjából sokáig a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) ellensúlyozta, mely olcsó forrást biztosított a bankoknak, hogy azt kedvező kondíciók mellett helyezzék ki a vállalati szektorban hitelként.

A koronavírus negatív gazdasági hatásait nagyrészt kiheverték a magyar kkv-k, a beszállítói láncok globális fennakadásai pedig elsősorban a multiknak okoznak gondot. Ugyanakkor egyre több magyar vállalkozás panaszkodik arra, hogy a közelmúltban látott kilengések miatt szinte lehetetlen érdemben tervezni a forintárfolyamot illetően – derül ki az Opten és a Via Credit felméréséből.

A hazai munkaadók túlnyomó többsége béremeléssel igyekszik ellensúlyozni a magas inflációt, de 10 cégből négynél fontolgatják a béren kívüli juttatások bővítését is – derül ki az Edenred online felméréséből, amely szerint a cégvezetők csaknem háromnegyede tisztában van azzal, hogy jelentősen csökken a dolgozók reáljövedelme. A felmérésben májusban 100 cég- és HR-vezető osztotta meg tapasztalatait arról, hogy a rendkívüli élelmiszerinfláció mellett a vállalatok hogyan látják munkavállalóik anyagi helyzetét.

Szinte minden munkaadó tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. Több mint hetven százalékuk szerint a dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken, és lényegében ugyanennyien vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció.

Jelentős kockázatokkal és kihívásokkal néz szembe a kkv-hitelezési piac, ennek jelei már látszanak – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján. A szakértők szerint a neheze még csak most jön majd, hiszen a folyamat tömeges vállalati bedőlésekhez is vezethet.

Már látszanak a felhők az égen

Már most látszanak az első jelei annak, hogy a magyar kkv-szektor komoly kihívásokkal néz szembe, a cégalapítások, cégtörlések és kényszerfelszámolások száma mindenképpen intő jel – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján. Vagyis előbb-utóbb meglesznek a következményei az elmúlt évek folyamatosan nehéz gazdasági körülményeinek. Sokak szerint az egész gyökere még a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságig nyúlik vissza, amit ugyan majdnem tíz nyugodtabb év követett, de legalább 2019 óta látszanak a gazdasági lassulás jelei. Erre jött aztán 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése.

A pandémiás helyzetben kiugró érdeklődés volt tapasztalható a hazai kkv szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra. 2021-ben az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 30 éves fennállásának legsikeresebb évét zárta: a garantált hitelállomány 2400 milliárd forintot is meghaladta az év végén, a portfolió volumene megközelítette a 2000 milliárdot, a Krízis Garanciaprogramban garantált hitelek állománya pedig 1500 milliárd forintnál is több volt. Ezzel a teljes hazai kkv hitelállomány közel 36 százalékát a Garantiqa kezességvállalása biztosította 2021-ben.

Az idén 30 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2020 után 2021-ben is történelmi eredményt ért el: a kezességvállalási portfólió 651 milliárd forinttal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami 51 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel a Garantiqa kezességvállalási portfóliója 2021 végére 1940 milliárd forintra emelkedett.

A kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – ez derül ki a Microsoft megbízásából a BellResearch által, a KKV-k körében elvégzett Hungarian ICT Report kutatásból.

Kiberbiztonsági edukációs kampányt kíván elindítani a digitális pénzügyi műveleteket végző lakossági ügyfelek tudatosságának további erősítése érdekében az MNB és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezésre nagy szükség van, hiszen az online fizetési műveletek számának gyarapodásával párhuzamosan az utóbbi években nőtt az ügyfelekkel szembeni visszaélési kísérletek száma is. A hazai elektronikus pénzforgalom ugyanakkor európai összehasonlításban is rendkívül biztonságos, a sikeres visszaélések és az ügyfelek által elszenvedett veszteség forgalomhoz viszonyított aránya alacsony. Ahhoz viszont, hogy ez így is maradjon, megelőző jellegű beavatkozásra, az ügyfelek felmerülő kockázatokkal kapcsolatos felkészítésére van szükség.