A legkisebb cégek csaknem mindegyike használ online banki rendszereket, a mikro- és kisvállalatok közel fele azonban ma is a bankfiókot részesíti előnyben. A szerződéses ügyek mellett a hiteligénylés, illetve a befektetések kezelése igényel személyes megjelenést –  derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. országos, reprezentatív, 500 vállalkozás megkérdezésén alapuló kutatásából.

A mikro- és kisvállalatok többsége ma már leginkább online intézi banki ügyeit, mintegy 40 százalékuk azonban (inkább vagy kizárólag) továbbra is személyesen keresi fel a bankfiókot – derül ki a Garantiqa Zrt. kutatásából. A mikrovállalatok 80, a kisvállalatoknak pedig 97 százaléka használ valamilyen online banki rendszert céges számlája kapcsán. A csak online rendszert használók ugyanakkor jelentős kisebbségben vannak: a mikrocégek közel ötöde, a kisvállalatoknak pedig 15 százaléka válaszolta ezt. A válaszadók mikrovállalatok tulajdonosai, saját, lakossági számlájukon 68, míg a kisvállalatoknál 84 százalékos arányban használják az online banki rendszereket – előbbi kategória háromnegyede, utóbbinak pedig több mint kétharmada rendszeresen.

Dr. Búza Éva a Garantiqa vezérigazgatója kiemelte: jól érzékelhető, hogy a hazai kkv szektorban egyre inkább terjed az online bankolás, online ügyintézés. Ugyanakkor van még tér a fejlődésre, hiszen a legkisebb cégek kisebb mértékben élnek a pénzügyi szereplők által kínált digitális innovációk előnyeivel.

A legkisebb cégek közül minden negyedik csak személyesen vagy telefonon intézkedik vállalati banki ügyeiben, a kisvállalatoknál pedig 15 százalék sorolta magát e körbe. A tulajdonosok elsősorban a szerződésekkel kapcsolatos ügyeket intézik személyesen, de a hiteligénylés és a befektetések kezelését is inkább a bankfiókokban bonyolítják. A kisvállalatoknál elenyésző az átutalások és a csoportos beszedési megbízások nem online kezelése, minden ötödik mikrocég azonban még mindig így jár el ebben az esetben is. A termékekről, lehetőségekről is csupán a megkérdezettek nagyjából fele szerez általában online információt.

Az online banki rendszerek használatát nélkülöző kis cégek tulajdonosai leginkább azért kerülik ezt az ügyintézési módot, mert úgy vélik, nincs szükségük rá. A mikrovállalkozásoknál az ismerethiány, illetve a biztonsági kérdések, a középvállalatoknál pedig a biztonságon túl a bizalomhiány is szerepet játszik.

A legkisebb cégek esetén továbbra is gyakori rutin az, hogy az „offline” eszközöket szívesebben használják a tulajdonosok. A megkérdezett cégek mintegy harmada havonta keresi fel a számláját vezető pénzintézetet. A heti gyakoriság a mikrocégek közel ötödénél, míg a kisvállalatok több mint harmadánál merül fel.

A vezérigazgató hozzátette: a Garantiqa kiemelt figyelmet fordított az elmúlt években az innovációra és a digitális fejlesztésekre: így érdemben sikerült csökkenteni az átfutatási időket és az adminisztrációs terheket egy-egy KKV hitelhez kapcsolódó kezességvállaláskor. Ezt jelzi, hogy a standard termék alapú kezességvállalási kérelmek átlagos átfutási ideje mindössze másfél napra csökkent.

Bár az árbevétel-növekedést illetően az elmúlt negyedévihez hasonló várakozás jellemzi a kkv-kat, a profitnövekedés látványosan megugrott – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. Jelenleg a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó cégek, illetve a Tiszántúlon működő vállalkozások a legbizakodóbbak pénzügyi kilátásaikat illetően.

A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei szerint a hazai vállalkozások 5,5%-os forgalomnövekedésre és 3,6%-os profitbővülésre számítanak. Vagyis a bevétel-növekedés dinamikája várhatóan nem fog változni a korábbi becslésekhez képest, nyereség szempontjából azonban javulást látunk, hiszen a korábbi várakozás még 3,2%-os növekedésről szólt.

