Az elmúlt 3 év gazdasági eseményei nem kímélték a vállalkozói szektort. A kereskedelem és az ipar különösen nehéz helyzetben van, ami számos boltbezárást és az ipari termelés volumenének csökkenését eredményezte. Ez a kihívásokkal teli időszak új, költséghatékony megoldásokat kíván. A K&H kutatása szerint minden ötödik cég megosztaná üzlethelyiségét vagy irodáját, így csökkentve költségeit, minden negyedik cég pedig akkor, ha kiegészítik egymás vállalkozásának tevékenységét. A szektorok közül a komoly kihívásokkal küzdő építőipar a legnyitottabb erre a lehetőségre. 

Nehéz 3 éven vannak túl a hazai vállalkozások, a KSH adatai szerint a kereskedelem és az ipar szenved leginkább a jelenlegi gazdasági helyzetben. A kiskereskedelmi forgalom egy éve csökken, aminek következtében tavaly összesen 4500 kisbolt szűnt meg. Az ipari termelés volumene szeptember óta van csökkenő pályán, és egyelőre nem látni, mikor lehet újra emelkedő a trend. 

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Miközben tavaly Európában a garanciaszervezetek szerepvállalása visszaszorult, kezességvállalásuk értéke az uniós GDP 1,8 százalékáról 1,4 százalékra mérséklődött, addig Magyarországon a két működő garanciaszervezet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) megnövekedett teljesítményének köszönhetően a GDP 4,4 százalékára növekedett a kezességvállalási állomány. Ez Európában a legmagasabb értéknek számít, a tavalyi évben így a magyar kkv-k számíthattak a legnagyobb arányban arra, hogy hitelhez jutásukat garanciaintézmények kezességvállalása támogatja majd - mondta el Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. 

Garanciaállomány aránya a GDP-hez viszonyítva. Forrás - AECM 

Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére, ha az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatónak (pl. banknak) nincs kártérítési kötelezettsége sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania. Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította.

Az átutalások, kártyás tranzakciók teljesítésére szigorú, a fizetési rendszer működési alapelveit adó szabályok vonatkoznak. Emiatt csak korlátozott lehetőségek vannak egyebek közt az ügyfél aktív közreműködése révén bűnözők által többféle adathalász módszerrel eltulajdonított pénzek visszaszerzésének.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az új stratégia az elmúlt évtized legfontosabb eredményeire alapozott: a széleskörű infrastruktúrafejlesztésre, a bankkártya elfogadói hálózat bővülésére és az azonnali fizetési rendszer eredményeire. A Pénzforgalom 2030 dokumentumban az MNB új stratégiai irányok mellett mérhető célokat is meghatározott az elektronikus pénzforgalom terén bevezetve a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert.

A Magyar Nemzeti Bank megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az eddigi stratégia alapján az elmúlt évtizedben széleskörű infrastruktúrafejlesztés történt a hazai elektronikus pénzforgalomban. Ezek közül a legfontosabb, hogy jelentős mértékben bővült a bankkártya elfogadói hálózat, valamint az MNB kezdeményezésére és vezetésével létrejött az új, valós idejű, hazai szereplők által üzemeltetett azonnali fizetési rendszer. Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden helyzetben lehetséges elektronikusan fizetni. Az ezzel párhuzamosan megvalósult széleskörű, általános használatösztönzés következtében pedig jelentősen emelkedett az elektronikus fizetések aránya is. Az MNB a korábbi stratégia eredményeire építve, a pénzforgalom további fejlődése érdekében új, mérhető célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra.

Sikeres évet zárt a Garantiqa

Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A garanciaintézmény 2022-ben 1388 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé, így összességében 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett a kezességvállalási portfolió. Ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a hazai kkv szektort.

2022-ben a hazai kereskedelmi bankok vállalati hitelállományának bővülése 13,8 százalékot ért el, amelyen belül a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 12,7 százalékkal emelkedett. Ehhez a bővülési dinamikához képest kétszer tudott gyorsabban növekedni a Garantiqa kezességvállalási portfoliója, ami azt eredményezte, hogy a garanciaintézmény részesedése 41 százalék fölé emelkedett a hazai kkv-finanszírozásban. Így ma már minden harmadik kkv hitelből egy a társaság közreműködésével kerül a vállalkozásokhoz.

Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, közel felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat. Az ágazatok közül az iparban emelkedett egyedül ez az arány, itt 10-ből 6 vállalkozás vélekedik így – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi, 2023. első negyedévi eredményéből. A cégük számára kedvező kiírást viszont kevesen találnak, ezzel párhuzamosan a benyújtott pályázatok száma is lecsökkent. Az év második felében ezt a képet javíthatják a várhatóan nyáron megjelenő foglalkoztatási célú, valamint az év végi technológiafejlesztési pályázatok.

Elkészült a Magyar Lízingszövetség idei első jelentése, amely bár 2008 óta nem látott, rekordnak számító eredményekről számol be, arról is árulkodik, hogy az elmúlt év kedvezőtlen piaci folyamatai még erre az évre is elkerülhetetlenül rányomják bélyegüket.   

2023 első negyedévében összesen 196,68 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, ami az előző év azonos időszakához képest jelentős, 19,5%-os növekedést jelent és a legmagasabb érték a pénzügyi világválságot megelőző időszak óta.  A hazai lízingpiac szereplői mégsem dőlhetnek elégedetten hátra, mivel a szerződött darabszám 12,5%-kal, mindössze 15,641 darabra esett vissza. Ez a volumen még a 2016-os eredményt sem éri el, annak ellenére, hogy azóta lényegében megduplázódott a tőkekintlevőség, amely az év elején már elérte a 2 042,23 milliárd forintot.

Az egy szerződésre jutó kihelyezés 2021-ben 9,2 millió forint volt, ami 2023-ra már 12,5 millió forintra növekedett. A csökkenés elsődleges oka az eszközök árának drámai emelkedésében, a magas kamatköltségekben és inflációban kereshető, amelyek negatívan hatottak a lízingmegoldások vonzerejére.  

Egyelőre, a piaci információk alapján az éves kilátások sem túl biztatóak. Mivel a korábbi évekre jellemző, hosszú szállítási határidők miatti csúszások az év második felében már nem jelentkeznek, a felhalmozódott rendelésállomány folyamatosan apad, az új rendelések csökkennek ezért nemcsak a lízingelt eszközök darabszáma esik tovább, hanem már a kihelyezések értéke is zsugorodhat. 

A finanszírozási formák népszerűségét tekintve nem történt az elmúlt hónapokban változás, továbbra is a zárt (43,7%) és a nyílt (34,8%) végű, pénzügyi lízingkonstrukciók uralják a magyar piacot, mellettük az operatív lízing, azaz a tartós bérlet mindössze 10%-ot tesz ki. Ez utóbbi piac azonban a Lízingszövetség által mértnél jóval nagyobb, viszont egyelőre nincs adatszolgáltatás sok szereplő részéről.  

A lízingszolgáltatások célcsoportjait vizsgálva a KKV partnerek (77,5%) elsősége továbbra is megingathatatlan, a nagyvállalatok 14%-os részesedése és az állami szereplők piaci súlya szinte elhanyagolható. A lízingcégek portfóliójában már az elmúlt években is a lakossági ügyfelek (4,7%) fokozatos visszaszorulásának lehettünk tanúi, mivel a személygépkocsik robbanásszerű drágulása mellett a kedvezőtlen adózási feltételek is korlátozzák pl. tartós bérlet vagy ingatlanlízing választását.. Hosszabb távon ugyanakkor a lakossági szegmensben rejlő potenciál Magyarországon sem elhanyagolható, hiszen Európában ugyanez az ügyfélkör körülbelül 29%-ot tesz ki. 

Milyen eredményeket sikerült elérni az egyes eszközkategóriákban? 

„A teljes hazai lízingpiac 74,5%-át a járműfinanszírozás adja, amelyből 49%-ot a személygépkocsi, kishaszon és motor, 23,5%-ot pedig a nagyhaszonjárművek képviselnek. A fennmaradó 25,5%-on pedig a további, mezőgazdasági, építőipari, IT és egyéb eszközök osztoznak. Ez a megoszlás nagyjából megegyezik az európai piacra jellemző arányokkal. Az új személygépkocsik piacán 3% növekedést sikerült elérni finanszírozott összegben, viszont ezzel párhuzamosan nemcsak a volumen, hanem a penetráció, azaz a lízing részesedése is fokozatosan csökkent. Míg ez a korábbi években elérte a 35-40%-ot, 2021-ben az arány már csak 26,5 % volt, 2023-ra pedig 19%-ra zuhant le. Az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke a személyautók esetében 2 év alatt 6,2 millió forintról 7,9 millió forintra emelkedett.” – mondta el Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A flottapiacon az előző 3 év trendjei folytatódtak, ami 2019 óta folyamatos darabszám csökkenést jelent. 2023 első három hónapjában ugyan magasabb finanszírozott összeget sikerült elérni (19,607 milliárd forint), mint 2022-ben (14,047 milliárd forint) de az új jármű darabszám mindössze 2677 volt, szemben a tavalyi 2826 darabbal.

