Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Digitalizációs ugrás helyett stagnálás

2024. április 30. - Cégkasszás

Friss eredmények a hazai kkv-szektor digitális fejlettségéről

Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásai ma már megkövetelik a digitalizációs folyamatok bevezetését, fenntartását és fejlesztését a vállalati szférában is. A digitalizáció jelenléte a hazai kis- és középvállalkozások számára, versenyképességük megtartása és hatékonyságuk növelése érdekében, kulcsfontosságú a mindennapi működésben. Legújabb Cégkassza-bejegyzésünkben a digitalizációs előnyök és tanácsok mellett a hazai kkv-k aktuális digitalizációs állapotát vesszük górcső alá a Digiméter 2024-es tavaszi kutatása nyomán.

Digitalizációs körkép

Az elmúlt években az alapvető technológiai fejlődésen túl a járványhelyzet gyorsította fel leginkább a digitális transzformációt a vállalkozások életében. Ekkor számos hazai cég áttért a felhőalapú megoldásokra annak érdekében, hogy fenntarthassa működését a lezárások idején is. Jelenleg az energiaválság és a gazdasági bizonytalanságok állítják újabb kihívások elé a vállalati szférát. Ezek a körülmények pedig kulcsfontosságúvá teszik, hogy a vállalatok – ezen belül is kiemelten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – tovább haladjanak a digitális átalakulás útján. A dinamikus változásra bizony égető szükség van, hiszen a hazai kkv-szektor viszonylagos lemaradást mutat ezen a területen a régiós versenytársaihoz képest.

A hazai kkv-k aktuális digitalizációs állapota

Az immár negyedik alkalommal elvégzett Digiméter-kutatás átfogó képet nyújt a hazai kkv-k digitalizációs helyzetéről. Százas skálán mérve a vizsgálat főindexe ezúttal 40-es értéket mutatott, miszerint nem tapasztalható szignifikáns előrelépés a magyar vállalatok általános digitalizáltsági szintjében. Bár a pénzügyi terület digitalizációja továbbra is a legfejlettebbnek bizonyult, más területeken – némi javulás ellenére – még mindig van hova fejlődni. A tanulságos kutatás főbb megállapításai a következők:

  • Az idei adatok szerint kevesebb vállalkozás rendelkezik webáruházzal, ami változást jelent a 2022-es eredményekhez képest. Azonban pozitív fejlemény, hogy a Google Cégprofil-fiókkal rendelkezők aránya jelentősen megnőtt, meghaladva ezzel a 2021-es szintet is. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozások egyre inkább felismerik a Google Cégprofil fontosságát online jelenlétük és láthatóságuk szempontjából.
  • Az otthoni munkavégzés lehetősége egyre elterjedtebb a vállalkozások körében, ami részben a digitális technológiák fejlődésének és elérhetőségének köszönhető. Továbbá, emelkedett a telekonferencia és kollaboratív csevegő szoftverek használata is, amelyek a munkacsapatok hatékonyabb kommunikációját és együttműködését segítik.
  • A vállalatirányítási rendszerrel rendelkező cégek aránya visszarendeződött a 2021-es szintre, ugyanakkor örömteli, hogy egyre több vállalkozás alkalmaz felhőalapú vagy hibrid megoldásokat, amelynek köszönhetően hatékonyabban tudják kezelni a céges adatokat. Csökkent továbbá a papíralapú összesítéseket használó cégek aránya is.
  • A digitális értékesítés és marketing menetében is változások tapasztalhatók: jelentősen csökkent az online ügyfélszerző eszközök használata, az online értékesítések száma, valamint az online hirdető cégek aránya, ezutóbbi részben a Facebook-hirdetések visszaesésének köszönhető. Mindez utalhat arra, hogy a vállalkozások keresik az új lehetőségeket a digitális marketing eszközökben is.
  • A digitális pénzügyek terén pozitív változások figyelhetőek meg. A felhőalapú számlázórendszert használók aránya mellett nőtt az elektronikus számlát kibocsátani és befogadni tudó vállalkozások aránya is, ami könnyebbé teszi a pénzügyi folyamatokat és az adminisztrációt.
  • Az informatikai biztonságot illetően jelentősen nőtt a VPN-t használók aránya, bár még mindig nem éri el a 2021-es szintet. Ugyanakkor nőtt azon cégek aránya, amelyek továbbra sem készítenek automatikusan biztonsági másolatokat a fájlokról, ami növeli az adatvesztés és a felmerülő biztonsági problémák kockázatait.

kep1_3.pngForrás: Digiméter kutatás, 2024. tavasz

Tovább

Indul a KKV Technológia Plusz Hitelprogram

Újabb a kkv-kat erősítő program indul, ugyanis április 30-án veszi kezdetét a GINOP Plusz programhoz tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram. A 155,54 milliárd forint keretösszegű, európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások 0%-os fix kamat mellett új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához igényelhetnek kedvező finanszírozás.

