Az elmúlt években folyamatosan jelentek meg új módszerek, termékek, berendezések és eljárások az építőiparban, a magyar építőipari vállalkozások mégis kevesebb mint fele rendelkezik szellemi tulajdoni oltalommal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök kampányának második állomása az építőipari vállalkozásoknak nyújt segítséget az oltalomszerzéshez.

Az építőipari és a nagykereskedelmi ágazatban működő kkv-knál a legkevésbé valószínű (53 százalék), hogy bármilyen szellemitulajdon-védelmi intézkedést eszközölnének – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO) 2022 Intellectual Property SME Scoreboard jelentéséből. Az elmúlt évtizedben viszont növekvő tendenciát mutat az építőiparban a szellemi tulajdoni oltalomszerzések száma. Ami az építőiparban is gyakorta használt oltalmi formát, a formatervezési mintákat (designt) illeti, globális szinten 2012-ben 1,2 millió mintát lajstromoztak, ez a szám 2019-ben 1,36-ra, majd 2021-ben 1,5 millióra ugrott. A védjegyek száma is hasonlóan felfelé ívelő képet mutat, hiszen amíg 2012-ben 6,6 millió, 2021-ben már több mint 18 millió védjegy állt oltalom alatt. Bár az ágazatnak több kihívással is szembe kellett és kell néznie, bizonyított, hogy a kkv-knak a jól megválasztott és megszerzett oltalom egyszerre segíthet a túlélésben és a fejlődésben is.

Az iBanFirst két éves kelet-közép-európai regionális működése során több mint 1000 vállalatot vont be a platformjára. Magyarország az európai országok között is kiemelkedően teljesít, a vállalat számára a top 3 európai piac egyike profitabilitás szempontjából. A hazai kkv-k körülbelül 15%-a választja a fintech megoldásokat a hagyományos bankok alternatívájaként, amellyel az ország az „early majority”, azaz korai többségi szakaszban van. Az iBanFirst becslései szerint a digitális pénzügyi szolgáltatások igénybevételével, így a hagyományos szolgáltatási díjak kiváltásával a hazai kkv-k megtakarításai összesen évente akár az 50 milliárd forintot is elérhetik.

Az iBanFirst budapesti irodája 6 hónapos működése alatt több mint 100 millió euró értékben segítette a nemzetközi fizetéseket magyar ügyfelei számára, ezzel a vállalat éves növekedési üteme meghaladja az európai átlagot. Sőt, a geopolitikai válságok, a gazdasági bizonytalanságok és a szélsőséges árfolyam-ingadozások közepette a magyar kereskedelmi vállalatok egyre gyakrabban alkalmazzák a fintech által biztosított fedezeti eszközöket, amelyek a haszonkulcs védelmét és a régión belüli üzleti tevékenységük bővítését segítik. A magyar kkv-k a fintech szolgáltatások igénybevételével, így a hagyományos szolgáltatási díjak kiváltásával 50 milliárd forintot spórolnak éves szinten. A cég előrejelzése szerint a magyarországi tranzakciók volumene 2024-ben megduplázódik 2023-hoz képest, várhatóan elérve az 500 millió eurót.

A folyamatosan növekvő energiaigények kielégítése és az energiaellátás fenntarthatósága mára a magyar vállalkozások számára is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Az energiaárak világszerte tapasztalt elszabadulása különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv) hozta nehéz helyzetbe, de a probléma messze túlnyúlik az energiaszámlák fizetésének gondján. A kulcs a fenntarthatóság, hiszen számtalan zöld megoldás és korszerűsítés kínálkozik a vállalkozások számára, amelyek egyszerre kínálnak környezetvédelmi és üzleti szempontból segítséget a gazdasági szereplőknek.

Az energiakrízis közepén

Az energiakrízis egy olyan minden vállalkozásra hatással levő, súlyos probléma, amelyet a globális gazdasági helyzet és az energiaforrások instabilitása csak tovább erősít. Az olaj- és gázárak ingadozása, az energiaellátás megszakadása és a környezetvédelmi előírások szigorodása mind olyan tényezők, amelyek ma a magyar kkv-kat is érintik. Az energiaköltségek emelkedése kihat a termelési költségekre, szűkíti a vállalkozások nyereségét, emellett az energiaellátás megszakadása termelési leállásokhoz is vezethet, amelyek mind jelentős üzleti veszteségeket okozhatnak. A fennálló energiakrízist az adatok is alátámasztják. A világ energiafelhasználása 2022-ben meghaladta a 604 exajoule-t, ami 1,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Miközben az EY által végzett, 70 magyarországi közép- és nagyvállalat megkérdezésével készült felmérés szerint tízből nyolc cég energiaköltsége legalább megtriplázódott 2022-ben, a megkérdezettek 46 százaléka pedig minimum ötszörös emelkedést tapasztalt. Mindezek hatására a vállalatoknak költségeik egy részét fogyasztóikra kellett hárítaniuk, míg a hosszú távú eredmények elérése érdekében energiahatékonysági beruházásokban kellett gondolkozniuk. Nem véletlen, hogy a kutatás szerint a vállalatok több mint 80 százaléka véli úgy, hogy az energiahatékonyságot növelő beruházásokra a versenyképesség fenntartásához is szükség van.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Államkincstár is csatlakozott a KiberPajzs projekthez. Az MNB, a Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, az ORFK, az IM és az SzTFH közös oktatási és kommunikációs együttműködése a lakosság felkészítését tűzte ki célul a digitális pénzügyi bűnözők ellen, akik jellemzően a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak. A KiberPajzs projektben résztvevő intézmények a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze. A téma fontosságát jelzi, hogy a projekt tagjain túl nem csak az érintett pénzügyi szolgáltatók, hanem további piaci szereplők és szervezetek is figyelemfelhívó kampányokkal igyekeznek az ügyfelek digitális pénzügyi ismereteit fejleszteni.