Az éves árbevétel nagysága alapján erőteljes eltérés mutatkozik a vállalkozások pénzügyi jövőképét illetően. A mikrocégek átlag alatti, 5,1% és 3,3%-os növekedést várnak az árbevételben és a profitban. A kisvállalkozások 5,5%-os és 3,4%-os növekedéssel terveznek, míg a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalatoknál jóval az átlag fölötti a várakozás: 8,7%, illetve 6,9% bővülést várnak bevétel és nyereség tekintetében – derül ki a kutatásból. 

Úgy tűnik, a kelet-magyarországi cégek jóval kedvezőbben látják a következő egy évet, mivel az alföldi kkv-k 7,1%-os, illetve 4,9%-os, az észak-magyarországi vállalkozások pedig 6,3%-os és 4,7%-os bővülést becsülnek az árbevételt és profitot illetően. Mindez azért érdekes, mert a felmérés szerint majdnem minden ötödik kkv nyitott arra, hogy bővítés esetén más régióban gondolkodjon, ilyenkor pedig sokat számíthatnak az adott régió üzleti várakozásai.

Huszonöt év, 5000 milliárd forintos cél, tavaly pedig 21 százalékos növekedés – néhány beszédes szám a Garantiqáról, amelyről bár kevés szó esik, mégis az egyik legfontosabb szerepet kapja a magyar gazdaság életében.
Dr. Nagy Róberttel, a Garantiqa vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

A címlapsztorik nem tipikusan a Garantiqáról szólnak, a cég a szó jó értelmében amolyan igazi szürke eminenciás…

Igen, mert a társaság nem áll közvetlen kapcsolatban a vállalkozásokkal – amelyeknek egyébként végső soron segít –, mivel közvetlenül a bankoknak nyújtja szolgáltatását. Akkor végezzük jól a munkánkat, ha a bankok hitelezési kedve fokozódik és a vállalkozások egyre több olyan hitelhez jutnak, amelyek biztosítják a fejlődésüket. Mindehhez megkerülhetetlen segítséget, tulajdonképpen biztonságot nyújtunk. 

 Idén lesz 25 éves a Garantiqa. Hogyan indultak?

A Garantiqa két és fél évtizede működik, az 1993. januári első közgyűlésen meghatározták a fő tevékenységet, ami lényegében nem változott. Ez pedig az, hogy a Garantiqa a bankok mögé áll különböző nagyságú készfizető kezességekkel, annak érdekében, hogy a vállalkozások hitelt kaphassanak, olyanok is, amelyek méretükből, dologi biztosítékok hiányából, vagy éppen a gyengébb adósminősítésükből adódóan nem vagy nem feltétlenül jutnának hozzá.

 A pénzügyi ágazat szereplőinél a számok a legfontosabbak. Mit mutat az eddigi mérleg?

Az abszolút számok szerint 24 év alatt a Garantiqa 370 ezer kezességvállalási szerződést kötött, ezen keresztül pedig 4500 milliárd forint értékben jutottak hitelhez a magyar piacon működő különböző méretű vállalkozások. Ez óriási összeg, a 10 milliós lakossággal számolva azt jelenti, hogy egy főre vetítve nominálisan 450 ezer forint hitelhez biztosított készfizető kezességet a társaság.

 Vélhetően nem voltak mindig emelkedő pályán. Mi volt a mérföldkő?

A válságból való kilábalás után a Garantiqa vezetése 2014-ben elfogadta az új üzleti koncepciót, amely egy sor változtatást irányzott elő a növekedés érdekében, például a gyorsabb, hatékonyabb működés és a bürokrácia minimalizálása terén. Azaz az elektronikus csatornák fejlesztésével a lehető legrövidebbre csökkentjük az eljárási időt, így gyorsabban juthatnak hitelhez a vállalkozások. Ma már nagyon rövid idő alatt, akár egy-két napon belül megkaphatják a kezességvállalási szerződéssel kombinált hitelt a vállalkozások.

 Az évfordulóhoz számszerűsített célok is tartoznak?

Természetesen. Az utóbbi 24 évben 370 ezer szerződéssel 4500 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő a Garantiqa. Ha minden jól megy, a fennállásunk huszonötödik évében a kezességvállalási portfólió átlépheti az 5000 milliárd forintos szintet, a szerződések száma pedig 400 ezer darab fölé kerülhet.

 Magabiztos tervek. Milyen tényezők teszik lehetővé a tervek teljesítését?

Folyamatosak a fejlesztések, az átfutási idő a kezességvállalási eljárásokban lerövidült, így tovább javulhat a helyzet. Emellett egyre több mikro-, kis- és középvállalkozás tud arról, hogy az alacsony díjak mellett igénybe vehető Garantiqa-konstrukciókkal hitelhez juthat. Most jól áll a magyar gazdaság, hiszen az idei első negyedévben a GDP és a beruházások is jelentősen nőttek, nekünk pedig ebben a kedvező helyzetben az a dolgunk, hogy biztosítsuk a feltételeket a vállalkozásoknak.

