A hazai vállalkozások mindig racionális döntést hoznak, így van ez a hitelfelvétel vagy épp a beruházások megvalósítása terén is – értettek egyet a bank szakemberek és vállalatvezetők a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján. A bankok szerint a hitelek, elsősorban a beruházási hitelek felfutására az év második felétől, a jövő évtől lehet számítani – bizonytalansági tényező a piaci kamatszint alakulása, a támogatott hitelek jövője, illetve az, hogy a hitelek mellett lesz-e módja a cégeknek pályázati támogatásokat is kapni. Ezekhez ugyanis az elmúlt években hozzászoktak, s így bizony ezek a tényezők is beleszámítanak az üzleti lehetőségek bővülése mellett, hogy végül is hitelforrás-bevonásról döntenek-e. A finanszírozás szempontjából a térnyerést nagyban segíti a hitelekhez kapcsolt garancia, amelyek penetrációja tekintetében Magyarország piacvezetőnek számít Európában – hangzott el.
A vállalati hitelezés helyzetéről, annak mélyrepüléséről beszéltek a Portfolio.hu konferenciáján a meghívott vendégek. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia vezérigazgatója szerint önmagában egy-egy szám kiragadása elfedi a részleteket. Kicsit úgy érdemes gondolni a hitelezés eredményére, mintha egy zsúfolt szórakozóhelyen lennénk, ahol mindenki minket lökdös – végül az összes erő eredője dönti el, hogy merre fele fogunk mozogni.
Forras: portfolio.hu
Ésszerűség és praktikum mozgatja a hiteligényeket
A hitelezési teljesítmény kapcsán látni kell, hogy a vállalati szektor hitelellátottsága a V4 országokban 16-18 százalékos értéket mutat a GDP arányában, ez nem túl ambiciózus szám – főleg annak fényében, hogy az EU átlag ennek kétszerese, 34-35 százalék. De ez megint csak egy átlag, ami kiszűri azt a hatást, hogy nagyvállalatok és professzionális pénzügyi menedzsmenttel rendelkező cégek ma is hitelezhetőségük maximumán állnak. Ugyanakkor minél lejjebb megyünk a vállalati piramisban, az arány tovább romlik. Legalul pedig megtaláljuk azt a párszázezer mikrovállalkozást, akik még életükben nem vettek fel hitelt.
A kkv szektor így biztos, hogy az átlagosnál rosszabbul áll. Tavaly borzalmasan magas forintkamatok voltak, s a magyar kkv-k döntő része, 90-95 százaléka csak belföldön értékesít, nem exportál, nincs eurós árbevétele, így nem tud devizahitelt felvenni. Ezek azok a tényezők, amelyek alátámasztják, hogy tavaly földbe állt a kkv-hitelezés.
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati igazgatója szerint teljesen érthető, milyen hiteleket keresnek épp a cégek. A covid idején, 2020 tavaszán a szállítói-ellátási lánc elszakadt, a cégek a termelés fenntartásáért stratégiai készletezésbe fogtak – ez magas forgóeszközhitel-igényel álltak elő - emlékeztetett. Amikor elszállt az infláció, akkor a termelési volumenek fenntartásához ismét magasabb a forgóeszköz-igény jelentkezett. Amikor pedig elszálltak az energiaárak, akkor mindenki megpróbált alternatív energiaforrást, illetve egy sokkal költséghatékonyabb energiaellátást magának biztosítani. Ekkor jelentkeztek az elmúlt években egyedül, s akkor is csak speciális beruházási igények. Ezek alapján véli az Erste igazgatója, hogy helyzetfüggő a hiteligény.
Akkor vesz igénybe finanszírozást egy cég, ha a kamatok alacsonyak. Ha magasak, akkor meggondolja a hitelfelvételt – Iván László, a Graboplast vezérigazgatója szerint ez annyira egyszerű, mint a faék. Márpedig a jelenlegi kamatkörnyezetben, ha nem muszáj, az ember nem nyúl hitelhez.
Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese szerint a magas kamatkörnyezetben valóban a beruházási hitelek iránt esett vissza leginkább az igény. Ám mivel az EU-s kkv definícióba Magyarországon méretüknél fogva akár a nagyvállalatok is beleférnek, a nagyobb vállalatoknál sok tartalék is van – ezek jó része korábbi támogatott programokból, például a Növekedési Kötvényprogramból áll a cégek rendelkezésére. Ez is arra mutat, hogy korábban nem mindig az kapta a támogatott forrásokat, akinek valóban szüksége volt rá, most pedig arbitrál vele, tartalékban tartja. Emellett a szakember szerint most is mindenki próbálja kimaxolni a támogatott lehetőségeket, illetve elérni a devizafinanszírozást. Kementzey szerint ugyanakkor még idén, a III. vagy a IV. negyedévben beindulhat a vállalati hitelezés. Ezt szerinte az támasztja alá, hogy a reálbérek jelentősen nőnek, a lakossági számlák egyenlege szépen emelkedik – előbb-utóbb ezeknek a fogyasztásban is meg kell jelenniük. Arra emlékeztetett, hogy a kiskereskedelmi forgalom is egyre jobban erősödik.
Ha az elmúlt év utolsó negyedévét és az idei első három hónap teljesítményét nézzük, ismét kevert képet kapunk. A likviditási és a forgóeszköz hitelek továbbra is mennek. Alapvetően a beruházási hitelek estek vissza, de ez is érhető, hiszen a beruházások a jövőbe vetett hitétől, divatos kifejezéssel élve az óvatossági momentum oldódásától függenek – hívta fel a figyelmet a Garantiqa elnök-vezérigazgatója. Szabó István Attila szerint biztos, hogy a kilábalás küszöbén vagyunk, ám egyelőre még kérdés, mikor indulnak meg a beruházások, ami egyébként az egyik legjobb indikátora a gazdasági optimizmusnak.
Elkényeztettük a vállalatokat?
Való igaz, hogy bár a beruházási igény rendkívül alacsony, ám ennek Szerdahelyi Róbert szerint az is oka, hogy elkényelmesedett a magyar kkv-szektor: az elmúlt években folyamatosan rendelkezésre álltak a vissza nem térítendő támogatások is. Most viszont hiányzik a rendszerből ez a lehetőség - talán egy ágazat van, a mezőgazdaság, ahol 1000-1500 milliárd forintnyi elérhető KAP-forrás van. A többi program jelenleg társadalmi egyeztetés alatt van. A szakember szerint az idei év második felében épp azért nem várható még előretörés, mert a fejlesztéseket részben finanszírozó pályázati programok még nem kerültek kiírásra – amíg ez nem történik meg, a magyar kkv-k kevésbé fognak kopogtatni a bankok ajtaján. Így szerinte 2025-re várható a folyósítások tekintetében az elpattanás. Addig a piaci bizonytalanság leginkább kivárásra ösztönzi a kkv-kat és távol tartja őket a hitelfelvételtől. Ha igényelnek is kölcsönt, azt tényleg csak a legszükségesebb esetben igénylik, jellemzően likviditásra, maximum forgóeszközhitelt vesznek fel.
Az említett kamatkörnyezetben – bár a kkv-hitelezés összességében még a támogatott hitelek esetében is jelentősen, 27 százalékkal visszaesett - 2023-ban a támogatott hitelezés adta a kkv- hitelezés nagyjából kétharmadát az új folyósítások tekintetében. Miután pedig a támogatott hitelezés zászlóshajója a kkv-k esetében a Széchenyi Kártya program volt, amely termékek mögé automatikusan kapcsolódik a garanciavállalás. Ennek köszönhetően, ha a Garantiqa teljesítményét nézzük, az intézménynek előző évben rekordéve volt új garancia-kibocsátások, kezességvállalások tekintetében – emlékeztetett Szabó István Attila. Tavaly év végére a kezességvállalási állomány 2600 milliárd forintra emelkedett, ami 3300 milliárd forint kkv-hitelfelvételt támogat. Ez a teljes kkv-hitelállománynak 45-46 százaléka. Tehát minden 2. kkv-k által felvett forintot a Garantiqa garantál. Az új kihelyezések tekintetében ugyanakkor a már elmondott, a Széchenyi kártyának köszönhető felülreprezentáltság miatt 10-ből 8 új kkv-hitel mögött állt ott a Garantiqa.