A Magyar Nemzeti Bank aktív részvételével tavaly novemberben életre hívott KiperPajzs kibervédelmi edukációs és kommunikációs együttműködéshez a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Magyar Államkincstár (Kincstár) is csatlakozott, melyet sajtótájékoztató keretében jelentettek be az érintett szervezetek. Az eseményen a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány képviselői is tájékoztatást adtak a kiberbiztonság területén történt lepésekről, illetve a témával kapcsolatos kutatás eredményéről.

10-ből 7 vállalkozás a jelenlegi dolgozói létszámmal tervez a következő egy évben, emellett kismértékben erősödött a cégek létszámbővítési szándéka is. A K&H bizalmi index legutóbbi eredményeiből az is kiderül, hogy az egyszámjegyű fizetésemelés mellett a cégek közel felénél cafeteriára is számíthatnak a dolgozók. 

A KSH legfrissebb adatai szerint 2023. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 728 ezer főt tett ki, amely 29 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei szerint pedig még tovább emelkedhet a foglalkoztatottak száma a következő 12 hónapban. „A kkv-k számítanak a munkavállalóikra. Ezt mutatja, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére nem volt és nem is várható elbocsátási hullám a szektorban. Jelenleg 10-ből 7 vállalkozás a jelenlegi dolgozói létszámmal tervez az előttünk álló egy évben, emellett kismértékben, 16 százalékról 23 százalékra nőtt a létszámbővítést tervezők aránya az előző negyedévhez képest” – mondta el Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.

A magyarok többsége annak ellenére sem bízik az online adattárolásban, hogy ismerik az internetes adatvédelem alapvető technikai eszközeit – ez derül ki a Médiaunió és az IPSOS közös kutatásából. Érezzük tehát, hogy a fejlett biztonsági rendszerek ellenére valahol rés van a pajzson – de a legtöbben nem sejtjük, hogy mi magunk vagyunk azok. Mivel a különböző banki és ügyintézési rendszerek ma már többszörös védelemmel rendelkeznek, a kiberbűnözők közvetlenül a felhasználónál kopogtatnak. A Médiaunió idei kampányának célja, hogy minél kevesebben nyissanak ajtót.

Mi vagyunk a kulcs, és sokszor kerülünk rossz kezekbe

„A kulcs te vagy!” címmel indult el az idén 15 éves Médiaunió Alapítvány – a Magyar Bankszövetséggel és a KiberPajzs Programmal közös – 2023-as kampánya, amely a kibertér veszélyeire és az online tudatosságra hívja fel a figyelmet. „Általában e-ügyintézés, internetes bankolás, közösségi média platformok és felhőalapú rendszerek használata közben adjuk meg az adatainkat online – ami a legtöbb esetben nem jelent problémát, hiszen ezek a rendszerek erős, működő adatvédelemmel vannak ellátva. A kiberbűnözők ezért közvetlenül a felhasználót akarják megtéveszteni: ezt pedig sajnos egyre profibb módszerekkel teszik, így a sikerük sem marad el” – mondta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője; a kiberbiztonsági edukációs „A kulcs te vagy!” kampány vezetője. A magyar felhasználók 21,8%-a, azaz több mint ötöde vált már online csalás áldozatává – derül ki a Médiaunió IPSOS-szal együttműködésben készített kibertudatossági kutatásából. Jelszavaink, bankkártyaadataink tehát fokozott veszélyben vannak: ezért választotta a Médiaunió idei kampánytémának a kibertudatosságot, az online adatvédelmet.

Megbonthatatlan, komoly és régi szövetség – így jellemezte a KAVOSZ Zrt. és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kapcsolatát Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója lapunknak azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a személyes és a szakmai együttműködésben is kifejezetten fontos és jó viszony alakult ki, ami mindkét szervezetnek közös érdeke.

A KAVOSZ alapvető célja a lehető legtöbb hazai mikro-, kis- és középvállalkozás hitelhez jutásának javítása, elsősorban az állami kamattámogatás biztosításával. A társaság irányítja a Széchenyi Kártya Programot (SZKP), amelyet Krisán László úgy jellemzett, hogy annak az első pillanattól az volt a küldetése, hogy áthidalja a bankok és a vállalkozók közötti természetes érdekkülönbségeket. 

Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy ez egy régi és nehezen feloldható ellentét a pénzintézetek és a vállalkozói oldal között. Utóbbiak alapfelfogása, hogy a bankok túl nagyok, nem olcsók, magas fedezet mellett és rengeteg adminisztrációval hitelezik a vállalkozásokat. A bankok viszont abból indulnak ki, hogy a cégek túl kicsik, túl sok munkával jár a velük való bánás, illetve alapvetően magas rizikó mellett valósítható meg a finanszírozásuk. Mi ezt a helyzetet ismertük fel, és mondtuk azt, hogy ha ez a probléma, erre kell megoldást találnunk – részletezett a vezérigazgató.

Bár első látásra jelentős, 36 százalékos növekedést ért el a magyar lízingpiac a finanszírozott összeget tekintve, az új lízingszerződések száma pedig 16 százalékkal nőtt, a bővülés főként a bázishatásnak, azaz a járvány miatti tavalyi visszaesésnek köszönhető. Az ágazat a 2019-es szinteket még nem érte el – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az autófinanszírozás területén 84 milliárdról 97,5 milliárdra nőttek a kihelyezések, a flottapiac látványos, 111 százalékos emelkedést ért el, ahogy a nagyhaszongépjárművek finanszírozása is komoly bővülést mutatott. A magyar lízingcégek készülnek a hiteltörlesztési moratórium végére, a hosszabbítást csak a valóban rászoruló háztartások és cégek esetében látják indokoltnak, emellett a szektor készen áll arra, hogy a visszapattanó gazdaságnak, ezen belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez finanszírozási oldalról lendületet adjanak.

Bár két számjegyű többlettel zárták az idei második negyedévet a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, a bővülés a tavalyi járványhatás miatti óvatosságból eredő hanyatlásból fakad elsősorban. A második negyedév végén a kihelyezett összeg 349,6 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lízingszerződések száma ezzel párhuzamosan 16 százalékkal 41 755 darabra emelkedett. 

Az MKB Bank és a Takarékbank fúziója után létrejött MBH Bank az egyik legmeghatározóbb hitelintézetként dolgozik a magyar bankpiac vállalati üzletágában. Az új bank tevékenységéről, a szolgáltatásai nyújtotta előnyökről Bertalan Sándorral, a középvállalati üzletág ügyvezető igazgatójával és dr. Molnár Tamással, a faktoring és üzletfinanszírozás üzletág ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Mit tapasztalnak: hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a vállalkozások működésére?

Bertalan Sándor: A magas inflációs környezettől kezdve a megemelkedett kamatszinteken át a vevő-szállítói kapcsolatokban támadt nehézségek eltérően hatnak a különböző vállalkozásokra, attól függően, hogy milyen iparágban, milyen környezetben tevékenykednek. Általánosan azonban kijelenthető, hogy a problémák a bank hitelportfóliójának minőségét érdemben nem befolyásolták. Az egyedi ügyfélkockázatok eltérő mértékben növekedtek, amelyek kezelése szoros együttműködést kíván az ügyféltől és a banktól. Az MBH Banknál azt az elvet valljuk, hogy együtt kell élni az ügyféllel. Tehát ha bármilyen üzleti kérés, kérdés felmerül, proaktívan járunk el, és igyekszünk megtalálni a megfelelő pénzügyi megoldásokat.

Napi szinten ömlenek a hírek a klímaváltozás elleni harcról, a fenntarthatósági törekvésekről, a zöldtechnológiai újításokról – lényegében az élet minden színteréről. Így a pénzügyi szektor is igyekszik megmutatni, hogy milyen lépéseket tesz a tudatos jövőépítés jegyében. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy ebben a folyamatban hol tartunk most, de szó lesz arról is, hogy a kkv-szektorban miért érdemes a zöldutat járni. Többek között könnyen elérhető hitelek is rendelkezésre állnak azon vállalkozások számára, amelyek komolyan veszik a környezettudatos gondolkodás alaptételeit. 

Már évek óta fókuszban van a fenntarthatóság, valamint a klímaváltozás elleni harc. Az egyik legfontosabb kiindulópont a 2015-ös Párizsi Egyezmény, amely többek között azt tűzte ki célul, hogy a világ országai 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Az EU vállalta azt is, hogy 55 százalékkal csökkenti az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét 2030-ra. Ehhez azonban rengeteg forrás kell; mértékadó becslések szerint csak az utóbbi cél elérése évente minimum 180 milliárd euró értékű beruházást feltételez. A fejlesztések finanszírozásában pedig a bankok kapják a főszerepet. Ezzel párhuzamosan számos globális szervezet (köztük a Nemzetközi Valutalap – IMF, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – OECD) különböző klímavédelmi programot indított, az Európai Központi Bank pedig kulcsfontosságú tényezőként azonosította az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Éppen ezért uniós szinten a 2022–2024-re vonatkozó felügyeleti prioritások közé került az éghajlattal kapcsolatos törekvések és a környezeti kockázatok megfelelő kezelése.