Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Kiszámolták, miért járnak jól az ügyfelek a törlesztési moratóriummal

2020. március 30. - Cégkasszás

A kormány elfogadva az MNB javaslatát törlesztési moratóriumot hirdetett az év végéig. A lépéssel 3600 milliárd forint törlesztésére kapnak haladékot a gazdasági szereplők, ennek kétharmada a vállalatoknak, egyharmada pedig a háztartásoknak jelent könnyítést – állapította meg a jegybank szakértőinek tanulmánya. Az intézkedések hatására a bankrendszer nem szenved el jelentős veszteséget, ezzel párhuzamosan az adósok viszont a moratóriummal valamelyest jobban járnak, hiszen összességében kevesebb pénzt fizetnek a bankoknak jelenértéken. Vagyis a mostani helyzetben jobban megéri élni a moratóriummal. Az intézkedés pedig segítheti a gazdaságot átvészelni a koronavírus negatív hatásait. 

depositphotos_22148409_s-2019.jpg

A koronavírus eddig teljesen ismeretlen helyzet elé állította a világgazdaságot, így Magyarországot is. A járvány európai terjedésével napok alatt szinte azonnal tűnt el a legtöbb piacon mind a kereslet, mind a kínálat hazánkban, a hazai vállalkozások súlyos likviditási problémával szembesültek. Korábbi válságok tapasztalata, hogy egy válságkezelés során nem szabad abba a hibába esni, hogy későn és keveset teszünk. A sokk mérete miatt a járvány kezelése mellett azonnali, átfogó gazdasági intézkedésekre volt szükség – állapítja meg Fábián Gergely, Banai Ádám és Vastag László „Az ügyfelek a moratóriummal jobban járnak” című tanulmánya, melyet az MNB publikált. 

A legfontosabb ilyen azonnali intézkedés az volt, hogy a kormány a jegybank javaslatára az év végéig törlesztési moratóriumot rendelt el a vállalati és lakossági hitelekre. Közben az MNB saját hatáskörében is lépett és a Növekedési Hitelprogram esetében visszafizetési moratóriumot hirdetett, ezzel 25 000 kis és középvállalkozás számára segítséget nyújtva közel 1000 milliárd forintos kinnlevő hitelállományon.

A moratórium egy elővigyázatossági intézkedés, melynek értelmében az adósok fizetési haladékot kapnak az év végéig (ha a helyzet úgy kívánja, ez meg is hosszabbítható), azaz a rendkívüli vészhelyzetre tekintettel nem kell a hiteltörlesztéseket fizetni. Ez vonatkozik a kamatokra is, a haladék időtartalmával pedig egyben a hitel eredeti futamideje is hosszabbodik. Persze az ügyfelek dönthetnek úgy, hogy továbbra is fizetik hiteleiket, a moratórium ideje alatt bármikor felfüggeszthetik a törlesztést szabadon. 

A lépésre azért volt szükség, mert a vállalkozások egyre nagyobb része likviditási nehézségekkel szembesül az elmaradó bevételek miatt, ugyanakkor a járványhelyzet végével mindez fokozatosan helyreállhat. Hasonlóképpen számos háztartás jövedelme is kiesik a rendkívüli időszakban. A cél, hogy a járvány miatti rendkívüli helyzetet átvészeljék a háztartások és vállalkozások, az átmeneti likviditási nehézségek ne eredményezzenek tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. 

Tulajdonképpen a reálgazdasági szereplők likviditási sokkja a bankrendszerhez kerül, ahol az MNB 2/4 viszont biztosítja a mindekori szükséges likviditást. Így végsősoron a jegybank kezeli a gazdaságot érő likviditási nehézségeket.

A háztartások és a összességében közel 3600 milliárd forint hiteltörlesztésre kapnak fizetési haladékot, melyből a rövidhitelek magas aránya miatt 2500 milliárd forint vállalati, míg 1100 milliárd forint pedig háztartási. Ezen belül a tőketörlesztés mintegy 3150 milliárd, a kamatok pedig 450 milliárd forintot tesznek ki.

2.jpg

A most elmaradt törlesztéseket természetesen a veszélyhelyzet elmúltával meg kell fizetniük az adósoknak, az nem kerül elengedésre.

Az viszont kiemelten fontos, hogy emiatt nem növekszik a törlesztőrészletük az eredetihez képest. Ez biztosítja a hitelezők és az adósok érdeke közötti egyensúlyt a kialakult rendkívüli helyzetben. Az ügyfelek szemszögéből nézve, hogy átláthassák a helyzetet, fontos megérteni, hogy a pénznek időértéke van, azaz a mostani 1 forint többet ér, mint a 10 év múlva 1 forint, hiszen a mostanit be tudom fektetni, kamatoztatni tudom, és a kapott kamattal is ugyanez a helyzet. Ezért a jövőbeli törlesztések jelenértékét kell nézni, szakmai hibát követnek el azok, akik a moratórium és anélküli törlesztések összegét hasonlítják össze időérték nélkül. 

