Jelentős kockázatokkal és kihívásokkal néz szembe a kkv-hitelezési piac, ennek jelei már látszanak – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján. A szakértők szerint a neheze még csak most jön majd, hiszen a folyamat tömeges vállalati bedőlésekhez is vezethet.
Már látszanak a felhők az égen
Már most látszanak az első jelei annak, hogy a magyar kkv-szektor komoly kihívásokkal néz szembe, a cégalapítások, cégtörlések és kényszerfelszámolások száma mindenképpen intő jel – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján. Vagyis előbb-utóbb meglesznek a következményei az elmúlt évek folyamatosan nehéz gazdasági körülményeinek. Sokak szerint az egész gyökere még a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságig nyúlik vissza, amit ugyan majdnem tíz nyugodtabb év követett, de legalább 2019 óta látszanak a gazdasági lassulás jelei. Erre jött aztán 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése.
A koronavírus alatt bevezetett lépések jótékony lepelként eltakarták a problémákat, de ne legyenek kényszerképzeteink, sokan be fognak még dőlni közülük – fogalmazott a konferencián Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
A jelenlegi helyzetet csak nehezíti az energiaárak robbanásszerű emelkedése, ami több szektorban is további kihívásokat okoz. De a problémák között lehet említeni a beszállítói láncok akadozásait is, ami évek óta megnehezíti a gazdasági környezetet. Az Opten szakembere szerint éppen ezért a vállalkozások többsége ma elsősorban a rövidtávú túlélést tartja szem előtt, nem tud a hosszútávú stratégiai célokkal foglalkozni.
A fenti borús helyzetkép után Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója éppen azt emelte ki, hogy most elsődleges céljuk, hogy a versenyképes vállalkozások ne torpanjanak meg, hanem a nehézségeket áthidalva tovább tudjanak növekedni. Kiemelte, hogy 2021-ben 22 milliárd forintnyi tőkét helyeztek ki, aminek fele a kkv-szektorba áramlott.
Mit lépnek most a bankok?
A konferencia egyik központi kérdése persze az volt, milyen jövőkép várhat a kkv-hitelezésre a gazdasági problémák mellett. A jegybanki kamatok emelkedésével a kereskedelmi bankok is szigorítottak a kondíciókon, kérdés, van-e alternatívája a 10 százalék feletti hitelkamatoknak, létezik-e olyan támogatott konstrukció, ami segíthet a magyar kkv-knak.
Benkó Tamás, az Unicredit Bank szakembere azt emelte ki, hogy a pénzintézetek a hitelbírálatnál próbálják megérteni a vállalkozások helyzetét, azt, hogy mennyire van rájuk hatással a háború. Ennek fényében tudnak aztán dönteni a megfelelő finanszírozási formáról is. Fetter István, a CIB Bank szakértője pedig azt emelte ki, hogy június közepéig a KAVOSZ és a Széchenyi Kártya program támogatott hitelei még hajtják a piacot, szerinte a negatívumok mellett a 4 százalék környékére várható gazdasági növekedés jó hír a kkv-k szempontjából. Ugyanakkor a beszélgetésben a többség egyetértett abban, hogy a kedvezményes Széchenyi Kártya-hitelek kifutása után hamarosan szükség lenne valamilyen hasonló, kedvezményes forrásra. Ezzel kapcsolatban már elkezdődtek az egyeztetések, de az eddigi alacsony kamatszint várhatóan nem lesz fenntartható, bár a piaci kondícióknál azért kedvezőbb lehet a folytatás.
Abban egyébként a bankok képviselői egyetértettek, hogy általános szigorítás nem történt a hitelfeltételekben, sokkal inkább arról van szó, hogy a bírálatnál alaposabban megvizsgálják a vállalkozások helyzetét és kilátásait.
A piac kilátásaival kapcsolatban Bertalan Sándor, a Magyar Bankholding szakembere úgy vélekedett, hogy a beruházási kedv várhatóan csökkenni fog, a megnövekedett likviditáshiány miatt a forgóeszközök felé mozdulhat el a hitelpiac is. Az átrendeződés miatt a hitelezési dinamika visszaesésére is számít a banki szakemberek többsége a kedvezményes konstrukció kifutása miatt. Kérdés, hogy ez a lassulás vagy visszaesés mekkora lesz majd, néhányan azt emelték ki, hogy a július és az augusztus egyébként is hagyományosan gyengébb hónapok szoktak lenni, vagyis, ha időben sikerül egy új kedvezményes megoldást kidolgozni, akkor elképzelhető, hogy a lassulás kezelhető lesz.
Sokak szerint az eddigi konstrukcióban azért sem folytatódhat a kedvezményes hitelezés, mert az év közepétől az Európai Unió sem engedélyezné a hosszabbítást. Éppen ezért a bankvezérek szerint, ha nem sikerül további haladékot kialkudni, akkor könnyen lehet, hogy ismét a jegybankra várna a feladat, ahogy korábban a Növekedési Hitelprogrammal több lépésben biztosítottak már olcsó forrást.
A hitelpiac kilátásai természetesen a hitelgarancia szektorra is hatással vannak, ennek ellenére most kettős a kép. Egyrészt a hitelezés lassulása ebből a szempontból is negatív lehet, másrészt viszont a megnövekedett kockázatok miatt még az eddiginél is jobban felértékelődnek a megbízható adósok, a vállalatoknak még fontosabb lehet egy védőháló, amit a hitelgarancia tud nyújtani.
