A vállalkozókat nemcsak termékekkel, de információval és tanácsadással is segítő intézményrendszer kiépítése a célja a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárának. Szabados Richárd aktív párbeszédre készül a vállalkozói képviseletekkel, valamint a cégekkel is. 

– Azt gondolom, nem kell külön ecsetelni, hogy mennyire fontos a kis- és középvállalkozói szektor szerepe a magyar gazdaságban. A hazai vállalkozások több mint 90 százaléka tartozik ebbe a körbe, a foglalkoztatottak több mint kétharmada dolgozik a kkv-szektorban. Erős gazdaság erős kkv-szektor nélkül elképzelhetetlen. Az államtitkárság létrehozásának apropóját a tavaly év végén megújított kormányzati KKV Stratégia, illetve az idén tavasszal meghirdetett versenyképességi stratégia adta, amelyek nagyon komoly célokat tűztek ki a hazai kis- és középvállalkozói szektor további fejlesztésében. Ezenkívül a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetektől és közvetlenül a vállalkozásoktól is érkezett olyan igény, hogy legyen egy dedikáltan, csak velük foglalkozó szakmai terület. Nagyon megtisztelő, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter engem kért fel ennek a vezetésére.

– Ez szeptember közepén történt meg. Nem volt sok idő a berendezkedésre...

– A kormánynak kiemelt célja, hogy a gazdasági növekedés beinduljon. Ennek érdekében hirdette meg az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amelynek 21 pontjából az otthonteremtés és a lakhatási válság kezelése, valamint a gazdasági teljesítményen alapuló bérfelzárkóztatás mellett hangsúlyos szerepet kap a hazai kkv-szektor erőteljes fejlesztése a Demján Sándor Program keretében. Természetesen nem a nulláról indultunk: az államtitkárság megalakulása előtt is folyamatos előkészítő egyeztetések zajlottak a program elemeiről, azonban kétségtelen, hogy a hátunk mögött hagyott másfél hónap alatt a program részletes kidolgozása volt a fókuszban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Demján-terv 8 pontja teljesen összhangban van a hosszú távú terveinkkel, hiszen a program azokon a területeken ígér konkrét lépéseket, segítséget, amelyek jelenleg a kkv-szektor számára a legnagyobb kihívást jelentik.  

A kis- és középvállalkozások életében a tőkebevonás elengedhetetlen a növekedésükhöz. A finanszírozási lehetőségek kapcsán hazánkban inkább a banki hitelek és az állami támogatások ismertebbek köreikben, de létezik egy másik reális alternatíva: a tőzsde. Miért érdemes tehát a kkv-knak mégis megfontolniuk a tőzsdére lépést? Ezen kérdéskörre reagálva nyilatkozott Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciók igazgatóság igazgatója, a Garantiqa támogatásával megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában.

Miért érdemes tőzsdére lépni?

A magyar tőzsde az 1990-es évek elején indult újra és célja, hogy felzárkózzon a nemzetközi tőkepiacokhoz. A Budapesti Értéktőzsde igazgatója szerint, ha egy társaság célkitűzései között szerepel a növekedés felgyorsítása finanszírozással, akkor előbb-utóbb el fog jutni a tőkepiacra. A nyilvános részvénykibocsátással a cég friss tőkéhez juthat, amelyet beruházásra, bővítésre vagy digitalizációs fejlesztésekre fordíthat. Ezen kívül a tőzsdei jelenlét fokozza a vállalat átláthatóságát és hitelességét, ami további előnyt jelenthet a bankok és egyéb üzleti partnerek szemében is.

Nagy Péter Gábor kiemelte, hogy a bankok a hitelezés során a vállalat tőkehelyzetét és üzleti tervét is vizsgálják, és ezek alapján határozzák meg a finanszírozás feltételeit. Ha a vállalat tőkehelyzete erős, és a nyereség nagy része visszaforgatásra kerül, akkor a bankok kedvezőbb feltételekkel nyújthatnak hitelt, hiszen alacsonyabb kockázatot látnak a vállalkozásban. Ha a cég további tőkét von be, a banki hitelek feltételei még kedvezőbbé válhatnak. A tőkeemelés tehát nemcsak a tulajdonosi kör változását eredményezi, hanem minden más finanszírozási lehetőség is kedvezőbbé válhat a vállalat számára.