Konkrét példával egy átlagos 10 millió forint fennálló tőketartozású (10 év hátrelévő futamidő, THM 4,5%) lakáshitel esetén az adósnak közel 1 millió forint törlesztőrészletet kéne fizetnie még az idei évben (melyből 340 ezer forint a kamat), vagyis a fizetési haladék miatt ennyi marad a háztartásnál. Ezt az összeget fogyasztásra költheti adott esetben, vagy nem kell a megtakarításait felhasználni, vagy éppen félreteheti és befektetheti. A moratórium alatt a tőketartozás nem csökken, a fennálló tőketartozás kamatozik tovább. Ugyanakkor a kamat sem kerül megfizetésre, azt a fizetési haladék lejárta után egyenlő részletekben kell megfizetni, vagyis nem kerül tőkésítésre. Így a moratórium esetén lényegében a ki nem fizetett kamatok kamatához nem jut hozzá a bank. Az ügyfél így a konkrét példában a pénz időértékét is figyelembe véve 70 ezer forinttal jobban jár, mintha folytatná a törlesztést. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy mindez hosszabb futamidőt eredményez a moratórium idejéből következő futamidő hosszabbításon is felül néhány hónappal (konkrét példában a lakáshitelnél további 5 hónapot a 9 hónapon felül). 

1.jpg

Ahogy korábban érveltünk a likviditási sokk a háztartásoktól és a vállalatoktól átkerül a bankokhoz, ami, ha a vállalati és lakossági ügyfelek 80 százaléka él a moratóriummal közel 3000 milliárd forintos likviditási hatást jelenthet. Az MNB a megújult eszköztárával és likviditás bővítő intézkedésivel minden esetben biztosítja a szektor működéséhez szükséges likviditást. 

Ami a bankok jövedelmét illeti, a moratóriumnak nincs lényegi eredményhatása, hiszen a kamatot az adósoknak meg kell fizetni. Vesztesége itt a bankoknak azzal keletkezik, hogy az esedékes havi kamatfizetések, melyek fizetési haladékot kapnak nem kerülnek 2020 folyamán havonta tőkésítésre. A bankok tehát a közel 450 milliárd forint kamattörlesztés elmaradt kamatai miatt szenvednek el körülbelül 50 milliárd forint veszteséget. Ez az elmúlt években látott 600 milliárd forint körül bankrendszeri profit kevesebb, mint 10 százaléka, így nem veszélyezteti, hogy a bankrendszer erős tőkehelyzete fennmaradjon a jövőben is. Ez már csak azért is fontos, mert szükséges lesz erőteljes hitelezési aktivitásra a gyors kilábaláshoz a járvány elmúltával.

 

Egy nap alatt ráébredtek a magyar kkv-k, hogy baj van

Március 12-én ébredtek új napra a hazai cégvezetők. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve merőben más, negatív véleménnyel vannak, mint akár csak néhány nappal e dátumot megelőzően – derül ki a K&H kkv bizalmi index felmérés friss adatából. Csökkenő árbevétellel több mint háromszor, a profitot tekintve pedig közel két és félszer annyi cég számol jelenleg az előttünk álló egy évben. A pesszimista vállalatvezetők aránya 11 éve nem látott szintre emelkedett, és vélhetően ez az arány még tovább növekedhet a következő időszakban.

depositphotos_58623825_l-2015.jpg

Február 26. és március 11. között nem volt érdemi különbség a felmérésben részt vevők válaszainak alakulásában az első negyedéves kkv bizalmi indexben, március 12-től azonban a kkv-k döntéshozóinak véleménye drasztikus változáson ment keresztül, tehát ez a fordulónapja a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos várakozások átalakulásának. Első lépésben a vállalkozások következő egy évre szóló árbevétel- és nyereségvárakozásaival kapcsolatos véleményekben következett be negatív irányú változás, miközben a többi fontos gazdasági kérdésben – mint például a foglalkoztatottak számának változásában – még nem alakítottak ki érdemben más véleményt a vállalkozások vezetői.

Míg a március 12-e előtt válaszolóknak átlagosan 57 százaléka vélte, hogy cége árbevétele a következő egy évben növekedni fog, addig március 12-től kezdődően ez az arány kevesebb mint a felére, 25 százalékra zuhant. Ezzel párhuzamosan 32 százalékról 38 százalékra nőtt a stagnálást, és 11 százalékról 37 százalékra ugrott az árbevétel csökkenést prognosztizálók aránya. Arra, hogy a kkv-k több mint harmada az árbevételének csökkenésére számítson, 2009 óta nem volt példa.