2024. április 30-tól indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram. Az európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások, 0%-os fix kamat mellett igényelhetnek kedvező finanszírozást új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához. A 155,54 milliárd forint keretösszegű program a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pont Plusz hálózaton keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megjelölt fiókjaiban elérhető.mfb_technologia_plusz_1300x400px_1300x400_0327_1.jpg

Tovább

Garantiqa-Corvinus együttműködés: nemzetközi tanulmányi versenyt támogatott a garanciaintézmény

A CUBE (Corvinus Undergraduate Business Experience) nemzetközi esettanulmányi verseny mellé állt a társaság

Hárommillió forinttal támogatta a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányi versenyét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Az egyetem szervezésében megvalósuló CUBE nemzetközi esetversenyre első alkalommal került sor Budapesten és 16 ország egyetemeiről érkeztek hallgatók, hogy összemérjék tudásukat valós üzleti problémák megoldásában. 

A nemzetközi esetversenyre Európából, Észak-Amerikából, Ausztráliából és Ázsiából is érkeztek csapatok. A hallgatók az április 4-től 12-ig tartó megmérettetés alatt lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák elemző és problémamegoldó képességeiket, illetve valós üzleti esetek megoldásán keresztül és workshopok segítségével is fejleszthették tudásukat. 

A CUBE (Corvinus Undergraduate Business Experience) a hallgatók számára a kapcsolatépítés fontos helyszíne is volt. Emellett a nemzetközi versenyzők a magyar kultúrába is bepillantást nyerhettek, hiszen a verseny nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy színes programokkal szélesítse a résztvevők látókörét. cube_2.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem, CUBE - Novák Eszter és Neszt Géza

Tovább

Mérséklődött a fluktuáció, de még mindig extra magas

Nagyon magas Magyarországon a munkahelyváltók aránya

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról. Azonban a vállalatok nem lélegezhetnek fel, mert ez az érték még mindig kétszerese az elfogadhatónak. A csökkenés pedig nem a munkaerőpiaci feszültségek enyhülésének köszönhető, hanem a múlt év gazdasági nehézségeinek és a munkaerőpiac átrendeződésének a következménye – állapítja meg a HR-Evolution idei országos fluktuációkutatása.

A tavalyi recesszió nem egyformán hatott az egyes iparágakra, a fluktuáció változása szektoronként eltérő. A termelő szektorban jelentősen, 28 százalékra csökkent a fluktuáció tavaly, az egy évvel korábbi 36 százalékról. Ezzel szemben kismértékben, 31-ről 33 százalékra nőtt a szolgáltató szektorban és 23-ról 26-ra nőtt a kereskedelem területén.blogcikk_1_9.jpg

Tovább

A béren kívüli juttatásokra szánt összeget a cégek negyede emeli

Év elején kevesebb munkaadó ütemezett be idénre fizetésemelést, mint amennyien tavaly fejlesztettek a béreken, és bár továbbra is többségben vannak az emelést tervezők (63%), azonban a béren kívüli juttatások keretösszegét kevesen bővítik – derült ki a Profession.hu több mint 500 cég bevonásával végzett kutatásából.

A Profession.hu idén év elején is felmérte a hazai munkáltatók bérfejlesztési terveit és a ténylegesen eszközölt bérrendezések mértékét. A tavalyi tervekhez képest végül több cég adott fizetésemelést a dolgozóinak: év végéig összesen tízből nyolcan. Ezt követően 2024 januárjára a munkavállalók elvárásai megnőttek: míg egy évvel korábban 55%-uk, addig idén már 74%-uk számít valamilyen formájú béremelésre az év folyamán. A kutatásban részt vevő vállalatok válaszai alapján azonban az látszik, hogy a jelenlegi tervek szerint a béremelést adó munkáltatók száma inkább csökkeni fog tavalyhoz képest, nem pedig gyarapodni.blogcikk_2_2.jpg