Komoly fellendülés előtt áll a hazai mikro- és kisvállalkozások aktivitása a beruházások és az európai uniós támogatások kapcsán. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. országos, reprezentatív, 500 vállalkozás megkérdezésén alapuló kutatása szerint a következő egy évben közel minden negyedik mikrovállalkozás, illetve tízből négy kisvállalkozás tervezi, hogy uniós támogatásra pályázik. Az uniós forrásra számító legkisebb cégek 60 százaléka legfeljebb 50 millió forint értékű fejlesztést tervez, a kisvállalatok negyede azonban már 50 millió forint feletti beruházással számol. A válaszadó mikrovállalatok ötöde, a kisvállalkozásoknak pedig több mint negyede 20 millió forint feletti összegre pályázik majd a következő 12 hónapban.

 Az uniós támogatások a kutatás alapján népszerűbbnek bizonyulnak a forrásszerzésben, mint a hiteltermékek. Hitelfelvételben a válaszadó mikrocégek 14, a középvállalatoknak pedig 31 százaléka gondolkodik az előttünk álló egy évben, szemben a közösségi dotáció igénybevételére készülők 23, illetve 40 százalékos arányával. A forrásokra pedig szükség is lesz, hiszen minden harmadik mikro-, valamint közel minden második kisvállalkozás tervez valamilyen beruházást a következő 12 hónapban.

 A hiteltermékekhez hasonlóan az uniós támogatások megszerzésében is nagy segítséget jelentenek e kisebb cégek számára a pénzügyi szolgáltatások, így az önerő-finanszírozás, a támogatás-megelőlegezés, illetve az egyéb tanácsadás. Ilyen szolgáltatásokat a korábbi években tapasztaltnál is nagyobb arányban kívánnak igénybe venni a közösségi forrásokra aspiráló vállalkozások: a legkisebb cégek 61, a kisvállalatoknak pedig 69 százaléka.

 Uniós pályázati forrást a mikrovállalatok 12, illetve a kisvállalatok 39 százaléka nyert már el valaha működése során. Az elmúlt évek adatai alapján az uniós támogatásból megvalósult projektek a mikrovállalkozások több mint harmadánál legfeljebb 5 millió forint értéket képviseltek, a válaszadók több mint negyede azonban 50 millió forint felett fejlesztett. Az uniós forráshoz jutó kisvállalatok fele 10 millió forint feletti, negyedük 50 millió forintot is meghaladó fejlesztést hajtott végre a közösségi források segítségével. Az uniós pályázaton korábban nyertes mikro- és kisvállalatok közel fele vett igénybe ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat.

 A múltbeli tapasztalatok alapján a mikroválallatok több mint háromnegyede, de a kisvállalatoknak is több mint kétharmada úgy ítéli meg, hogy az uniós források hozzájárultak a cég sikerességéhez. Mindkét méretkategóriában a legtöbben a 2011 és 2013 közötti időszakban jutottak így forráshoz (59, illetve 39 százalék). A mikrovállalatok több mint negyede legfeljebb egymillió forintot nyert el ilyen módon, több mint harmaduk azonban 20 millió forint feletti összeghez jutott. A kisvállalatok 29 százaléka 1 és 10 millió forint, közel harmaduk pedig 20 millió forint feletti elnyert pályázati forrásról számolt be.

Spenóttal, rántott csirkeszárnnyal és sajttal felszerelkezve várná egy lakatlan szigeten a világvégét Szabó Győző színművész, aki szerint a streetfood messze nem pörögte még ki magát, hiába a körülötte tapasztalható felhajtás. Meggyőződése szerint igazi eredményeket kizárólag csak minőséggel és egyediséggel lehet elérni.

A fáma szerint gasztroforradalom zajlik Magyarországon. Szerinted mennyire jár a streetfood kéz a kézben a minőséggel?

A streetfood lényegi eleme a minőség. Ezen kívül jellemző még rá a különlegesség és a sokszínűség – hogy ezerféle elgondolás képes érvényesülni. A streetfod mindig is jelen volt az étkezési kultúrában, csak éppen máshogy hívták. Jelenleg már nem a tartalom, hanem a megjelenítés, a tálalás frontján látni igazán sodró változásokat, ugyanis egyre többet adnak erre a terület szakemberei.

