Napi szinten ömlenek a hírek a klímaváltozás elleni harcról, a fenntarthatósági törekvésekről, a zöldtechnológiai újításokról – lényegében az élet minden színteréről. Így a pénzügyi szektor is igyekszik megmutatni, hogy milyen lépéseket tesz a tudatos jövőépítés jegyében. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy ebben a folyamatban hol tartunk most, de szó lesz arról is, hogy a kkv-szektorban miért érdemes a zöldutat járni. Többek között könnyen elérhető hitelek is rendelkezésre állnak azon vállalkozások számára, amelyek komolyan veszik a környezettudatos gondolkodás alaptételeit. 

Már évek óta fókuszban van a fenntarthatóság, valamint a klímaváltozás elleni harc. Az egyik legfontosabb kiindulópont a 2015-ös Párizsi Egyezmény, amely többek között azt tűzte ki célul, hogy a világ országai 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Az EU vállalta azt is, hogy 55 százalékkal csökkenti az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét 2030-ra. Ehhez azonban rengeteg forrás kell; mértékadó becslések szerint csak az utóbbi cél elérése évente minimum 180 milliárd euró értékű beruházást feltételez. A fejlesztések finanszírozásában pedig a bankok kapják a főszerepet. Ezzel párhuzamosan számos globális szervezet (köztük a Nemzetközi Valutalap – IMF, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – OECD) különböző klímavédelmi programot indított, az Európai Központi Bank pedig kulcsfontosságú tényezőként azonosította az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Éppen ezért uniós szinten a 2022–2024-re vonatkozó felügyeleti prioritások közé került az éghajlattal kapcsolatos törekvések és a környezeti kockázatok megfelelő kezelése.

A Széchenyi-termékek felől már a teljes MagNet Bank-hálózatban érdeklődhetnek az ügyfelek, és a szakemberek gőzerővel dolgoznak a folyószámlahitel-konstrukció bevezetésén is – erről Posch Richárd, a MagNet Bank banküzleti igazgatója beszélt lapunknak.

Mi a tapasztalat a MagNet Banknál: milyen szerepet játszanak a krízisprogramok a cégek tevékenységében?

A mai magas kamatkörnyezetben a vállalatok jelentős része, 50-60 százaléka nem tudott volna hitelt felvenni a támogatott programok nélkül. Így a krízisprogramok a vállalkozások fennmaradásában és fejlődésében kiemelkedő szerepet játszanak.

Mindez tükröződik a MagNet Bank portfóliójában is?

Az elmúlt egy évben a vállalati hitelpiaci részesedésünket jelentősen meghaladó mértékű növekedést tudtunk elérni a Széchenyi Kártya konstrukcióknál. Külön öröm, hogy nemcsak a meglévő ügyfeleinknek tudtunk segíteni, hanem új ügyfeleket is sikerült megszólítani. Bankunk elkötelezett a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mellett, ezért átalakítottuk az értékesítési csatornáinkat: a Széchenyi-termékek felől már a teljes, 14 fiókból álló hálózatunkban érdeklődhetnek az ügyfelek. A KAVOSZ-hoz történő hiteligénylés benyújtását követően pedig gyors és egyszerűsített hitelbírálat keretében tudjuk kiszolgálni őket.

"Az intézményi garanciák fontos elemei a tevékenységünknek: a garanciával biztosított hitelállomány néhány év alatt 50-ről 200 milliárd forintra nőtt” – rögzítette a Hitelgarancia lapnak  adott interjújában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati (kkv) üzletágának vezetője, akinek „személyes küldetése”, hogy élő, intenzív, közvetlen emberi kapcsolatokon alapuljanak a bankja ügyfélkapcsolatai.

Mostanság, ha valakiben felmerül a hitelezés lehetősége, a magas kamatok könnyen elbizonytalaníthatják. Hogy látja: mennyire fogja vissza a cégeket a kedvezőtlen környezet?

