Szükség van a vállalatok pénzügyi tudatosságának növelésére - hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami cégek és a Kavosz Alapítvány közötti együttműködési megállapodás aláírásán.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a kkv-k hajlandósága külső források igénybevételére Magyarországon elmarad az unió több országáétól. Példaként említette, hogy a kkv-hitelek GDP-hez viszonyított aránya 10-15 százalék, míg a Magyarországhoz hasonló méretű és fejlettségű európai országokban 20-25 százalék. Cél a magyar arány 20 százalékra emelése.

Nagy Márton kiemelte, fontos feladat a vállalkozások pénzügyi kompetenciájának, tudatosságának fejlesztése során a figyelmet a hitel, tőke, garanciatermékek irányába terelni, szélesebb körben bemutatni a piaci finanszírozásban rejlő lehetőséget.

Fotó: NGM

A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében, hiszen a megfelelő védelem biztosítása hosszú távon stabilitást nyújt. A Garantiqa támogatásával működő Cégkassza Podcast kövezetkő adásában ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetség elnökének szakértői segítségével.

Magyarországon régiós szinten is alacsony a biztosítási penetráció

Az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg a biztosítási penetráció terén Magyarországon, amely 2023-ra erősen visszaesett a korábbi évekhez képest. Ez a csökkenés részben a GDP növekedésének, részben pedig a biztosítási szerződések számának csökkenésének köszönhető. Míg más közép-európai országokban, mint Csehország vagy Lengyelország, erősebb a biztosítási kultúra, Magyarországon a vállalkozások és a lakosság is kevesebb biztosítást köt. Ez különösen problémás lehet a kisebb vállalkozások esetében, akik számára egy váratlan káresemény akár a teljes működést veszélyeztetheti.

„Magyarországon az eddigi csúcspont a penetrációt illetően 2007-ben volt, 3,6 százalékkal. Ugyanez a mérőszám 2023-ban pedig már csak 2,1 százalékpont volt. Ha rátekintünk a nemzetközi viszonyokra, akkor sajnos nem lehetünk elégedettek. Régiós viszonylatban átlag körüli értékeket mutatunk, de vannak olyan országok, akik sokkal jobban állnak ilyen szempontból. Például Csehországban hagyományosan erős a biztosítási kultúra, de Lengyelországot is ide tudom sorolni.” - nyitotta ki a kérdéskört Erdős Mihály, majd hozzátette: „Kézzelfoghatóbb az összehasonlítás, ha azt szemléltetjük, hogy egy ügyfélnek körülbelül hány biztosítása van Magyarországon. 2023-ban ez a szám körülbelül 1,5-1,6 volt. Lengyelországban ugyanez az érték 2,7, és akkor ehhez képest futurisztikusnak tűnik, de Németországban már 7 fölött van. Tehát a biztosításkultúra kategóriákkal más szinten van Magyarországon, már régiós szinten vizsgálva is.”

Az új kkv-államtitkárság által várt ötletek, kezdeményezések közül elsőként érkezett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállalása: a garanciaintézmény a jövő június végéig megkötött támogatott beruházási hitelek első éves garanciadíját elengedi – jelentette be a Portfolio.hu Budapest Economic Fórum konferencián Szabó István Attila elnök-vezérigazgató. 

Alapvetően pozitívan ítélik meg a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét a területtel foglalkozó banki vezetők. Demkó-Szekeres Zsolt, az MFB vezérigazgató-helyettese szerint a szektor egy része már túllendült a válság okozta nehézségeken, de Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint ez inkább csak a szektor felső részére, a kis- és középvállalkozásokra igaz, a kisebbeknél – akik közelebb vannak a lakossághoz inkább érződik az óvatosság. Az igaz, hogy magára talált valamennyire a fogyasztás és a kiskereskedelem, de ezek még nem gyűrűznek a vállalkozói szféráig, hogy pozitív beruházási kedvük legyen, ahhoz még idő kell.

Krisán László, a Széchenyi Kártya programot irányító Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt éveket a vállalkozók cégmérettől függetlenül megérezték. Erre reagálva Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-kért és technológiáért felelős államtitkára jelezte, sokat kell még tenni azért, hogy a kkv-k környezetében pozitív változásokat lássanak.

Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a 2008-as gazdasági világválsággal ellentétben, amikor lényegében egy hétvége alatt összeomlott a világ, a mostani válságokra mindenki készült. A kormányzat is megtette azokat a kárenyhítő intézkedéseket, ami megmentette a gazdaság egészét és így a kkv-szektort is. Ebben a tekintetben tehát optimista a kép. Ha azt tekintjük viszont, hogy nem csak az elmúlt hónapokban, években, hanem hosszú ideje hasonló problémákkal küzd a kkv-szektor- gyenge az export- és innovációs képességük, gyenge a termelékenység -, akkor ez aligha lehet jó hír. Igaz viszont – tette hozzá - ebből lehet végre nagyot ugrani.

A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – mutat rá a Profession.hu szeptemberi felmérése.

Közel 500 cég válaszai alapján készítette el a Profession.hu legújabb felmérését, amelyben a munkáltatók jövő évi várakozásait, bérfejlesztési és toborzási terveit vizsgálta.

Az elmúlt kilenc hónap során igazolódni látszik a munkáltatók év eleji bizakodó prognózisa 2024-re vonatkozóan, ugyanis idén is több munkahelyen volt végül bérfejlesztés (74%), mint ahányan azt előzetesen tervezték (53%). A fizetésemelések mértéke azonban a korábbinál alacsonyabb lett: végül több olyan cég is 5-9% között tartotta, akik korábban ennél magasabb összeggel kalkuláltak. Az átlag emelés az év elején mért 11,7%-os terv helyett így 11%-on realizálódott.

Magyarország mint nyitott gazdaság, folyamatosan kényszerül a külpiacok felé nyitni, hiszen egy tízmilliós lakosságú országban a vállalkozások nehezen érnének el olyan méretet csak a belföldi piacon, amely nemzetközileg is hatékonynak számít. A méretgazdaságosság kihívásai miatt az export kulcsfontosságú tényező. Az EXIM Magyarország vezérigazgatója, Kisgergely Kornél szerint a magyar ipar mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, és a cél az, hogy a hazai cégek minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket végezzenek. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása az export szerepét és lehetőségeit ismerteti a mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Fontos kilépni a nemzetközi piacokra

Magyarország, tízmilliós nagyságrendű lakosságával, mindig is nyitott gazdaság volt, az EU-csatlakozás pedig jelentősen felgyorsította ezt a folyamatot. Az ország ipara mélyen beágyazódott a nemzetközi értékláncokba, ami segített felzárkózni az európai átlaghoz.

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója kihangsúlyozta: „A cél az, hogy ezekben az értékláncokban a magyar szereplők egyre nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet lássanak el. Sok esetben először megérkezett egy külföldi befektető, és egy viszonylag egyszerűbb tevékenységet hozott Magyarországra, ami aztán egyre csak bővült. Manapság pedig már nem csak üzemek vannak Magyarországon, hanem kutatóközpontok is a legmagasabb hozzáadott értékű munkahelyekkel együtt. Ezt a folyamatot kell támogatni, hiszen ez a hazai felzárkózásnak a kulcsa. Illetve ami még ennél is jobb, hogyha ezeknek a nemzetközi értékláncoknak a vezető cége is magyar.”

A CIB, az MBH Bank és az Oberbank az első csatlakozók a Garantiqa InvestEU Garanciaprogramhoz 

Összesen 600 milliárd forint összegű hitel felvételéhez segítheti a magyar kis- és középvállalkozókat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az InvestEU program keretében nyújtott garanciavállalása. A közvetlen uniós viszontgarancia mellett igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára teszi elérhetővé és olcsóbbá a fejlődésüket szolgáló, versenyképességüket erősítő finanszírozást. A most indult garanciaprogram a várakozások szerint 17 ezer hazai kkv új hitelhez jutását segítheti. 

Magyarország célja, hogy 2025-ben a GDP-arányos növekedés 3-6 százalékos legyen. Ez elképzelhetetlen az itthon működő vállalkozások több, mint 90 százalékát kitevő, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazó kis- és középvállalkozói szektor fejlődése nélkül. 

Bár a 2020-as évek folyamatos válságait (covid, energia- és inflációs válság, háború) jól kezelték a hazai kkv-k, a szektor továbbra is forráshiányos. A beruházások beindításához szükséges (piaci vagy támogatott) hitelforrásokhoz való hozzáférést nagyban könnyíti meg a garanciaintézmények munkája: kezességvállalásukkal a vállalkozások sokkal szélesebb köre válik hitelképessé, vagy kap kedvezőbb feltételek mellett kölcsönt. 

„Magyarország 2023-ban Európa legszélesebb kkv-kat támogató garanciaprogramját működtette: a kezességvállalások aránya a GDP 4,4 százalékát tette ki, ami több, mint négyszerese az EU-átlagának” – emlékeztetett Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára.

„Számlával vagy számla nélkül?” – úgy tűnik ez ma már egyre kevésbé kérdés. A vállalkozások szerint ugyanis az elmúlt 10 évben közel felére csökkent a be nem jelentett bevételek aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index eredményeiből. A szürke-fekete bevételek korábban 20 százalék körül vélt aránya mára a 10 százalékhoz közelít, amiben az elektronikus számlázásnak komoly szerepe lehetett.

Lassan, de biztosan fehéredik a kkv szektor, a vállalkozások szerint ugyanis a bevételek egyre kisebb aránya lehet az, ami nem jelenik meg a könyvelésben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a cégek 12 százalékra tippelik ennek arányát. Ez pedig látványos csökkenés ahhoz képest, hogy 8-10 évvel ezelőtt még 20 százalék körüli, vagy akár azt meghaladó érték volt jellemző.Forrás: K&H kkv bizalmi index, 2024 Q2

Hogyan formálja a digitalizáció a pénzügyi világot?

A fintech, vagyis a pénzügyi technológia egyre jelentősebb iparággá válik. Mára a fintech cégek és a bankok közötti együttműködés szorosabbá vált, mivel a bankok felismerték az innovációk szükségességét, ám továbbra is bonyolult pénzügyi szakértelemre van szükségük. A szabályozás terén fontos kihívások merülnek fel, hiszen a fintech cégek sokszor szürke területeken működnek. A technológiai fejlődés gyors üteme miatt a hatóságok nehezen tudnak lépést tartani, különösen Európában, ahol a szigorú reguláció gyakran ütközik az innovációval. A Cégkassza Podcast legújabb adása Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnökének segítségével járja körbe a fintechek komplex világát.

Mi is az a fintech?

A fintech még mindig félelemmel, mégis komoly érdeklődéssel övezett iparág. A pénzügyi élet manapság már valóban egy technológiavezérelt világ.

„A legegyszerűbb definíció szerint a fintech az, ha egy vállalat egy pénzügyi megoldást a technológia segítségével nyújt. Korábban megjelent a bankkártya használata és ezzel párhuzamban elterjedtek az ATM-ek, de igazából az internet felfutásával jött el a fintech korszaka. Ez egy borzasztóan egyszerű ügyféligény-vezérelt kérdés. Ha az ember különböző termékeket lát a weben, akkor azokat meg is szeretné vásárolni. Az internet terjedésének kezdetén erre a bankok nem tudtak megoldást nyújtani, így születtek meg az első digitális fizetési megoldások, amelyeknek a legismertebb képviselője a PayPal volt.” – ismertette rövid definícióját Ács Zoltán.

A pénzügyek, a hitelezés és a banki ügyintézés világában gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, rövidítésekkel, amelyek szakértő magyarázatra szorulnának – hiszen nem mindenki számára egyértelmű, hogy mit is takar és miben segít a JTM mutató, vagy hogyan és mikor kerülünk fel a KHR rendszerébe? A Credipass szakértői ezúttal ezeket igyekezték körüljárni.

Sok olyan banki és pénzügyi fogalommal találkozhat egy hitelfelvétel során az ügyfél, amelynek magyarázatához és értelmezéséhez szakértő segítségre van szükség – a Credipass pénzügyi szakértőinek ez a tapasztalata, hiszen ahhoz, hogy a banki ajánlatokat érdemben össze lehessen hasonlítani, szükség van az alapfogalmak, rövidítések pontos ismeretére. Melyek azok az általános kifejezések, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés felmerül?

„Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi edukáció, az alapok tisztázása nagyon fontos része a pénzügyi szakértő munkájának.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Kollégáinkhoz nem csak az aktuális legkedvezőbb lakáshitelajánlatok megtalálásában és összehasonlításában fordulhatnak az ügyfelek, de abban is számíthatnak a szakértőkre, hogy minden pénzügyeiket érintő kérdésre körültekintő és részletes magyarázatot adnak. Így tényleg átlátható lesz a teljes hitelfelvétel folyamata és nem marad kérdés vagy bizonytalanság.” – tette hozzá.

A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb adása ezúttal egy, a kkv-szektort komolyan érintő, sokat vitatott iparág jelenlegi helyzete mögé nyújt mélyebb betekintést a hallgatóság számára. Az építőipar egy olyan szektor, amely szorosan kapcsolódik a gazdasági ciklusokhoz, és ennek minden mozzanatát megérzik a vállalkozók, valamint az építőanyag-kereskedők. Az adás meghívott szakértője, Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke volt.

Nem a legjobb időszakát éli a hazai építőipar

„Érdemes visszatekintenünk az elmúlt két évre! 2022 az egyik legkiemelkedőbb év volt az építőiparban tekintetében. Egy hihetetlenül intenzív felfutást láthattunk két évvel ezelőtt, a magyar vállalkozók pedig hajlamosak az előző évhez mérni magukat.” – kezdte az adás felvezető részét Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, majd folytatta: „2023-ban viszont jött a feketeleves. Azt tapasztaltuk, hogy több okból kifolyólag jelentősen visszaesett a kereslet az építőanyagok iránt. Nyilván ez egyfajta mérőszáma annak, hogy az építőipar hogyan teljesít. Ha az építőanyagból nem fogy sok, vélhetően azt mutatja, hogy az építőipar sem teljesít annyira jól. Megközelítőleg 26 százalékkal csökkent 2023-ban az építőanyag-forgalom, ez érdemben idén sem változott.”