Másik oldalról a rendszerváltás környékén alakult vállalkozások esetében a generációváltás kérdése egyre égetőbb probléma. A tulajdonosok gyakran szembesülnek azzal, hogy nem áll rendelkezésre utód a cég átvételére. A tőzsdére lépés ezen a ponton is segíthet.

Magyarország piacvezető HR-szolgáltatója idén is elkészítette Országos Cafeteria Felmérését, amely átfogó képet ad a béren kívüli juttatások 2024-es trendjeiről. A kutatásból kiderül, hogy a cafeteria átlagos éves bruttó keretösszege 454 429 forintra nőtt dolgozóként, de ebben cégméret, árbevétel és működési terület alapján is elég nagy szórás mutatkozik. A leggyakoribb cafeteria-elem továbbra is a SZÉP kártya, és az is látszik, hogy ahol részben vagy teljesen kiszervezik a folyamatokat külső szolgáltatónak, ott átlagosan kettővel több, azaz legalább 7-féle juttatás érhető el a munkavállalók számára.

A korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is megvizsgálta az adott évi cafeteria trendeket Országos Cafeteria Felmérésében a Prohuman. A kutatásban 198 vállalat vett részt, széles körben képviselve a hazai munkáltatói palettát. A résztvevő cégek több mint fele az ipari szektorból érkezett, mivel ez a szektor (különösen a jármű-, gép-, gyógyszer- és elektronikai ipar) a GDP jelentős részét adja, és az itt működő cégek jellemzően nagy foglalkoztatók. A résztvevők között nagyjából megegyező számban vannak jelen a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok, az átlagos alkalmazotti létszám 867 fő, míg a medián 283.

Előtérben a motiváció és versenyképesség

„Kutatásunk nemcsak a juttatások típusait tárta fel, hanem a mögöttes okokat is vizsgálta – mondta el Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. – Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a béren kívüli juttatásokat a munkavállalók motivációjára és megtartására. A cafeteria keretösszeg növekedése jól tükrözi azt a törekvést, hogy a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében folyamatosan fejlesszék juttatási csomagjaikat. A változatos cafeteria-elemek biztosítása, különösen ott, ahol külső HR szolgáltatóknak szervezik ki ezt a tevékenységet, lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy a munkavállalói igényekhez igazodó, rugalmas juttatásokat kínáljanak.”

A 2024. október 29-én benyújtott, és a kormány által november 25-én már el is fogadott törvényjavaslat értelmében a következő két évben (2025 és 2026) jelentősen nőnek a céges autókra kivetett adóterhek.

Ezek a változások komoly kihívásokat, ugyanakkor jelenleg még kihasználható lehetőségeket is jelentenek a vállalkozások számára. Magyarország vezető mobilitási szolgáltatója, az Ayvens pénzügyi igazgatója, Jakus László 3 pontban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

1. A cégautó adó mértéke már 2025. januárjától, a gépjárművek teljesítményétől függő mértékben, de átlagosan 20%-kal nő, a regisztrációs- és gépjárműadó összegén pedig inflációhoz kötött kiigazításokat hajtanak végre, melynek mértékét 2024. december 15-ig teszik közzé és szintén 2025. január 1-jével lép életbe a változás.

„Az adóemelések nyomán felmerülő többletköltségekkel való tervezés elengedhetetlen, és a vállalkozásoknak érdemes fontolóra venni flottájuk diverzifikálását, hogy költséghatékonyabb vagy fenntarthatóbb, kisebb kibocsátású modellek bevonásával optimalizálják a kiadásokat” – javasolja az Ayvens pénzügyi igazgatója.

Az összes hazai nagybank csatlakozott már a 600 milliárd forintnyi kkv-hitel kihelyezését lehetővé tevő programhoz 

A tizedik bank is csatlakozott az október elején indított Garantiqa InvestEU Garanciaprogramhoz, ezzel a teljes hazai bankszektor felsorakozott az összesen 600 milliárd forint összegű vállalati hitel kihelyezését segítő programhoz. Magyarország célja, hogy 2025-ben a GDP-arányos növekedés 3 százalék feletti legyen. Ez elképzelhetetlen az itthon működő vállalkozások több, mint 90 százalékát kitevő, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazó kis- és középvállalkozói szektor fejlődése nélkül.