Az utóbbi hónapokra jellemző, hogy sok cég az emelkedő árak miatt visszamondta korábbi rendelését. A retailpiac kishaszonjármű szegmensében a lízingpenetráció a személygépkocsiknál jóval magasabb, 32%-ot ért el köszönhetően elsősorban a Lízingszövetség és Kavosz Zrt együttműködésében kidolgozott, többször megújított KAVOSZ Lízing MAX+ kedvező kamatozású konstrukciónak, amely minden KKV számára elérhető. Ez az eredmény egyébként még így is elmarad a korábbi évekre jellemző 40% körüli értékhez képest. Az egy darabra jutó beszerzési ár emelkedése mellett a finanszírozott összeg a tavalyi 13,11 milliárd forintról 16,73 milliárd forintra nőtt és ez az egyik kategória, amelyben a szerződések száma 5%-kal volt képes bővülni. 

Év eleji trendek a nagyhaszonjárművek és a mezőgazdasági piacán 

A kishaszonjárművekhez hasonlóan a nagyhaszonjárművek piaca is képes volt mind a finanszírozott összeg értékében, mind volumenben látványosan bővülni: az új forgalomba helyezések száma 28%-kal lett több 2022-höz képest, és az új szerződések száma (1539) pedig 24%-os növekedést mutatott. Ebben a szektorban a lízingpenetráció kiemelkedően magas, 56-%-os, amely ugyan csökkent 2021-hez képest, de még mindig a lízing a meghatározó finanszírozási forma. A mezőgazdasági gépek piaca 11%-kal növekedett, ami mind a kihelyezések értéke, mind a szerződések számában tükröződött, még ha eltérő mértékben is. A finanszírozott összeg 49 %-kal, a volumen pedig 3,4%-kal emelkedett. Érdemes kiemelni, hogy a kölcsönnek ebben a kategóriában magasabb volt az aránya más eszköztípusokhoz képest, aminek az oka az volt, hogy az év elején került átadásra és forgalomba helyezésre számos olyan gép, amelyek korábbi, a termelés hatékonyságának a javítását célzó mezőgazdasági pályázatok során kerültek beszerzésre. Ez is bizonyítja, hogy ez a szektor rendkívül támogatásfüggő, mivel amikor van támogatás jelentősen megugrik a gépbeszerzés és ezzel párhuzamosan a lízingalapú finanszírozás is.  

Támogatott konstrukciók 

A lízingpiac alakulásában az állami támogatások kulcsszerepet játszanak 2023-ban is. Az NHP programok kifutása után két főszereplője maradt a támogatási konstrukcióknak: az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja és egyéb programjai, valamint a Széchenyi Lízing Max+ program. Ezekben a programokban domináns szerepet tölt be a kishaszonjármű kategória, mivel a személygépkocsik finanszírozása nem támogatott.  Az EXIM Bank idén is meghirdetett pályázatának lízingkerete, -ami az első körben 35 milliárd forintot tett ki, majd további 15 milliárddal lett kiegészítve- nagyon rövid idő alatt lehívásra került, ezért ez esetben további bővüléssel csak akkor számolhatunk, ha a konstrukciót meghosszabbítanák, amire vonatkozóan még nincsenek információk. A Széchenyi Lízing Max+ Program kapcsán a KAVOSZ nemrég viszont bejelentette, hogy a program folytatódik, így a továbbiakban ezzel is számolhatunk.  

Milyen változásokra számíthatunk a piaci környezet kapcsán? 

„Az infláció várható csökkenése és a forint árfolyamának stabilizálódása remélhetőleg pozitív hatással lesz a lízingpiacra is, bár ennek ellenére akár kétszámjegyű áremelkedésre is számíthatunk még az idén. Emiatt az elmúlt hónapokban több gyártó is átállt arra, hogy euróban szerződik, vagy az euróhoz indexálja az árat, ami hozzájárult ahhoz, hogy az euro-alapú finanszírozások részaránya folyamatosan növekedjen, hiszen ennek kamatszintje jóval kedvezőbb. Jelenleg ez a megoldás gyakorlatilag minden eszközkategóriában elérhető az eurós bevétellel rendelkező vállalati ügyfelek számára.” – hangsúlyozta Kőszegi László. 