Hogy látod, ők inkább pionírok, vagy jóérzékű vállalkozók, akik a Lajtán innen alkalmazzák a Lajtán túli recepteket?

 Jómagam szörnyen innovatívnak érzem ezt a kört: számos új vagy újszerű, de a szokványostól mindenképp eltérő kezdeményezés bontogatja a szárnyait. Természetesen nem lehet túlművészkedni a dolgot: meg kell találni az egyensúlyt, hiszen a világ végéig kisérletezgethetsz, ha nem ízlik a főztöd...

 Az embernek tényleg az az érzése, hogy a lapcsánkának jóval több követője lenne a Facebook-on, mint mondjuk a marinírozott vombatnak...

 Így van, ez a műfaj sok szempontból megkívánja az egyszerűséget, a közérthetőséget. Ráadásul a legjobb ötletek sokszor valójában pofonegyszerűek. Itt az én példám: a steamboo-t gyakorlatilag a feledékenységemnek köszönhetem. Egyszerűen kiment a fejemből, hogy algaalapot vegyek egy saját készítésű szusivacsorához, és ez csak akkor derült ki, amikor már majdnem elkészültem. A meghívott barátaim viszont nem maradhattak hoppon, így sütőpapírba göngyöltem az eredetileg szusinak szánt kis csomagokat, majd egy bambuszedényben megpároltam őket. A végeredmény elég jól sikerült, úgyhogy tovább kellett vinni a kényszer szülte ötletet.

 A kreativitásban tehát a szerencsének is osztanak lapot, ez rendben van. De hogyan lesz vendéglátóhely egy jól sikerült vacsora apropóján?

 Esetemben az első vacsora vendégei kötötték az ebet a karóhoz, hogy márpedig ezzel valamit kezdeni kell. Így aztán nevet kerestem, és miután steamboo-ra kereszteltem a „találmányt”, elindult egy szerteágazó folyamat. Levédettem a nevet, a névhez tartozó domaint, és közben azon töprengtem, hogy hol lehet majd ezt enni.

 Miért pont a Belvárosi piacra esett a választás?

 Meglepődsz, ha erre is azt mondom: a véletlen műve? Gianni Annoni egyik bulijába voltam hivatalos az egykori Hold utcai piacra. Akkor éreztem meg először a hely egészen rendkívüli, közösségformáló erejét. És mivel épp bérlőt kerestek az egyik emeleti helyiségnek, hirtelen megtaláltam azt a helyet, amelyet a fejemben már elképzeltem.

 Ment minden, mint a karikacsapás?

 Azért nem egészen... Az újításoknak mindig meg kell küzdeniük azzal, hogy a totális ismeretlenségbe robbannak be. Ha bemész egy helyre, ahol az egyik pultnál rántott húst vehetsz, a másiknál meg valami batyus izét, amelyről még az életben nem hallottál, Te melyiket fogod választani?

 Egy jó gasztroforradalmártól az üzleti érzék sem állhat távol...

 Igen, ezért nem véletlenül dolgozunk jelenleg egy jól működő franchise-rendszer kiépítésén, és további bővítési terveink is vannak. Szükségünk van például egy olyan háttérkonyhai infrastruktúrára, amely leveszi az előkészítés terhének jelentős részét a bisztróban dolgozók válláról. A raktárat bővítenünk kell, az üzlethelyiséget pedig további olyan eszközökkel kell felszerelnünk, amelyek egyszerűsítik és megkönnyítik a munkát.

 Pont úgy beszélsz, mint egy igazi vendéglátós.

 Nem vagyok üzletember. Például az jellemző rám, hogy igyekszem mindent önerőből megoldani. Bár most épp azon fáradozom, hogyan lehetne pályázati pénzeket is becsatornázni az elképzelések megvalósításába. Egyértelműen gyarapítani szeretném a vállalkozást, amihez alapvető, hogy megerősítsük, kiszámíthatóbbá tegyük a Steamboo bevételtermelő képességét.

 Hogy látod, mennyire nyitott a magyar közönség?

 A helyzet összetett. Szerintem az csak egy komponens, hogy az emberek mennyire nyitottak. (Ha engem kérdezel, nem feltétlenül azok egyébként.) Nagyobb bajnak érzem azonban a kajakóma iránti elhivatottságot; márpedig ha belegondolsz, hány gőzölt batyut kéne felfalnod ahhoz, hogy odáig eljuss...

