Egy friss felmérés szerint az emberek felének van valamilyen tudása arról, hogy mi fán terem a kriptovaluta. Ez ahhoz képest, hogy már az 1980-as évektől létezik, nem valami fényes mutató. A következőkben bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a pénz evolúciójának „fenegyerekéről”.
A legelején érdemes tisztázni, hogy mit is értünk kriptovalután. Egy nagyon egyszerű definíció szerint olyan digitális fizetőeszközről van szó, amely a pénz evolúciójának egy következő állomása a papírpénz, a bank- és hitelkártyák és a PayPal után.
Keresd a kamionost!
A médiavisszhangból úgy tűnhet, hogy a kriptovaluta valami merőben újszerű találmány, pedig az az igazság, hogy az első „teremtési” kísérletek már az 1980-as években megtörténtek Hollandiában. Ezek a próbálkozások a kamionsofőröket célozták meg, és azt akarták elérni, hogy tankolás közben biztonságosabban tudjanak fizetni.
Ezek az „okos kártyák” lettek a kriptovaluták első egyedei. A fejlesztések folytatódtak, az 1990-es években már több online felület is használt saját fizetőeszközt, amelyekkel kifejezetten ezeken a site-okon lehetett vásárolni. Így érkeztünk el az 1998-as áttörésig, amikor is a PayPal megalapításával létrejött az a rendszer (ha úgy tetszik: digitális pénztárca), amelyen keresztül lehetségessé vált a pénzügyi tranzakciók interneten való lebonyolítása.
My name is Bitcoin
A megoldás szép lassan a mindennapok részévé vált, 2009-ben viszont egy Satoshi Nakamoto álnéven bemutatkozó valaki, vagy valakik bedobták a követ az állóvízbe, és bemutatták a nagyvilágnak a bitcoin névre keresztelt kriptovalutájukat. Mindezt azzal harangozták be, hogy ez az a fizetési mód, amely képes függetlenedni a bankoktól és a kormányoktól. Az akkori koncepció lényege az volt, hogy a bitcoin törvényes fizetőeszközzel vásárolható meg, de ezt követően úgy költhető el, hogy nem vonatkozik rá semmilyen további költség. Fontos rögzíteni, hogy a készpénzzel ellentétben a kriptovaluták nem jelennek meg más formában, csak digitális rendszerekben, illetve a kriptovaluták, így a bitcoin értékét is az adja, ha minél többen használják. A felmérések szerint tavaly már a 6 milliót is súrolhatta a felhasználók száma.
Termőre fogták
De hogyan lesz a kriptovaluta? Nos, a rendszert éppen az előállítási mód miatt tartják forradalminak, hiszen ezt a pénzt nem a jegybankok nyomják, nem is a bankok helyezik ki hitelként, és még csak nem is elektronikusan hozzák létre, hanem matematikai feladatokat megoldó számítógépek hálózatának köszönhetően termelődik. Az e mögött húzódó technológia a sokat emlegetett blockchain (blokklánc), amelyet úgy lehet elképzelni, mint egy olyan főkönyvet, amely egyszerre van ott több ezer számítógépen világszerte.
A kriptovaluták mögött meghúzódó blockchain-technológia tényleg szuperbiztonságos, nem csoda, hogy a bankok is kezdenek érdeklődni iránta. Ideális lehet a digitális ügyfél azonosításában, az értékpapír-kereskedelemben vagy a tranzakciók elszámolásának folyamatában, nem keveset spórolva ezzel az eddigi ügymeneten.
Nem a bitcoin az egyetlen digitális fizetőeszköz a kriptovilágban – mintegy 800-féléről tudunk –, de jelenleg a bitcoin részesedik a legnagyobb mértékben (41 százalék). Ám még két másik kriptovaluta is szép karriert futott be: a Ripple 2012 óta létezik és már globális nagybankok is tesztelik, a 2015-ben elindított Ether pedig – újszülött létére – a második legnagyobb kapitalizációval rendelkezik.