Nem kell létszámleépítésektől tartani a hazai nagyvállalatoknál, ugyanis jelentősen, 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya. Emellett az előző negyedévi rekord alacsony 5 százalék után jelenleg a cégek 8 százaléka készül munkaerő-felvételre. A teljes vállalati szektorban így 0,7 százalékos létszámbővülés várható a következő egy évben – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2023 első negyedéves méréséből. Az egyéves tervek alapján legnagyobb eséllyel a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű, az ágazatok közül az iparban, míg területileg a kelet- és nyugat-magyarországi cégeknél várható, hogy új kollégákkal bővülnek.

A KSH legfrissebb adata szerint tovább folytatódott a munkanélküliségi ráta emelkedése: a 2023. január-március időszakban a munkanélküliek száma 18 ezer fővel 199 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index szerint viszont nem várható a ráta további emelkedése. „Habár az előrejelzések szerint idén tovább emelkedhet a munkanélküliségi ráta, a nagyvállalatok egyéves tervei alapján nem kell tartani elbocsátási hullámtól. Hosszú távú bizakodásra adhat okot, hogy az előző negyedévi 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött a létszámleépítésben gondolkodó cégek aránya. Ezzel párhuzamosan kismértékben, 5 százalékról 8 százalékra erősödött az új dolgozókat érintő foglalkoztatási szándék, míg a többség, 10-ből 9 vállalat nem tervez változtatni a munkaerő-létszámon. A teljes nagyvállalati szektorban így 0,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, ami mindenképpen előrelépés az előző negyedévhez képest, amikor ez az arány negatív előjelű volt, tehát a cégek elbocsátásokat terveztek (-0,4%)” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.

Nagyobb cég, nagyobb esély

Az éves árbevétel nagysága, az ágazat és a területi elhelyezkedés is nagymértékben befolyásolja a munkaerő-felvételi szándékot. Leginkább a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégeknél várható toborzás (20%), miközben a 4-9,9 milliárd forint közötti és a 2-3,9 milliárd forint közöttieknél ennél jóval visszafogottabb a létszámbővítési szándék (7% és 5%).

Az ágazatokat tekintve az iparban lehet a legtöbb (13%), a kereskedelemben pedig a legkevesebb új kolléga (3%), míg a szolgáltató szektor az átlaggal szinte azonos mértékben készül dolgozói létszámának bővítésére (9%). Földrajzilag az ország két szélén minden nyolcadik cég, míg Közép-Magyarországon mindössze 4 százalékuk adhat fel álláshirdetést a következő egy évben.

Az elmúlt évek turbulens válságai rácáfoltak arra a közkeletű nézetre, hogy a bankárok a bajban eltűnnek finanszírozott partnereik mellől – vélekedtek a Portfolio.hu hitelezési konferenciájának kkv-hitelezéssel foglalkozó panelbeszélgetésének résztvevői. A banki és vállalati vezetők szerint a hazai cégeket komoly alkalmazkodókészség jellemzi, ám a jelenlegi piaci kamatszintek mellett nincs az az üzleti terv, amely a mindennapos finanszírozási szükségletet biztosító hitelfelvételen felül kölcsönnel számolna. Emiatt idén és jövőre is döntően a támogatott konstrukciókon múlik a szektor finanszírozhatósága. A résztvevők elismerően szóltak a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységéről.

Az Intesa Sanpaolo "Confirming" elnevezésű, határokon átívelő faktoring szolgáltatásának sikeres magyarországi bevezetését követően – amely csökkenti a külföldi tranzakciók kockázatait, javítja a beszállítók készpénzforgalmi helyzetét, erősíti az üzleti bizalmat és segít új üzleti kapcsolatokat létesíteni – a két ország között most az üzleti kapcsolatok további bővítésére kerülhet sor.

A csoport működési modelljében rejlő szinergiákat kihasználva az Intesa Sanpaolo új programot indított a Nemzetközi Leánybankok Divíziója (ISBD) és a csoport olaszországi tevékenységeit irányító Banca dei Territori Divízió (BDT) között a határokon átnyúló üzleti lehetőségek további javítása érdekében. Ennek keretében a CIB Bank képviselői májusban a Velencében, Bergamóban és Milánóban megrendezésre kerülő olasz roadshow-n vesznek részt, ahol olasz, főként agrárvállalkozók számára mutatják be a magyarországi üzleti lehetőségeket és az üzleti kapcsolatok bővítésének perspektíváit.