A streetfood sosem az önfeledt zabálásról szólt...

 Szerencsére nem, bár nem is szólhatna arról. Hiszen épp az az alapvetése, hogy akár séta közben, az utcán is meg tudd enni azt, amit megvettél. Egy fél disznót elég macerás volna, bár elismerem, hogy a mizólevesem is inkább statikus ételnek számít. Vagy épp Széll Tamás újraértelmezett gulyáslevese.

 Ha már őt szóba hoztad: mennyire vagytok versenytársai egymásnak? Nem csupán ti ketten, hanem a gasztroforradalom nevesített szereplői?

 Szó sincs ilyesmiről. A Belvárosi piac ugyanúgy működik, mint a színpad: akkor jó az előadás, ha minden szereplő tökéleteset nyújt, de legalábbis hozzáteszi a magáét. A piacra bejön az éhes, a színházba a kultúrára szomjas ember, és minőséget kap. Jó érzésekkel fog távozni, a negatív energiáknak itt nincs helye! Végeredményképp az érdekünk ugyanaz: minél több elégedett és visszajáró vendéget szeretnénk. És persze turistákat, akik odahaza majd elmesélik, milyen mennyeit ettek Budapest belvárosában. Na, megkóstolod a mizót?

Tovább növelné piaci jelenlétét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., ennek érdekében július 3-tól kedvezményes kezességvállalási díjakat vezet be. A díjakció keretében a vállalkozások egy éven keresztül, egyes esetekben közel 30 százalékkal csökkentett, kedvezményes díjakkal, beruházási hitelek esetében akár díjmentesen vehetik igénybe a kezességvállalási szolgáltatást.

Mostanra minden hetedik hitelhez kapcsolódik Garantiqa-kezességvállalás, így nem túlzás kijelenteni, hogy az MFB Csoporton belül működő, piacvezető társaság a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozásának egyik fontos motorja. Innen szeretne most még tovább lépni, ennek érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. új kedvezményes díjakat vezet be a kezességvállalási konstrukcióiban.

„Kiemelten fontos, hogy egyre több és több hazai kis- és középvállalkozás tudjon megfelelő forráshoz jutni vállalkozása fejlesztéséhez, működéséhez a Garantiqa kezességvállalás igénybevételével. Ennek érdekében döntöttünk arról, hogy egy éves akció keretében kedvezményes díjakat kínálunk ügyfeleinknek. Ez azt jelenti, hogy a beruházási hitelekhez kért kezességvállalásunk akár díjmentes is lehet.” – hangsúlyozta Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.

A kezességvállalás szükségességét több kutatás is alátámasztja: a Magyar Fejlesztési Bank felmérése szerint például a hitelfelvétel során jelenleg is a nem megfelelő fedezetek jelentik a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára. A Garantiqa saját felmérése is rámutatott, hogy minden ötödik mikrovállalkozás, illetve minden hetedik kisvállalkozás nem az igényelt mértékben jut banki finanszírozáshoz.

Az utóbbi évek piaci felfutása után ma már ügyfélbarát és gyors, digitalizált eljárás jellemzi a hitelgarancia-piacot, egy cég átlagosan két-három nap alatt megkötheti a garanciaszerződést. A növekvő népszerűségnek köszönhetően tavaly rekordévet zárt a Garantiqa, amely 21 százalékkal, 443 milliárd forintra növelte garanciaállományát, ami több mint 540 milliárdos hitelkihelyezést tett lehetővé a hazai vállalkozásoknak. Erre az évre 23 százalékos bővülést tervez a cég, ami az első hónapok adatai alapján teljesülhet is.

A növekedést ösztönözheti a most bevezetésre kerülő kedvezményes díjú garanciavállalás, aminek köszönhetően a vállalkozások egy évig akciós díjakkal vehetik igénybe a szolgáltatást. A kedvezményes díjak rövid lejáratú hitelek esetén a teljes garantált időszakra, hosszabb lejárat esetén pedig az első két évre érvényesíthetőek. Az akció keretében van olyan garanciakonstrukció, amely a közel 30%-os díjcsökkentésnek köszönhetően akár díjmentes is lehet a vállalkozások számára. Ide tartoznak mindenek előtt a beruházási hitelek, de ezek mellett a bankgarancia, illetve az EU-s támogatás önrészéhez, és az előfinanszírozáshoz kapcsolódó ügyletek is.  Más konstrukciók esetében 8-15 százalékos a díjcsökkenés mértéke.