A borúlátó hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg a fordulónapig átlagosan 40% várt növekvő profitot az előttünk álló egy évben, addig március 12-től kezdődően ez az arány kevesebb mint a felére,15%-ra zsugorodott, teret nyitva a csökkenő nyereséget váró kkv döntéshozóknak, akiknek aránya 17 százalékról 42 százalékra ugrott. Ilyen magas arány eddig egyetlen alkalommal, 2009 első negyedévében fordult elő a kutatásban.

Mi történt március 11-én? A kormány ezen a napon rendkívüli jogrendet hirdetett, és veszélyhelyzet elrendeléséről döntött. Ennek legfontosabb elemei: beutazási tilalom 4 országból, az egyetemek bezárása, 100 főnél nagyobb beltéri és az 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények betiltása. Az ország általános iskoláinak bezárásáról akkor még nem esett szó, de közvetlen környezetünkben, Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában és Romániában már elrendelték azt. 

 

A Magyar Bankszövetség sajtóközleménye a hitelezési moratóriummal kapcsolatban

A globális koronavírus járvány összetett kihívások elé állítja a gazdaságot.

depositphotos_18214323_l-2015.jpg

A kormányfő  jelentős gazdasági lépéseket jelentett be, melyek leglényegesebb pénzügyi eleme a lakossági és vállalati hitelek törlesztési moratóriuma 2020. december 31-ig, amely gyors és hatékony segítséget jelenthet a rászoruló családok és vállalatok számára. A pénzügyi szféra – bankok és lízingcégek – megkezdték a kormányrendelet által előírt intézkedések alapján leállították a törlesztőrészletek beszedését 2020. március 19-ével. Azonban azon ügyfeleknek, akiknek nincs szükségük a jelenlegi helyzetben a moratórium igénybevételére, és az eredeti szerződési feltételek szerint kívánják folytatni a hitelük törlesztését, erre joguk és lehetőségük van.

Ennek jelzésére a bankszektor nyilatkozati lehetőséget biztosít, amely nyilatkozat a jövőben visszavonható. A nyilatkozati minta közzétételéig türelmüket kérjük, kidolgozása folyamatban van. Kérjük, előzetes kérdéseikkel a veszélyhelyzetre való tekintettel ne terheljék most meg a banki ügyfélszolgálatokat. Különösen személyesen ne keressék fel jelenleg a bankfiókokat.

A miniszterelnök bejelentéséhez kapcsolódó részletszabályok és a végrehajtás folyamatai egyeztetésre és pontos kialakításra várnak. Néhány napig szükség van az ügyfelek türelmére, ezt követően részletes tájékoztatást fog minden érintett kapni. A kormányzati döntések és áttételes hatásaik jelentősek. A bankszektor megfelelő likviditással rendelkezik. Az időben elhalasztott kamatbevétel összege mintegy 450 milliárd Ft. A bankszektor stabilitását biztosító szabad likviditás meghaladja a 13 000 milliárd forintot. Ezt a volument a 2008-as gazdasági válság utáni tőketartalék képzési szabályok, valamint a pénzpiacok likviditása teszi lehetővé.

A pénzügyi szektor bízik abban, hogy a kormányzati intézkedések pontos, szigorú betartásával a nemzetgazdaság néhány hónapon belül túljuthat a kritikus időszakon.

A moratórium hossza túlmutat a válságkezelésen, és várhatóan már az újraindítás időszakába is belenyúlik. A bankszektor az intézkedéscsomag végrehajtása mellett is készül a járványhelyzet után a gazdasági aktivitás újraindítására. Ilyen helyzetben elengedhetetlen egy összehangolt és mindent átívelő közös gazdasági csomag, melyben a magyar bankok, ahogyan eddig is, kulcsfontosságú szerepet fognak vállalni. A nemzetgazdaság újraépítésének fenntartható finanszírozásához szükség lesz a pénzintézeti ágazat extra terheinek eltörlésére, ezért 2021. január 1-vel kérjük a bankszektort sújtó minden illetékteher és különadó kivezetését.

 

  1. március 19.                                               Magyar Bankszövetség

Sok magyar cég néz fájdalmas hónapok elé, máris lépett a jegybank

Azonnali intézkedéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került cégeket. A jegybank az év végéig törlesztési moratóriumot kér a bankoktól a hitelekre, a Növekedési Hitelprogram (NHP) hiteleire pedig önként vezeti azt be. 

Nehéz megbecsülni a hatásokat, de sokaknak fájni fog.

 depositphotos_86217902_xl-2015_1.jpg

Egyenlőre lehetetlen megbecsülni a koronavírus gazdasági hatásait, de az már most látszik, hogy sok cég néz fájdalmas időszak elé. A turizmust és a vendéglátást gyakorlatilag napok alatt döntötte be a járvány, folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy konganak az ürességtől a magyar szállodák és éttermek, a foglalásokat pedig sorra mondják vissza a vendégek. A hatások pedig már a feldolgozóiparban is megjelentek, az elmúlt napokban sorra jelentették be a nagy magyarországi autógyárak bezárását. 