Tovább

Visszafogott pénzügyi várakozások a nagyvállalati oldalon

Megtört az egy éve növekvő trend, visszaesett a nagyvállalatok várt árbevétel-növekedése, miközben a profit esetében továbbra is csökkenéssel számolnak – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index eredményeiből. A vállalatok átlagosan mindössze 0,6 százalékos bevételnövekedésre, viszont 1,5 százalékos profitcsökkenésre számítanak idén. A visszafogott pénzügyi várakozások a beruházási terveket is alacsonyan tartják, leginkább technológiai fejlesztések várhatók idén. A cégek csupán 42 százaléka készül fejleszteni a következő egy év során, ami az elmúlt 20 negyedév negyedik legalacsonyabb aránya.

Ismét lejtőre kerültek a nagyvállalatok pénzügyi várakozásai. Ezt mutatja a legutóbbi K&H nagyvállalati növekedési index, ami negyedévente vizsgálja a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait és terveit. „A 2023. utolsó negyedéves adatok alapján a cégek mindössze 0,6 százalékos bevételnövekedéssel számolnak idén, ami jelentős visszaesés az előző negyedévi 1,8 százalékhoz képest. A visszaesés egyúttal azt is jelenti, hogy megtört az egy éve növekvő trend a várt árbevétel-változás amúgy sem túl erős dinamikájában. Idén tehát gyakorlatilag változatlan bevétellel kalkulálnak a cégek. A profitot tekintve még ennél is óvatosabbak a becslések. Továbbra is nyereségcsökkenéssel terveznek a vállalatok, aminek mértéke ráadásul 0,6 százalékról 1,5 százalékra süllyedt. Ezzel már két éve számol csökkenő nyereséggel a szektor” – mondta el Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.kepernyofoto-2024-04-07-16_25_16.pngA külföldi és a belföldi piacon is visszafogottak a várakozások

A romló árbevétel várakozások a belföldi és külföldi piaccal kapcsolatban egyaránt megfigyelhetők. Az exportpiacon 3,1 százalékról 0,6 százalékra, a hazai piacon pedig 1,7 százalékról 0 százalékra csökkent a várt árbevétel-növekedés mértéke az elmúlt negyedévhez képest. „A KSH adatai szerint 2024 februárjában a kiskereskedelem forgalmának volumene 1,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az előző hónaphoz képest azonban 0,6 százalékkal csökkent. A belföldi kereslet tehát csak lassan állhat kedvezőbb pályára, ami az év második felében javíthatja majd a bevétel várakozásokat is” – mondta el a szakértő.

Nyugat-Magyarországon bezuhantak a profitvárakozások

A cégmérettel és tevékenységi körrel ellentétben a területi elhelyezkedés nagymértékben befolyásolja a várt pénzügyi eredményeket. Az árbevételt tekintve a kelet-magyarországi cégek látják kedvezőbben pénzügyeik alakulását, ők ugyanis jóval az átlag feletti, 2,1 százalékos bevételnövekedéssel számolnak. Eközben a nyugat-magyarországi és közép-magyarországi vállalatok változatlan mértékű bevétellel terveznek a következő egy év során. A profitot tekintve azonban régiótól függetlenül csökkenést várnak, habár annak mértéke igen különböző. Itt is a kelet-magyarországi cégeknél a legkedvezőbb a kép (-0,2%), míg a közép-magyarországi vállalatok 1,8, a nyugat-magyarországi cégek pedig 2,8 százalékos profitcsökkenéssel számolnak a következő egy évben.

Technológiai fejlesztésekre költenek leginkább a cégek

Az alacsonyabb pénzügyi várakozások a tervezett beruházásokra is hatással vannak. Az előző negyedévi 40 százalékról csupán 42 százalékra módosult a fejlesztést tervező cégek aránya, ami az elmúlt 5 év negyedik legalacsonyabb eredménye. A célokat tekintve a technológia-fejlesztésben gondolkodók aránya 29-ről 32 százalékra nőtt, de a kapacitásbővítést vagy folyamatfejlesztést tervezők aránya is megugrott, egyaránt 4 százalékról 9-re. Az értékesítés fejlesztése azonban továbbra is alacsony, az elmúlt negyedévi 6 százalékon maradt az ezt tervező vállalatok aránya.