„Bízunk abban, hogy ezzel az akcióval érdemben sikerül tovább emelni a hazai KKV-k által felvett hitelek állományát, hozzájárulva a további GDP növekedéshez. Az egyéves kedvezményes időszak végén megvizsgáljuk a tapasztalatokat, és döntünk a meghosszabbításról vagy esetleg más akció bevezetéséről” – mondta a kedvezmény kapcsán a vezérigazgató.

Kevés olyan ember van ma a határon innen, akinek ne lenne ismerős Harsányi Levente. Nincs is ebben semmi különös, elvégre a műsorvezető két évtizede forog a médiában és bukkan fel a legkülönbözőbb televíziós és rádiós műsorokban. Csakhogy Harsányi Levente karaktere sokkal több annál a vicces fiúnál, aki nap mint nap feltűnik a képernyőkön: a médiaszerepléssel párhuzamosan ugyanis vállalkozik is, nem is akárhogyan. Erről kérdeztük a Garantiqának adott interjújában.

Hogyan kezdődött el a második életed, vagyis hogy a műsorvezetés mellett belevágsz az üzletbe is?

Megpróbálok visszaemlékezni, de egészen pontosan nem tudom megmondani, hogy mikor indult el az a folyamat, amelyet ma velem kapcsolatban vállalkozásként emlegetünk. Az tény, hogy mindig is voltak ötleteim, olyan meglátásaim, amelyekről azt gondoltam, hogy érdemes volna megvalósítani amellett, hogy hivatalosan mint bohóc – szigorúan jó értelemben – szerepelek a médiában. Azért azt is hozzá kell tennem, hogy a bennem felvillanó üzleti lehetőségek többségéhez egyáltalán nem értek, de azért van néhány olyan terület is, amely már közel áll hozzám, így például a vendéglátás, amelyben dolgoztam is. A lényeg, hogy ráérő időmben kezdtem el ötletelgetni, és mindig azzal a céllal, hogy könnyebbé és egyszerűbbé tegyem a hétköznapokat.

Mennyire motivált, hogy több lábon állj? Arra gondolunk, hogy a vállalkozói startodhoz mennyiben járult hozzá az a megfontolás, hogy anyagi biztonságban tudd magad?

Inkább az újítás és a siker iránti vágy mozgatott, de a háttérben nyilván ott van az a jól felfogott érdek is, hogy az ember bebiztosítsa magát. Magamon érzékelem, hogy a határok egyre szűkülnek a médiában, új arcok tűnnek fel, és valljuk be, én is öregszem, még ha nem is látszik. Összességében azért mégis úgy érzem, hogy nem az anyagiak vezéreltek, hanem egyszerűen kialakult bennem egy kényszer, hogy az elképzeléseimet valóra váltsam.

A vállalkozók nagy többsége arról panaszkodik, hogy milyen nehéz az első lépés, hogy nem egyszerű bevenni a kezdeti kanyarokat. Hogyan érzékeled, az ismertségedből fakadóan neked van hátszeled?

Az én esetem a klasszikus 22-es csapdája, merthogy egyrészt óriási előny, hogy arcról szinte mindenkinek „megvagyok”, másrészt viszont éppen a vicces fiú karakteremből fakadóan általában komoly hitetlenkedés fogadja, hogy nekem egyáltalán bármi is eszembe juthatott. Szóval tisztában vagyok azzal, hogy mondjuk, temetői haknikkal nyilván nem engem fognak megkínálni, és igen, a komolyságomat sokan megkérdőjelezik. Ugyanakkor azt sem akarom letagadni, hogyha Harsányi Leventeként jelentkezek be bárhová, jóval könnyebben kapok bebocsátást, mint mások. Egyszerűen csak azért, mert ha én még nem is ismerem azt, akivel tárgyalni készülök, ő jó eséllyel tisztában van vele, hogy én ki vagyok.

Elmondod, hogy milyen vállalkozásokban utazol jelenleg?

Persze! Mostanában három területen is támadok, az első – ha fogalmazhatok nagy mellénnyel – a vendéglátóipar rugalmas forradalmasítása. Olyan kávézókat találtam ki, amelyek legfeljebb egy hónap alatt készen állnak a megnyitásra. A lényegük ugyanis az, hogy nem kell engedélyeket beszerezni a megépítéshez, mivel kvázi egy mobil pult felállításával és az áram bekötésével meg is történik a kivitelezés. Ez nemcsak a gyorsaság miatt nagy előny, hanem azért is, mert olyan helyszínekre is megálmodható a kávézó, ahová eredetileg nem adnának építési engedélyt. Az én mobil kávézóimhoz azonban nem is kell. A másik kivételes jellemző, hogy az összes berendezést – a kávéscsészéktől az asztalokig – 3D-s nyomtatókkal állítjuk elő. Ezeket pedig újra tudjuk hasznosítani a környezetvédelem jegyében. A jó hír az, hogy a fővárosban, Zuglóban és a II. kerületben már a nyáron elindulunk, a többi üzlet pedig franchise-alapon működik majd.

