Nemzetközi kitekintés: a kis- és középvállalkozások helyzete Európában és azon túl

2024. április 04. - Cégkasszás

Hazánkhoz hasonlóan a mikro-, kis- és középvállalkozások globálisan is kulcsfontosságú szereplők a gazdaságban, világszerte nem kevesebb mint 400 millió kkv működik. A nagyvárosoktól a vidéki területekig ezek a vállalkozások a munkahelyteremtés és a helyi fejlődés egyik fő mozgatórugói, ugyanakkor sajátos kihívásokkal kell szembenézniük. Cikkünkben ezeket, illetve innovációs és fejlődési lehetőségeiket vesszük górcső alá, nemzetközi tapasztalatokra építve.

Magyarországon közel 900 ezer vállalkozás működik, amelyek 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. A KSH 2022-es adatai szerint a hazai tulajdonú kkv-k a magyar munkavállalók kétharmadának a foglalkoztatását biztosítják, és a GDP 55 százalékát képviselik. Mindez jól mutatja a kkv-k magyar gazdaságban betöltött szerepének súlyát, de mi jellemző az ország határain túl?

Mikro-, kis- és középvállalkozások az Európai Unióban

Az Európai Unió vállalkozásainak 99,8 százalékát teszik ki a mikro-, kis- és középvállalkozások. 2023-ban a szektor 24,4 millió vállalkozása az EU-ban közel 85 millió embernek biztosított munkahelyet és a teljes hozzáadott érték közel 52 százalékát állították elő. A kkv-k túlnyomó többségét a kilenc főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások adták, amelyek mellett 1,32 millió 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozás, illetve több mint 200 ezer középvállalkozás működött 2023-ban az Európai Unióban.

Az EU-s kkv-k több mint háromnegyede az alábbi szektorokban tevékenykedik: nagy- és kiskereskedelem, tudományos és műszaki tevékenység, építőipar, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve gyártás. Ebből a körből is kiemelhető a gyártás és az építőipar, ezekben a szektorokban a vállalkozások több mint háromegyede kkv.

Az Európai Unión túl

Az EU-ból kilépve is jól látható, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározó szerepet töltenek be egy-egy térség gazdaságában. Definíció szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások a világgazdaság nagy részén olyan szervezeteket jelentenek, amelyek foglalkoztatotti létszáma legfeljebb 250 fő. Pontos meghatározásuk azonban országonként vagy régiónként eltérő lehet, és ebben a foglalkoztatottak létszáma mellett az éves árbevétel is szerepet játszhat.

Globálisan összesen körülbelül 400 millió mikro-, kis- és középvállalkozás működik a legfrissebb statisztikák szerint, a vállalatok 90 százaléka kkv, melyekben a foglalkoztatottak több mint 50 százaléka dolgozik. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben is hasonlítanak az arányok a globális átlaghoz, a vállalkozások 97 százaléka kkv és a munkaerő több mint felét foglalkoztatják ezek a cégek. Az Egyesült Államokban már a vállalatok 99,9 százaléka, összesen 33,3 millió vállalkozás tartozik a kkv-szektorba, a munkahelyek közel 46 százalékát biztosítva.

A számok tükrében jól látható, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások adják a legtöbb gazdaság tartópillérét. A kkv-k világszerte a gazdasági növekedés egyik fő mozgatórugói, munkahelyeket teremtenek, miközben előmozdítják az innovációt, illetve rugalmas működésüknek köszönhetően képesek gyorsan reagálni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez.

Milyen trendeket látunk a kkv-szektorban 2024-ben?

A Garantiqa alapítása óta a magyar kis- és középvállalkozások számára nyújt állami hátterű készfizető kezességvállalást, de ezen túlmenően a szektorral kapcsolatos érdekes és fontos információkat is közzétesz. Ilyen az, hogy melyik trendek határozhatják meg a kkv-szektort nemzetközi szinten az idén.

Elsőként kiemelhető az ESG-fenntarthatósági követelmények fokozatos megjelenése. Az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is, egy egységes, az EU által kidolgozott irányelv alapján már elkezdték megalkotni a saját törvényeiket. Hazánkban az Európai Unió fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) alapján az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el az ESG törvényt, amely idén január 1-jén életbe is lépett. Ez jelentős hatással lesz a kkv-kra is, hiszen a bankok a finanszírozott cégektől, a nagyvállalatok pedig a beszállítóiktól el fogják várni az adatalapú riportolást a tevékenységeik ESG-szempontoknak való megfeleléséről.

A következő meghatározó trend a mesterséges intelligencia további terjedése, amelynek éllovasai a globális technológiai vállalatok, de a kkv-szektorra is óriási hatása van. A vállalkozások képesek lesznek a tevékenységüknek egy részét, mint például az adatkezelést vagy a piackutatást, ennek köszönhetően automatizálni. Ezek a folyamatok pedig valószínűleg a munkaerőpiacra is hatással lesznek: a kreatív készségek és az MI rendszerek ismerete kiemelkedő szempontok lehetnek a jövőben a munkáltatók számára. Ezzel egyidőben a technológiai fejlődésnek köszönhetően a vállalkozások számára elsődlegessé válik a teljes körű online jelenlét kiépítése. A fogyasztók a termékek felkutatása mellett a vásárlást is egyre szívesebben intézik az interneten keresztül, így a kkv-knak is be kell kapcsolódniuk a digitális marketing és az e-kereskedelem világába. Az online láthatóság elérésében pedig a töretlen népszerűségű közösségi média oldalak és a tartalomgyártás jelenthetnek megoldást. A növekvő digitalizáció azonban számos új kockázattal is járhat. A vállalkozások adatai és pénzügyi forrásai kellő óvatosság és felkészültség nélkül könnyen veszélybe kerülhetnek, ugyanis a kkv-k gyakran nem rendelkeznek megfelelő kiberbiztonsági védelemmel. Az idei évben ezért a kiberbiztonság is állandó téma lehet a kkv-szektorban. A kiberbiztonság témakörével az alábbi cikkünkben is foglalkoztunk.

Források: