A DigitalTech EDIH működésében az IVSZ is aktív szerepet vállal. Amint elérhetővé válnak a program térítésmentes képzései és tanácsadási szolgáltatásai, a tagvállalatokat is értesítjük róla.

Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki a digitalizáció kapcsán 2030-ra. Többek között el szeretné érni, hogy a kkv-k 75 százaléka használja a felhőszolgáltatásokat, mesterséges intelligenciát, tudjon kezelni nagy adathalmazokat, vagy hogy a kkv-k több mint 90 százaléka használja intenzíven a digitális eszközöket, legalább alapszinten. Annak érdekében, hogy ezt a jelentős előrelépést támogassa, létrehozták az Európai Digitális Innovációs Központok hálózatát, amely a 2021 és 2027 közötti időszakban segíti elő a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését. 

Az idei év fordulópont lehet a vállalkozások életében: az első két hónap OPTEN adatai alapján ugyanis 2019 óta ismét több a megszűnő, mint az alakuló cég. A K&H ezért olyan innovatív közösségi platformmal támogatja a vállalkozásokat, amely aktuális piaci információkkal segíti az indulást és a szintlépést: sőt, a költségek csökkentésében is segítséget jelenthet.

A kis- és középvállalkozások 95 százaléka rendelkezik külső forrással, ami elsődlegesen, 67 százalékban bankhitelt jelent - közölte a Makronóm Intézet legfrissebb vállalati kutatása alapján.

Kiemelték: a Magyar Fejlesztési Banktól vagy az uniótól előleget a cégek 52 százaléka kapott, a Növekedési hitelprogram forrásait 37 százalék, a Széchenyi kártya program MAX finanszírozását a megkérdezettek 35 százaléka nyerte el.

KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez most az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy a fogyasztók az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék.  A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.

A KiberPajzs edukációs és kommunikációs programban az alapító szervezetek az együttműködés kereteit, valamint a közös kommunikáció célját és alapjait határozták meg. A megállapodást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tavaly novemberben írták alá. A programhoz a mai nappal csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést.

Fotó: MNB

A kisvállalkozások többségének kihívást jelent az infláció, valamint az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése, ami miatt sokan a saját áraikat is növelni kényszerülnek. A megkérdezettek 25 százaléka új piacok és üzleti területek bevonásával, 23 százalékuk a működési költségek csökkentésével, míg 22 százalékuk az alkalmazottak bérének növelésével szeretné ellensúlyozni a jelenlegi gazdasági helyzet hatásait – derült ki a Magyar Bankholding több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével zajló reprezentatív kutatásából. 

A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatás több mint 700 kisvállalkozás megkérdezésével mérte fel a jelenlegi gazdasági környezetben tapasztalt pénzügyi helyzettel és vállalkozásirányítással kapcsolatos legfőbb nehézségeket. A válaszadó cégek 64 százaléka a szolgáltatóiparban tevékenykedik, működési formáját tekintve kft.-ként, többségében 2–4 közötti alkalmazottat foglalkoztat, nettó árbevétele pedig kevesebb mint 20 millió forint.

Inflációs nyomás

A vállalkozásoknak az energiaárak és az alapanyagárak emelkedése, valamint a gazdasági környezet jelentik a legnagyobb dilemmát jelenleg. A válaszadók többségének jelentősen megnehezíti működését az inflációs nyomás. 43 százalékuk a jelenlegi ügyfélkörnek, 29 százalékuk pedig a több ügyfélnek magasabb áron való értékesítésben látja a megoldást.

Ábra: Magyar Bankholding Zrt.

2022-ben jóval kevesebb cég jött létre Magyarországon, mint a járvány alatt, azonban az új szereplők aránya megnőtt, a cégbirodalmak pedig tovább növelték részesedésüket.

2022-ben kevesebb mint 30 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, ami jelentős csökkenés az előző évhez képest, de nem kiugróan alacsony érték a járvány előtti időszakhoz viszonyítva. Látványos az új szereplők arányának növekedése, míg 2021-ben csak minden ötödik, addig 2022-ben már minden negyedik vállalkozás – korábbi vállalkozásokhoz nem kapcsolhatóan – ténylegesen új szereplőnek számított. „Hogy „vérfrissítés” zajlik vagy egy természetes evolúciónak vagyunk szemtanúi, még nem dönthető el. Az új szereplők arányának növekedésében közrejátszhatott a KATA-s adózók 2022 év közbeni szabályváltozása is, mivel szeptemberben az elmúlt 5 év legmagasabb havi cégalapítás számait látjuk, ami meghaladta a 3600-as cégszámot” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

2023. március 6-10. között a kilencedik PÉNZ7 valósul meg az iskolákban, pénzügyi témakörben „Korszerű pénzkezelés és digitális biztonság”, vállalkozói témakörben „Gondolkozz és vállalkozz!” fókusszal.

A programra idén is nagy az érdeklődés: több mint 1070 iskola közel 141 ezer diákja vett rész rajta, mintegy 12 000 órán és 506 önkéntes közreműködésével.

Kollégáink akcióban!

Jóval infláció alatti pénzügyi eredmény-növekedéssel számolnak idén a hazai cégek: 8,6 százalékos árbevétel- és 4,4 százalékos profitnövekedést valószínűsítenek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A beruházási szándék ennek ellenére kismértékben javult, jelenleg a cégek kétharmada készül fejleszteni. A célokat tekintve elsősorban gépberuházásokat és informatikai fejlesztéseket terveznek, de egy jelentős részüknél a céges autóflotta is megújulhat vagy kibővülhet az év végéig.

A stabilan működő vállalatok a versenyképes nemzetgazdaság létfontosságú építőelemei

A hazai vállalatok legjellemzőbb működési területei a szolgáltatások, a kereskedelem és az ipar láncfolyamataiban való részvétel, melyek révén összesítve ők a versenyképes nemzetgazdaság létfontosságú építőelemei. A magyarországi vállalatok finanszírozását az EXIM és az MFB mellett mintegy 20 kereskedelmi bank biztosítja, évi 12 ezer milliárd forint összegben. A hazai bankok elkötelezettek a magyarországi vállalatok folyamatos és stabil hitelezése mellett.

Nehéz idők járnak a magyar gazdákra. A termelői árakat nemigen lehetséges olyan mértékben emelni, hogy lépést tartsanak a ráfordítások drágulásával, pedig ebben a szektorban már 2021-ben is gondokat okozott – például – a műtrágyák drasztikus, közel 60 százalékos áremelkedése.