Ígértél még két másik üzletet is…

Mondom is: az egyik a telekommunikáció területe, amely azért óriási piac, mert a teljes világot felöleli. Az én fejlesztésem itt az úgynevezett okospad-konstrukció, amely a gyakorlatban a városokban, főképp a turisztikai látványosságok közelében szétszórt wifiként működne, tehát egyfajta routerként, amely internetkapcsolatot biztosít. De tud mást is, még pedig olyan csatlakozókat is kap, amelyekkel fel lehet tölteni a lemerülőben lévő telefon- vagy akár laptopakkumulátorokat. A megjelenésében pedig egy jól dizájnolt ülőalkalmatosság, egy speciális utcabútor lesz. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk ennek kapcsán, és európai szabadalmi jogot is bejegyeztettünk rá. Az utolsó ötletem pedig a Nemzet Zenésze társaság megalapítása, amely a Nemzet Színésze cím megfelelője lenne, kizárólag a zenei életben. A játékszabályok is körülbelül hasonlók lennének, vagyis egy zsűri választaná ki azokat a művészeket, akik alkalmasak erre a titulusra. A kezdeményezés már eljutott miniszteri szintre.

Sok találmányt soroltál fel, a megvalósítás pedig nyilván nem megy pénz nélkül. Hogyan állsz ehhez, például belemennél hitelfelvételbe?

 Hadd kezdjem egy borzasztó szóviccel, mégpedig hogy magamat hiteles szereplőnek tartom, mert nincs hitelem. Mindig arra koncentráltam, hogy saját erőből tudjam megvalósítani az ötleteimet, ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy van az a szint, amely már megköveteli a banki vagy különböző pénzintézeti segítséget. Azt látom, ha felelősen és megfontoltan nézünk szét a hitelkonstrukciók között, találunk jó megoldásokat, ezeknél bátran bevállalható a kölcsön. Szerintem a pénz mellett a szakmai tanácsadás a legfontosabb útravaló egy vállalkozás beindításához, és azt tapasztalom, hogy egyre több az olyan szolgáltató, amely mindkét téren kompetens.

 Ha már a tapasztalatoknál tartunk, mit tanácsolnál a sorstársaidnak, akik szintén üzleti terveket dédelgetnek? Mire figyeljenek külön is?

 A kapcsolati tőke maximális kihasználása – ez a kulcsa mindennek. A kapcsolati tőke mozgósítása többet ér a pénznél is, hiszen a megvalósításhoz sokszor elsősorban már nem is pénz kell, hanem pozícióban lévő emberek. Mindenkinek elmondom, aki kérdezi, ha képesek vagyunk jól kamatoztatni a kapcsolati tőkénket, a vállalkozás is biztosan sikeres lesz. Tehát azt tanácsolnám a kollégáknak, hogy első körben, mielőtt bármit tesznek, próbálják meg felrajzolni a saját ismeretségi hálójukat.

Egy tipikus magyar vállalkozásnál alig tartják számon, hogy melyik munkatárs mit és mennyit nyomtat, az elhasznált papírok mennyiségét pedig nem is lapszámban, hanem doboznyi kiszerelésben mérik, viszont a tintasugaras helyett szinte mindenhol lézernyomtatót használnak – derül ki a Canon Hungária megbízásából a Trend International Market Research által készített felmérésből.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezett vállalatoknál jellemzően nyomtatópapírt tartalmazó (jellemzően 500 lapos) dobozok fogyása alapján tartják nyilván használatukat. A válaszadó cégek felénél havonta 2-10 doboz papírt használnak fel, ami ezer-ötezer darab kinyomtatott papírt jelent. 18%-uknál ennél több, 11-50 doboz papír, tehát akár havi huszonötezer lapot is felhasználnak egy átlagos hónapban.

Összességében a vállalkozások fele 2016 végén ugyanannyit nyomtatott, mint a korábbi években, és ezen a téren nincs jelentős különbség a különböző méretű cégek között. A vállalkozások 28%-a szerint valamilyen mértékben kevesebb lett a nyomtatási mennyiség, viszont 17% többet nyomtat, mint a korábbi években.