A magyar garanciaintézmények (a Garantiqa és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) által biztosított kezességvállalási állomány meghaladja a GDP 4,4 százalékát, miközben a Garanciaszervezetek Európai Szövetségének (AECM) összevetésében szereplő 31 állam átlaga 1,4 százalék – tehát a magyar vállalkozásokat az átlagnál jóval komolyabb mértékben támogatják kezességvállalások, amelyekhez 80-90 százalékos állami viszontgarancia kapcsolódik, tehát nagyon magas szintű állami beavatkozás segíti a hazai kkv-ket. De Szabó István Attila szerint kell is a támogatás, hiszen Magyarország egy fiatal piacgazdaság, a kkv-szektor fejletlen, alultőkésített s értelemszerűen alulhitelezett is. Ha a 17-18 százalékos magyar hitelintenzitást szeretnénk felemelni az EU-szintjére, akkor ahhoz további állami beavatkozás kell. Ennek pedig az egyik legkézenfekvőbb és legoptimálisabb megoldása a garancián keresztüli támogatás.
A hitelkiváltás folyamatos feladatot jelent a következő években
Az új kihelyezések kapcsán Iván László visszaemlékezett arra, hogy 2023-ban a Graboplast teljes hitelportfóliója megdrágult, így az elmúlt évünk gyakorlatilag a refinanszírozásra ment rá. Ebben a tekintetben jól jöttek a támogatott hitelek – a cég a Baross Gábor hitelprogram segítségével tudta még finanszírozható kamatozású hitelre cserélni a régebbi, lejáró kölcsöneit. A fellendülés egyik kérdése ez alapján szerinte az, hogy elérhetőek lesznek- kigazdálkodható kamatozású hitelek a lejáró kontraktusok kiváltására.
Kementzey Ferenc szerint ebből a szempontból nagyon fontos kérdés, hogy a jelenleg elérhető programok megmaradnak-e, esetleg kedvezőbbé válnak-e a feltételei. Úgy vélekedett, a Széchenyi Kártyaprogram esetében csökkenteni kellene a hitel kamatát, s – a kifutó Baross Gábor hitelprogram után - a nagyobb vállalatoknak is kellene újabb támogatott program. Ha ez rendelkezésre áll majd, és a garanciaprogramok is tovább futnak majd, akkor nem lesz gond a hitelkiváltásokkal. Fontosnak tartotta jelezni, hogy azzal is egyet tudnak érteni a bankok, ha a támogatott konstrukciók a jövőben a mainál célzottabban, tényleg azoknak segítenek majd, akiknek szüksége van rá. Az állam ezekkel jobban tudna segíteni, semmint azokkal a bankok szerint kevésbé jónak tartott megoldásokkal, mint a kkv kamatstop vagy az önkéntes kamat plafon, a kamatfelár nélküli hitelezés előírása.
Szerdahelyi Róbert a hitelkiváltásokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a korábbi programoknak köszönhetően szűk idősávban összpontosulnak a hitelkiváltások is, így komoly kérdés, hogy a bankrendszer képes lesz-e ezeket a megújítási hullámokat lebonyolítani. Ebből a szempontból jó hír, hogy 2022-2023-ban, amikor nagy tételben jártak le a korábban felvett 3 éves NHP-forgóeszközhitelek, a bankok és a garanciaintézmény azt is kezelni tudta, hogy volt olyan hónap, amikor havi szinten 300 milliárd hitel kiváltását kellett intézni. Tehát képesek vagyunk ilyen hullámokat lebonyolítani.
Szorosabb kapcsolat
A Graboplast vezérigazgatója szerint a bankok és a vállalatok közötti együttműködés szerepe az elmúlt időszakban felértékelődött. Ennek oka az, hogy a piaci volatilitás immár közös kockázat. Sokkal jobban szüksége van a bankoknak is megérteni, hogy mi a vállalat stratégiája, mit szeretne csinálni, mennyire van kontrollban a menedzsment, és hogy hova tudja tenni a kockázatait. Ezek miatt Iván László szerint a korábbi risk menedzsment helyett inkább stratégiai menedzsmentről beszélhetünk a cégek és a bankok kapcsolatában. Kementzey Ferenc szerint az elmúlt hónapokban derült ki, hogy bajban ismerszik meg az igaz barát. Fontos ugyanakkor azt is megérteni, hogy a válságban nem csak az együttműködés, hanem a kockázatkezelés miatt a monitoring is gyakoribbá vált. Szerdahelyi Róbert ehhez hozzátette, fontos volt elmagyarázni a bankoknak, hogy miért kérdeznek többet, s azt, hogy ez nem öncélú.