A kkv-szektort a szolgáltató ipar hirtelen leállása közvetlenül érinti, hiszen abban a szegmensben jelentős a hazai tulajdonú kisvállalkozások súlya. A feldolgozóipar leállása pedig elsősorban közvetetten hat majd a magyar cégekre, hiszen például az autógyárak bezárása hetekre leállítja a beszállítói hálózatot is. 

Ezek a bajba jutott cégek pedig könnyen lehet, hogy majd az elbocsátásokban, kényszerszabadságolásokban látják a megoldást, hiszen a termelés teljes leállásával nehéz lesz fenntartaniuk az eddigi munkavállalói létszámot. 

A számszerű gazdasági hatásokat még nehezebb megjósolni, de mostanra a kormány is azzal számol, hogy pesszimista forgatókönyv esetén akár vissza is eshet idén a magyar GDP. Az elemzők is folyamatosan rontják becsléseiket, már csak minimális növekedéssel kalkulálnak. 

Az MNB már tudja, hogyan lehetne segíteni

Látva a romló kilátásokat máris lépett az MNB: a jegybank hétfőn bejelentette, hogy törlesztési moratóriumot kezdeményez a vállalati hitelekre az év végéig. A jegybank szerint a lépés segíthet átvészelni az átmeneti fizetési nehézségeket, és támogatja a gyorsabb helyreállást. Ez egyenlőre csak kezdeményezés, a jegybank „felszólította” a kereskedelmi bankokat ennek bevezetésére, azonban ha ezt nem teszik meg, akkor a kormánynál kezdeményezni fogja a moratórium elrendelését. A kezdeményezés elvileg minden vállalati hitelre vonatkozik, a jelenlegi helyzetben ugyanis még nehéz eldönteni, ki van bajban, vagy ki lehet potenciálisan bajban a következő hónapokban. 

 A jegybank igyekszik példát mutatni, és azt is bejelentette, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, és lehetővé teszi a bankoknak, hogy a kis- és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését átalakítsák. Ez potenciálisan több, mint 25 ezer vállalatot érinthet majd.

A fentiek mellett az MNB döntött az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről. Mindez érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a nagyvállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával tovább javítja a bankok likviditási helyzetét. A lépés eredményeként több mint 2500 milliárd forinttal bővül a jegybanki műveletek során felhasználható fedezetek értéke.

A jegybank kimutatása szerint a hazai bankok mérlegében jelenleg csaknem 3600 milliárd forint értékben találhatók teljesítő nagyvállalati hitelek, amelyek esetében az MNB egységesen 30 százalékos haircutot alkalmaz. A nagyvállalati hitelek fedezetként való befogadása érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a vállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával javítja a bankok likviditási helyzetét.

Még így is komoly fájdalmakkal járhat az idei év

Az majd a következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fenti intézkedések elengendők lesznek-e a negatív hatások kivédésére. Kérdés például, hogy ha az idei évre fel is függesztik a hitelek törlesztését, mi lesz 2021-től, talpra állnak-e addigra a magyar cégek. 

Az elemzők azzal számolnak mindenesetre, hogy a terhek enyhítése mellett is emelkedhet a munkanélküliség 2020-ban hosszú évek csökkenése után, emellett csökkenhet a lakossági fogyasztás bővülési üteme, az ipari termelés pedig akár stagnálhat is, vagy legalábbis minimálisan növekedhet tavalyhoz képest. 

 

Új programmal könnyítenék a kkv-k generációváltását

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, hamarosan új lehetőség nyílik a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára többek között a generációváltást támogató rendszerek kiépítésére. Az időzítés nem véletlen, a Budapest Bank legfrissebb, a kkv szektort vizsgáló kutatása szerint is a vállalatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a következő vezetőgeneráció megtalálása és felkészítése az irányítói feladatokra. Ennek ellenére a vállalatvezetők 85 százaléka még nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig a vállalkozás jövője múlhat a helyes döntésen. 

depositphotos_87523306_l-2015.jpg

A magyar kis- és középvállalkozások kifejezetten jó évtizedet zárhatnak. Az elmúlt közel 10 év tendenciái azt mutatják, hogy a hazai kkv szektor kezdi legyőzni az olyan korábbi, általános problémáit, mint az alacsony termelékenység vagy a versenyképtelen működés. Az Európai Bizottság legfrissebb, európai uniós vállalatokat vizsgáló jelentése szerint, 2010 óta eltelt időszakban a magyar kis- és középvállalkozások magukra találtak, termelékenységük növekedése 20 százalékkal volt gyorsabb, mint az uniós átlag. 