A vállalkozások háromnegyedénél nem tartják számon, hogy egyes munkatársak vagy osztályok mennyit nyomtatnak, ám minél nagyobb a vállalkozás mérete - és minél több a nyomtatóinak száma -, annál tudatosabban kontrollálják a nyomtatások számát. A nyomtatás kontrollja a tudatosabb vállalkozások közel felénél kimerül abban, hogy nyomon követik printerek beépített lapszámlálóját. Csupán a tudatosabb vállalatok harmadánál kötelezik a munkatársakat arra, hogy a belépőkártyáikkal azonosítsák magukat a printer használatához. 

Összességében a cégek 86%-ánál próbálják valamilyen módon csökkenteni papírfogyasztást. A legnépszerűbb módszernek a kétoldalas nyomtatás számít, a vállalkozások 70%-uknál pedig a fénymásolás helyett inkább szkennelik a dokumentumokat.

Idén tízből négy vállalkozás készül fizetésemelésre, az ipari szektorban azonban ez minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Létszámbővítésre a kkv-k ötöde készül, leginkább az ipari szektor és a középvállalkozások álláshirdetéseivel találkozhatnak idén a munkavállalók.

Azzal együtt, hogy a hazai cégek alig ötöde tervezi, hogy 2017-ben bővíti létszámát, jó hír, hogy mindössze egy százalék nyilatkozott úgy, hogy elbocsátásra készül az év vége előtt. Érdekesség, hogy miközben a mikrovállalkozásoknál csak 13% tervez létszámbővítést, a közepes cégeknél ez az arány 27%. vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen méretű vállalatnál szeretne valaki elhelyezkedni 2017-ben. A különböző szektorok közül egyedül az iparban látható az átlagnál nagyobb mértékű létszámbővítési szándék a felmérés szerint.

 A kormányzat minimálbér emelési szándékát követően készült kutatásunk szerint a vállalkozások még nem reagáltak érdemben a bejelentésre, ugyanis gyakorlatilag nem változott a fizetésemelésben gondolkodó cégek aránya az előző negyedévhez képest. Idén a cégek 42 százaléka készül béremelésre, és terveik szerint átlagosan ez 4,6 százalékos növekedés lesz – derül ki a kutatásból. A fizetésemelési szándékot a cég mérete ugyan nem, a tevékenységi kör azonban nagymértékben befolyásolja: az iparban dolgozóknak van a legnagyobb (53%), az agráriumban dolgozóknak pedig a legkevesebb (29%) esélye a jelenleginél magasabb fizetésre. Az átlagos béremelés mértéke az ipari cégeknél 5,5%, a kereskedelemben 5,2%, a szolgáltató szektorban 4,3%, az agráriumban pedig 3,4%.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram égisze alatt 22 ország 71 innovatív kis- és középvállalkozása részesül rövidesen összesen közel 104 millió euró uniós támogatásban – jelentette be az Európai Bizottság.

A kkv-eszköz második szakaszában nyújtott támogatás 66 projekt innovációs tevékenységeinek (demonstráció, tesztelés, prototípus-készítés, bővítés, miniatürizálás, üzleti terv fejlesztése stb.) finanszírozásához járul hozzá legfeljebb 2,5 millió euróval.

A közlemény szerint a program 2014-es indítása óta Magyarországról összesen 18 vállalkozás kapott a kkv-eszköz második szakasza keretében támogatást. A legutóbbi fordulóban két magyar innovatív céget választottak ki: a GreenGlobePack Kft környezetbarát raklapok gyártására alkalmas eszközök fejlesztésére, a Streamnovation Szoftverfejlesztő Kft pedig molekuláris szimulációra alkalmas szoftver fejlesztésére fordíthatja az EU-forrást. Előbbi cég egy német vállalattal konzorciumban nyert összesen egymillió eurót, míg a magyar szoftverfejlesztő 985 ezer euróhoz jutott az uniós program keretében.

A legutóbbi forduló nyertes projektjeit 1534 pályázat közül választották ki. A program fennállása óta összesen 641 európai kkv jutott támogatáshoz a kkv-eszköz második szakasza révén. A következő fordulóra 2017. április 6-ig várják a pályázatokat. Összességében a program eddigi fordulóiban a spanyol, a brit és az olasz cégek voltak a legnagyobb számban a támogatáshoz jutottak között.