Szabó István Attila szerint azzal is számolni kell, hogy a kkv-szektor rendkívül sokszínű. Egyaránt kkv-nak nevezzük a százmilliós árbevételű kis sarki boltot és a tízmilliárdos komoly vállalatot is. Amit minden vállalati partnernek értenie kell, hogy a bankok is pénzből élnek, s ma már a bankok ügyfélszintű eredményt is kimutatnak. Márpedig iszonyatosan nehéz hasonló szofisztikáltsággal, hasonló erőforrásokkal hozzáállni egy százmilliós árbevételű céghez és egy tízmilliárdoshoz. Ami viszont szerint az elmúlt éveknek mindenképpen eredménye, hogy a digitalizáció, a prediktív modellek és a mesterséges intelligencia ezt felülírja, hiszen elkezdte átvenni a bankárok munkáját. Mindez nem csak ügyfélélmény oldaláról, de a költségekben is könnyebbé a kisebb cégek számára, hogy magasabb színvonalú banki szolgáltatásokat érjenek el. Ellenkező esetben erre nem lenne lehetőség, hiszen a kontrollált költségek között nem lehetne a banki költségeket, kamatokat, díjakat az egekbe nyomni – mint ahogy nem lehetne egy méretes szabóság szintű kiszolgálást adni egy konfekció boltban.
A digitalizáció jobb hitelekhez segítheti a kkv-kat
Szerdahelyi Róbert szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia rövid távon még nem okoz drasztikus változást a kkv-hitelezésben. Hosszú távon viszont egész biztosan alapjaiban változtat meg majd mindent. S hogy ez milyen gyorsan következhet be, arra az Erste igazgatója azt a példát hozta, hogy annak idején, amikor az első asztali számítógépek megjelentek, messziről nézegettük, 1-2 évfolyamtársunk értett csak hozzá, mi még bizonyosan nem. Azután egyszer csak arra ébredtünk, hogy mindenki professzionális módon használja. Ezen a téren is lesz egy olyan lesz olyan időpillanat – s ez nem annyira futurisztikus -, hogy lesz olyan ügyfélméret, olyan menedzsment korösszetétel, ahol majd a cég oldaláról mutatkozik majd arra igény, hogy a ma még rendkívül fontos értékként definiált személyes kapcsolattartást váltsa le a digitalizáció. Mert bár a személyes kapcsolattartás nem devalválódik, de sokkal inkább idő-, energia- és költséghatékony formában akarnak majd banki ügyeket intézni, például AI segítségével hitelt felvenni az ügyfelek. Nem vagyunk ettől messze, ami fontos, hogy a bankok azért kezdjenek el erről gondolkozni, hogy miként válnak erre alkalmassá, mert egy idő után már nem a pénzintézetek fognak diktálni, hanem az ügyfelek fogják megkövetelni tőlük, hogy ilyen módon szolgálják ki őket.
Szabó István Attila szerint a Garantiqa már ma is erősen digitalizált vállalat, amit az elnök-vezérigazgató szerint mindennél jobban bizonyít, hogy harmad akkora volumen pont annyi abban emberrel kezelhető, mint háromszor akkora volumen. Persze – tette hozzá – a garantőr intézménynek egyszerűbb dolga van, mert bankokkal dolgozik együtt, előkészített anyagokat kap és a pénzintézetekhez képest viszonylag egyszerű a termékstruktúrája. De fejlődni még tovább kell, ezért a Garantiqa-nál is elkezdődött a gondolkodás, hogy a mai működésébe hol tudják még jobban behozni a mesterséges intelligenciát. De kell a fokozatosság: a hegymászást sem úgy kezdjük, hogy elsőként a Mount Everestet választjuk ki, hanem először csak felsétálunk a Gellért hegyre. Meg kell érteni, hogy nem csak az az AI, amikor van egy beszélgető robotunk, aki megoldja a hitelezési kérdéseket, hanem az is – s rövid távon biztos többet hoz a konyhára, ha a mesterséges intelligencia rendezni tudja a bejövő dokumentumokat, értelmezni tudja, s a megfelelő helyre továbbítja azt.