Van még tér azonban a fejlődésre, és számos kihívás áll a kkv szektor sikerének útjában. A Budapest Bank tavalyi, a kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatása szerint is az egyik legkomolyabb ezek közül a generációváltás kérdése. A szektor szereplőinek jelentős részét a rendszerváltás utáni években, azaz 20-25 éve alapították, így a vezetők elérték vagy lassan elérik a nyugdíjkorhatárt. Ennek ellenére mindössze 15 százalékukat foglalkoztatja az utódlás kérdése, és ebből csupán 7 százaléknál zajlik már a folyamat – derült ki a kutatásból.

A probléma súlyosságát a kormány is felismerte, és európai uniós finanszírozásban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében új programot indított. Ez támogatja a folyamatleírások, minták kidolgozását, amelyek segítségével a vállalkozások és az azokkal foglalkozó szakemberek az ország bármely részén le tudják bonyolítani a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek generációváltását. A kezdeményezés keretében különböző oktatási projektek fognak indulni, de egy tanácsadó ügyfélszolgálat is megkezdi működését a generációváltás előtt álló cégek számára. A program tényleges elindulására és a vállalkozások bevonására ősszel kerülhet sor. 

Itt az újabb magyar sikersztori: 2 millió eurós befektetést kapott a Makery

A Makery a világ első DIY (Do it Yourself, vagyis csináld magad!) étterme, ahol a vendégek maguknak főznek, a cég most az MFB csoporthoz tartozó Hiventures valamint a Solus Capital befektetéséből most franchise hálózatként hódítja meg a világot – olvasható az erről kiadott közleményben.  

depositphotos_242420482_l-2015.jpg

Első ránézésre a Makery olyan, mint egy rendes étterem, ám a vendégek a kész ételek helyett az elkészítéshez szükséges hozzávalókat kapják meg kis tálkákon, kimérve és előkészítve. Az asztalokba indukciós főzőlapok vannak építve és tableteken futó videó alkalmazás vezet végig a kiválasztott étel elkészítésének lépésein. 20-25 perc alatt játszva elkészíthető egy tökéletes fogás.

Ebben az újszerű éttermi szolgáltatásban látta meg a potenciált az MFB csoporthoz tartozó Hiventures és a Solus Capital kockázati befektető társaság, akik egy közös befektetési körben 2 millió euróval szálltak be a Makery World Zrt. megalapításába. A befektetésből a skálázhatóságot növelő informatikai rendszer fejlesztése, nemzetközi értékesítés és marketing felépítése, valamint a sikeres szolgáltatás elterjesztése történik. Mostanra két jövőbeli franchise partnerrel a Makery már alá is írta a szerződést, melynek megfelelően az év végéig Bécsben és Stuttgartban már várhatóan lesz étterem. 


A Makery World lépéseit a gyors növekedés megalapozása vezérli, amely segítségével más piacokon is terjeszkedhet. A vállalat víziója, hogy kihasználva elsőbbségét elterjed, mint a világ vezető DIY éttermi lánca. Ennek érdekében éttermeket nyitó partnereket keres.

Ismét történelmi eredményt ért el a Garantiqa 2019-ben

1000 milliárd feletti hitelkihelyezéshez nyújtott kezességvállalás

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a 2018-as történelmi eredményét is meghaladó mértékben teljesített 2019-ben. Az előzetes, nem auditutált adatok szerint 2019-ben a társaság kezességvállalásával a kkv szektorba áramlott hitelek meghaladták az 1000 milliárd forintot. Ez 20 százalékos bővülés az előző évhez képest, ami meghaladta a kkv-szektor hitelállományának bővülését. A garanciavállalási portfolió 777 milliárd forintot tett ki az év végén, a társaság ezzel 41 ezer hazai vállalkozás hitelhez jutását segítette.

g1_1.jpg

Fennállása legsikeresebb évét érte el 2018-ban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., 2019-ben pedig még tovább javult a társaság eredménye. Az előzetes, nem auditált adatok szerint 2019 év végén a Garantiqa kezességvállalásával a kkv szektorba áramlott hitelek nagysága 1046 milliárd forint volt, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A garanciavállalási portfolió december végén 777 milliárd forint volt, ami 10 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

 

Dr. Búza Éva vezérigazgató az eredmények kapcsán kiemelte: 2019-ben minden ötödik kkv hitelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg, ami azt jelenti, hogy a társaság meghatározó szereplője a hazai kkv-k finanszírozásának, és az intézményi kezességvállalás népszerűsége egyre nő a hazai vállalkozások körében.

 

A Garantiqa legfontosabb célja továbbra is az életképes, de gyenge hitelképességű, vagy fedezettel nem rendelkező hazai mikro- kis és közepes vállalatok támogatása, a kezességvállalás egy fontos eszköz a hazai kkv szektor finanszírozásában, további erősítésében. Ennek a célnak a fontosságát jelzi az a kormányzati szándék is, hogy az állami garanciavállalás azokat a hazai vállalkozásokat segítse elsősorban, amelyek a gyenge fedezettség vagy a magas kockázati besorolás miatt a Garantiqa kezességvállalása nélkül egyáltalán nem, vagy nem a kíván mértékű hitelt kaphatták volna meg a kereskedelmi bankoktól. 

