A koronavírus negatív gazdasági hatásait nagyrészt kiheverték a magyar kkv-k, a beszállítói láncok globális fennakadásai pedig elsősorban a multiknak okoznak gondot. Ugyanakkor egyre több magyar vállalkozás panaszkodik arra, hogy a közelmúltban látott kilengések miatt szinte lehetetlen érdemben tervezni a forintárfolyamot illetően – derül ki az Opten és a Via Credit felméréséből.
A hazai munkaadók túlnyomó többsége béremeléssel igyekszik ellensúlyozni a magas inflációt, de 10 cégből négynél fontolgatják a béren kívüli juttatások bővítését is – derül ki az Edenred online felméréséből, amely szerint a cégvezetők csaknem háromnegyede tisztában van azzal, hogy jelentősen csökken a dolgozók reáljövedelme. A felmérésben májusban 100 cég- és HR-vezető osztotta meg tapasztalatait arról, hogy a rendkívüli élelmiszerinfláció mellett a vállalatok hogyan látják munkavállalóik anyagi helyzetét.
Szinte minden munkaadó tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. Több mint hetven százalékuk szerint a dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken, és lényegében ugyanennyien vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció.
Jelentős kockázatokkal és kihívásokkal néz szembe a kkv-hitelezési piac, ennek jelei már látszanak – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján. A szakértők szerint a neheze még csak most jön majd, hiszen a folyamat tömeges vállalati bedőlésekhez is vezethet.
Már látszanak a felhők az égen
Már most látszanak az első jelei annak, hogy a magyar kkv-szektor komoly kihívásokkal néz szembe, a cégalapítások, cégtörlések és kényszerfelszámolások száma mindenképpen intő jel – hangzott el a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján. Vagyis előbb-utóbb meglesznek a következményei az elmúlt évek folyamatosan nehéz gazdasági körülményeinek. Sokak szerint az egész gyökere még a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságig nyúlik vissza, amit ugyan majdnem tíz nyugodtabb év követett, de legalább 2019 óta látszanak a gazdasági lassulás jelei. Erre jött aztán 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése.
A pandémiás helyzetben kiugró érdeklődés volt tapasztalható a hazai kkv szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra. 2021-ben az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 30 éves fennállásának legsikeresebb évét zárta: a garantált hitelállomány 2400 milliárd forintot is meghaladta az év végén, a portfolió volumene megközelítette a 2000 milliárdot, a Krízis Garanciaprogramban garantált hitelek állománya pedig 1500 milliárd forintnál is több volt. Ezzel a teljes hazai kkv hitelállomány közel 36 százalékát a Garantiqa kezességvállalása biztosította 2021-ben.
Az idén 30 éves Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2020 után 2021-ben is történelmi eredményt ért el: a kezességvállalási portfólió 651 milliárd forinttal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami 51 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel a Garantiqa kezességvállalási portfóliója 2021 végére 1940 milliárd forintra emelkedett.
A kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – ez derül ki a Microsoft megbízásából a BellResearch által, a KKV-k körében elvégzett Hungarian ICT Report kutatásból.
Kiberbiztonsági edukációs kampányt kíván elindítani a digitális pénzügyi műveleteket végző lakossági ügyfelek tudatosságának további erősítése érdekében az MNB és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezésre nagy szükség van, hiszen az online fizetési műveletek számának gyarapodásával párhuzamosan az utóbbi években nőtt az ügyfelekkel szembeni visszaélési kísérletek száma is. A hazai elektronikus pénzforgalom ugyanakkor európai összehasonlításban is rendkívül biztonságos, a sikeres visszaélések és az ügyfelek által elszenvedett veszteség forgalomhoz viszonyított aránya alacsony. Ahhoz viszont, hogy ez így is maradjon, megelőző jellegű beavatkozásra, az ügyfelek felmerülő kockázatokkal kapcsolatos felkészítésére van szükség.
Már érzik az infláció hatását a mikro-, kis- és középvállalkozások, ám az ukrán-orosz konfliktus hatásait vélhetően még kevésbé látják – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2022 első negyedévi kutatásából. Az index értéke még mindig pozitív, 5 ponton áll, ugyanakkor utoljára négy éve volt ilyen alacsonyan. A visszaesés hátterében több dolog húzódik: a cégek magasabb kamatokra és a közterhek növekedésére készülnek, a munkaerőpiaci helyzetet negatívabban értékelik, illetve a vállalkozásbarát kormányzati intézkedésekre számító kkv-k aránya is mérséklődött.
Hat pontos csökkenés után is pozitív tartományban maradt a K&H kkv bizalmi index, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja, azonban 5 pontos értéket négy éve, 2018 utolsó negyedévében vett fel utoljára. A visszaesés hátterében a magas infláció áll, amelynek híre már az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása előtt ismert volt. A megkérdezés közvetlenül a konfliktus kitörése előtt kezdődött és az azutáni két hétben zajlott, amikor a kkv-k feltehetően még nem építették be várakozásaikba annak – esetleges hosszú távú – hatásait.
A magyar bankokat felkészülten érte az orosz-ukrán háború kitörése, megfelelő tőke- és likviditási tartalékaik ellenállóvá teszik őket – állapította meg legutóbbi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez pedig azt jelenti, hogy elvileg nincs akadálya a hitelezés további növekedésének, legfeljebb az lesz a kérdés, lesz-e kereslet.
Nincs baj a magyar bankokkal
A magyar bankrendszer 2021-ben rekordprofitot ért el, konszolidált adózás utáni eredménye 820 milliárd forint volt – emlékeztet legutóbbi inflációs jelentésében a jegybank. Ez azt is jelenti, hogy a szektor megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal rendelkezik, hogy átvészelje az orosz-ukrán háború miatti sokkot. A bankrendszer tőkemegfelelése jelenleg 19 százalék, operatív likviditási tartaléka pedig 18 ezer milliárd forint körül van – emlékeztettek.
Közel nyolcszáz vidéki kis- és középvállalkozás vehet fel összesen 5600 munkavállalót a KKV kapacitásbővítő támogatásnak köszönhetően – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, az eredeti 15-ről mintegy 20 milliárd forintra megemelt forráskeret hozzájárul az álláskeresők számának csökkentéséhez, a gazdaság élénkítéséhez.
A kormány a vissza nem térítendő támogatással a munkavállalói létszám növelése érdekében vállalja át a kapacitásbővítés költségeinek egy részét. A programban Budapest és Pest megye kivételével minden régióból és megyéből pályázhattak a kis- és középvállalkozások. A támogatás feltételeként vállalniuk kell, hogy működő vagy újonnan létrehozott telephelyükön legalább három, de legfeljebb huszonöt fővel, nettó létszámnövekedést eredményező módon bővítik foglalkoztatottjaik számát. Az egy főre jutó támogatás maximális mértéke új munkavállalónként 4 millió forint. A program egy felvett dolgozó bérköltségét 8 hónapig fedezi legfeljebb havi bruttó 309 ezer forint és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó finanszírozásával.
Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. A mezőgazdasági cégek a legaktívabbak, 94 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosítással. Választáskor az ár-érték arány a legfontosabb szempont, de a személyes ügyfélszolgálat is lényeges.
A kkv szektorban átlagosan a cégek 89 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással – derült ki a K&H kkv bizalmi index2021 utolsó negyedéves eredményeiből, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja.
„A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka rendelkezik gépjárműbiztosítással, de általános felelősségbiztosítása is 10-ből 6 kkv-nak van” – ismertette az eredményeket Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.