Egyelőre nálunk kitart a lendület, ami leginkább abból fakad, hogy tavaly jelentős volumenben kötöttünk forgóeszköz- és beruházásihitel-megállapodásokat. Ezek igénybevétele jelenleg is zajlik, és ez egyelőre még növeli a hitelállományt. Akár a múltat, akár a jelent nézzük, a növekedésünk üteme 25 százalékos. Ha azonban előre tekintünk, vélhetően ez a dinamika nem lesz tartható – a hitelkereslet a reálgazdaságban ennél visszafogottabb lesz. A kkv-k ugyanis igencsak meggondolják, hogy most fejlesszenek-e hitelből, de ebben nemcsak a kiugró kamatszint játszik szerepet. Megemelkedtek a kivitelezési költségek, a végtermékek iránti kereslet mérséklődik, és a bizonytalanságot tetézi az uniós pénzek érkezésének elhúzódása is. Összességében nagyon kevés esetben látszik a megtérülés, így érthetően eltolódnak a beruházások. Egy kivétel azért van: az energetikai korszerűsítések. Ezeket a tevékenység energiaintenzitásának függvényében most is érdemes mérlegelni, nemcsak a megtérülésük, hanem a jövőbeli stabilitás kínálta előnyök miatt is.

Terven felül teljesített a Garantiqa az első félévben

Az első félévben 2545 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa) kezességvállalási állománya. A garanciaállomány éves szinten 2 százalékos növekedése azt jelzi, hogy a garantőr szervezet a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, a megnehezült gazdálkodási körülmények között dolgozó hazai kis- és középvállalkozások stabil partnere – kommentálta az első féléves teljesítményt Szabó István Attila. 

A társaság vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a Garantiqa kezességvállalása az első félévben szinte teljes mértékben az állami (kamat)támogatott konstrukciókhoz kapcsolódott: a Garantiqa kockázatcsökkentő kezességvállalása révén számos olyan kkv juthatott a működését a megnehezült körülmények között is biztosító hitelhez, amelyek garancia nélkül nem lettek volna alkalmasak a kedvezményes hitelfelvételre. A Garantiqa kezességvállalásával biztosított hitelállomány a 2022. első félévi 3 059 milliárd forintról 5 százalékkal 3 203 milliárd forintra emelkedett. Ennek köszönhetően a Garantiqa 2023 első felében is hatékonyan és eredményesen járult hozzá hazánk gazdasági teljesítményének megőrzéséhez, a versenyképesség megerősítéséhez, ezen keresztül pedig a vállalkozások és a munkahelyek megvédéséhez. 

A háborús helyzet ellenére a kormány további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre a kis- és középvállalkozások számára – jelentette ki Varga Mihály, miután Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány elkötelezett amellett, hogy a cégek adóterheit csökkentse és adóadminisztrációját tovább egyszerűsítse.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a kormány kiemelt partnereként nagy szerep jutott abban, hogy az elmúlt évek nehézségei közepette is sikerült a gazdaságpolitikát eredményesen alakítani, és elősegíteni, hogy az egymást érő válságokat a vállalkozások könnyebben átvészeljék – fejtette ki a pénzügyminiszter. Továbbra is nagy szükség van tehát az Iparkamarára, amely a kis- és középvállalkozások érdekeit képviselve javaslatokat tesz a kormánynak – tette hozzá. Egyeztetésük alkalmával Varga Mihály és Parragh László egyetértett abban, hogy a vállalkozások terheinek további csökkentése nem csak versenyképességüket javítja, hanem egyúttal hozzájárul a munkavállalók és a magyar családok életszínvonalának javításához is. Ezt segíti, hogy a közelmúltban elfogadott adótörvényekben a kormány az adóegyszerűsítések mellett kiterjeszti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának kedvezményeit és csökkenti az adminisztrációt is – emlékeztetett Varga Mihály.

A pénzügyminiszter kitért arra is: a tavalyi évben hazánk az első tíz közé került az OECD-országok adórendszerének vonzerejét vizsgáló adó-versenyképességi rangsorban, amivel Magyarország megelőzte többek között Svédországot, Németországot és Ausztriát is.

Mint mondta: a kormány célja, hogy a vállalkozások továbbra is megtalálják a számításukat és tovább fejlődhessenek egy kedvező adórendszerben. 

Jelenleg elsősorban a likviditás biztosítása, illetve a forgóeszköz-finanszírozás céljából igényelnek hitelt a hazai kis- és középvállalkozások (kkv). A támogatott hitellehetőségek beszűkülésével idén újra előtérbe kerültek a hagyományos banki finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste kkv-üzletágának vezetője.

Az év közepén járunk. Mit tapasztalnak: hogyan alakul a kkv-hitelezés az idén?