 

A vezérigazgató ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az úgynevezett addicionális állomány jelenti azt a kkv kört, amely a Garantiqa segítsége nélkül nem jutott volna forráshoz. Ennek az állománynak az aránya 2019 végére kormányhatározatban rögzített 85 százalékot is meghaladó mértékben 91 százalékra sikerült emelni, ami komoly eredmény. Mint ahogyan az is, hogy az intézményi kezességvállalás nemzetgazdasági hatékonysága érdemben javult, hiszen 2019-ben egységnyi kezességvállalással nagyobb volumenű hitelnövekedés sikerült elérni mint bármikor korábban.

A tavaly év végén bemutatott kormányzati kkv stratégia is abba az irányba mutat, hogy a hazai kkv szektor további fejlődésének egyik fontos sarokpontja a finanszírozás: az állami garanciavállalás és általában a garanciavállalás intézménye hatékony eszköz ennek a célnak az elérésben. A finanszírozási igény a kis- közepes- és mikro vállalkozások részéről továbbra is magas, ugyanakkor tény az, hogy a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Az intézményi kezességvállalásnak így továbbra is kiemelt szerepe van a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében, a vállalati hitelállomány kkv stratégiában kitűzött ambiciózus növekedésének támogatásában.

 

Fókuszban a hosszabb lejáratú ügyletek és a digitalizáció

Dr. Búza Éva elmondta: egyértelmű az a nemzetgazdasági cél, hogy a hazai kkv-k finanszírozását is inkább a hosszabb lejáratú ügyletek és a beruházási-, fejlesztési célú finanszírozás felé lenne érdemes mozdítani. A Garantiqa kezességvállalásával elsősorban ezeket a hosszú lejáratú, beruházásokat elősegítő ügyleteket helyezi a fókuszba: 2015 óta a társaság által biztosított fejlesztési célú hitelek állományát négyszeresére sikerült emelni. A garanciavállalási portfolióban az éven túli ügyletek aránya évek óta folyamatosan növekszik, 2018-tól pedig határozott eltolódás figyelhető meg az éven túli ügyletek irányába. Míg 2016 év végén a mikrovállalkozásoknál vállalt kezességeknek csupán 30 százaléka kapcsolódott éven túli finanszírozási forráshoz, addig ez az arány tavaly év végén már 56 százalék volt.

A Garantiqa utóbbi időszakban elért dinamikus bővülésének egyik fontos eleme a digitalizáció: négy-öt éve kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett a társaság erre a területre, aminek köszönhetően mára a teljes kezességvállalási folyamat digitalizált. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos ügyletnél a kezességvállalási kérelmet benyújtó hitelintézet jellemzően egy napon belül választ kap a kezességvállalásról, de például a COSME viszontgarancia program keretében nyújtott úgynevezett portfoliógarancia esetében valós idejű a kezességvállalás, magyarul nincs átfutás, a banktól érkező kezességvállalási igény a feltételek teljesülése esetén azonnali. 2019-ben befejeződött a Garantiqa üzleti folyamataink teljes digitalizációja, az idei év kihívása pedig egy ügyfélportál kialakítása lesz, amelynek segítségével a regisztrált vállalkozások minősítésüket követően online igényelhetik a Garantiqa szándéknyilatkozatát, ezzel új, innovatív csatornát teremtve a fordított kezességvállalási eljárás számára. 

A Garantiqa eddigi, 27 éves működése során  445 ezer szerződés keretében, 6044 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott már kezességvállalást. A hazai garanciaszervezetek kezességvállalási aktivitása nemzetközi szinten is magas, a kezességvállalási portfólió GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Magyarország 2,22 százalékos értékkel a második helyen áll Európában.

Nemzetközi segítséget kapnak ötleteik megvalósításához a magyar kkv-k

Magyarország jelenleg az Európai innovációs eredménytábla 23. helyén szerepel, most azonban hatékony segítséget kaphatnak fejlődésükhöz a kkv-k. A hazai vállalkozások az Enterprise Europe Network (EEN) hálózaton keresztül olyan, nemzetközi szinten alkalmazott innovációs elemzést és tanácsadást vehetnek igénybe, amellyel hatékonyan növelhető a cégek innovációs tevékenysége, és megtudhatják azt is, hogy hol állnak az uniós versenytársakhoz képest – olvasható az erről szóló közleményben.  