A közvetlen uniós viszontgarancia mellett igényelhető termék ezzel az összes Magyarországon működő pénzintézet ügyfelei számára teszi elérhetővé és olcsóbbá a fejlődésüket szolgáló, versenyképességüket erősítő finanszírozást. Az októberben elindított garanciaprogram a várakozások szerint 17 ezer hazai kkv új hitelhez jutását segíti majd.

Napjainkban a cégek számos finanszírozási eszközzel – például hitel vagy tőke bevonásával, kötvény kibocsátásával – élhetnek, amennyiben nagyobb volumenű beruházásban gondolkoznak; azonban előfordulhat, hogy a tervezett projekt túl magas kockázatot jelentene a finanszírozói oldalon. Az ilyen esetekben jelenthet életképes megoldást az intézményi kezességvállalás, amelynek finanszírozásban betöltött szerepéről és annak igénylési trendjeiről Bauer Patrik, a Start Garancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese beszélt részletesen a Garantiqa támogatásával megjelenő Cégkassza Podcast legújabb adásában.

Minden életképes vállalkozás számára van megoldás

Az intézményi kezesség a banki hitelek, kötvények és más pénzügyi termékek fedezetének egy típusa, amit garantőr szervezetek is nyújtanak – jellemzően olyan esetekben, ha a finanszírozó a hiteligénylés során több fedezetet kér az ügyféltől, vagy ha tárgyi fedezet helyett/mellé intézményi garantőrt kíván bevonni, illetve ha a vállalkozás úgy dönt, hogy saját fedezetein túl intézményi kezest is igénybe szeretne venni. Ilyenkor a garantőr szervezetek lényegesen megkönnyíthetik a cégek, az életképes projektek finanszírozáshoz jutását azáltal, hogy csökkentik, és részben átvállalják a bankok hitelezési kockázatát.

A Start Garancia 2006-ban alakult, és eleinte kisebb mértékben vállalt kezességet vállalkozások pályázataihoz, beszerzéseikhez és közbeszerzéseihez. A társaságot a Magyar Állam 2021-ben 100%-ban kivásárolta és ezzel profilja, működési modellje teljesen megváltozott. Azóta a nagyobb volumenű ügyletekhez nyújt hitelek, bankgaranciák és kötvények mögé kezességet, állami viszontgarancia mellett. Bauer Patrik ugyanakkor leszögezi: a Start Garancia által vállalt kezesség elsősorban és kiemelten a jelentősebb beruházások megvalósítását, továbbá a gazdaságfejlesztési célokat is támogatja. A társaság működése ugyanis aktívan segíti a munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését, az innovációt, erősíti a versenyt (kiemelten az új projektek révén), a gazdaság szerkezeti és kockázati diverzifikációját, valamint a hitel- és tőkepiac fejlesztését, és hozzájárul a regionális és területfejlesztési célkitűzések eléréséhez, ekképpen Magyarország gazdasági növekedéséhez is.

A Szerencsejáték Zrt., a Mastercard és a Visa támogató szakmai partnerként csatlakozik a KiberPajzs intézményközi összefogáshoz. Mindhárom szervezet elhivatott a pénzügyi edukáció, az adatok védelme és a kiberbiztonság mellett. Mindezeken túl a KiberPajzs projekt tagjai számára a szakmai információcsere is elősegíti, hogy a felhasználóik számára biztonságos, naprakész platformokat tudjanak biztosítani.

A Magyar Nemzeti Bankkal közös sajtótájékoztatón jelentette be a Szerencsejáték Zrt., a Mastercard és a Visa, hogy támogató szakmai partnerként csatlakoznak a KiberPajzs projekthez, így az intézményközi összefogás tagjainak száma ezzel tizenháromra emelkedett. A projekt elsődleges célja az ügyfeleik, felhasználóik pénzügyi edukációja, felkészültségük és kibertudatossági szintjük emelése. Az együttműködéssel a tagok szeretnék elősegíteni a potenciális sebezhetőségekkel kapcsolatos információcserét, mellyel az ügyfeleik számára nyújtott szolgáltatásuk biztonságát és színvonalát tudják növelni.

Visszafogottság jellemzi a magyar kkv szektort, ha a digitalizációról van szó. A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben sokan inkább a kivárásra játszanak, hátha javulnak a gazdasági mutatók. Noha a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási eredményei alapján visszaesés látszik a szektor informatikai beruházási hajlandóságában, a bank szakértője szerint akár versenyképességük megőrzésének kulcsa is lehet a digitális megoldások irányába történő fejlesztés.

Kisebb visszaesés tapasztalható a hazai kkv szektor beruházási hajlandóságában, ami az informatikai jellegű fejlesztéseket illeti. A szektor gazdasági helyzetéről, kilátásairól és jövőbeli terveiről képet adó K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adatai alapján látszik, hogy jelenleg 27 ponton áll az IT célú beruházási hajlandóságot ábrázoló mutató, ami 2 pontos visszaesés az előző negyedévhez képest. Egy éves viszonylatban hullámzó a görbe: a tavalyi év azonos időszakában ugyancsak 27 pontos értéket mért az index, az év elején megjött a cégvezetők kedve a beruházásokhoz, így felment 34 pontra, onnan pedig egy kisebb nyári emelkedést leszámítva visszacsúszott a kiindulóponthoz.

Újra itt az év vége, így ismét fontos teendők várnak azokra, akik szeretnének élni a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagság után igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés lehetőségével. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének honlapján két hasznos kisokos is elérhető, amely a legfontosabb tudnivalók között igazít el.

Ahhoz, hogy a lehető legtöbb adóvisszatérítést megkaphassuk, az idei önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseink összegének – a munkáltatói hozzájárulást is beleértve – el kell érnie a 750 ezer forintot. Ennek a 20 százaléka ugyanis az a maximális 150 ezer forint, ami visszajárhat a személyi jövedelemadóból (szja). Persze a 750 ezer forintnál kevesebb éves megtakarítás esetén is jár a befizetések után számított 20 százalékos adóvisszatérítés, amiről szintén nem érdemes lemondani. Azok, akik a pénztári tagság mellett nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkeznek, akár 280 ezer forintot is visszakaphatnak. Akik viszont, akik valamilyen okból nem fizetnek szja-t – például a 25 éven aluliak vagy a családi adókedvezményben részesülők –, értelemszerűen nem élhetnek az szja-visszatérítéssel.

A vállalkozások számára az elektronikus fizetési mód már nem csak egy trend, hanem a versenyképesség egyik alapvető eleme. A gyors, egyszerű és költséghatékony tranzakciók elérését biztosító rendszerek, mint az azonnali fizetésre épülő qvik jelentős előrelépést jelentenek a magyar kkv-k számára. A Cégkassza Podcast legújabb epizódjában Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a digitális pénzügyi megoldások gyors terjedése elkerülhetetlenül átalakítja a vállalkozások működését, miközben új lehetőségeket kínál a likviditás kezelésében és a versenyképesség megőrzésében.

A gyors pénzforgás előnyei

Magyarországon az elektronikus fizetések terén az elmúlt években dinamikus fejlődés történt. Míg 2010-ben ezek a tranzakciók a teljes forgalom mindössze kevesebb mint 10 százalékát tették ki, ma már ez az arány 34 százalékra emelkedett. Sőt, a pénzforgalom tekintetében a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2010-ben 175 millió bankkártyás fizetés valósult meg hazánkban, 2020-ban ez a darabszám már 1 milliárd 150 millióra nőtt. A fejlődés további motorja az azonnali fizetési rendszerek bevezetése volt, azaz az infrastruktúra folyamatos fejlesztése, valamint a digitális technológiák terjedése. Az MNB által működtetett Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) korábban főként a lakossági használatot támogatta, de mára kiterjesztette előnyeit a vállalkozásokra is. Ennek keretében a vállalatok másodpercek alatt megkapják ügyfeleiktől az utalásokat, szemben a korábbi rendszerekkel, ahol a bankkártyás tranzakciók teljesítése napokig is eltarthatott, jelentősen megnehezítve a pénzforgalmat.

„Az elektronikus fizetések aránya dinamikusan növekszik Magyarországon, a tranzakciók volumene hónapról hónapra nő. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése óta egyértelművé vált, hogy ezek a megoldások nemcsak kényelmet, hanem költséghatékonyságot és gyorsabb likviditást is biztosítanak a vállalkozások számára, különösen a kis- és középvállalkozások körében.” – mondta az MNB szakértője.