A hazai kkv-szektor finanszírozásához idén is jelentős segítséget nyújtanak az államilag támogatott hitelprogramok. Az emelkedő kamatkörnyezetben egyre inkább megnövekedett az igény a piaci kamatokhoz képest kedvezőbb hitellehetőségek iránt, a Széchenyi MAX+ és a Baross Gábor program pedig a hitelcélok széles körében igénybe vehető forrást kínál. Mindkét konstrukció esetében most leginkább forgóeszköz-finanszírozásra van igény a vállalkozások részéről. A forgóeszköz-finanszírozás iránt megnövekedett keresletet jól mutatja, hogy a Baross Gábor hitelprogram keretében új likviditási igényt már márciusban sem lehetett benyújtani, és a többszöri keretemelés ellenére sem biztosítható, hogy akár csak a program felfüggesztése előtt benyújtott hitelkérelmeket maradéktalanul ki lehet elégíteni. A Széchenyi Kártya Program lehetőségei ugyanakkor továbbra is elérhetők, ám ezek csak kisebb összegeket biztosíthatnak.

Mit várnak: idén és jövőre hogyan alakulhat a saját termékes hitelezés?

Idén a támogatott hitelek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a hagyományos, saját forrású finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik. Ebben a versenyben az Erste kifejezetten jól áll, hiszen a kkv-üzletág az elmúlt öt évben zsinórban a legjobb eredményt érte el versenytársai között az ügyfél-elégedettségi felmérésekben. A kkv-szegmensen belül folyamatosan nő azon ügyfelek aránya, akik a szimpla termék-/ szolgáltatás-értékesítésen túlmutató, érdemi pénzügyi tanácsadásra számítanak a banki partnerüktől. Míg 2018-ban még csak az ügyfelek 22 százaléka kapott ilyen szolgáltatást, mára a piaci átlag 36 százalékra nőtt.

Mit mutatnak a trendek: mekkora az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program iránt?

Azt látjuk, hogy az arra jogosult ügyfelek részéről jelentős igény mutatkozik a Széchenyi Kártya Programban elérhető termékek iránt. A vállalkozások most jellemzően a folyószámlahitelt és a forgóeszköz-finanszírozást keresik. Korábbi tapasztalatok alapján a programzárás vagy az adott időszakra meghirdetett feltételrendszer lejártakor – az aktuális piaci helyzettől függően – keletkezik dömpingigény; ez alapján fél évkor, illetve év végén várható a Széchenyi Kártya Program iránti érdeklődés megugrása. Ugyanakkor az még nyitott kérdés, hogy ez mennyire egészül ki egy olyan, tapasztalat által indukált viselkedési mintával, amely szerint a program indításakor kell pályázni, mert lehet, hogy másnap már nem lesz elérhető a hitellehetőség.

Hány kkv vett igénybe Garantiqa-konstrukcióval kombinált hiteleket? Elsősorban kiknek lehet érdekes ez a megoldás?

Azok a vállalkozások, amelyek a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak valamelyikét veszik igénybe, készen kapják a Garantiqa-konstrukciókat. Ennek is köszönhetően az ügyfelek az új kihelyezések jelentős részénél élnek ezzel a lehetőséggel. A saját forrású hitelek esetén szintén jellemző ezek alkalmazása, főként a mikro- vagy kisvállalkozásoknál. Az intézményi garancia azonban nem váltja ki a visszafizetési képesség meglétét vagy teljeskörűen a fedezetek rendelkezésre állását, ugyanakkor a pótlólagos fedezet biztosításával és a kockázat megosztása révén jóval nagyobb mozgásteret ad a banki finanszírozás feltételei, a fedezeti struktúra vagy az árazás tekintetében. A kezességvállalás lehetővé teszi a kellő fedezettel nem rendelkező vállalkozások finanszírozhatóságát, tágítva a hitelezhető vállalkozások körét.

Hogy állnak a vállalati hitelállományok nem teljesítés és átstrukturálási szükséglet szempontjából? Nőtt a garancialehívás?