Nemzetközi kitekintés: a kis- és középvállalkozások helyzete Európában és azon túl

Hazánkhoz hasonlóan a mikro-, kis- és középvállalkozások globálisan is kulcsfontosságú szereplők a gazdaságban, világszerte nem kevesebb mint 400 millió kkv működik. A nagyvárosoktól a vidéki területekig ezek a vállalkozások a munkahelyteremtés és a helyi fejlődés egyik fő mozgatórugói, ugyanakkor sajátos kihívásokkal kell szembenézniük. Cikkünkben ezeket, illetve innovációs és fejlődési lehetőségeiket vesszük górcső alá, nemzetközi tapasztalatokra építve.

Magyarországon közel 900 ezer vállalkozás működik, amelyek 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. A KSH 2022-es adatai szerint a hazai tulajdonú kkv-k a magyar munkavállalók kétharmadának a foglalkoztatását biztosítják, és a GDP 55 százalékát képviselik. Mindez jól mutatja a kkv-k magyar gazdaságban betöltött szerepének súlyát, de mi jellemző az ország határain túl?blogcikk_4_1.png

Tovább

Fókuszban a fenntarthatóság

A társadalom és a gazdaság zöld átállásával, a körforgásos gazdaság megerősítésével kapcsolatos kutatások, fejlesztések és innovációk támogatása kiemelt fókuszterület mind a hazai, mind az európai pályázati források elosztásában. Magyarország számára sok lehetőség és kitörési pont rejlik ezen a területen. Többek között ezekbe a témákba adott bővebb betekintést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Magyar Projektmenedzsment Szövetség közös budapesti szakmai konferenciája, 2024. március 19-én.

Vállalkozások, kutatóintézmények, szakmai és állami szervezetek egyaránt élénk érdeklődéssel vettek részt a szakmai konferencián, amely az innovatív szereplők zöld átállás felgyorsításában játszott szerepét és lehetőségeit járta körül. Az esemény szakmai közreműködői a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Agrárgazdasági Kamara, és a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége.blogcikk_3_3.jpg

Tovább

A hazai munkáltatók harmada létszámbővítést tervez

A magyarországi munkáltatók 31 százaléka a második negyedévben munkaerőkeretének bővítését, 22 százalékuk azonban csökkentését tervezi. A munkaerő felvétel az ágazatokat tekintve főként a kommunikációs szolgáltatásokat és az IT területét érinti - derül ki a Manpower Magyarország múlt héten közzétett munkaerőpiaci előrejelzéséből.

Az egyes régiókat vizsgálva jelentősek az eltérések. Az országos átlag felettiek a munkáltatók létszámbővítési várakozásai Budapesten, Közép- és Észak-Magyarországon, valamint Dél-Alföldön. Ugyanakkor Észak-Alföldön és a Dunántúl legnagyobb részén sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem várható a létszámban. A Közép-Dunántúlon azonban jóval többen számítanak elbocsátásra, mint munkaerőfelvételre.blogcikk_1_8.jpg

Tovább

Az iskolások zöme értékelné, ha szakembertől hallana a pénzügyekről

Pénzügyekről a fiatalok ritkán hallanak a családban, ennek ellenére anyagi kérdésekben a 14-18 éves korosztály leginkább a szülők véleményét fogadja el – derül ki a K&H iskolások körében végzett felméréséből. Azok, akik már komolyabban érdeklődnek a pénzügyek iránt, akár banki szakemberekkel is szívesen elbeszélgetnének az iskolában.   

Aki látott már kamasz dühkitörést valamelyik szülőjével szemben, az egy kicsit rácsodálkozhat a K&H fiatalok pénzügyi tudatosságával kapcsolatos reprezentatív felmérésre, amelyből az derül ki, hogy a 14-18 éves korosztály – ha nem is gyakran, de – mégiscsak leginkább szüleivel beszéli meg az anyagiakat. Hogy aztán ebből lesz-e ajtócsapkodás, arra a kutatás nem tér ki – de az világosan látszik, hogy pénzügyekről ez a korosztály sem a tanáraitól, sem a barátaitól, de még csak nem is a nagyszüleitől, vagy távolabbi rokonaitól tájékozódik. Ahogy egyre érettebbé és önállóbbá válnak, úgy nő a téma iránti érdeklődésük. Érdekes, hogy a lányok jóval többen – a megkérdezettek 43 százaléka – beszélget anyagiakról a szüleivel, míg a fiúknak csak 31 százaléka. Igaz, ők egy kicsit gyakrabban beszélik meg haverjaikkal a pénzügyeket, mint a lányok a barátnőikkel.blogcikk_1_0_2.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása