Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon nőtt leggyorsabban az új garanciák nyújtása, ami összefügg a vállalatok teljesítményének emelkedésével is - mondta Varga Mihály a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 25 éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön, Budapesten.

A nemzetgazdasági tárca vezetője kiemelte: annak érdekében, hogy a magyarországi vállalkozások a jövőben még nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a gazdasági eredményekhez, javítani kell a hatékonyságukat és termelékenységüket, amihez a kormány is segítséget nyújt.

A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor támogatása azért is kiemelten fontos szerinte, mert részesedése a hazai megtermelt bruttó hozzáadott értékből már meghaladja az 50 százalékot .Varga Mihály rámutatott: a garanciavállalás intézményének fontos szerepe van abban, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hozzájussanak a működésükhöz és növekedésükhöz szükséges forrásokhoz, hitelekhez.

Hozzátette: a Garantiqa Zrt. szakmai közössége is azért dolgozik, hogy a magyar vállalkozásoknak lehetővé tegye a piac igényeire való minél gyorsabb reagálást, illetve a számukra megnyíló lehetőségek kiaknázását. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a magyar gazdaság versenyképessége nagyban függ attól, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mennyire tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó követelményekhez, miként tudják modernizálni és hatékonyabbá tenni tevékenységüket.

Varga Mihály kiemelte: a 2013-ban lezajlott növekedési fordulat óta folyamatosan emelkedik a hazai kis- és középvállalkozások teljesítménye, az elmúlt évben újabb 52 ezer dolgozóval nőtt a kkv-k által foglalkoztatottak száma.

Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az alapítás óta eltelt 25 évben a kkv-k hitelezése során 400 ezer szerződést kötött a cég, és 5000 milliárd forint hitelhez kapcsolódó kezességet vállaltak. Az idei év végére 650 milliárd forintos garanciaportfolió elérése a cél, 2021-re 1000 milliárd forintos garanciaállományt kívánnak teljesíteni - jelezte a vezérigazgató. Hozzátette: napjainkban minden hetedik kkv-hitelhez társul a Garantiqa kezességvállalása.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke jelezte: a következő években a vállalati hitelállomány évi 5-10 százalékos bővülésére számítanak a magyar bankrendszerben, ennek elérésében fontos szerepet játszik a most 25 éves Garantiqa.

A garanciadíjak mérséklésével, az eljárás digitalizálásával és az egyedi döntéseket felváltó portfóliógarancia januári bevezetésével igyekszik még vonzóbbá tenni a garanciatermékeket a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Búza Éva vezérigazgató szerint a segítségükkel hitelezhető ügyfélkör bővül, 2020-ban minden ötödik kkv-hitel mögött ott lesznek. (Interjú a Világgazdaságban)

Meglehetősen eseménydús, mozgalmas éveken van túl a Garantiqa. Mit tart az elmúlt 25 év legnagyobb erényének, és mi az, amiben – visszanézve – máshogy is történhettek volna a dolgok?

Egy szervezet életében ilyen időtávon természetes, ha van ciklikusság. Így van ez a Garantiqa életében is, természetesen voltak jobb és kevésbé jó periódusai a korábbi működésnek. Arra azonban büszkék lehetünk, hogy az alapításkori célt – hogy a társaság a kkv-hitelezés fontos szereplője legyen – sikerült elérnünk. A 25 év alatt 400 ezer ügylet keretében mintegy 5000 milliárd forintnyi hitel mellé vállaltunk kezességet, ma minden hatodik-hetedik kkv-hitel mellett ott vagyunk.

Azt szokták mondani, a garanciaszervezetek válság idején kellenek igazán. Miben, hol találja meg ma, a konjunktúra idején a helyét a Garantiqa?

Tény, hogy a gazdasági szereplők részéről a hitelgarancia iránti igény kritikus időszakokban fokozottan jelentkezik. Így volt ez a 2008–2009-ben kezdődő válság során is. A válság ugyan már a múlté, de azért azt látni kell, hogy a bankok óvatossága megmaradt. Az MFB Indikátor 2016 végi elemzése szerint a külső forráshoz jutás során a legjelentősebb korlátnak változatlanul a fedezeti követelményeket tartották a megkérdezett vállalkozások. Egy saját, 2017. májusi reprezentatív felmérésünk pedig azt mutatta, hogy továbbra is megfigyelhető a hiteladagolás a kkv-szektor finanszírozásában: minden ötödik mikro-, illetve minden hetedik kisvállalkozás az elmúlt két évben nem az igényelt mértékben kapott hitelt.
A hiteladagolás jelenségének csökkentésére pedig az intézményi kezességvállalás az egyik leghatékonyabb eszköz.

A teljes interjú a vg.hu-n olvasható

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony – derült ki a Budapest Bank 500 cég körében végzett kutatásából. Pedig a külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből.

 A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, s ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve végez exporttevékenységet. A határokon túli piacok meghódítására ugyanakkor kevés vállalkozás készül: a megkérdezettek 4 százaléka mondta csak, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől – derül ki a Budapest Bank felméréséből.

 Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, de az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl pedig csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.

 A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében az exportpiacokra is szállítók aránya lényegesen magasabb az átlagnál (42 százalék), a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknál viszont nem jelentős az átlagtól való eltérés: 17 százalékuk jelenleg is végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.

 Az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat, hiszen árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot.

A korábbiakhoz képest magasabb, 8,6%-os árbevétel-, de szerényebb, 4,5%-os profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve a kisvállalkozások a legoptimistábbak.

A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a hazai vállalkozások 8,6%-os árbevétel-növekedésre és 4,5%-os profitbővülésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a bevétel-növekedés dinamikája továbbra is kedvező, a nyereségbővülés várt mértéke azonban kissé mérséklődött a korábbi 5,1%-hoz képest. Az árbevétel és eredményvárakozások tehát kivételesen ellentétes irányba mozdultak el – olvasható a felmérésről kiadott közleményben.

Jelenleg a kisvállalkozások a legoptimistábbak, árbevétel-emelkedési várakozásaik 6,3%-ról 8,8%-ra ugrottak. Ezzel szemben a mikrovállalkozásoknál 10,4%-ról 8,6%-ra, a középvállalkozásoknál pedig 7,2%-ról 6,9%-ra csökkentek a várakozások. A különböző ágazatok közül az ipari cégek várakozásai a legkedvezőbbek, hiszen 10%-os növekedést prognosztizálnak.

A profitkilátásokat tekintve szintén eltérően mozognak a különböző méretű cégek várakozásai. Jelenleg a mikrovállalkozások terveznek a legnagyobb profitnövekedéssel, holott egyedül az ő várakozásaik csökkentek, szám szerint 6,5%-ról 4,8%-ra. Tőlük nem sokkal lemaradva a kisvállalkozások következnek (4,3%), míg a középvállalkozások csupán 3,9%-os profitnövekedést prognosztizálnak. A szektorok közül egyedül a kereskedelmi cégek várnak átlag feletti, 5,3%-os nyereségbővülést a következő egy évben.

2020-ig meg kívánja duplázni a közép- és kelet-európai kkv-któl, köztük a magyar vállalkozásoktól vásárolt termékek és szolgáltatások volumenét a General Electric (GE). A vállalat mintegy 6500 beszállítóval rendelkezik a régióban, beszerzéseinek értéke pedig meghaladja a 1,7 milliárd dollárt, amely az évtized végére elérheti a 3,4 milliárdot. A GE ezt kis- és középvállalati beszállítói bázisának növelésével, a nagyobb beszállítók regionális beszállítókká történő fejlesztésének elősegítésével és azáltal kívánja elérni – derül ki az amerikai cég közleményéből.

Magyar, lengyel, horvát, cseh, román, szerb és szlovén kormányszervezetek, befektetési és gazdaságfejlesztési ügynökségek, valamint export-import bankok képviselői vettek részt a GE által kezdeményezett és az Amerikai Kereskedelmi Kamara társszervezésében megtartott Közép- és kelet-európai Ellátási Lánc Konferencián.

A GE több mint 30 000 beszállítótól vásárol árukat és szolgáltatásokat világszerte, ezen tranzakciók értéke pedig eléri a 70 milliárd dollárt, ami megközelíti Magyarország GDP-jének 50%-át. A térségben a GE mintegy 6500 beszállítóval, köztük 1500 minősített magyar partnerrel rendelkezik.

A GE Magyarország júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a magyar kormánnyal a kkv-k fejlesztésére. Magyarországi gyáregységeiben több mint 10 000 főt foglalkoztat a vállalat, Magyarországról kiinduló exportjának értéke pedig, több mint 3 milliárd dollár, amelyhez 900 millió dollár értékben vásárol árukat és szolgáltatásokat elsősorban a helyi kkv-któl.

Béres Alexandra elárulta nekünk sikerének titkát: „Szerintem a sikerhez mindig az a recept, ami a sporthoz is: egy kis kitartás, egy kis elszántság, alázat és az, hogy végigcsináljuk a dolgokat. Nem hiszek abban, hogy valami hirtelen megváltozik. Akkor változnak meg a dolgok, ha teszünk is érte.”

A cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index kisebb növekedést követően újra a pozitív tartományba került, jelenleg 2 ponton áll. A javulás hátterében az áll, hogy erősödött a kkv-k létszámbővítési szándéka és a közterhekkel kapcsolatban is derűlátóbbak lettek, míg a pénzügyeket tekintve enyhén növekvő árbevétellel, de alacsonyabb profittal terveznek a következő egy évben.

A két pontos érték három ponttal magasabb, mint a legutóbbi felméréskor. A bizalom minden árbevétel-kategóriában és minden ágazatban erősödött, és – a mikrovállalkozások kivételével – mérettől és iparágtól függetlenül a pozitív tartományban van. A középvállalkozások várakozásai javultak leginkább – 4,5 pontról 25 pontra –, ezzel ők a legoptimistábbak jelenleg. A kisvállalkozások bizalma ennél jóval szerényebb mértékben, 2 pontról 4 pontra javult, miközben a mikrovállalkozások hangulata a negatív sávban tartózkódik, bár az ő esetükben is javulás tapasztalható, hiszen az -6 pontról -3 pontra emelkedett.

Az index javulásának egyik oka, hogy erősödött a foglalkoztatási szándék. Megduplázódott a több mint 4 fős létszámbővítésben gondolkodók aránya (9%), összességében pedig a cégek több mint harmada (36%) tervez új munkaerőt felvenni. Enyhén javultak a közterhekre vonatkozó várakozások is.

A kkv-k árbevétel várakozásai tovább emelkedtek, és jelenleg 8,6%-os bevétel növekedéssel terveznek a következő egy évben, profitvárakozásuk azonban jelentősen, 5,1%-ról 4,5%-ra mérséklődött az előző negyedévhez képest – mutat rá a felmérés.

A lengyelországi Krynicában nemrég rendezték meg 27. alkalommal a nemzetközi gazdasági fórumot, melyen a Queen Jadwiga Foundation kezdeményezése alapján a varsói Mazovia ICT Klaszter, a Lengyel Energia Klaszterek Szövetsége, valamint az Okos Jövő Innovációs Klaszter stratégiai partnerséget kötöttek.

A megállapodás alapja az a felismerés, hogy a kelet-európai gazdaságok versenyképes és fenntartható működéséhez regionális szintű összefogásra van szükség, innovatív közös projektekre, amelyek biztosíthatják a térségben a gazdaság tartós növekedését.  
 
A megállapodás elsősorban a kkv szektort, a stratupokat, és a családi vállalkozások támogatását és megerősítését tűzte ki céljául, ami társadalmi szempontból kifejezetten jelentős, hiszen hozzájárul a gyes/gyed-ről visszatérő édesanyák vállalkozóvá válásához, valamint a fiatalok helyben tartásához is.  A jelenleg lengyel-magyar kooperáció további célja, hogy kibővítse tevékenységét a V4+ régióra. Ezzel egyidejűleg a V4+ Fejlesztési Tőkealap program is elindulhat, ezzel még erősebbé téve a gazdasági és társadalmi kohéziót a régióban.
 
A regionális együttműködés biztosít majd lehetőséget a kkv-k számára, hogy kompatibilissé válhassanak olyan nagy ipari rendszerekhez, mint az Ipar 4.0 és olyan ökoszisztémákhoz, mint a smart energia, energiabiztonság, ICT, űr- és repüléstechnológia, smart egészségügy, elektromobilitás vagy éppen a smart oktatás. A projektek finanszírozását a kormányzatok segítségével, az Európai Befektetési Bank, az Európai Befektetési Alap hozzájárulásával és a magánszektor bevonásával oldanának meg a résztvevő felek.

A hazai cégvezetők a függetlenséget tartják a legmotiválóbbnak a vállalkozói létben, míg egy részük az alkalmazotti életformát megunva nyargalt át a másik oldalra. Leginkább 31-40 éves kor között lesz valakiből cégvezető, de akad olyan is, aki 50 éves kora felett váltott – derül ki a K&H felméréséből.

A félezer hazai kkv megkérdezésével történt felmérés arra kereste a választ, hogy a cégvezetőket mi késztette vállalkozásuk létrehozására. A válaszadók majdnem harmada (31%) azt válaszolta, hogy függetlenségre vágyott, emellett a vállalkozók 23%-a az üzleti lehetőségeket látva döntött. További jelentős hányadot képviselnek azok, akik megunták a beosztotti munkájukat, vagy új kihívást kerestek.

Érdekes adat, hogy durván minden tizedik cégvezető a családi örökség részeként lett vállalkozó, miközben további 9%-ot saját ötletének megvalósítása terelt ebbe az irányba. Hasonló arányban vannak azok, akiket ismerősük vagy családjuk beszélt rá a dologra, direkt jövedelemforrásként viszont csak 8% vágott bele saját vállalkozásba.

A kutatás azt is feltérképezte, hogy Magyarországon átlagosan hány évesen lesz valakiből cégvezető. „Az eredményekből az látszik, hogy leginkább fiatal felnőttkorban válunk cégvezetővé. A legtöbben ugyanis 31-40 éves korban (42%), egy jelentős részük pedig ennél is fiatalabban, 31 éves kora előtt éri el ezt a pozíciót (30%). Nem ritka azonban az sem, hogy valaki 50 éves kor felett jut el idáig (8%), sohasem késő tehát megvalósítani álmainkat.

Etyek kis túlzással összenőtt a Rókusfalvy névvel, ami persze nem csoda, hiszen a térség fejlesztését gyakorlatilag a fivérek indították be. Azt mondják, a szerencsén és az ösztönökön múlott, meg talán azon is, hogy bár vállalkoznak, hagyják, hogy mások is nyerjenek. Komoly tartalom egy laza interjúban – Rókusfalvy Pállal és Rókusfalvy Gáborral beszélgettünk.

Hogyan csöppentetek bele az üzleti világba, emlékeztek még az első lépésekre?

Rókusfalvy Pál: Kezdem én, már csak az idősebb jogán is… Rózsaszín történet a miénk, hatan vagyunk testvérek, három lány és három fiú, édesapánk pszichológus, édesanyánk külkereskedelmi vonalon dolgozott. Azt nevelték belénk, hogy a család iszonyúan fontos, és hogy a nagyobb figyeljen oda a kisebbre. Gábor a legfiatalabb közülünk, sok törődés jutott neki, és valahogy úgy alakult, hogy mi ketten különösen közel kerültünk egymáshoz.

Rókusfalvy Gábor: Közbe kell vágjak, Pali nyilván a kora miatt már nem emlékszik pontosan… Még gimnazistaként vált hivatalossá a mi közös viszonyunk a munkában. Többnyire postára rohangáltam a csekkekkel – kemény időszak volt.

Rókusfalvy Pál: 1991-ben úgy döntöttem, hogy céget alapítok. Akkoriban én rádióztam, és azt láttam magam körül, hogy mindenki belevág a reklámbizniszbe. Tipikus „onemanshow” cégekre kell gondolni, és én is egy ilyet találtam ki magamnak. A Roxer nevet adtam neki, mert eredetileg ez volt a családnevünk; felvidéki evangélikus szász gyökereink vannak, Szepesszombat mellől, Rókusfalváról származunk. Beindult a dolog, rengeteg volt a reklám, de én nem értettem a pénz kezeléséhez, így szóltam a mérnök bátyámnak, hogy mi lenne, ha ő kezelné az excel-táblákat. Belement hála istennek, és lassan felépült a háttér. A reklámág továbbfejlődött, és egyfajta evolúciós folyamat indult meg: külön üzletágak jelentek meg, külön társasági formában, és az egészet egy laza holdingban fogtuk össze. A Roxer központja ma Budaörs, itt a bázisa a 40-50 kollégánknak.

 Hogyan élitek meg, hogy testvérekként vállalkoztok? Okoz ez problémát?

Rókusfalvy Gábor: A mi esetünk tényleg szerencsés, mert nincsenek ilyen problémáink. Kölcsönösen kiegészítjük a másikat, kontrollt jelentünk egymásnak, és mint fivérek a másik elborulásait is természetesebben tudjuk kezelni. Nem akarom ragozni, de érezzük egymást, hogy mit miért teszünk. A pénzügyekben pedig a vér szerinti kötelék nagy bizalmat ad.

Rókusfalvy Pál: Valódi társakként dolgozunk, de azt tisztáztuk, hogy hol ki a főnök (nevet). Ez kell is, mert mindketten erős karakterek vagyunk. Azt gondolom, ha valami jól működik, eleve kevesebb gikszer merül fel. Ha baj van, akkor a konfliktusok is megszaporodnak. Azt tartom a legfontosabb tudásunknak, hogy megtanultuk: mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Gábor viszi a kommunikációs cégcsoportot, így a rendezvényeinket is, ezzel a Roxer nagy része az ő vállát nyomja. De még így is mindenki azt csinálja, amit én akarok, és ezzel meg is válaszoltam azt a kérdést, hogy tulajdonképpen ki a főnök (megint nevet). Talán az a legnagyobb előnye a szoros testvéri kapcsolatnak, hogy a többiek nem hagyják, hogy totál hülyeséget csinálj.

 Milyen vállalkozóknak tartjátok magatokat?

Rókusfalvy Gábor: Ösztönösen konzervatív vállalkozóknak. Óvatosak vagyunk, ebből a mederből sosem léptünk ki, és ezt nem is bánom. A 2009-es, a kommunikációban különösen érezhető válságban például ez a felfogás tartott bennünket a felszínen. Nem ültünk fel a trendeknek, nem vágtunk bele mindenbe csak azért, mert az jól pörgött. Persze olykor talán gyorsabban is reagálhattunk volna, de a sikerek így sem maradtak el. Mi leginkább ösztönösen lépünk, ami lehet, hogy veszélyes, de így működünk. Amiben elkötelezetten hiszek, az a kollégák megbecsülése. Hozzáteszem: nemcsak őket és az ügyfeleket simogatjuk, hanem az alvállalkozókat is. Mert a siker legfőbb titka a humán erőforrás.

Az etyeki sztori hogyan kerekedett sikertörténetté?

Rókusfalvy Pál: A szerencsén múlott. Van egy unokatestvérünk, aki megálmodta a Borbarát magazint, és segítséget kért tőlünk. Segítettünk, és cserébe azt kértem, hogy hozzon össze a borász ismerőseivel. Így jutottam el Etyekre, ahol egy borkóstolón megvilágosodtam: a település közel van, szeretem, miért ne csinálnék itt valamit? Vettem egy kis présházat, és egész hamar kiderült, hogy ez nemcsak hobbi, hanem üzlet is. Megcsináltuk az Etyek Pince Fesztivált, az Etyeki Kezeslábast, aztán a piknikeket. Egyfajta társadalmi szerepvállalás ez, és azt látom, hogy a tevékenységünknek köszönhetően ma már van térségi fejlesztési koncepció, kinyíltak a pénzcsapok, beruházások indultak el. És ha mindebben van szerepünk – márpedig van –, akkor ez komoly büszkeség számunkra. Legyen egyértelmű: Etyek nem úgy jött, mint mondjuk Burgundiában, hogy a hatodik generáció sorozatban ugyanannál a konyhaasztalnál kóstolja meg a borokat…  Mi úttörők vagyunk.

Rókusfalvy Gábor: Azt húznám alá, hogy Etyek nem befektetésnek indult, de az lett. Nem azért mentünk oda, hogy pénzt csináljunk, de megláttuk, hogy klassz dologba lehet belevágni. Most egy, a mi szintünkön jelentős fejlesztés előtt állunk a birtokon, ez százmilliós nagyságrend. A mi fejünkben ez úgy néz ki, hogy amit máshol megkeresünk, azt Etyeken befektetjük.

Rókusfalvy Pál: Igen, szóval egyáltalán nem baj, hogy azt, amit teszel, szereted is. A mindennapok minősége egyre fontosabb nekem. Hogy az érték kapjon hangsúlyt, ne pusztán az üzletről legyen szó. Azt tartom organikusnak, amikor az ember együtt fejlődik a tevékenységével – ez az egészséges. Mindig ódzkodtam a hirtelen mozdulatoktól.

Etyek elsőre azért kilógott a Roxer profiljából, de később ügyesen beépítettétek a portfólióba. Van olyan új terület, amivel még szemeztek?

Rókusfalvy Pál: Persze, hiszen folyamatosan fejlesztünk, most például a digitalizációra próbálunk meg ráfeküdni, de ezek inkább a már meglévő történetek aktualizálásai. Én a következő húsz évemet is látom nagyjából, a borászat nemcsak nekem, hanem a következő generációinknak is elég munkát ad majd.

Sikeresek vagytok… Szerintetek miért?

Rókusfalvy Gábor: Pali elől elcsaklizom a zárszót, mert nagyon jó válaszom van. A kollégák megbecsülését már mondtuk, viszont van még egy nagyon fontos dolog. Ez pedig a win-win dealek megteremtése. Hagyni, hogy a másik fél is jól járjon… Keressünk az adott pillanatban kevesebbet, az kifizetődik a jövőben – ez nagy igazság, érdemes észben tartani.