depositphotos_19022547_l-2015.jpg

Az elmúlt évek kedvező gazdasági növekedése ellenére Magyarország innovációs teljesítménye továbbra is elmarad az EU átlagtól a 2019-es Európai innovációs eredménytáblán. 2011 óta uniós szinten 8,8 százalékponttal nőtt az innovációs teljesítmény, hazánkban csupán 2,8 százalékponttal, így mérsékelt innovátorként a 23. helyen állunk. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalati szektor K+F ráfordítása 72%-a az uniós átlagnak, és a kkv-k innovációs tevékenysége – a termék-, szolgáltatás- és szervezetfejlesztést tekintve is – csupán harmada az uniós vállalkozásoknak. Ez utóbbihoz kapnak segítséget a hazai kkv-k, ugyanis az Enterprise Europe Network hálózatán keresztül térítésmentesen vehetnek igénybe olyan innovációs auditot, amely átfogóan megmutatja a cégek innováció menedzsmentjének erősségeit és hiányosságait. 

A hazai kkv-k az EEN irodáiban országszerte igénybe vehetik az IMP3rove™ módszert, amit a világ egyik legelismertebb tanácsadó cége és a német technológiai fejlesztések központjának tartott Fraunhofer intézet dolgozott ki. Az elemzés lényege, hogy öt területen vizsgálja egy vállalkozás innovációs sikereit, ami magába foglalja a cég innovációs stratégiáját, szervezeti felépítését, belső kultúráját, az innovációs életciklus folyamatokat és az ötletek megvalósulását segítő anyagi feltételeket.

Hajdu Attila: Muszáj úgy felfogni, hogy ez üzlet

Először a két kávézómmal nem az volt a cél, hogy kifizetődő legyen, a vendég szempontjai fontosabbak voltak, de muszáj ezt az egészet úgy felfogni, mint üzletet – mondta az 5 perc ötlet legfrissebb videójában Hajdu Attila egykori futballkapus, jelenleg tévés szakkommentátor. A volt profi sportolónak ma már balatoni panziója és borászata is van, melyek sikeréhez elengedhetetlen a családi összetartás.

1995-ben az édesanyámmal alapítottunk egy céget, ez működteti azóta is a két kávézót, amit a foci után elkezdtem csinálni – meséli a kezdetekről Hajdu Attila. Ugyanez a cég üzemelteti 2008 óta a Fürjes Villát is Balatonfüreden, melyben 2010-ben volt az első szezon a felújítást követően, később pedig Vászolyon telepítettek szőlőt és hoztak létre a borászatot. Vagyis ma már szinte egy „cégcsoportról” beszélhetünk. 

A kávézókat a vendég oldaláról kezdtem csinálni, nem az volt az első, hogy kifizetődő legyen. Pedig muszáj onnan indulni, hogy ez egy üzlet, de engem sokszor elvisz az egész, annyira átélem, ami nem biztos, hogy jó – vall üzleti filozófiájáról Hajdu. 

Az egykori kapus szerint szorgalom, alázat és szenvedély nélkül nincs semmi. A cégcsoport is azért tud így működni, mert ezek megvannak, de a családi összetartás is fontos. A főszezonban az egész család aktívan részt vesz a munkában, ez is nélkülözhetetlen a sikerhez - hangsúlyozza.

Mennyire kell félni a magyar cégeknek, hogy megdöccen a német gazdaság?

Tavaly hajszállal sikerült elkerülni a recessziót Németországban, azonban Európa legnagyobb gazdasága továbbra is szenved. Most ismét reális veszély lehet a zsugorodás, ha nem sikerül hamarosan talpra állniuk. Ez pedig Magyarország és a magyar cégek számára is rossz hír lehet, hiszen a legnagyobb exportpiacunkról, és a magyar beszállítói hálózat fontos megrendelőjéről van szó. 

 

Régóta szenved a német gazdaság

 

A tavalyi második negyedévben hosszú idő után fordult elő, hogy a német gazdaság nem tudott növekedni az előző időszakhoz képest, 0,2 százalékkal zsugorodott a teljesítménye. Emiatt pedig reális veszéllyé vált, hogy két egymást követő negyedévben nem lesz növekedés Európa motorjában, vagyis technikai recesszióba süllyed az ország. 

11.jpg

A harmadik negyedévben aztán megmenekült ettől a szégyentől a német gazdaság, mivel ugyan minimális ütemben, de ismét növekedett. Vagyis egyelőre a recesszió réme nem fenyeget, a szakemberek ráadásul sokat vártak az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben bejelentett lépéseitől, hogy azok majd ismét élénkítik a kontinens gazdaságát. 

 

Az optimista várakozások azonban eddig nem igazolódtak be, legutóbb néhány napja jelent meg egy kifejezetten gyenge adat a német ipari termelésről, ami ismét felveti a visszaesés rémét a negyedik negyedévben. A fontos gazdasági indikátorok közül pedig a feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe pedig már egy éve a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos lélektani határ alatt van, vagyis további gyenge kilátásokat vetít előre a német ipar számára. 