A kkv hitelezés hatékonyságát bizonyosan javítja a digitalizáció: segítségével nagyobb állományt lehet feldolgozni, gyorsabb a döntéshozatal, hatékonyabb a kockázatkezelés és a személyre szabott ajánlatok kidolgozásában is sokkal hatékonyabb lehet ez a megoldás – vélekedett Kementzey Ferenc. A digitalizáció összességében operációs hatékonyságot növel - nemcsak a bank, hanem az ügyfél oldalán is. A Raiffeisen vezérigazgató helyettese elmesélte: próbaképp a chatGP-vel írattak egy MiFid II-es banki szabályzatot, s összességében igen jó eredményt mutatott – de azért egyelőre nem tervezik a mesterséges intelligenciával helyettesíteni a jogi osztályukat – tette hozzá.
Az élet kiköveteli a zöld gondolatot a kisvállalkozásoknál is
A fenntarthatósággal kapcsolatban a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb támogatott hitelprogramban, a Széchenyi Kártya programban már van zöld hitel. Emellett a bankok egyéb termékeinél is elmozdulnak a zöld hitelek irányába, hiszen például azokhoz kapcsolódik tőkekedvezmény, s mivel ez így jelentős kockázati tőkesúly csökkentéssel jár együtt. A Raiffeisen Banknál azt vállalták, hogy a hitelportfólió 35 százaléka zöld lesz jövő év végére. Ezeket a lehetőségeket próbálják a kkv szektor felé is közvetíteni, de Kementzey Ferenc szerint látni kell, hogy a fogadó oldalon nagyon heterogén – hiszen épp a kkv-szektorról van szó, ahol lényegében minden cég más és más. Azt, hogy itt milyen ütemű lesz a változás, a szakember szerint egyrészt a jogszabályi környezettől függ, másrészt attól, hogy a kockázatkezelési, minősítési folyamatokba milyen mélységben épül be a fenntarthatósági elvárás. Szabó István Attila emlékeztetett: mindenki tisztában van a 2030-as és 2050-es klímacélokkal, amivel kapcsolatban a pénzügyi szektor számára a legfontosabb szempont az, hogy a klímacélok eléréséhez át kell alakítani a technológiai környezetünket. Az átalakított technológiai környezethez pénz kell, a pénzhez a bankok kellenek. A kérdés az, hogy miként érhetjük el azt, hogy a bankok így gondolkozzanak, magyarul:, hogyan lehet a bankokat megjutalmazni, ha több pénzt adnak zöld célokra. Jól látható, hogy a regulátor, adott esetben az érintett országok központi bankjai az EU-val közösen itt Európában olyan környezetet teremtenek a bankok számára, hogy olcsóbb lesz nekik egy zöld hitelcélt finanszírozni, mint egy nem zöld hitelcélt.
A nagy kérdés, hogy mit kell ezzel kapcsolatban gondolni a kkv-k és az ESG kapcsolatáról. A Garantiqa elnök-vezérigazgatója szerint tévútra visz, ha azt gondoljuk, hogy ez a szabályozás nem a kkv-knak szól, ezzel csak a nagy cégeknek kell foglalkozni. Azért, mert a jogszabály ma még nem kényszeríti rá a kkv-kat direktben arra, hogy ESG-jelentést készítsenek, amihez rengeteg dolgot kell mérni és átalakítani, ez nem jelenti azt, hogy holnap ez nem fog bekövetkezni. Szabó István Attila szerint a fenntarthatósági szempontok érvényesülését ki fogja kényszeríteni a termelési lánc: aki beszállító akar lenni, később a beszállítók beszállítója, azzal szembesül majd, hogy elvárják tőle, hogy az üzletért cserébe az ő működésének is fenntarthatónak kell lennie. Ez egy tanulási folyamat, de most el kell kezdenünk ezt. De a bankoknak is foglalkozniuk kell ezzel – azon túl is, hogy például idén a Garantiqa is publikálni fogja első fenntarthatósági jelentését és a második félévben elindul az InvestEU, közvetlen EU-s viszontgarancia termékük, ami már meg fogja különböztetni a zöld és a nem zöld hitelcélokat.
