A budapesti tőzsde (BT) a múlt hónapban fogadta el az új, 2020-ig terjedő stratégiát, amelyben külön szerepet kapnak a kkv-k.

A magyar tőkepiac fejlesztésére nagy szükség van, egyrészt azért, mert már 2020 előtt jelentősen csökkenhetnek az uniós források, a kormány nullszaldós költségvetés megvalósítására törekszik, és a jegybank kiszáll a vállalati hitelezés támogatásától. Emiatt a cégeknek tehát fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem támogatott hitelekre, vagy uniós pályázatokra alapozzák majd a növekedésüket, hanem a piaci forrásokra. Többek között erről beszélt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke februárban, amikor ismertette a pesti tőzsde új stratégiáját.    

Nagy Márton az MTI összefoglalója szerint azt mondta, a BÉT stratégiája több pilléren nyugszik, például a sikeres tőzsdei bevezetéseken, illetve szeretnék a cégeket stabilan a BÉT-en tartani. A kkv-k szempontjából rendkívül fontos, hogy a BÉT nyitni fog a kis- és középvállalati szektor és a jó ötletekkel rendelkező startup vállalkozások felé, ennek érdekében önálló kkv-piacot terveznek létrehozni. A BÉT vezetők azt remélik, hogy mintegy 30 kisebb cég jelenik meg a tőzsde kkv-piacán. Emellett az állami vállalatok tőzsdei bevezetéséről is tárgyalnak a kormányzattal. Az állami vállalatok megjelenése a tőzsdén nemcsak csökkentheti a költségvetés kiadásait, de számottevő bevételt is hozna a büdzsébe