333.jpg

A feldolgozóipar esetében a januári 45 pont feletti érték ugyan már javulást jelent a korábbi állapothoz képest, amikor a 40 pontot is megközelítette az indikátor, de továbbra is a gazdaság gyengélkedését jelzi. A közgazdászok szerint pedig ez a helyzet egészen addig fenn is maradhat, amíg a német költségvetési politika nem változik érdemben. Jelenleg ugyanis Németországnak a világon a legnagyobb a fizetési mérleg többlete, ezért bőven lenne lehetősége lazítani a költségvetésen, növekedésösztönző, elsősorban keresletélénkítő lépéseket hozni, de eddig ezekre nem került sor. 

 

Miért fontos nekünk a német gazdaság botladozása?

 

A német növekedés gyengélkedése Magyarország számára is fontos lehet, hiszen a legnagyobb felvevőpiacunkról beszélünk. Ahogy a mondás tartja: ha Németország köhögni kezd, akkor Magyarország megbetegszik. Persze az eddigi adatok arra utalnak, hogy nincs sok félnivalónk, a magyar GDP 2019-ben is vélhetően közel 5 százalékkal bővült, alig lassított az előző évhez képest. Viszont egyre több jele van annak, hogy várhatóan nehezebb idők jönnek, amit csak tetézhet Németország (és Nyugat-Európa) lassulása. 

 

Abban szinte minden szakember egyetért, hogy a magyar gazdaságot az utóbbi két-három évben átmeneti tényezők is támogatták, melyek szép lassan kifulladnak. A legfontosabb ezek közül az uniós források beáramlása, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus szinte minden forrását megpályáztatta és előfinanszírozta a kormány, ami a beruházásokon keresztül nagyban hozzájárult az elmúlt évek növekedéséhez. Ezek a források viszont most szép lassan elapadnak, a következő költségvetési ciklus csak 2021-ben indul, ráadásul csak most kezdődik igazán vita arról, hogy az Egyesült Királyság kiválásával mennyivel kevesebb forrás jut majd nekünk 2021 és 2027 között. Azt már szinte biztosra vehetjük, hogy kevesebb lesz ez a pénz. 

 

További átmeneti élénkítést jelentenek a történelmi mélyponton lévő kamatok világszerte, melyek a hitelezés felfutásán és a beruházásokon keresztül támogatják a gazdaságot. Azt viszont nehéz megbecsülni, meddig maradnak fenn ezek a kedvező feltételek, hiszen ha az európai gazdaság valóban nehéz időszak elé néz, akkor a jegybankok sem lesznek restek fenntartani ezt a gazdaságösztönzést. 

 

Az mindenesetre látszik, hogy az uniós források elapadásával és a nemzetközi környezet bizonytalanabbá válásával (kereskedelmi háború, koronavírus, amerikai elnökválasztás stb.) lassítani fog a magyar gazdaság, 2020-ra már inkább 4 százalék körül lehet a növekedésünk. Ha pedig ehhez jönne egy komolyabb nyugat-európai, elsősorban német recesszió, akkor az tovább rontana a kilátásokon. 

 

A magyar cégek közül elsősorban és közvetlenül azok érezhetik meg az európai gazdasági lassulást, melyek direkt exportkitettséggel rendelkeznek Németország felé, bár ezek jellemzően nem a kis- és közepes vállalatok, hanem a nagy multinacionális cégek. Ha azonban ezeknek a nagy cégeknek visszaesik a rendelésállománya, akár a termelésüket is csökkenteni kell emiatt, akkor az a magyar beszállítói hálózatot is érintheti, hiszen ezek a hazai kkv-k egyre jobban integrálódtak a nemzetközi gazdaságba. Vagyis egy elhúzódó német recessziót már több magyar cég is megérezne, a beszállítók kereslete is visszaesne, végső esetben elbocsátásokra kényszerülnének. 

 

Éppen emiatt akinek jelentős nemzetközi beágyazottsága vagy kitettsége van, annak lehet, hogy érdemes most elgondolkodnia olyan pénzügyi eszközökön (exportbiztosítás például), mely ezeket a negatív hatásokat legalább részben ki tudja védeni. Emellett extra biztonságot jelenthet a hitelgarancia azok számára, akik például devizában adósodnak el, illetve bevételük egy része is külföldi piacról származik. 

 

Ha azonban rövid időn belül kilábal Németország a most látható gödörből, akkor az a magyar gazdaságnak is adhat még egy lökést, a javuló kilátások mellett ugyanis megint több nemzetközi cég gondolkodna fejlesztésen, bővítésen, ami újabb beruházásokat hozhatna az országba. Vagyis összességében a 2020-as év kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy elhúzódó német lassulásra, esetleg recesszióra vagy gyors kilábalásra kell-e készülniük a magyar cégeknek.