Masszív problémát egyelőre nem látunk. Sőt az Ersténél a vállalati hitelállomány esetében az NPL-ráta idén március végére 1,64 százalékra csökkent az egy évvel korábbi, 3,46-os értékről. Ugyanakkor sok bizonytalanság van – a vállalkozások helyzetét több párhuzamos hatás nehezíti. Egyrészt a finanszírozási költség oldalról: a korábbinál kevesebben férnek hozzá a fix kamatozású, támogatott forrásokhoz. Másrészt érezteti hatását az inputanyag-drágulás is, de itt is inkább az a kérdés, hogy a szerződések, alkupozíciók alapján a cégek mennyire tudják áthárítani a költségek emelkedését. (Az inflációs jelentések alapján ez – úgy tűnik – sok esetben sikerült.) Valamint a végfelhasználói kereslet csökkenése is kihívást jelent sok vállalkozás számára. (Itt kérdés, hogy milyen értékláncba kapcsolódik az adott vállalat.) A források drágulása sem egységesen érinti a szektort. Az elmúlt időszakban a vállalati finanszírozás jelentős részét – részben támogatott – fix kamatozású konstrukciók tették ki. A vállalatok érintettsége ezért nagyrészt attól függ, hogy mikor járnak le a fix forrásaik.

A cikk további hasznos és érdekes tartalmakkal itt olvasható.     

Nagy a bizonytalanság a hazai vállalkozások körében: ezt jelzi, hogy az év elejéhez képest alig változott a K&H kkv bizalmi index, ami jelenleg -5 ponton áll. Egyedül a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatban várnak kedvező fordulatot a cégek, miközben a versenyhelyzetük alakulását régen látták ennyire kiélezettnek. A középvállalkozások bizalma bár jelentősen csökkent az előző negyedévhez képest, ám még mindig az ő várakozásaik vannak egyedül a pozitív tartományban. Az ágazatok eltérően vélekednek a következő egy évről.

Megtorpant a cégek bizalma. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index az év eleji -4 ponthoz képest alig változott, jelenleg -5 ponton áll. Ugyan a tavalyi harmadik negyedévben elért mélypontot (-14) követő javulás nem folytatódott és messze még a pozitív tartomány, de nem is romlott számottevően a cégek hangulata.

Noha évtizedes távon a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek a feladatok kétharmadát automatizáltan fogják megoldani, egyelőre az élő munkaerő meghatározó szerepet játszik az ügyfélszolgálati piacon. Magyarországon – az országban működő szolgáltató központok (SSC-k) érintett alkalmazottaival együtt – mintegy 60 ezer operátor dolgozik az itteni call centerek valamelyikében. Mivel a vállalatok egyre szélesebb köre bízza külső szolgáltatóra ezt a tevékenységét, a kiszervezett ügyfélszolgálati munkát végző cégek az automatizációs trend ellenére folyamatosan bővítik a létszámukat.

„Évről évre szélesedik azon vállalatok köre, amelyek a kiszervezés mellett döntenek: egyre gyakoribb, hogy a KKV-szektorból is érkeznek ilyen igények – mondta Kozma Richárd, a United Call Centers (UCC) ügyvezető igazgatója. – Leggyakrabban olyan értékesítési feladatokat, valamint egyéb ügyfélszolgálati tevékenységeket adnak át külső szolgáltatónak, amelyek időszakonként változó mértékű erőforrást igényelnek akár napon belüli, akár szezonális (például karácsony előtti) csúcsokkal. Számos cég pedig egyszerűen amiatt dönt a kiszervezés mellett, mert a munkaerőpiacon egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni erre a feladatra.”

A vállalatokat komplex üzletfejlesztési tanácsadással is ellátják.

Magyarországon a most induló DigitalTech EDIH a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) százainak nyújt térítésmentes támogatást kiberbiztonsági, blockchain technológiával, fintech megoldásokkal, valamint üzletfejlesztéssel összefüggő kihívásaik megoldásában - közölte a DigitalTech EDIH-et működtető konzorcium.

Az Európai Bizottság által létrehozott Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH-ek), amelyekből Európa szerte már több mint 150 található, a kkv-k és a közszféra szervezeteinek digitális felzárkóztatását segítik elő.

Ez a növekedés azt jelenti, hogy a vállalatközi számlák immár 40 százalékát a határidő lejárta után fizették ki a magyar vevők az elmúlt 12 hónapban. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló elemzésében. A felmérésben megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka arról számolt be, hogy nehezebben tudja behajtani a követelését, mint tavaly. Kelet-Európában Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben, 10 százalékkal, a hitelre történő értékesítés. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.

Több késve fizetés a szigorúbb hitelezés ellenére

A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligényléskor, mint tavaly.– A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.